Előfizetés

Mutatjuk a hatos lottó eheti nyerőszámait

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.19. 17:56

Fotó: Shutterstock
A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a 16. héten megtartott hatos lottó számsorsoláson a következő számokat húzták ki:
Nyerőszámok: 1 (egy) 4 (négy) 6 (hat) 16 (tizenhat) 35 (harmincöt) 38 (harmincnyolc) Nyeremények: 6 találatos szelvény nem volt. 5 találatos szelvény 29 darab, nyereményük egyenként 431.205 forint; 4 találatos szelvény 1.366 darab, nyereményük egyenként 9.155 forint; 3 találatos szelvény 25.412 darab, nyereményük egyenként 2.265 forint. 

Szél Bernadették törvénymódosítást kezdeményeztek azért, hogy a képviselők fizetésének egy részét fordítsák a járvány elleni védekezésre

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.19. 17:44
Balról jobbra Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs és Szél Bernadett országgyűlési képviselők az Emmi recepcióján.
Fotó: Szél Bernadett / Népszava
Azt várják, hogy a parlament is legyen szolidáris a koronavírus ellen frontvonalban küzdőkkel.
Törvényjavaslatot nyújtott be Szél Bernadett, Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő azért, hogy a parlament is legyen szolidáris a koronavírus-járvány ellen frontvonalban küzdőkkel. A javaslat elfogadása esetén oldal- és párthovatartozástól függetlenül mind a 199 képviselő lemondana legutóbbi fizetésemeléséről, illetve az alapfizetésen felüli, tisztségek után járó jövedelméről. Egy frakcióvezető például a kétszeresét kapja alapjövedelmének. 
„Közteherviselés és szolidaritás. Hadházy Ákos és Szabó Szabolcs kollégáimmal azt kezdeményezzük, hogy — nemzetközi példákhoz hasonlóan — a parlament egésze legyen szolidáris a frontvonalban küzdőkkel és a képviselői fizetések meghatározott, az alapilletményen feletti része — a gazdasági erősödés miatti növekmény, a viselt tisztségek és a bizottsági tagságok után járó illetményrészekkel együtt — kivétel nélkül, vagyis oldal- és párthovatartozásra való tekintet nélkül, mindenki esetében a törvény erejénél fogva a Járvány Elleni Védekezése Alapba kerüljön az egészségügyi dolgozók és a szociális dolgozók fizetésének kiegészítése céljából”

- írta Szél Bernadett Facebook-oldalán.

A politikus megjegyezte, hogy jelenleg az alap nem terjed ki a szociális dolgozókra, pedig nekik is nagyon járna a figyelem és az anyagi pluszjövedelem, ezt kérik korrigálni. Hozzátette, hogy emellett minden korábbi követelésüket fenntartják, „az egészségügyi dolgozók béremelésétől kezdve a Mészáros-adóig mindent”.  A Privátbankár februárban számolt be arról, hogy bértáblájuk alapján a képviselők márciustól újabb béremelésre számíthatnak. Így a képviselői alapbér - mivel az átlag háromszorosa - 989 700 forintról 1 103 400 forintra emelkedett, vagyis már nincs olyan képviselő a parlamentben, akinek kevesebb szerepelne a bérlapján egymillió forintnál. Vannak azonban még szerencsésebbek, ugyanis azok a képviselők, akik egyben a kormány tagja is, mindkét posztért felveszik a juttatást. A miniszterek közül Szijjártó Péter, Rogán Antal, Nagy István és Gulyás Gergely így havi 225 838 forinttal több pénzből gazdálkodhat már áprilisban.  A Párbeszéd szombaton bejelentette, hogy országgyűlési képviselői a megemelt fizetésükből segélyalapot hoznak létre, amelynek összegét teljes egészében a koronavírus-járvány károsultjainak megsegítésére és a védekezésre fordítják. Korábban az MSZP is közölte, hogy országgyűlési képviselői ezután is a párt által létrehozott Szolidaritási Alapba utalják a Fidesz által kiutalt fizetésemelést. Hozzátették, ebből az alapból különböző karitatív és segélyakciókat támogatnak, mint tették ezt karácsony előtt, illetve a járvány kitörése után is, amikor védőfelszereléseket és tisztítószereket juttattak el a rászorulóknak.

Megtartják a szakmai vizsgákat

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.04.19. 17:43

Fotó: Népszava
A tervek szerint májusban letehetik a szakmai vizsgát a szakképző intézményekben tanuló végzős diákok – közölte vasárnap az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
Az ITM javaslata szerint a komplex szakmai vizsgák írásbeli részét a május 4–21. közötti írásbeli érettségi vizsgákat követő időszakban kell megszervezniük az intézményeknek. A gyakorlati vizsgákat pedig az iskolák által meghatározott időpontban - lehetőség szerint – szintén májusban tarthatják meg. A vizsgákat az érettségikhez hasonlóan kis létszámmal, a vizsgázók közötti megfelelő védőtávolság biztosításával, a biztonsági előírások betartásával kell megszervezni és lebonyolítani. A tervek szerint a vizsga végeredményét a szóbeli vizsga eredménye nélkül kell megállapítani. A vizsgán azok a végzős tanulók vehetnek részt, akik az utolsó tanévben a kötelező szakmai gyakorlat legalább 60 százalékát teljesítették. A vizsgára bocsátás feltételeként előírt okiratok (mint a nyelvvizsga, jogosítvány) bemutatása nem kötelező, sikeres vizsga esetén a bizonyítványt azok hiányában is ki kell állítani. A javaslat kitér arra is: a mellék-szakképesítés szerzésére irányuló vizsgákat október-novemberben kell majd megtartani. A javító- és pótvizsgák határidejét is meghosszabbítják, június vége helyett az október-novemberi vizsgaidőszak utolsó napjáig. Ha a kormány elfogadja az ITM javaslatát, annak a diáknak a hiányzását, aki a veszélyhelyzetre tekintettel valamelyik vizsgán nem vesz részt, igazoltnak tekintik. Számukra október-novemberben kell majd vizsgalehetőséget biztosítani, amely nem tekintendő javító- vagy pótlóvizsgának. A javaslatról a héten születhet kormánydöntés. Az intézkedések több tízezer tanulót érintenek, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi adatai szerint 2018-ban 55 ezren tettek szakmai vizsgát. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) lapunk megkeresésére jelezte: feszülten várják a döntést és a kormányrendeletet. A PSZ szakképzésért felelős alelnöke, Gosztonyi Gábor reméli, miután a szakmai vizsgázóknak a május eleji érettségi után is ki kell majd mozdulniuk, a kormánynak lesz egy B-terve is arra az esetre, ha május második felében rosszabbra fordulna a járványhelyzet.