Csak helyben nőtt a csernobili sugárzás

Publikálás dátuma
2020.04.20. 18:41

Fotó: YAROSLAV EMELIANENKO / AFP
A körötte lévő védőövezet miatt nem fenyegeti az 1986-os nukleáris balesetben felrobbant csernobili atomblokkot a közelében égő erdő. A tűz némiképp növelte a helyi sugárzást, de a közeli Kijevet "csak" a fojtó füst fenyegeti.
A körülötte égő erdő nem fenyegeti sem a csernobili atomerőmű 1986-ban felrobbant, máig sugárzó négyes blokkját, sem a föléje épített beton- és acélszarkofágot - értenek egyet szakértők. Már az atomerőművek tervezése során figyelembe veszik ugyanis az erdőtűz lehetőségét. Így a létesítményt emiatt úgynevezett védőövezet veszi körül. Bár az erőműtől körülbelül tíz kilométerre április elején, több gócponton felcsapó lángok olykor egy-két kilométerre is megközelítették az objektumot, az érdemi hatás és így egy újabb nukleáris baleset lehetősége is kizárt. Azt ugyanakkor, hogy a világ közvéleménye mennyire érzékeny a 34 évvel ezelőtti balesettel kapcsolatos rezdülésekre, jellemzi a téma kapcsán a közösségi hálózatokon elterjedt álhírek kiemelkedő mennyisége. Azt ugyanakkor a szakemberek sem tagadják, hogy a nukleáris katasztófa során elszennyezett erdőből a mostani tűz nyomán radioaktív anyagok szabadultak fel. A sugárzás viszont lényegében csak az eleve lakatlan legbelső zónában nőtt némiképp. Igaz, ez is fenyegetheti a megfeszített oltásban részt vevő több száz tűzoltót. A pusztítást az elmúlt hetek során jórészt sikerült megfékezni, bár újabb, parázsló fészkekről továbbra is érkeznek hírek. A szennyezés mértékéről is kiterjedtségéről ugyan zajlik vita - amit az ukrán tájékoztatás hiányosságai csak táplálnak -, azt a környezetvédők sem tagadják, hogy a térségtől mintegy száz kilométerre lévő ukrán fővárosig, Kijevig a némiképp megnövekedett radioaktív szennyezés már nem hatolt el. Ennél fogva - az álhír-özön ellenére - az is kizárt, hogy ez bármilyen hatást gyakoroljon Magyarország levegőjére. Igaz, a hazai hatóságok - például az Országos Atomenergia Hivatal - egyaránt kiemelt figyelemmel kísérik az eseményeket. Más kérdés, hogy az erdőtűz okozta füst rendkívüli légszennyezést okoz Kijevben. Olyannyira, hogy a főpolgármester, Vitalij Klicsko volt bokszoló világbajnok azt javasolta a lakosságnak, hogy most a légszennyezés miatt se menjenek el otthonról és tartsák zárva az ablakokat.
Szerző

Százezreket nem ér el a kormány által dobott mentőöv

Publikálás dátuma
2020.04.20. 18:06

Fotó: Népszava
A lakhatási szegénységgel küzdők, albérlők és az uzsorások áldozatai sem kaptak segítséget a járvány és a válság idején.
Több százezer embert nem érnek el a kormány mentőintézkedései. Hiába van hiteltörlesztési és kilakoltatási moratórium, ha például albérletben élő emberek tömegeinek kell a lakástulajdonosukkal egyezkedniük. De a legszegényebbek közül is segítség nélkül maradnak azok a százezrek, akik előrefizetős mérőórát használnak, vagy akik uzsorahitelt vettek fel – írja a hvg.hu. A lap emlékeztet a bruttó 4,4 millió forintot kereső ÁSZ-elnök nagy felháborodást kiváltó javaslatára, miszerint tömeges leépítések ide, járványhelyzet oda, az egyik napról a másikra élő magyar családoknak ideje lenne megtanulniuk spórolni. 
Ez - jegyzi meg a hírportál - általánosságban megfontolandó ötlet, bár jelenleg az is egy racionális ellenérv, hogy az okosan korlátok között tartott hitelfelvétel különösen fontos lehet most, hogy ne álljon le teljesen a gazdaság. Viszont nyilvánvaló, hogy jön vele a kérdés: mihez kezdjenek azok az emberek most, akik ha összeadják, mennyi pénzt kell költeniük az ételre, gyógyszerre és lakhatásra, máris ott tartanak, hogy túllépték a bevételeiket? Bár részsegítségek számukra akadnak, így a hiteltörlesztési vagy a kilakoltatási moratórium, a rezsit, albérleti díjat így is fizetniük kell – ami szinte lehetetlen feladat, ha éppen a családfenntartót rúgják ki a járványra hivatkozva.
KSH 2018-as számaiból azt lehet levezetni: ha sorrendbe raknánk a magyarokat a jövedelmük szerint, akkor arra jutnánk, hogy az ország jövedelmi listáján középső helyen álló főre jutó havi jövedelem nagyjából bruttó 140 ezer forint, míg az átlagos megélhetéshez 123 ezre forintos nettó jövedelem szükséges. Az adatfelvétel óta azért nőttek a fizetések és az árak is, de a válság ezeket kisebb-nagyobb mértékben visszafordíthatja.
Legalább 400 ezer háztartás, vagyis egymillió ember van az országban, akiknek eleve nehézséget jelenthet a megfelelő energiaellátás biztosítása, és ezen a járvány csak ronthat

– írta a lap kérdésére a Habitat for Humanity. A lakhatással foglalkozó szervezet arra is felhívta a figyelmet: "A legrosszabb lakáskörülmények között élők sokszor ugyanazok, akiket a vírus gazdasági hatásai elsőként és legrosszabbul érintenek: a bevételük bizonytalan, gyakran alkalmi munkákból származik, vagy olyan feladatokat látnak el, amelyeket távmunkában nem lehet elvégezni. Közülük már most sokan elveszítették a megélhetésüket.” 

Jó az előrefizetős óra, csak nincs mit rátölteni

A Habitat arra is felhívta a figyelmet, hogy több, mint 100 ezer háztartás előrefizetős fogyasztásmérőt használ. Ez alapesetben segít, hogy ne legyen a rezsiköltség magasabb, mint amit a jövedelmükből fedezni tudnak, csakhogy most azt jelenti: ha bevétel hiányában nem tudják feltölteni a mérőórát, ugyanúgy nem lesz áram, mintha kikapcsolnák azt. A Habitat is kapott már olyan jelzéseket az újpesti városrehabilitációs programban dolgozó szociális munkásoktól, hogy sok, előrefizetős mérőórát használó család komoly bajba kerülhet, ha nem kap segítséget.

Vizesedő falak, nyerészkedő főbérlő

De nem csak a legdurvább mélyszegénységben élők lehetnek bajban. A Habitat korábban úgy számolt, hogy nagyjából másfél millióan élnek olyan lakásban, amelyekkel súlyos problémák vannak, például beázik a tető, nedvesek a falak, nincs WC és fürdőszoba vagy túl sötét a lakás. Kérdésünkre most azt hozzátették: körülbelül 3 millió ember érint a lakhatási szegénység valamilyen formában. Egy részüknek most segítség az, hogy nem kell a törlesztőrészleteiket fizetniük. De a kormány rendeletei nem védik azokat, akik bérelt lakásban élnek. 2011 és 2019 között majdnem 90 százalékkal nőttek a lakásbérlés árai országos átlagban, de Budapesten 130 százalékos volt a drágulás. Tavaly egy 40 négyzetméteres lakás átlagos bérleti díja magasabb volt, mint az ország szegényebb 60 százalékának egy főre jutó jövedelme. Most a járvány hatására az árak kicsit lejjebb mennek, de valószínűleg a bérek is alacsonyabbak lesznek. Arról pedig egyelőre nincsenek adatok, hogy a csökkenő bérleti díjak mellett hány lakástulajdonos engedi meg a régi bérlőinek, hogy kevesebbet vagy csúszással fizessenek. 
Saját bevallás alapján a megkérdezett háztartások 22 százaléka 1 hónapig sem lenne képes folytatni a hiteltörlesztést életszínvonalbeli változás nélkül, amennyiben valamennyi kereső elveszítené a munkáját

– ez a megállapítás már az MNB egy 2017-ben készített felméréséből származik. A magyarok körülbelül kétharmada legfeljebb három hónapon át tudná a hiteleit fizetni az életszínvonal visszaesése nélkül, ha fizetés nélkül maradna – ezért is volt fontos a hiteltörlesztési moratórium. 

A lakosság több mint fele nem ért a pénzhez

A jegybank arra jutott: a magyar háztartások 15 százaléka számít kimondottan sérülékenynek anyagilag, további 20 százalék pedig nincs messze a sérülékenységtől. Ha el is fogadjuk, hogy a felmérés óta eltelt három évben javult kicsit a helyzet, az, hogy sokan bevétel nélkül maradnak, így is nagy bajokat okozhat. Ráadásul az ország 52 százalékának nem megfelelő a kutatás szerint a pénzügyi tudatossága, közülük 12 százaléknak kimondottan alacsony, azt pedig sajnos nincs ok feltételezni, hogy ez érdemben változott volna az adatfelvétel óta. Ők pedig veszélyeztetettek akkor is, ha épp nem kell egy ideig törlesztőrészleteket fizetniük - jegyzi meg a hírportál. 

Észak-Magyarország az uzsorások fogságában

Még nagyobb bajban vannak azok, akik uzsorahiteleket vettek fel, az ő esetükben tényleg csak az uzsorás jóindulatán múlik, hogy kapnak-e bármiféle könnyítést. Az MNB 2019 végén próbálta megbecsülni, ők hányan lehetnek. Arra jutottak, hogy az elképzelhető legoptimistább számítás szerint a háztartások 3 százaléka érintett, a pesszimista becslés viszont már 13 százalékot hoz ki. A jegybank annyit tudott biztosra állítani, hogy főleg az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon kényszerültek sokan uzsorahitelre, ők azok a legsérülékenyebb családok, amelyek semmilyen más most bejelentett segítséggel sem tudnak élni. 
Szerző

Máris módosítják a magyar Kurzarbeit szabályait

Publikálás dátuma
2020.04.20. 17:46

Fotó: Shutterstock
Már két órás foglalkoztatás esetén is igényelni lehet az állami bérkiegészítést, annak plafonja azonban változatlan marad.
Több ponton is módosítja a kormány a magyar „Kurzarbeit” szabályait: a programba beléphetnek például a munkaerőkölcsönző cégek, valamint azon vállalkozások is, amelyek korábban már részesültek hazai forrásból valamilyen munkahelyteremtő vagy -megtartó támogatásban. A múlt hét óta igényelhető állami bérkiegészítést jelenleg csak azon dolgozók után kérhetik a cégek, akiknek a munkaideje maximum 50 százalékban csökkent, de ezt a felső korlátot most 75 százalékra emelnék. Vagyis már azon munkavállalók után is igénybe vehető lenne a bérkiegészítés, akik számára napi 2 óra munkavégzést tud biztosítani a cég. A támogatás feltételeként előírt képzést pedig a kérelem pozitív elbírálását követő két éven belül kell csak teljesíteniük az érintett cégnek, illetve dolgozóiknak. Minderről Palkovics László innovációs miniszter tájékoztatta hétfőn a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) tagjait, azaz a munkaadói és a munkavállalói szervezeteket. Szavaiból kiderült az is, hogy az elbocsátási tilalom csak azokra a dolgozókra vonatkozik majd, akik után igényelt bérkiegészítést a munkaadó, vagyis nem az adott cég összes dolgozójára – számolt be lapunknak a VKF-ülésen elhangzottakról Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Szerinte a módosítások főként a munkaadók igényeit követik: a dolgozók szempontjából az volna a jobb, ha a bértámogatásban részesülő cégek teljes munkavállalói gárdájára vonatkozna az elbocsátási tilalom, tehát azokra is, akiknek nem tud most még 2 órányi munkát sem biztosítani a cég. A munkaerőkölcsönző cégek bevonása pedig túl későn érkezett, hiszen ezen vállalkozások már rengeteg dolgozót elbocsátottak, a koronavírusjárvány miatti leépítések első áldozatai az így foglalkoztatott munkavállalók voltak – mutatott rá. Az elbocsátott  dolgozók megsegítéséről ugyanakkor továbbra sem esik szó, mint ahogyan arról sem, mi lesz azokkal a munkavállalókkal, akiknek még 2 órányi munkát sem tud biztosítani a cég.    Abban nem lesz változás, hogy a kiesett munkaidőre járó bér 70 százalékát vállalja át az állam, és a plafon is marad a minimálbér duplája, azaz bruttó 322 ezer forint. A támogatást pedig továbbra is igényelniük kell a járási hivataloknál a cégeknek, nem lesz automatizmus a bérkiegészítés – mondta el Kordás László.    A VKF ülésén vita bontakozott ki arról, hogy mi számít az igénylési feltételként szabott nemzetgazdasági érdeknek. A kormányzati oldal részéről ennek kapcsán az hangzott el, hogy ezt a feltételt nem fogják szigorúan vizsgálni, és a koronavírusjárvány miatt veszteségeket elszenvedő cégek mindegyike részesülhet a támogatásban – idézte fel Kordás László, megjegyezve, hogy így viszont kevéssé érthető, mi szükség van erre a kitételre. A szakszervezeti vezető elmondta azt is: az ülésen a három szakszervezeti konföderáció együttesen kérte, hogy a kormány vonja vissza azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi a munkáltatók számára a kétéves munkaidőkeret egyoldalú elrendelését. A kormány azonban nem szándékozik ezt megtenni. A munkaidőkeret meghosszabbításának lényege, hogy azok a dolgozók, akik most – például megrendelés, vagy a szolgáltatásra igényt tartók hiányában – nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni, kapnak fizetést, később viszont az így kieső időt külön juttatás nélkül dolgozzák le. Így viszont előállhat olyan helyzet, hogy a dolgozónak egy hónapban csak egyetlen szabadnapja lesz a későbbiekben. A munkaidőkeret elnyújtására már a nagy tiltakozóakciókat kiváltott, a szakszervezetek által csak rabszolgatörvénynek nevezett módosítás is lehetőséget ad, de arról eddig kollektív szerződésben kellett megállapodni a szakszervezetekkel. Most viszont a munkaadóknak még csak egyeztetniük sem kell erről. Kordás László szerint teljesen indokolatlan, és teljesen kizsigerelheti a dolgozókat, ha a munkaadók mindenféle egyeztetés nélkül hosszabbíthatják meg ily módon a munkaidőkeretet, a szakszervezetek ezért a veszélyhelyzet elmúltával nagyon keményen fel fognak lépni ellene. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke viszont üdvözölte, hogy a kormány számos javaslatukat figyelembe vette. Szerinte a kormány által tervezett változtatások révén jóval több cég tudja majd igénybe venni az állami bérkiegészítést, így több munkahelyet tudnak majd megmenteni. Megjegyezte: maradtak még olyan részletek, ahol nem teljesen egyezik a felek véleménye, de a kormány nyitott a további tárgyalásokra.      

Az ITM szerint egyszerű igényelni

A kamarák, az érdekképviseletek és a kormány is egyetért abban, hogy a munkahelyvédelmi bértámogatás kiterjesztése alkalmas a munkahelyek megőrzésére – jelentette ki György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján az MTI jelentése szerint (lapunkat a tájékoztatóra újfent "elfelejtették" meghívni). Elmondta azt is: egyszerűsödik a munkahelyvédelmi bértámogatás igénylése, és bővül a kedvezményezettek köre, a támogatásokért egyszerűen és gyorsan, a https://nfsz.munka.hu/ holnapon elérhető űrlapok kitöltésével lehet jelentkezni. A változások közül kiemelte, hogy a támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lesz. A vállalkozások ezen felül mindössze 0,1 százalékos kamattal, 9 havi bérre, 2 éves futamidejű, munkahelymegtartó hitelt is kérhetnek. A bértámogatás módosításáról szóló kormányrendelet már hétfőn este megjelenhet - tette hozzá.  Az ITM foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Bodó Sándor közölte azt is: a támogatásnál a kérelem benyújtásának napjára vonatkozó alapbért veszik figyelembe. A bértámogatás kiterjed a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozókra, a távmunkára és az otthoni munkavégzésre, a munkaerő-kölcsönző cégekre, valamint az egyesületek és civil szervezetek közül azokra, amelyek nem részesülnek a költségvetésből. Az EU-s szabályok miatt azok nem kaphatnak állami bértámogatást, akik uniós forrásból jutnak bérjellegű támogatáshoz. Az igényléseket egyszerűsíti, hogy nem kell kifejteni a gazdasági nehézségek okát. A munkaszerződések módosítását, a csökkentett munkaidőről és az egyéni fejlesztési időről szóló megállapodásokat nem kell egyenként megkötni minden munkavállalóval, mivel a munkaszerződések a kormányrendelet erejénél fogva módosulnak. A napi 2 órás részmunkaidőt az teszi lehetővé, hogy a kieső munkaidő felső határa 75 százalékra nő. A támogatott munkavállalókat a folyósítás ideje alatt nem lehet rendkívüli munkavégzésben foglalkoztatni, de a létszámtartási kötelezettség is csak rájuk vonatkozik, nem a teljes alkalmazotti állományra - tette hozzá az államtitkár. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hatékonynak nevezte a kormányzati intézkedéseket, de hangsúlyozta, hogy a válság a munkaadóktól és a munkavállalóktól is erőfeszítéseket követel. Parragh László szerint pánikveszély már nem fenyeget, a vállalkozások igyekeznek alkalmazkodni az új helyzethez, és hamarosan eljön az újrakezdés, sőt a fejlesztések ideje is. A kamarai vezető a bejelentett változásokon felül üdvözölte, hogy a Széchenyi kártya munkahelymegőrzési és fejlesztési elemekkel bővül, és azt is, hogy folytatódnak az egyeztetések a kormánnyal. A helyzet folyamatosan változik, a gyors döntés jelentősége felértékelődik, így az is kedvező, hogy bürokratikus terhek leépítésével teret nyernek az egyszerűsített megoldások - hangsúlyozta Parragh László.   
Szerző
Frissítve: 2020.04.20. 18:12