Kórházi ágyfelszabadítás – Ombudsmanhoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság

Publikálás dátuma
2020.04.20. 14:15

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
„Ha eddig nem indokolatlanul volt kórházban 10–20 ezer ember Magyarországon, akkor bizonyos, hogy a kórházaknak a legnagyobb jóindulat és szakmai gondosság mellett is többezer olyan embert kell elküldeniük, aki orvosi egészségügyi ellátást és felügyeletet igényel” – hangsúlyozták.
A Magyar Helsinki Bizottság támogatja a rendkívüli járványhelyzet gyors és hatékony leküzdését, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az ennek érdekében hozott állami intézkedések ne sértsék a jogállamiságot és az alapvető emberi jogokat – írja hétfői közleményében a jogvédő szervezet. „Kevesebb mint két hét alatt, mintegy 33 ezer kórházi ágyat kellett szabaddá tenni az intézményvezetőknek, és további közel hétezret kell még felszabadítaniuk ismeretlen határidővel. Ez derül ki röviden a sajtó híradásaiból és a sokszor ellentmondásos kormányzati kommunikációból. Kásler Miklós miniszter pontos utasítását eddig a közvélemény nem ismerhette meg, de az nyilvánvaló: a miniszteri utasításnak csak úgy lehetett eleget tenni, hogy tízezres nagyságrendben tesznek ki a kórházból betegeket, hiszen másik gyógyintézetbe való áthelyezés a pácienseknek csak kis részénél jöhet szóba, mivel minden kórházban csökkenteni kell a betegszámot az előírt jelentős befogadóképesség megteremtése érdekében” – tették hozzá. Kiemelték: „ha eddig nem indokolatlanul volt kórházban 10–20 ezer ember Magyarországon, akkor bizonyos, hogy a kórházaknak a legnagyobb jóindulat és szakmai gondosság mellett is többezer olyan embert kell elküldeniük, aki orvosi egészségügyi ellátást és felügyeletet igényel.”  Szakemberek szerint az otthoni szakápolási és otthoni hospice ellátási rendszer jelenleg nem alkalmas annak a többezer betegnek az ellátására, aki így egyszerre a szakápolási rendszerre zúdul – egyrészt a munkaerőhiány, másrészt az egészségbiztosítás által finanszírozott vizitszámok korlátozottsága miatt. Így jelenleg megoldatlan az elküldött betegek megfelelő ellátásának biztosítása – közölték. A Magyar Helsinki Bizottság levélben fordult Kozma Ákos ombudsmanhoz, hogy haladéktalanul és átfogóan vizsgálja ki a történteket. A civil jogvédők kérelme így fogalmaz: „Nem fér hozzá kétség, hogy a rendkívül gyors ütemű és jelentős (a nyilvánosság számára megismerhető számításokkal alá nem támasztott) volumenű kórházi ágykapacitás-felszabadítás felveti az alapvető jogokkal – közöttük veszélyhelyzetben is korlátozhatatlan alapvető jogokkal – kapcsolatos, tömeges visszásság okozásának veszélyét, és ez a veszély kellően közvetlen ahhoz, hogy az alapvető jogok biztosának sürgős hivatalbóli vizsgálatát indokolttá tegye.
Szerző

„Orbán Viktor egy hónapja nem meri idedugni a képét”

Publikálás dátuma
2020.04.20. 13:55
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. április 6-án
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Tapssal akadályozták meg a Fidesz képviselői, hogy Szabó Tímea végigmondja a felszólalását.
Ismét eltelt egy hét, amikor a politikai napirendet a világjárvánnyal szembeni küzdelem uralta – mondta napirend előtt az Országgyűlésben Szijjártó Péter. A külügyminiszter ismét köszönetet mondott az egészségügyben dolgozóknak, majd elmondta, hogy az elmúlt héten 22.5 millió maszk érkezett Magyarországra, így már majdnem 73 millió maszk van az országban, ez nagyjából a fele a szerződött mennyiségnek. Lélegeztetőgép 220 érkezett, tesztből 50 ezret importáltak. Japánból és Kínából gyógyszerek is jönnek, melyek segíthetnek a koronavírussal fertőzött betegek kezelésében. Arató Gergely (DK) reagálásában azt mondta, a valódi információkat még mindig nem árulja el a kormány, és ha valóban május 3.-án tetőzik a járvány – ahogy Orbán Viktor váratlanul elmondta Ajkán egy kórházlátogatása során – akkor felelőtlenség lenne május 4.-én érettségit tartani. A magyar halálozási adatok nem jók, hiába állítja az ellenkezőjét Kásler Miklós, aki be sem mer járni a parlamentbe. – Hol van a miniszterelnök? Orbán Viktor egy hónapja nem meri idedugni a képét – mondta a Párbeszéd frakcióvezetője. Szabó Tímea is azt mondta, érthetetlen, hogy a magyar halálozási arány a többszöröse a többi európai országénak, rendes védőfelszerelést még mindig nem kapnak az egészségügyben dolgozók. A Fidesz frakció tagjai erre tapsolni kezdtek, hogy ne lehessen hallani a képviselő szavait, majd Kövér László elvette tőle a szót. Az LMP részéről Keresztes László Lóránt szintén azt kérte számon, hogy sem Orbán Viktor, sem Kásler Miklós, sem a gazdaságvédelmi intézkedésért felelős Palkovics László nem jön be az Országgyűlésbe. A KDNP-s Hollik István mindent megköszönt Szijjártó Péternek. Kósa Lajos azt mondta, nem is lehet pontosan megmondani, mikor tetőzik a járvány, erre csak becslések vannak. Az eszközbeszerzéseknél semmilyen szolidaritás nem érvényesül, még uniós tagállamok is ráígértek a már megrendelt magyar eszközök árára, így hiúsítva meg a megállapodások végrehajtását. Lukács László György a Jobbik részéről azt mondta, harminc napja ülésezik rendben az országgyűlés, ez is mutatja, hogy nem volt szükség a felhatalmazási törvényre. Ha olyan sok maszk van, akkor miért foglaltak le önkormányzatoktól megrendelt védőfelszereléseket? – kérdezte. Szerinte hiába hozunk be százezer számra teszteket, ha nem használják őket. – Hova kerülnek a beszerzett eszközök? Miért nem juttatják el ezt az emberekhez? A nemzeti konzultációra félretett pénzből el lehetne küldeni mindenkinek egy maszkot postán  ahogy Szombathelyen, ahogy Pécsett, ahogy Miskolcon is megcsinálták – mondta Tóth Bertalan. Az MSZP elnöke, azt javasolta, hogy állítsanak össze egy védelmi csomagot a 65 év felettieknek, amelyben van 1 flakon kézfertőtlenítő szer, 10 pár kesztyű és 3 FFP3 típusú maszk, mert azt időseket kell a kormánynak leginkább óvnia. Majd Tóth Bertalan felszólította a kormányt, hogy kezdjék el a tömeges tesztelést, mivel Szijjártó Péter 402 ezer gyorstesztről beszélt, miközben több a kórházigazgató arról tájékoztatta, hogy kint az intézményekben összességében 162700 teszt van. Hol van a többi?
  Szabó Tímea ismételt felszólalásában azt mondta, a felhatalmazási törvényt arra használta Orbán Viktor, hogy miközben emberek halnak meg, rengeteg pénzt játszottak át Mészáros Lőrincnek és a többi kormányközeli oligarchának. Eközben még mindig idehaza van a legalacsonyabb és legrövidebb munkanélküli ellátás, pedig már több százezren veszítették el állásukat. Azt senki nem tudja megmagyarázni, miért nálunk a legmagasabb a halálozási arány – mondta. Kövér László ismét elvette tőle a szót. Dömötör Csaba válaszában pánikkeltéssel vádolta meg az ellenzéket és azt mondta, egy millió lakosra lebontva kevesen halnak meg Magyarországon. Majd Karácsony Gergelyt bírálta a Pesti úti idősotthon miatt, ahol 223-an fertőződtek meg és 23-an már meghaltak.
Ungár Péter szerint szégyen, hogy a válság idején akarja a kormány megszüntetni a kultúrában dolgozók közalkalmazotti státuszát, ahelyett, hogy életpályát kínálna nekik, a nemzeti kultúra őrzőit kiszolgáltatott helyzetbe hozza. Ez olyan speciális terület, amelyre nem lehet piaci törvényeket alkalmazni, cinikus, hogy a kormány a hatékonyság emelésére hivatkozik. Rétrávi Bence EMMI államtitkár válaszában azt mondta, a magyar kormány GDP-arányosan sokat költ a kultúrára. Szerinte csak rugalmasabbá tenné a kulturális élet működését, ha a területnek jutó többletforrásokat olyan béremelésre is lehessen fordítani, ami eltér a közalkalmazotti bértáblától. - Maguk nem bátrak, hanem vakok – mondta Gyurcsány Ferenc a kormánypárti képviselőknek, akiket néhány hete Orbán Viktor „Magyarország legbátrabb embereinek”. Szerinte a 36 ezer kórházi ágy kiürítésének felelőssége a kormányé. Még Belgiumban sem szabadítottak fel ennyi kórházi ágyat, pedig ott tízszer többen haltak már meg. - Ha valóban csak olyanokat küldtek haza, akik nem szorultak kórházi ápolásra, akkor ezek az emberek eddig feleslegesen feküdtek bent? - kérdezte. Dömötör Csaba államtitkár válaszában azt mondta, a WHO is elismerte, hogy a magyar járványügyi intézkedések jók, a kórházakat pedig azért ürítik ki, mert el akarják kerülni, hogy az Olaszországihoz hasonló helyzet alakuljon ki az intézményekben. A Gyurcsány-kormány 16 ezer kórházi ágyat szüntetett meg. Tóth Bertalan azt kérdezte, a kormányközeli oligarchák állami támogatással felhúzott szállodáit vajon miért nem lehet megnyitni ilyen helyzetben, miért a kórházakból küldik haza az embereket. Az MSZP azt kéri, kapjanak kiemelt ápolási díjat azok is, akiknek most családtagjukat kell ápolnia. A közszférában és a multiknál rendeljen el a kormány elbocsájtási tilalmat. Rétvári Bence válaszában azt mondta, csak becsülni lehet, hány ágyra lesz szükség, ha tömegessé válik a megbetegedés Magyarországon, de a politika felelőssége, hogy a legmagasabb szükséges ágyszámmal számoljon. A kormány hosszú védekezésre készül, ezért nem osztják ki csak úgy a védőfelszereléseket. Jakab Péter a Jobbiktól azt mondta, minden más európai ország sokkal átfogóbb gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott, mint Magyarország, emberi tragédiák százezreit idézi elő ezzel a kormány. Orbán Viktor 2010 óta folyamatosan védeni akarja az országot valamitől, a migrációtól, Soros Györgytől, de a nyomortól a jelek szerint nem. A Jobbik szerint a 60 évesnél idősebb, most munkanélkülivé váló embereket „el kellene engedni nyugdíjba”. Szijjártó Péter válaszában azt mondta, szemfényvesztés, hogy más országok jobban segítenek a bajba jutottakon.  
Frissítve: 2020.04.20. 15:04

Bocsánatkérést várnak a szakszervezetek Maruzsa Zoltántól

Publikálás dátuma
2020.04.20. 12:51
Maruzsa Zoltán
Fotó: Botár Gergely / kormany.hu
Az államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét a Vörös Hadsereg Frakció terrorszervezettel állította párhuzamba a köztévében.
Öt szakszervezeti konföderáció közös nyilatkozatot adott ki, amelyben közölték, azt várják, hogy Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár kérjen bocsánatot a PDSZ tagságától. A lapunkhoz is eljuttatott közleményükben azt írták, hogy az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség, a Munkástanácsok Országos Szövetsége, és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma mélységes felháborodással hallotta Maruzsa Zoltánnak az M1 Híradójában elhangzott szavait, amelyben a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) a Vörös Hadsereg Frakció terrorszervezettel állította párhuzamba. A szakszervezetek emlékeztettek arra, hogy mindig a munkavállalók érdekében szólalnak fel.
„Ezt terrorizmushoz hasonlítani szerencsétlen, ízléstelen és rossz érzést keltő. Szomorú, hogy megalapozott szakmai érvek és érdemi párbeszéd helyett inkább az ellenségkép gyártás egyszerű eszközéhez nyúl ismét a kormány a szakszervezetekkel szemben”

– jegyezték meg.

Úgy vélik, az államtitkár azért nevezte terroristának a PDSZ-t és tagjait, mert a pedagógus társadalom elégedetlenségének adtak hangot amiatt, hogy a kormány az érintettek bevonása nélkül döntötte el az idei érettségi lebonyolításának idejét és módját. Megjegyezték hogy természetesen a járványügyi veszélyhelyzetben nem lehet lebonyolítani az érettségi vizsgákat a megszokott módon. Álláspontjuk szerint azonban ésszerű lett volna az érettségi vizsgák idejéről és módjáról egyeztetni, és azt nem két és fél héttel előtte bejelenteni. Hozzátették, hogy Orbán Viktor kormányfő vasárnapi bejelentése szerint a járvány várhatóan május 3-án tetőzik, ezért pedig nem lenne szabad május 4-én elkezdeni a vizsgáztatást. Már csak azért sem, mert a pedagógusok nem tudják betartani az ajánlott szociális távolságot a diákokkal a vizsgák alatt, hiszen ki kell osztani a vizsgalapokat.  
„A PDSZ felhívását mindenki értékelheti vérmérséklete és világnézete alapján, de egy szakszervezet több ezer fős tagságát terroristákhoz hasonlítani és ennek a közmédiában hangot is adni elfogadhatatlan! Felszólítjuk Maruzsa Zoltán államtitkár urat, hogy a jövőbeni együttműködés érdekében kérjen bocsánatot a PDSZ vezetésétől valamint a pedagógus és oktatásban dolgozó tagjaitól”

– olvasható közleményükben.

Szerző