Előfizetés

A mintagazdaságoké a jövő

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.04.21. 08:25
ALEKSANDAR MALIVUK
Egyes agrártársaságokat kiváltságos helyzetbe hozna a kormány, ám a parlament előtt levő salátatörvény egyéb furcsaságokat is tartalmaz.
Alighogy átállt Magyarország a rendeleti kormányzásra, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes március 31-én „A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi témájú törvények módosításáról” címmel terjesztett be törvényjavaslatot az országgyűlés elé – hívta föl a figyelmet Benedek Szilveszter, a Veszprém megyei közgyűlés Momentumos tagja, agrárvállalkozó. A szaktárca Népszavának küldött tájékoztatása szerint a törvényjavaslatot az Agrárminisztérium (AM) dolgozta ki széleskörű egyeztetés után, még 2018-2019-ben. A törvényjavaslat visszahozza a „Orbáni 12” néven emlegetett, a 2000-es évek elején a volt állami gazdaságok privatizálásával létrehozott agrártársaságok kiváltságait: 50 évben állapítaná meg a mintagazdaságok által bérelt állami föld használati idejét, miközben a többi földhaszonbérlő legföljebb 20 éves időtartamra köthet szerződést. Ez az időtáv az, amely jelentős, de lassan megtérülő beruházások esetén is kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszi a mintagazdaságok gazdálkodását, hozzájárulva ezzel a kapcsolódó mezőgazdasági partnereik agrárgazdasági pozícióinak megszilárdításához is – indokolta másfél-két emberöltőnyi időt a szaktárca. Önmagában nem az 50 éves futamidővel van baj, hiszen egy öntözési vagy precíziós gazdálkodási rendszer, illetve egy állattenyésztő telep vagy ültetvénytelepítő beruházás megtérülése meghaladhatja akár a 20 évet is. A gond az, hogy ez a könnyítés csak az államilag kijelölt mintagazdaságokra, illetve csak az állami földbérletekre vonatkozik, a többi agrárgazdaságra, illetve haszonbérleti konstrukcióra nem – magyarázta Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkár-helyettese. A lehetőségeket behatárolja, hogy az állam a földjeinek nagy részét már elárverezte.  A mintagazdaságokkal kapcsolatos törvényjavaslatnak egyéb súlyos hibái is vannak. Egyebek mellett az, hogy a mintagazdaságokra nem vonatkozik a birtokméret általános esetben 1200 hektáros, állattartó gazdaságoknál az 1800 hektáros felső határ. A kiválasztott üzemeknél az államtól bérelt területek ugyanis nem számítanak bele a birtokmaximumba. Vagyis a több ezer hektárnyi állami földbérleten felül, még 1200, illetve 1800 hektárral bővíthetik a területüket ezek a cégek. A törvényjavaslat szerint mintagazdaságnak az tekinthető, amely több megyére kiterjed, mikro- és kisgazdaságokat is magába foglal, emellett az alapanyag piaci ár kockázatot is kiegyenlítő mechanizmust alkalmaz, legalább 5 éve működik, és a teljes termékpályát átfogó integráció keretében tevékenykedik. Különösen a piaci ár kockázat kiegyenlítésére vonatkozó kitétel aggályos - érvelnek a kritikusok. A 3-5 évre kötött fix áras szerződések megkötik a gazdák kezét. Az államilag kijelölt mintagazdaság, mint felülről létrehozott integrátor szabhatná meg azt is, hogy az integráció tagjai mit termeljenek, ami újabb kockázatot jelent az érintetteknek. Szakmai szempontok alapján válhat egy vállalkozás mintagazdasággá – állította az AM. Emellett a tervezet kiszélesíti a feltételrendszert annak érdekében, hogy minél több hazai gazdálkodó szervezet számára lehetővé tegye a mintagazdasággá válást. Nincs olyan eleme a szabályozásnak, amely indokolatlan versenyelőnyt biztosítana a mintagazdasággá történő kijelölés során bármely piaci szereplőnek – teszik hozzá.  Ha ez így is lesz, de a mintagazdaság nem tud állami földet bérelni, akkor továbbra is érvényes számukra a birtokmaximálás, viszont nem élhetnek az 50 éves bérleti időtartam előnyeivel és ezt nehéz versenysemleges piaci helyzetnek nevezni – jegyezte meg Máhr András. Legalább ennyire elhibázott koncepciónak tartják a szakemberek, hogy az alulról, szervesen fejlődő integrációk helyett néhány, a kormányzat által kijelölt, felülről a gazdákra erőltetett vállalkozás uralja majd a piacot.

Helyben lakás - értelmezési kérdések

Benedek Szilveszter  kifogásolta, hogy a módosítás visszalépés a tavaly januári jogszabályhoz képest. Az ugyanis lehetővé tette, hogy a helyben lakó gazda, a birtokával szomszédos földet megvásárolhassa. Ez akkor is igaz volt, ha 20 kilométeres körben található településen, településeken volt földje a gazdának. A Semjén féle javaslat arról szól, hogy már csak a lakhelyén élhet a vásárlási jogával, illetve csak akkor vehet területet más településen, ha a kiszemelt föld szomszédos a gazdáéval. A szaktárca éppen ellenkezőleg látja. Szerintük a 20 kilométeres szabályból számos jogalkalmazási probléma fakadt, ezért úgy módosult, hogy a ténylegesen helyben lakó gazda a 20 kilométernél távolabbi szomszédos településen is vehet, bérelhet földet, ha a szomszédos településen lévő földje közvetlenül az eladásra vagy haszonbérbe adásra kínált föld mellett fekszik. Tehát a szabályozás nem szűkíti, hanem bővíti a helyben lakó szomszéd fogalmát, egyben egyértelművé teszi a szabályozást az eddigi jogalkalmazói tapasztalatok alapján. Máhr András ezt azzal egészítette ki, hogy a javaslatban elhelyezett akna az, hogy jelenleg az is helyben lakásnak számít, ha a gazdának a szomszéd településen van földje és azt bővítheti egy szomszédos birtoktesttel. A Semjén féle törvényjavaslat ezt a lehetőséget megszüntetné, ami ellentmond a kormányzat birtokösszevonási koncepciójának. 

Osztatlan közös

Ugyancsak érdekes ellentmondás a javaslatban, hogy miközben 30 éve küszködik minden kormányzat az osztatlan közös föld tulajdon okozta gond megoldásával, most a készülő jogszabály ezt újratermelné. A Semjén-féle salátatörvény-javaslat szerint ugyanis az állami földek árverése esetén egy állami földterületre többen, közösen is licitálhatnának.    

352,76 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.21. 08:12
Illusztráció: Shutterstock
Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon a kedd reggeli kereskedésben.
Az euró 352,76 forinton forgott reggel hét órakor, 9 fillérrel emelkedett az árfolyama a hétfő esti 352,67 forinthoz képest.
A dollár árfolyama 324,62 forintról 325,69 forintra, a svájci franké pedig 335,42 forintról 335,48 forintra erősödött.
A jent 3,0286 forinton jegyezték, szemben a hétfő esti 3,0147 forinttal.
Az euró 1,0832 dolláron forgott, az előző napi záráshoz képest 0,28 százalékkal gyengült.
A svájci frankhoz képest 0,05 százalékkal erősödött a közös európai fizetőeszköz, 1,0516 frankon jegyezték.
Egy dollárért 0,9708 frankot adtak, 0,32 százalékkal drágult az amerikai deviza. A jenhez képest viszont 0,07 százalékkal gyengült a dollár, 107,53 jenen jegyezték kedd reggel.

Meghalt Pulai Miklós

Bonta Miklós
Publikálás dátuma
2020.04.21. 07:55

Fotó: Népszava
Nemcsak Magyarországon, de másutt is szinte páratlan teljesítmény az, hogy valaki 65 esztendőt töltsön pénzügyek világában meghatározó szerepben. Egymást váltó rendszerekben, progresszív nézeteit soha fel nem adva, töretlenül. Ha valaki hosszú pályafutása során találkozott Pulai Miklóssal, három dologra biztosan emlékezni fog: hatalmas szaktudására, bölcs mosolyára és az elmaradhatatlan cigarettafüstre. Az 1945 után a Szovjetunióban – édesapjával együtt – eltöltött két éves „malenkij robot” után útja egyenesen a Pénzügyminisztériumba vezetett, ahol alig 30 évesen már miniszterhelyettesi rangig emelkedett. Mi, akik már élesen emlékszünk az 1956 októberét követő hónapokra, tudtuk, hogy az élelmiszerellátás biztonsága a másik reformer Nyers Rezsőhöz, az ütemes bérfizetésekről való gondoskodás pedig Pulai Miklós nevéhez fűződött. Majd az OTP-nél eltöltött évei során is letette a névjegyét, hiszen az addig ismeretlen lakáshitelezés feltételeit teremtette meg. Térségünkben elsőként társasház-építési programot alkotott meg. A nemzeti bank első elnökhelyettesévé történt kinevezésének éve: 1968, az új gazdasági irányítási rendszer kezdő esztendeje. Pulai Miklós nevéhez köthető, hogy a gazdasági reform nyomán az MNB már nem a pénzügyi tárca alárendeltségében működött. Megviselte ugyanakkor, hogy a reformellenes erők felülkerekedése nyomán kemény csatában kellett megvédenie a vívmányokat. Az 1980-as évek elején a Világbank első magyarországi kormányzója lett. Majd útja a már a piacgazdaság elemeit is alkalmazó Országos Tervhivatalba vezetett. A rendszerváltást követően a Magyar Bankszövetség főtitkára lett, és 21 esztendeig viselte ezt a tisztséget. Az, hogy a korszerű bankrendszer, a számottevő európai és amerikai szakmai befektetők megjelenése révén ma megfelelően működik Pulai Miklós nélkül elképzelhetetlen lenne.