Előfizetés

90-100 ezer ember is elveszítheti a munkáját a következő három hónapban

T.A.
Publikálás dátuma
2020.04.20. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Hathatós kormányzati segítség nélkül a munkanélküliségi ráta elérheti a 10 százalékot - derül ki a GKI Gazdaságkutató múlt héten több mint 900 cég körében végzett felméréséből. Az öt főnél nagyobb cégek az elmúlt hónap során már legalább 50-60 ezer dolgozót elbocsáthattak.
A járvány leginkább a foglalkoztatásra van hatással, a kérdőívre válaszoló vállalkozások 90 százaléka ezt hangsúlyozza. A cégek üzletmenetére a járvány hatását a felmérés résztvevőinek 58 százaléka jelentősnek érzi, s további 36 százalékuk is már érzékelt némi visszahúzó erőt. Ezek mérséklésére az elmúlt egy hónapban a válaszadók a kényszer-szabadságolást és az elbocsátást is viszonylag széles körben vetették be: az előbbit minden harmadik, az utóbbit minden nyolcadik cég. A kényszer-szabadságolással leginkább az 51 és 250 fő között foglalkoztató középvállalatok éltek, ezek közel fele alkalmazta ezt az eszközt. A közeljövőre vonatkozó kilátások gyászosak, véli a GKI: mindössze a cégek 4 százaléka reménykedik abban, hogy a járvány az üzletmenetükre pozitív hatással lesz és 9 százalékuk gondolja ezt a hatást semlegesnek. A cégek bő harmada némi, fele jelentős negatív hatástól tart.  Munkaügyi szempontból még egyáltalán nem vagyunk túl a válság nehezén, a korábbinál több, a cégek 36 százaléka jelezte, hogy kényszerszabadságolásra, és 14 százalékuk, hogy elbocsátásra készül - állapítja meg a gazdaságkutató. Elbocsátásra legnagyobb arányban az építőipar cégeknél lehet számítani. Körükben ez az arány 30 százalék, míg az iparban 20, a szolgáltatások terén 14, a kereskedelemben 12 és a mezőgazdaságban 6 százalék. Figyelembe véve, hogy februárban a munkanélküliek száma mintegy 160 ezer volt, továbbá, hogy a mikró vállalkozásoktól elbocsátottak száma is nagyon magas lehet, valamint a külföldről hazatértek és az ellehetetlenült önfoglalkoztatók is emelik a munkanélküliek számát, a munkanélküliségi ráta – valós és gyors kormányzati segítség híján – elérheti a 10 százalékot. 

A cégek elégedetlenek a mentőcsomaggal

A hazai vállalkozások szervezetei tagjaik véleményét tolmácsolva már életbelépése előtt kritizálták a kormány rendeletét a cégek és a munkavállalók megmentéséről, alapvetően elégtelennek tartva az intézkedéseket, mert nem elég széleskörűek és mértékük sem kielégítő. A magyar Kurzarbeit, a csökkentett munkaidejű foglakoztatás támogatása a hazai piacra dolgozó cégek számára nem nyújt érdemi előnyt, azt kiterjesztenék minden rászoruló vállalkozásra. Véleményük szerint a munkájukat elvesztőket nem szabad az út szélén hagyni - idéz a Portfolió az állásfoglalásból, amit azzal egészít ki, hogy a multik is hangot adtak csalódottságuknak, mert e körben is megindultak az elbocsátások. Általános a vélekedés, hogy ha a gazdaságpolitika lépései nem változnak, úgy a kialakult krízis tovább súlyosbodik. A portál úgy tudja, hogy már ma, hétfőn bejelentheti a kormány a válságkezelő-program felülvizsgálatát. Varga Mihály vasárnapi rádiós nyilatkozatából ugyanakkor az szűrhető  le, hogy a kormány egyelőre csak egy új hitel és garanciatermék bevezetésén gondolkodik, az eddigi intézkedések felülvizsgálatán nem. Emellett megjegyezte: recessziót és idén 3 százalékos visszaesést vár a magyar gazdaságban.

Összkép

A GKI adatgyűjtése 2020. április 2-a és 16-e között történt. A kérdőíveket 910 vállalat töltötte ki. Ezek 2 százaléka a mezőgazdaság, 20 százaléka az ipar, 12 százaléka az építőipar, 36 százaléka a kereskedelem és 30 százaléka  az üzleti szolgáltatások területén tevékenykedik. Az ágazati megoszlás nem reprezentatív, de nem tér el nagyon jelentősen a nemzetgazdaságra jellemzőtől. A foglalkoztatott létszám szerinti megoszlás viszont kifejezetten jól tükrözi a magyar nemzetgazdaság öt fő feletti cégeinek szerkezetét: a válaszadók 84 százaléka kis-, 12 százaléka közép-, illetve 4 százaléka nagyvállalat.

Göd, a „különleges övezet”

Gulyás Erika Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.04.20. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Tovább nyirbálják a települések adóbevételeit a járvány miatti védekezésre hivatkozva. A Göd mellett épülő Samsung akkumulátorgyárat és adóit az ellenzéki vezetésű várostól a fideszes Pest-megyei önkormányzathoz sorolják.
A veszélyhelyzet kihirdetése óta a kormány újabb és újabb, egyre durvább lépéseket tesz az önkormányzati rendszer leépítésére – értékelte a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke a gödi ipari övezetből származó adóbevételek elvonását a településtől. Gémesi György szerint a folyamat és a pénteki döntés a legrosszabb tanácsi időket idézi, azzal a különbséggel, hogy ott ugyanazon a politikai oldalon álltak a felek és az a település jutott előbbre, amelyiknek a vezetője ügyesebben tudott előnyöket kijárni. Most is ez történik azzal a különbséggel, hogy egyértelmű a választás: az ellenzéki városok, kerületek kerülnek rosszabb helyzetbe – tette hozzá. A kormány március 5-én még a Göd területén működő gazdasági övezet, főként az ottani Samsung gyár fejlesztésével összefüggő infrastrukturális beruházások támogatásáról hozott határozatot, a településsel kötött megállapodás aláírása helyett azonban múlt pénteken egyszerűbb megoldást találtak: egyszerűen elveszik a területet a várostól a gyár által befizetett adókkal együtt. Így jár majd minden település, ahol az iparterületet különleges gazdasági övezetté nyilvánítja az állam. A momentumos polgármester és az ellenzéki önkormányzati többség a lakossággal együtt megdöbbent és tiltakozik, mert a város elveszíti bevételei egyharmadát. Hétfőn levelet küldenek a kormánynak, az agglomerációs települést pedig teleplakátolták „Nem adjuk Gödöt” feliratokkal.   
Az Orbán-kormány a vírushelyzetre hivatkozva mostantól elveheti az önkormányzatoktól a nagy gyárak biztosította helyi adóbevételeket. Különleges gazdasági övezetekké nyilváníthat nagyobb gyárakat és azok környékét, ami mindenütt azt jelenti, hogy az adott társaság onnantól nem a település, hanem a megyei önkormányzat számára fizeti a - nyilván tetemes - iparűzési adót és a helyi adókat. A rendelet szerint így tartható egyensúlyban a nemzetgazdaság, így csökkenthetők a Covid-19-vírusfertőzés kedvezőtlen következményei és ekképp őrizhető meg a legtöbb munkahely. Különleges gazdasági övezetté olyan beruházás válhat, amit a kormány korábban kiemelt jelentőségűvé nyilvánított, legalább százmilliárdba került, gazdasági jelentősége a megye jelentős részére kihat és nagyszámú munkahelyet teremt, illetve tart meg. Ilyen rendelkezés esetén a gyár és környéke - így az utak, közterületek - tulajdonjoga is átkerül a megyéhez. Ugyanabban a Magyar Közlönyben, amelyben megjelent az új szabály, a kormány a gödi Samsung SDI-gyár területét rögtön különleges gazdasági övezetté is nyilvánította. Az indoklás szerint a vírushelyzet a telephelyen veszélybe sodort több mint ezerötszáz munkahelyet, illetve csak az intézkedés biztosít lehetőséget további 2500 állás megteremtésére. A rendelet június 15-ig, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnéséig hatályos. Ezeknek a kormánydöntéseknek a szükségességére mindeddig semmi nem utalt. Sem az önkormányzatoknál, sem konkrétan Gödön semmiféle jel nem mutatkozott arra, hogy önmagában a helyhatósági illetékesség akadályozná a társaságok túlélését, fejlődését vagy bármely más járványhelyzeti intézkedést. Ugyanígy teljességgel alaptalannak tűnik, hogy a helyi adóbevételek egyszerű elvétele mennyiben segítené a nem létező akadályok elhárítását. (A településeket ugyanakkor alkalmasint csődbe dönti.) A Samsung SDI-egység, természetesen rendkívül szigorú óvintézkedések mellett, de a járvány megjelenése óta változatlanul üzemelt. Sem a cég, sem az önkormányzat nem helyezett kilátásba vírushelyzet miatti leállást. Egyáltalán nem látszik, a jelenlegi vírushelyzetben miért jelentene jobb megoldást az, ha a kormány egyszerűen elveszi a helyhatóságoktól legnagyobb adóbefizetőjüket és a gyárak területét. A dél-koreai gyártó egyébként tavaly döntött az egység 390 milliárd forintos bővítéséről, amivel a külgazdasági és külügyminisztérium októberi közlése szerint további 1200 munkahelyet teremtenének. (Most már 2500-ról beszélnek.) Érthetőbbé válik lépés, ha tudjuk, hogy Göd a korábbi fideszes vezetés után tavaly októberben ellenzéki polgármestert választott a momentumos Balogh Csaba személyében, a képviselőtestületbe is hét ellenzéki és négy fideszes tag került. (Igaz, az utóbbi hetek ellenzéki belharcokról szóltak a városban, amit a kormánysajtó nem is felejtett el felemlíteni a mostani kormánydöntés nyomán.) Ahová a pénzek vándorolnak, vagyis a megyei közgyűlésben, mint ahogy mindenütt az országban, változatlanul a kormánypártoké a többség. Harmincéves polgármesteri tapasztalattal a háta mögött a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke példátlannak tartja, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva ipari területek tulajdonjogát adják át a megyei önkormányzatoknak, oda folyik be ezután a helyi iparűzési adó mellett az építmény- és telekadó is. Gémesi György lapunknak hangsúlyozta, hogy így jóval kevesebb forrás marad Gödön, vagy bármely más település, ahol a megkezdett nagyszabású fejlesztésekre hivatkozva ugyanezt meglépheti a kormány, elegendő forrás nélkül köteles ellátni a kötelező feladatokat, óvodát, bölcsődét kell működtetnie, az ott élők pedig kénytelenek elviselni a Samsung bővülésével járó környezeti terheket is. Az egyetlen könnyebbség, hogy az eddig a magas bevétel miatt a rájuk kirótt szolidaritási hozzájárulástól megszabadul a város, de ez a most megvont adóknál kisebb összeg. Másrészt az egész eljárás jogi háttere meglehetősen bizonytalan, hiszen átmeneti időszakban született, a veszélyhelyzet végével hatályát vesztő rendeletek alapján vonnak el véglegesen önkormányzati tulajdont – véli a MÖSZ elnöke. Az összeget a rendelet értelmében a megye fejlesztésre váró települései kaphatják majd meg, de nem tudni milyen szempontok alapján és milyen formában, például lesz-e pályázat, ahol Göd is indulhatna, hogy visszakapja a pénze egy részét – sorolta Gémesi György a kérdéseket, amelyekre egyelőre nincs válasz. Egy biztos – zárta az értékelést -, mindaz beigazolódik az önkormányzatokkal szemben hozott döntésekben, ami miatt az ellenzék nem szavazta meg a „felhatalmazási” törvényt, mondván, hogy a kormánypártok visszaélhetnek a megnövelt hatalommal.

Ötletek a települések ellen

A kormány a veszélyhelyzet kihirdetése óta elvonta az önkormányzatoktól a teljes gépjárműadót, ingyenessé tette a parkolást. Azt is tervezte, hogy a polgármesterek döntéseit ötnapos határidővel a megyei védelmi bizottságok előzetesen engedélyezzék, de pártállástól függetlenül olyan elemi erővel tiltakoztak ellene, hogy ezt a tervet törölték. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vetette fel a helyi iparűzési adó elengedésének ötletét, de ezt minden településen egyelőre nem vezetik be.

Azonnal lecserélték az einstandolt debreceni dobozgyár vezetőit

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.18. 14:01
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Régi, kipróbált emberek kerültek az állami felügyelet alá vont Kartonpack élére, köztük volt és jelenlegi fideszesek is.
Ahogy arról korábban a Népszava is beszámolt,péntek délelőtt azonnali hatállyal állami felügyelet alá vonta a kormány a debreceni székhelyű Kartonpack Nyrt.-t.   Az állami tulajdonjogok gyakorlása Juhász Edit, kormánybiztos feladata lett, aki a cég számlái felett is átvette az irányítást, emellett a megjelent kormányrendelet lehetőséget biztosított arra is, hogy szükség esetén a cég vezetőségét visszahívja, a képviseletre jogosultak jogait pedig felfüggessze vagy korlátozza.  A tájékoztatás szerint a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolásáért felelős kormánybiztos határozatokat hozhat meg. Ezen jogkörével élve a kinevezett kormánybiztos a társaság valamennyi igazgatósági tagját, felügyelőbizottsági tagjait, valamint auditbizottsági tagjait azonnal hatállyal tisztségükből visszahívta – mutat rá a villámgyors változásról beszámoló mfor.hu.  A kormánybiztos  
  • a társaság igazgatóságának elnökeként és vezérigazgatójaként határozatlan időtartamra Uszkay-Boiskó Sándort (aki Európa-jogi szakjogász, tavaly év végéig az MFB igazgatóságának tagja volt),
  • az Igazgatóság tagjaként pedig Hutiray Gyula Árpádot (korábban fideszes önkormányzati képviselő volt Erzsébetvárosban, volt önkormányzati főtanácsadó is)
  • Vass Viktóriát,
  • Jakab Lászlót,
  • Mancsiczky Lászlót (a Fidesz tagja, ügyvéd, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. felügyelőbizottságának tagja, Kósa Lajost is ő képviselte a sajtóperekben) nevezte ki.
A társaság felügyelőbizottságának és auditbizottságának tagjai ugyanazok a személyek lettek: 
  • Farkas Gábor,
  • Töklincz Piroska (január végéig a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. vezérigazgatója volt)
  • Gazsó Balázs (a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának tagja).
Utóbbi lépések már a felügyelet alá vonás után szinte azonnal megtörténhettek - derül ki a Kartonpack Budapesti Értéktőzsde oldalán közzétett tájékoztatásából.