Razziázott a rendőrség egy szlovák idősotthonban

Publikálás dátuma
2020.04.19. 12:51
Képünk illusztráció
Fotó: AFP\SCIENCE PHOTO LIBRARY
A nyomozók számítógépeket és dokumentumokat foglaltak le az intézményben.
Számítógépeket és dokumentumokat foglalt le egy idősotthonban tartott razzia során szombaton a szlovák rendőrség, amely annak nyomait kutatta, hogy mi okozta a koronavírus-fertőzöttek számának meredek emelkedését Szlovákiában. Igor Matovic szlovák kormányfő korábban azok büntetőjogi elszámoltatását követelte, akik behurcolták a vírust az idősotthonokba. Matovic szerint egy külföldi utazásról visszatért alkalmazott vihette be az idősekre különösen veszélyes kórokozót az egyik pozsonyi idősotthonba, de erre egyelőre nincs konkrét bizonyíték. Szlovákiában a coronavirus.app és a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem vasárnap déli adatai szerint jelenleg 1161 fertőzöttről tudnak, a halálos áldozatok száma pedig 12. A kormány intézkedéseinek bírálói szerint a szlovák hatóságok nem végeznek elég tesztet, emellett csak azokat az áldozatokat tudják be a vírusnak, akiknél semmilyen más halálok nem bizonyítható. 

Meghaladta a 2,3 milliót a regisztrált fertőzöttek száma a világban

Publikálás dátuma
2020.04.19. 10:10
Kórház Madridban
Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP
Eddig 160 925-en vesztették életüket a Covid-19-ben.
Az új típusú koronavírussal fertőzöttek száma elérte a 2 330 406-ot vasárnap reggelre, miközben világszerte 160 925-en vesztették életüket a Covid-19-ben, és 598 365-en épültek fel a betegségből - derült ki a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem összesítéséből. Szombat reggel még 2 243 710 volt a fertőzöttek száma, 154 215 a halálos áldozatoké és 569 559 a gyógyultaké. A fertőzés továbbra is 185 országban van jelen. A diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, valamint a számontartás kritériumai is különböznek. A legtöbb regisztrált fertőzött a több mint 328 millió lakosú Egyesült Államokban van: 735 287. A halálos áldozatok száma 39 090, a gyógyultaké 66 819. Eddig 3 723 634 tesztet végeztek el, ebből 596 532-t a járvány által leginkább sújtott New Yorkban. Andrew Cuomo, az állam kormányzója szombaton bejelentette, hogy már laposodik az új típusú koronavírus-járvány terjedésének görbéje New York államban, mindazonáltal hozzátette: a helyzet továbbra is nagyon rossz az idősotthonokban, ám az állam nem nagyon tud beavatkozni, azok ugyanis magántulajdonban vannak. A csaknem 47 milliós Spanyolországban 194 416-ra nőtt a feljegyzett fertőzöttek száma, 20 639-re az elhunytaké, a gyógyultaké pedig 74 797 maradt. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök szombat este Madridban bejelentette: a kormány harmadszor is kezdeményezi a parlamentnél az új típusú koronavírus miatt március 15-én bevezetett szükségállapot meghosszabbítását. A miniszterelnök beszélt arról, hogy a korlátozások visszavonását akkor lehet megkezdeni, ha az ország teljesítette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vonatkozó előírásait, reményei szerint erre májusban sor kerülhet. A több mint 60 millió lakosú Olaszországban 175 925-re nőtt a regisztrált fertőzöttek száma és 23 227-re a halálos áldozatoké. Az egészségügyi hatóságok szombaton arra figyelmeztettek, hogy a több mint egy hónapja tartó óvintézkedések csak ellaposították a járványgörbét, az új koronavírust azonban nem tüntették el. Domenico Arcuri járványbiztos szombaton kijelentette: "az egészség megfizethetetlen, úgy kell újraindítani az olasz gazdaságot, hogy működését fenn is lehessen tartani újabb vészhelyzet kialakulása nélkül". A 67 milliós Franciaországban 152 978 fertőzöttet és 19 349 halálos áldozatot tartottak nyilván vasárnap reggel. A gyógyultak száma 36 587. A több mint 83 millió lakosú Németországban 143 724 fertőzöttet regisztráltak eddig, közülük 4538 elhunyt. A gyógyultak száma 85 400. A 66,65 milliós lélekszámú Egyesült Királyságban 115 314 dokumentált fertőzött és 15 498 halálos áldozat van. A gyógyultak száma 414. A brit kormány célkitűzése az, hogy a hónap végéig 100 ezerre emelkedjen a naponta elvégzett koronavírus-szűrések száma. Eközben a Buckingham-palota, a királyi család első számú londoni rezidenciája szombaton bejelentette: a járvány miatt idén elmaradnak a hagyományos ünnepségek II. Erzsébet brit uralkodó születésnapján. A 82 milliós Törökországban 82 329-en fertőződtek meg, a halottak száma 1890, a gyógyultaké pedig 10 453. A 81,8 millió lakosú Iránban 80 868 a regisztrált fertőzöttek száma, az elhunytaké 5031, 55 987-en pedig felgyógyultak a betegségből.       Az 1,4 milliárd lakosú Kínában 83 804 esetet tartottak nyilván vasárnap reggel. A halálos áldozatok száma továbbra is 4636, a gyógyultaké pedig 77 647. Az adatok nem tartalmazzák a hongkongi és makaói számokat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el. 

Meghalt 17 beteg, 1916-ra nőtt a beazonosított fertőzöttek száma

Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 1916 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma - közölték vasárnap reggel a kormányzati tájékoztató oldalon. Elhunyt újabb 17 krónikus beteg. Ezzel 189 főre emelkedett az elhunytak száma, 250-en pedig már gyógyultan távoztak a kórházból. 784 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, 61-en vannak lélegeztetőgépen. A betegek számának növekedése miatt a kórházak országszerte növelik ágykapacitásaikat készülve a tömeges megbetegedések fázisára. A koronavírus honlap legfrissebb adatai szerint 11 959 ember van hatósági házi karanténban, és összesen 46 353 mintavétel történt.  

Szabad szemmel - Épphogy megszületett a döntés Brüsszelben a megasegélyről, Orbán megint nekiment az EU-nak

Publikálás dátuma
2020.04.19. 09:11

Nemzetközi sajtószemle, 2020. április 19.
Spiegel „És pont Orbán zsebel be egy csomó pénzt az EU-tól!” – így fakad ki a lap, miután kiderült, hogy Magyarországnak több forrás jut az unió gyorssegélyéből a járvány következményeinek enyhítésére, mint a nagy bajban lévő Olaszországnak. A Bizottság döntése értelmében a diktatórikus módszerekkel irányító és a demokráciát leépítő magyar miniszterelnöknek 5,6 milliárd azonnali támogatást irányoztak elő, míg az olaszoknak csupán 2,3 milliárdot, noha a járványhelyzetet a két országban nem lehet egy lapon említeni. Hogy ez miért lett így, azt nehéz nyomon követni, de a megfejtés egy bonyolult elosztási kulcsban rejlik. Mindenesetre a magyar fél a GDP csaknem 3,8%-ának megfelelő összegre számíthat, míg Olaszország esetében ez az érték a bruttó hazai terméknek mindössze 0,1 %-a. És az Európai Parlament megszavazta. Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini elemző intézet vezetője képtelenségnek minősíti az unió eljárását. Hiszen Orbán a magyar gazdaság éves teljesítményének csak 4 %-ának megfelelő ajándékot kap Brüsszeltől, noha éppen diktátorrá lép elő. Ez sokat árt az EU-nak, amely demokratikus értékközösségként hirdeti magát, amely jó ideje vitázik a jogállami mechanizmus bevetéséről, ám milliárdokkal dob meg egy olyasvalakit, mint Orbán. De hát ilyen bürokratikus tehetetlenség jellemzi a segélyek elosztását – mutat rá a Spiegel. Ráadásul akkor dől a pénz Brüsszelből, amikor a felhatalmazási törvény jóvoltából Orbán minden eddiginél több hatalmat összpontosít a saját kezében. Korábban megtorpedózta a kvótadöntés végrehajtását, járszalagra fogta a sajtót, elűzte a CEU-t. Erősen antiszemita beütésű jelszavakkal kampányol Soros kapcsán, ráadásul nyíltan beismeri, hogy illiberális demokráciát akar. De még ezen is túlment a vadonatúj teljhatalmával. Hogy mégsem zárják el számára a pénzcsapot, az mutatja, milyen tehetetlen az unió azokkal a tagokkal szemben, amelyek megszegik az alapértékeket. A segélycsomaghoz ugyanis a pénzt a felzárkóztatási alaptól csoportosították át, ám pontos feltételek híján Orbán még az eddigieknél is szabadabban használhatja fel ezt a hatalmas összeget – mutat rá a német zöldek egyik EP-képviselője, aki pont ezért azt követeli, hogy a következő EU költségvetésben kössék ki a jogállami normák betartását a támogatások fejében. Ami pedig az Európai Parlament hozzáállását illeti, a jelek szerint Strasbourgot szorította az idő, így a testület alighanem szándékosan elfordította a fejét, amikor szembesült azzal, hogy a ravasz magyarok milyen aránytalanul sokat markolhatnak fel. Miközben a kormányfő többször is a Varsói Szerződéshez hasonlította az uniót. Az Európai Stabilitási Kezdeményezés legutóbbi anyaga szinte megdöbbenve konstatálja, hogy alig született meg a döntés Brüsszelben a megasegélyről, Orbán megint csak nekiment az EU-nak: amikor Ferihegyen egy kínai küldeményt fogadott, maszkokat, tesztkészleteket, lélegeztető gépeket, kijelentette: Peking jó szövetséges, ellenben az uniótól nem igazán érkezik támogatás.
Libération Magyarországon csaknem 40 ezer kórházi ágyat szabadítanak fel a koronavírus várható fertőzöttjeinek, még azon az áron is, hogy ez sokszor azzal jár: súlyos állapotban lévő betegeket raknak ki. Több ezer pácienst gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra küldtek el, noha a járvány a hivatalos adatok szerint egyelőre egyáltalán nem érinti komolyan az országot. Ám az emberi erőforrások minisztere mégis ukázt adott az ágyak kiürítésére, bár a tisztifőorvos azt bizonygatta, hogy ez nem vonatkozik azokra, akik szakellátást igényelnek. Ám a szociális hálón és a független sajtóban megjelenő nyilatkozatokban az érintettek pont az ellenkezőjéről számolnak be. A tévében azonban többen nem engedik mutatni az arcukat az interjú során, mert félnek a megtorlástól. Lantos Gabriella egészségügyi közgazdász ugyanakkor teljesen irreálisnak tartja a hatóságok számait, amelyekkel az intézkedést indokolták. Orbán Viktor azt mondta, hogy az ágyak egyharmada eleve üres volt. Akkor viszont hozzávetőleg 16 ezer embert kellett elküldeni, noha sokuknak nincs családja, illetve nem tudja megfizetni, hogy szakképzett ápolót fogadjon.  Hadházy Ákos ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a járvány fertőzöttjeinek száma magasabb lehet, mint ami a hivatalos statisztikákban szerepel, csak éppen az operatív törzs nem szolgáltat olyan adatokat, amelyekből ez kiderülne. A kórházak pedig nem nyilatkozhatnak, noha a parlamenti képviselőknek joguk van megkapni az általuk kért felvilágosítást. Közben egyre többen bírálják hozzá nem értése miatt az ultranacionalista Kásler Miklóst, még a Fideszen belül is.
Libération 19 EP-képviselő úgy ítéli meg, hogy Európában meg kell akadályozni a tekintélyelvűség térnyerését, épp azért közös nyilatkozatban sürgetik, hogy Brüsszel alkossa meg a kereteket, nehogy a tagállamok – magyar és lengyel mintára – hasznot húzzanak az olyan egészségügyi válságból, mint amilyen pl. a mostani koronavírus. Az aláírók többségükben liberálisak és zöldek, köztük van az Európai Parlament magyar jelentéstevője valamint Donáth Anna. Az nyugtalanítja őket, hogy a földrészen bizonyos politikusok aránytalanul nagy hatalmat halmoznak fel a kezükben, éspedig meghatározatlan időre. Példa erre Orbán Viktor, aki egészen valószínűtlen módon kibővített jogkörére azzal teszi fel a koronát, hogy maga döntheti el: meddig tartson a saját jogosítványa. A kontinensen egyetlen más vezető sem tud felmutatni ilyesfajta hatalomkoncentrációt. Az állásfoglalás kifejti, hogy a populisták az utóbbi időben erősen nyomulnak, több helyütt is kormányra kerültek, hála a szép ígéreteknek. Ezek a rezsimek azonban gúnyt űznek az alapértékekből, a szabadságból, a demokráciából, a jogállamból. Ám ezt még a jelenlegi ragály sem igazolhatja. Az nem a polgárok jogainak védelmét jelenti, ha elnémítják a tiltakozás minden formáját. A nehéz helyzet persze különleges eszközöket tesz szükségessé a kormányok számára, ám itt az idő, hogy felfegyverezzük Európát az alapértékek megóvására. Ezért rögzíteni kell a fő elveket, hogy a különleges rendelkezéseket csakis a válság idején lehessen alkalmazni. Ide tartozik, hogy a rendkívüli szabályok automatikusan érvényüket veszítsék, mondjuk, egy év elteltével. De a nemzeti törvényhozás már előtte is eltörölheti azokat. Fontos az arányosság és az időkorlát, és hogy az adott parlament döntsön róluk. A képviselőtestületnek rendszeresen, önállóan és nyilvánosan ellenőriznie kell a végrehajtó hatalom ténykedését. Ez persze triviális, ám a történelemből ismert, hogy voltak bőven többségi kormányok, amelyek azután diktatúrába vezették országukat. Épp ezért szükséges, hogy a Bizottság és az Európai Tanács minden lehetséges eszközzel lépjen fel azon tagok ellen, amelyek feladják az alapértékeket. Be kell vetni ellenük a rendelkezésre álló szankciókat. Csak ily módon lehet közösen legyűrni a válságot és megerősíteni az európai tervet.  
Washington Post    A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy a kínai tekintélyuralmi rendszer csak súlyosbította a járványt, és feltárta a zárt rezsim gyengeségét, miután a pekingi kormány többedizigilen megpróbálta elleplezni az igazságot. Hiba volna azonban azzal vádolni Kínát, hogy az rászabadította a vírust a világra, de az biztos, hogy a rendszerfüggő megtévesztés csak rontott a helyzeten. A jó megoldás a nagyobb átláthatóság és a tények teljes feltárása lett volna. A kórokozó valószínűleg többszörös mutációval alakult ki, de azt sem lehet kizárni, hogy netán véletlenül szabadult ki a vuhani virológiai intézetből. A legtöbb szakértő azonban azt mondja: nincs bizonyíték, hogy a Covid-19 biológiai fegyvernek készült. Ám Kína részéről segíteni kellene, hogy kiderüljenek az előzmények. De az biztos, hogy amikor a múlt december elkezdődtek a bajok – a betegség először tüdőgyulladásnak látszott - a helyi hatóságok először eltitkolták a helyzetet. Majd amikor az év első heteiben elkezdett terjedni a vírus, a központi szervek is tájékoztatási tilalmat rendeltek el. Pedig az elnök már január 7-én tudott a kórokozóról, de csupán majdnem két héttel később állt ki a közvélemény elé. 3 nappal később jött a vuhani karantén, és annyi forrás özönlött a térségbe, amennyi csak egy autoriter rendszerben lehetséges. Így a világ időt nyert. Viszont a halottak száma túl kevésnek tűnik, ajánlatos volna, hogy Kína közölje a valós adatokat. Peking most kampány indított, mert igyekszik az államfőt hősnek beállítani, aki legyőzte a járványt. De még ennél is zavaróbb, hogy a hivatalos propaganda úgy állítja be: más országoknak át kellene venniük a kínai modellt. A megtévesztés, a titkolózás, a történtek újraírása azonban a probléma részét jelenti, nem pedig a megoldást.
Szerző