Szabad szemmel - Épphogy megszületett a döntés Brüsszelben a megasegélyről, Orbán megint nekiment az EU-nak

Publikálás dátuma
2020.04.19. 09:11

Nemzetközi sajtószemle, 2020. április 19.
Spiegel „És pont Orbán zsebel be egy csomó pénzt az EU-tól!” – így fakad ki a lap, miután kiderült, hogy Magyarországnak több forrás jut az unió gyorssegélyéből a járvány következményeinek enyhítésére, mint a nagy bajban lévő Olaszországnak. A Bizottság döntése értelmében a diktatórikus módszerekkel irányító és a demokráciát leépítő magyar miniszterelnöknek 5,6 milliárd azonnali támogatást irányoztak elő, míg az olaszoknak csupán 2,3 milliárdot, noha a járványhelyzetet a két országban nem lehet egy lapon említeni. Hogy ez miért lett így, azt nehéz nyomon követni, de a megfejtés egy bonyolult elosztási kulcsban rejlik. Mindenesetre a magyar fél a GDP csaknem 3,8%-ának megfelelő összegre számíthat, míg Olaszország esetében ez az érték a bruttó hazai terméknek mindössze 0,1 %-a. És az Európai Parlament megszavazta. Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini elemző intézet vezetője képtelenségnek minősíti az unió eljárását. Hiszen Orbán a magyar gazdaság éves teljesítményének csak 4 %-ának megfelelő ajándékot kap Brüsszeltől, noha éppen diktátorrá lép elő. Ez sokat árt az EU-nak, amely demokratikus értékközösségként hirdeti magát, amely jó ideje vitázik a jogállami mechanizmus bevetéséről, ám milliárdokkal dob meg egy olyasvalakit, mint Orbán. De hát ilyen bürokratikus tehetetlenség jellemzi a segélyek elosztását – mutat rá a Spiegel. Ráadásul akkor dől a pénz Brüsszelből, amikor a felhatalmazási törvény jóvoltából Orbán minden eddiginél több hatalmat összpontosít a saját kezében. Korábban megtorpedózta a kvótadöntés végrehajtását, járszalagra fogta a sajtót, elűzte a CEU-t. Erősen antiszemita beütésű jelszavakkal kampányol Soros kapcsán, ráadásul nyíltan beismeri, hogy illiberális demokráciát akar. De még ezen is túlment a vadonatúj teljhatalmával. Hogy mégsem zárják el számára a pénzcsapot, az mutatja, milyen tehetetlen az unió azokkal a tagokkal szemben, amelyek megszegik az alapértékeket. A segélycsomaghoz ugyanis a pénzt a felzárkóztatási alaptól csoportosították át, ám pontos feltételek híján Orbán még az eddigieknél is szabadabban használhatja fel ezt a hatalmas összeget – mutat rá a német zöldek egyik EP-képviselője, aki pont ezért azt követeli, hogy a következő EU költségvetésben kössék ki a jogállami normák betartását a támogatások fejében. Ami pedig az Európai Parlament hozzáállását illeti, a jelek szerint Strasbourgot szorította az idő, így a testület alighanem szándékosan elfordította a fejét, amikor szembesült azzal, hogy a ravasz magyarok milyen aránytalanul sokat markolhatnak fel. Miközben a kormányfő többször is a Varsói Szerződéshez hasonlította az uniót. Az Európai Stabilitási Kezdeményezés legutóbbi anyaga szinte megdöbbenve konstatálja, hogy alig született meg a döntés Brüsszelben a megasegélyről, Orbán megint csak nekiment az EU-nak: amikor Ferihegyen egy kínai küldeményt fogadott, maszkokat, tesztkészleteket, lélegeztető gépeket, kijelentette: Peking jó szövetséges, ellenben az uniótól nem igazán érkezik támogatás.
Libération Magyarországon csaknem 40 ezer kórházi ágyat szabadítanak fel a koronavírus várható fertőzöttjeinek, még azon az áron is, hogy ez sokszor azzal jár: súlyos állapotban lévő betegeket raknak ki. Több ezer pácienst gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra küldtek el, noha a járvány a hivatalos adatok szerint egyelőre egyáltalán nem érinti komolyan az országot. Ám az emberi erőforrások minisztere mégis ukázt adott az ágyak kiürítésére, bár a tisztifőorvos azt bizonygatta, hogy ez nem vonatkozik azokra, akik szakellátást igényelnek. Ám a szociális hálón és a független sajtóban megjelenő nyilatkozatokban az érintettek pont az ellenkezőjéről számolnak be. A tévében azonban többen nem engedik mutatni az arcukat az interjú során, mert félnek a megtorlástól. Lantos Gabriella egészségügyi közgazdász ugyanakkor teljesen irreálisnak tartja a hatóságok számait, amelyekkel az intézkedést indokolták. Orbán Viktor azt mondta, hogy az ágyak egyharmada eleve üres volt. Akkor viszont hozzávetőleg 16 ezer embert kellett elküldeni, noha sokuknak nincs családja, illetve nem tudja megfizetni, hogy szakképzett ápolót fogadjon.  Hadházy Ákos ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a járvány fertőzöttjeinek száma magasabb lehet, mint ami a hivatalos statisztikákban szerepel, csak éppen az operatív törzs nem szolgáltat olyan adatokat, amelyekből ez kiderülne. A kórházak pedig nem nyilatkozhatnak, noha a parlamenti képviselőknek joguk van megkapni az általuk kért felvilágosítást. Közben egyre többen bírálják hozzá nem értése miatt az ultranacionalista Kásler Miklóst, még a Fideszen belül is.
Libération 19 EP-képviselő úgy ítéli meg, hogy Európában meg kell akadályozni a tekintélyelvűség térnyerését, épp azért közös nyilatkozatban sürgetik, hogy Brüsszel alkossa meg a kereteket, nehogy a tagállamok – magyar és lengyel mintára – hasznot húzzanak az olyan egészségügyi válságból, mint amilyen pl. a mostani koronavírus. Az aláírók többségükben liberálisak és zöldek, köztük van az Európai Parlament magyar jelentéstevője valamint Donáth Anna. Az nyugtalanítja őket, hogy a földrészen bizonyos politikusok aránytalanul nagy hatalmat halmoznak fel a kezükben, éspedig meghatározatlan időre. Példa erre Orbán Viktor, aki egészen valószínűtlen módon kibővített jogkörére azzal teszi fel a koronát, hogy maga döntheti el: meddig tartson a saját jogosítványa. A kontinensen egyetlen más vezető sem tud felmutatni ilyesfajta hatalomkoncentrációt. Az állásfoglalás kifejti, hogy a populisták az utóbbi időben erősen nyomulnak, több helyütt is kormányra kerültek, hála a szép ígéreteknek. Ezek a rezsimek azonban gúnyt űznek az alapértékekből, a szabadságból, a demokráciából, a jogállamból. Ám ezt még a jelenlegi ragály sem igazolhatja. Az nem a polgárok jogainak védelmét jelenti, ha elnémítják a tiltakozás minden formáját. A nehéz helyzet persze különleges eszközöket tesz szükségessé a kormányok számára, ám itt az idő, hogy felfegyverezzük Európát az alapértékek megóvására. Ezért rögzíteni kell a fő elveket, hogy a különleges rendelkezéseket csakis a válság idején lehessen alkalmazni. Ide tartozik, hogy a rendkívüli szabályok automatikusan érvényüket veszítsék, mondjuk, egy év elteltével. De a nemzeti törvényhozás már előtte is eltörölheti azokat. Fontos az arányosság és az időkorlát, és hogy az adott parlament döntsön róluk. A képviselőtestületnek rendszeresen, önállóan és nyilvánosan ellenőriznie kell a végrehajtó hatalom ténykedését. Ez persze triviális, ám a történelemből ismert, hogy voltak bőven többségi kormányok, amelyek azután diktatúrába vezették országukat. Épp ezért szükséges, hogy a Bizottság és az Európai Tanács minden lehetséges eszközzel lépjen fel azon tagok ellen, amelyek feladják az alapértékeket. Be kell vetni ellenük a rendelkezésre álló szankciókat. Csak ily módon lehet közösen legyűrni a válságot és megerősíteni az európai tervet.  
Washington Post    A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy a kínai tekintélyuralmi rendszer csak súlyosbította a járványt, és feltárta a zárt rezsim gyengeségét, miután a pekingi kormány többedizigilen megpróbálta elleplezni az igazságot. Hiba volna azonban azzal vádolni Kínát, hogy az rászabadította a vírust a világra, de az biztos, hogy a rendszerfüggő megtévesztés csak rontott a helyzeten. A jó megoldás a nagyobb átláthatóság és a tények teljes feltárása lett volna. A kórokozó valószínűleg többszörös mutációval alakult ki, de azt sem lehet kizárni, hogy netán véletlenül szabadult ki a vuhani virológiai intézetből. A legtöbb szakértő azonban azt mondja: nincs bizonyíték, hogy a Covid-19 biológiai fegyvernek készült. Ám Kína részéről segíteni kellene, hogy kiderüljenek az előzmények. De az biztos, hogy amikor a múlt december elkezdődtek a bajok – a betegség először tüdőgyulladásnak látszott - a helyi hatóságok először eltitkolták a helyzetet. Majd amikor az év első heteiben elkezdett terjedni a vírus, a központi szervek is tájékoztatási tilalmat rendeltek el. Pedig az elnök már január 7-én tudott a kórokozóról, de csupán majdnem két héttel később állt ki a közvélemény elé. 3 nappal később jött a vuhani karantén, és annyi forrás özönlött a térségbe, amennyi csak egy autoriter rendszerben lehetséges. Így a világ időt nyert. Viszont a halottak száma túl kevésnek tűnik, ajánlatos volna, hogy Kína közölje a valós adatokat. Peking most kampány indított, mert igyekszik az államfőt hősnek beállítani, aki legyőzte a járványt. De még ennél is zavaróbb, hogy a hivatalos propaganda úgy állítja be: más országoknak át kellene venniük a kínai modellt. A megtévesztés, a titkolózás, a történtek újraírása azonban a probléma részét jelenti, nem pedig a megoldást.
Szerző

Trump: néhány tagállam enyhít a korlátozásokon

Publikálás dátuma
2020.04.19. 07:57

Fotó: JIM WATSON / AFP
Az amerikai elnök Texast, Vermontot és Montanát említette.
Egyes tagállamok már a következő napokban enyhítenek a kijárási korlátozásokon - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szombaton este a Fehér Házban a járványra vonatkozó intézkedéseket összehangoló kormányzati munkacsoport szokásos napi sajtókonferenciáján.   Az amerikai elnök Texast, Vermontot és Montanát említette. Mint mondta, Texasban és Vermontban bizonyos üzletek már a jövő hét elején újranyitnak, míg Montanában a jövő hétvégén indul be a mérsékelt gazdasági tevékenység. Hozzátette, hogy Ohióban, Észak-Dakotában és Idahóban május elsején kezdik meg az állam újraindításának a kormányzati ajánlás szerinti első szakaszát. Konkrétumok említése nélkül elmondta, hogy több demokrata párti és republikánus kormányzóval beszélt, akik már tervezik a konkrét lépéseket a gazdaság és a hétköznapi élet újraindítására. Hangsúlyozta, hogy fokozatos és a közegészséget nem veszélyeztető lépésekről van szó. "Továbbra is biztató jeleket látunk, hogy a járvány túljutott a csúcspontján" - szögezte le Trump. A korábbiakhoz képest rövid sajtókonferencián Trump elmondta, hogy a szövetségi kormányzat országszerte 13 ezer, rosszul felszerelt egészségügyi intézményt lát el majd vírustesztekkel. Kiemelte, hogy elsősorban afroamerikaiak és spanyolajkúak lakta vidékeken lévő intézményekről van szó. Mint mondta, ezekben a térségekben 28 millió ember kénytelen rosszul felszerelt és rosszul ellátott egészségügyi intézményekre támaszkodni. Az elnök ismét élesen és név szerint bírálta a The New York Times című napilap egyik munkatársát, a Fehér Ház új kabinetfőnökéről, Mark Meadowsról írt cikke miatt. "Véleményem szerint a The New York Times nagyon tisztességtelen lap" - mondta. Újságírói felvetésre válaszolva kifejtette: amennyiben kiderülne, hogy Kína szándékosan hallgatott el információkat az új típusú koronavírus-járványról, és tudatában volt a felelősségének a világjárvány kirobbanásáért, akkor ez nem maradhat következmények nélkül. Ám arra nem tért ki, hogy konkrétan mit is ért ezen. Közben szombaton több amerikai tagállamban folytatódtak a tüntetések a normális élet újraindításáért. Tüntettek a kormányzók házainál vagy a helyi törvényhozás épülete előtt New Hampshire-ben, Marylandben, Texasban és Indianában is. Annapolisban - Maryland állam székhelyén - a tüntetők az autóikban maradtak és táblákat lógattak ki "A szegénység is öl" vagy "Nem fogok törvényellenes rendeleteknek engedelmeskedni" feliratokkal. A texasi Austinban a társadalmi távolságtartás szigorú előírásai miatti elégedetlenkedők vonultak a helyi törvényhozás épületéhez. Michigan központjában, Lansingben pedig már harmadik napja folyamatosan tartanak a több ezernyi embert mozgósító tüntetések. Indianapolisban azonban nemcsak az újranyitás mellett, hanem ellene is tüntettek a helyiek. 
Szerző

Egy nap alatt 642 ember halt meg a járvány miatt Franciaországban

Publikálás dátuma
2020.04.18. 21:28

Fotó: PATRICK HERTZOG / AFP
A regisztrált fertőzöttek száma 111 821-re emelkedett.
Franciaországban az elmúlt 24 órában 642-vel 19 323-ra emelkedett a koronavírus-járvány kórházakból, idősotthonokból és más szociális intézményekből jelentett halálos áldozatainak száma az előző napi 761 után – közölte szombat este a francia egészségügyi tárca. Kórházban 364-en hunytak el a Covid-19 fertőzés következtében az elmúlt 24 órában a pénteki 418 után, s ezzel 11 842-re emelkedett a kórházi halottak száma. Az idősotthonokból és a szociális intézményekből – ahol a járvány kezdete óta 7481-an vesztették életüket – 278 új halálesetet jelentettek, a pénteki 343 után. Kórházban szombat este 30 639 fertőzöttet kezeltek, ami 551-gyel kevesebb, mint az előző nap. Közülük 5833-an voltak intenzív osztályon, ami pedig 194-gyel kevesebb, mint pénteken. A kórházakban immáron negyedik napja csökken a betegek száma, az intenzív osztályokon pedig tizedik napja egyre kevesebb a súlyos beteg. „Az intenzív osztályokon a felszereléseket és az ápoló személyzetet illetően csökkenőben az igény, de még mindig rendkívüli szintű a leterheltség, jóval magasabb, mint a Franciaországban maximálisan megszokott” – olvasható a közleményben. A tárca arra utalt, hogy a járvány kezdete előtt a francia egészségügy 5 ezer intenzív ággyal rendelkezett, ezt a kórházi átszervezésekkel a duplájára növelték. A járvány tetőzésének vége akkor kezdődhet meg, ha 5 ezer alá csökken a súlyos beteg száma. Szombaton 1563-an távozhattak gyógyultan, és ezzel 35 983-ra emelkedett a kórházban március 1-je óta meggyógyultak száma. A regisztrált fertőzöttek száma 111 821-re emelkedett, 2569 új esetet jelentettek 24 óra alatt. A francia hadügyminisztérium közben azt közölte, hogy a végleges adatok szerint a Charles De Gaulle francia nukleáris meghajtású repülőgép-hordozó legénysége mintegy hatvan százaléka fertőződött meg az új koronavírussal. Az 1767 matróz közül 1046-nak bizonyult pozitívnak a koronavírus-tesztje. Pénzeken Florence Parly hadügyminiszter a nemzetgyűlésben azt mondta, hogy a hadihajó és kísérő fregattja 2300 fős legénységéből 1081 matróz tesztje lett pozitív. A fertőzöttek több mint fele tünetmentes, húsz és harminc között van a kórházi kezelésre szorulók száma. Két vizsgálat is indult a hadseregen belül, a járványügyi vizsgálat a fertőzés forrását kívánja kideríteni, a parancsnoki vizsgálat pedig arra keresi a választ, hogy hibázott-e valaki a járvány kezelésében. A Charles De Gaulle január 21-én hajózott ki, és már eleve hazafelé tartott egy misszióról, de az utat lerövidítették 11 nappal, amikor az első matrózoknál jelentkeztek a tünetek. A hajó vasárnap végleg kikötött a dél-franciaországi Toulonban, ahol a repülőgép-hordozó és kísérő fregattja legénységének az összes tagját elkülönítették.
Szerző