Apokalipszis-shop: pánikvásárlás a túlélésért

Publikálás dátuma
2020.04.19. 11:45

Világjárványmentes időkben havonta nagyjából ezermilliárd forintot hagynak a magyar háztartások a boltokban. Ez még idén márciusban is megmaradt, sőt: a pánikvásárlás szinte karácsonyi költekezést hozott, a vásárolt termékkör azonban megváltozott. A felhalmozás jegyében csapott le a közönség a vécépapírra, a porélesztőre, a lisztre és a tésztára, valamint általában a tartós élelmiszerre, továbbá mindenre, ami egy valamire való apokalipszis idején a túlélést látszik szolgálni. Az első roham utáni karantén békéje – amit csak időnként ráz föl változó minőségű erkélykoncert –, a munkahely és ezzel a bevétel elvesztésének a lehetősége (vagy szikár valósága) már megfontoltabb vásárlásokat hozott.
Furcsa időket élünk. Egy egyszerű, élesztő nélküli kenyérreceptről több szó esik a baráti beszélgetésekben, mint egy jó pletykáról, utóbbiak a szociális érintkezések híján egyébként is megfogyatkoztak. Ha az ember nem szeretné kitenni magát egy szupermarketben a vírusveszélynek, a nagy áruházakból rendelhet online is, de az utóbbi időben sokaknál előfordult, hogy a hetekig várt szállítmány, különösen, ami az alapvető élelmiszereket illeti, hiányos volt. Eközben a kisebb cégek, egy-egy terméktípusra specializálódott boltok közül viszont egyre többen állnak át a házhozszállításra, így eshet meg, hogy néhány üveg jó minőségű bor egy kedves névre szóló üzenettel a doboz tetején a gondolat megszületésétől fogva egy órán belül a küszöbünkön lehet, míg az áhított élesztő vagy egy csomag fertőtlenítőkendő után hetekig kell kajtatni. A vírus és a kényszerű otthonlét a vásárlási szokásainkat is gyökeresen megváltoztatta, olyan dolgok iránt áhítozunk, amelyekről soha nem gondoltuk, hogy valaha szükségünk lesz rájuk (futárcégek nem hivatalos közlése szerint még a magaságyás- és az ugrálóvárfogyás is megugrott az elmúlt hetekben), a békeidőben használt tárgyaink egy része érintetlenül áll. Így van ez online közösségi portálon szervezett közvélemény-kutatásunk szerint is. Orsolya az Amazonon rendelt szárított élesztőt, mert nálunk egy hónapja hiánycikk. Maszkokat magának varr. A textilboltos azt mondta neki, hogy a korábbi heti 15 online megrendelése helyett most 400 van. Húsvét idején, vasárnap este is dolgozott. Kriszta tartós élelmiszert, tisztítószert mindig online vásárol, és mindent, ami nehéz és kevésbé fontos a minősége. Most annyi változott csak, mondja, hogy élelmiszerek közül sajtot, felvágottat, pékárut, tőkehúst is weben rendel. Erika ebéd- és pizza-házhozszállítást rendszeresített. „Saját részre rendeltem már korábban is vitaminokat, de az teljesen új, hogy anyámék címére rendeltem patikai kiszállítást, hogy ne nekik kelljen elmenni érte” – meséli. Annabella bringás felsőt rendelt, mert tekerni, azt még lehet, meg edzőszalagokat, az egyszerűbb, mint százkilónyi súlyzót tárolni otthon. „Most először vettem online cipőt. Nem lett tökéletes (pont 2 méret között van a lábam és hangyányit bővebb, így betétet rakok bele), de fél áron megérte így is.” Bianka gyakorlott online vásárló, de most csalódott. „Amit csak lehet, neten szoktam rendelni, de élelmiszert most vettem így először és utoljára, legalábbis attól a kereskedőtől. A kiszállítási díjon felül kiszámlázott 10 darab, egyenként 379 forintos szatyrot, végül az egész cuccot 4 zacskóba csomagolva hozták. És még valami, amit korábban nem csináltunk, cukrászdákból rendeltünk, volt, ahonnan kézzel írt köszönőlevelet is kaptunk.” Ágnest az otthoni gyereknevelés vitte be az online boltba: „Krepp-papírt, ragasztót a gyerekek lekötéséhez korábban sosem rendeltem online. Most kínomban igen” – írja. Péter végül arra jut: hihetetlen, hogy mennyit lehet spórolni, ha az ember nem él szo­ciális ­életet… Nagy Sándor, az Ecommerce Hungary Közhasznú Egyesület elnöke csütörtökön nyitotta meg a Webáruháztrendek 2020 konferenciát – videokapcsolaton keresztül, minthogy a résztvevők idén így kaptak bebocsátást a minőségi tudásba. Kérdésünkre kiemelte: a világjárvány okozta változás akkor érte a kereskedelmet, amikor az egyébként „jó passzban” volt. Jelentősen nőtt a kereslet, ezért nőtt a kínálat is, sok kereskedőcég megerősödött, számos új vállalkozás lépett piacra. A digitális csatornák mind a kommunikációban, mind az értékesítésben egyre nagyobb részt képviseltek. Ezzel együtt sem európai, sem világviszonylatban nem tartoztunk az élmezőnybe: az online termékértékesítés részaránya a teljes kiskereskedelemben alig haladta meg a 6 százalékot (EU 12, Ázsia 30 százalék). A vállalatok többsége nem tudta jól üzemeltetni a többcsatornás értékesítést, a lakosság pedig legalább annyi pénzt hagyott külföldi webáruházakban (az ott elérhető plusztermékkör, a jobb kiszolgálás, a gyorsabb szállítás és az alacsony árak miatt), mint a hazaiakban.

Gumikesztyűs kézzel

A járványhelyzet több mindent borított. A boltbezárások miatt a lakosság kénytelen volt az online beszerzések felé fordulni, ezzel néhány szegmensben jelentősen túlterhelve a vállalkozásokat, azok a márkák és nagyvállalatok pedig, amelyek nem vagy csak nagyon kis arányban rendelkeztek online lábbal, hirtelen óriási kihívás előtt találták magukat. Ezzel együtt a kereslet is elkezdett változni. A jórészt otthon töltött élet más szükségleteket kíván, másrészt a munkahelyvesztést, bevételkiesést elszenvedő családok visszafogták a költéseket. A háttérben az ellátási láncot is csapás érte, így azok a kisebb kereskedők, akik nem rendelkeztek jelentősebb készlettel vagy biztos megoldásokkal, hamar áru nélkül maradtak. Mindezt kiegészítette a munkaerő rendelkezésre állásával kapcsolatos új helyzet. Sok helyen meg kellett oldani a váltott munkavégzést, a munkáltatónak gyakran az óvodák-iskolák bezárása miatt kellett kompromisszumot kötnie. A bezárásokkal sújtott szektorokból felszabadult munkaerő ugyanakkor sok helyen oldotta meg a pluszigényeket vagy éppen a minőségi cserét. A nemzetközi tapasztalatok egyre gyűlnek az online kereskedelem átalakulásáról. A Stackline e-kereskedelemmel foglalkozó szolgáltató cég ranglistája szerint az USA-ban 2019 márciusában az online rendelések első helyezettje nem meglepő módon a gumikesztyű volt, amely iránt a kereslet 670 százalékkal nőtt meg. A dobogó második fokán megközelítőleg hasonló növekedéssel a kenyérsütő gépek vannak. A gyógyszerek, tartós, félkész, csomagolt élelmiszerek, tisztítószerek, kutyaeledel és vitaminok mellett többszörösére ugrott az érdeklődés a kézisúlyzók és a különböző otthoni fitneszeszközök iránt is. Bizonyos termékcsoportok viszont hatalmas vesztesei a helyzetnek, nem fogynak a bőröndök és utazótáskák, fényképezőgépek, úszógatyák, fürdőruhák, elegáns és esküvői ruhák sem. Magyarországon hasonló tendenciák látszanak az ország egyik legnagyobb webshoplogisztikával­ foglalkozó cége, az iLogistic.hu elemzése szerint, amit a Portfolio.hu összesített. Idehaza a higiéniai termékek megrendeléseinek száma megnégyszereződött, de a takarítás mellett sokan ütik el az időt játékkal is, a szórakoztató elektronikai cikkek vásárlása megduplázódott. A luxustermékek iránt viszont nálunk is visszaesett a kereslet. Megerősítik ezt az egyik legnagyobb elektromos fogyasztási cikkek online kereskedelmével foglalkozó, cseh központú webáruház, az Alza tapasztalatai is. „A kereslet nem csökkent – éppen ellenkezőleg, a karácsonyi bevásárlási szezonhoz hasonló” – írta érdeklődésünkre Patricie Šedivá, az Alza szóvivője. Április 4. és 12. között az előző év hasonló hetéhez képest 70 százalékkal több megrendelésük érkezett a magyar piacon, a legnépszerűbb termékek a háztartási gépek, a szabadidőhöz, a benti és szabadtéri sportoláshoz kapcsolódó termékek, de a „barkács és kert” termékkategóriában is óriási a növekedés. „Úgy tűnik, az emberek igyekeznek a lehető legaktívabban tölteni az idejüket. Hatalmas az érdeklődés a számítógépek és a szórakoztató termékek, játékkonzolok iránt is” – értékel Patricie Šedivá, kiemelve, hogy az otthoni munkavégzéshez elengedhetetlen laptopok, asztali számítógépek, monitorok, wifirouterek a cégek és a magánemberek körében is sokkal jobban fogynak a körülmények okán. Emellett a nemzetközi trendekhez hasonlóan kapkodják el a magyarok is a higiéniai termékeket, a kézfertőtlenítő géltől a légtisztító berendezésig, de jól fogynak az élelmiszer-felhalmozáshoz elengedhetetlen fagyasztók, a (talán manapság leggyakrabban maszkok gyártására használt) varrógépek és a már emlegetett kenyérsütők is.

Négy fal adja a másikat

Ezekben a napokban gyakran úgy tűnik, nincs sportosabb a magyarnál, rengeteg elkényelmesedett hazánkfia és -lánya indul neki futni, biciklizni, görkorcsolyázni vagy éppen nordic walkingolni Müller Cecília ajánlása szerint, hogy kiszabaduljon a négy fal közül. De otthon is sokan igyekszenek égetni a kalóriákat, a legnagyobb sportáruház, a Decathlon összességében mégis sokkal kisebb forgalmat bonyolít, mint korábban. „Érezhetően megnőtt a webshopunk forgalma, nagyjából két és félszer, háromszor akkora a kereslet, mint tavaly ilyenkor, de volt olyan hetünk, ahol ez a négyszeresére nőtt. Az áruházaink zárva vannak, így a forgalmunk is visszaesett, az online csatornánk nem tudja egy az egyben helyettesíteni a 24 áruházunk forgalmát” – írta megkeresésünkre Herczeg Lilla kommunikációs igazgató. „Egyértelműen az otthon használható fitnesztermék iránt a legnagyobb a kereslet, gondolok itt a gumipántokra, súlyzókra vagy futópadokra. Nagyon népszerűek a pingpongasztalok, a kerékpárok, a kosárlabdapalánkok és a futballkapuk. Az úszás és a triatlon viszont háttérbe szorultak a körülményeknek megfelelően” – tette hozzá. Bútoráruházba – legalábbis egy bizonyos svédbe – járni sok család számára életforma, nem csak a lakásfelújítóknak, szépítőknek. Ilyenkor összekötik az ebédet a játszóházazással, jó eséllyel egy-egy illatgyertya és új konyharuha is kerül a kék szatyorba, de most erről is le kell mondani. Az IKEA áruházak március 21. óta zárva vannak, és teljes egészében online értékesítésre tértek át. „Jelenleg több mint 38 százalékos növekedést tapasztalunk az online értékesítésünkben a tavalyi évhez képest, és vársárlóink száma is megközelítőleg 30 százalékkal nőtt a járványt megelőző időszakhoz képest. A megnövekedett érdeklődésre való tekintettel az online rendelések teljesítése a szokásosnál tovább tarthat, illetve előfordulhat, hogy ideiglenesen nem elérhető abban az esetben, ha elérjük a napi kapacitási limitet” – nyilatkozta a Vissz­hangnak Miskolczi Gergely, a soroksári IKEA áruházvezetője. A kialakult helyzetben új digitális megoldásokat is fejlesztettek, elindították a távoli konyha- és hálószoba-tervezési szolgáltatásukat is. „Ennek köszönhe­tően hétszer annyi konyhát adunk el, mint korábban, de megnőtt az érdeklődés az asztalok és a székek iránt is, hiszen sokan otthonról dolgoznak. Emellett egyre többen vásárolnak lakáskiegészítőket is, hogy nyáriasabb hangulatot kölcsönözzenek otthonukba” – említi a legjobban fogyó termékeket az áruház­vezető. 

Karanténközért

Magyarországon 15-16 ezer webshop működik. Az e-NET tavalyi adatai szerint a megelőző négy évben több mint a 2,5-szeresére nőtt az e-kiskereskedelmi piac: 2014-ben 273 mil­liárd forint volt a belföldi nettó forgalom, 2018-ban elérte a 669 milliárd forintot (a kiskereskedelmen belül az online aránya általában 6 százalék körüli). Az egy online vásárlóra jutó éves költés 111 000 forintról 124 000 forintra növekedett. A legtöbbet számítástechnikai eszközökből adtak el, majd a szórakoztató elektronikai eszközök, ruházati, sportruházati termékek következtek a lakberendezési termékek előtt. A ShopRenter több mint 4000 hazai web­áruház motorját (vagyis informatikai hátterét) szolgáltatja. A 14 napos próbahasználat iránti korábbi heti 200 érdeklődés 400-500-ra nőtt, a ténylegesen elindított e-üzlet szint­úgy a duplájára: havonta 200-250 új vállalkozás keresi a vevőit az interneten a cégen keresztül, meséli Szávai Norbert marketingvezető. Piaci előrejelzések szerint éves szinten 16-17 százalékos növekedés volt várható az online kereskedelemben az idei évre, a videokonferencia szerint ez márciusban durván a duplájára ugrott a tavalyi adatokhoz viszonyítva (GKI Digital). Vannak webshopok, ahol a rendelési volumen márciusban megközelítette az ünnepi időszakban tapasztaltakat, és ez várhatóan áprilisban is így lesz. A március eleji visszaesés után először az élelmiszerhez és kerthez kapcsolódó cikkek iránti kereslet ugrott meg, majd a hónap végére számos termékkategória kilőtt. Az FMCG- (gyorsan forgó fogyasztás cikk) szektorban a bezárt üzletek miatt értelemszerűen terelődött a forgalom az online felületre. Az italkereskedések is kapcsoltak, több borászat is rászánta magát a web­shopnyitásra, azok is, amelyek egyál­talán nem rendelkeztek digitális platformmal, vagy csak honlapjuk volt, és e-mail alapján teljesítettek rendelést. „Egy webshopot a jogi feltételek teljesülése esetén, bankkártyás fizetési lehetőséggel is akár 2-3 nap alatt el lehet indítani – mondja Szávai Norbert. – Az ügyfélszolgálatunk tapasztalata alapján kifejezetten sok olyan érdeklődő van, aki két hónappal ezelőttig nem gondolkodott online jelenlétben. Olyanok is vannak, akiknek nem is feltétlenül webshopra van szükségük, az éttermek például jobban járhatnak a NetPincér jellegű online gyűjtőportálokkal.” A termékkörbővítés is sokaknál megjelent az online bolti térben. Vannak, akik érintőleges profiljuk mellett kezdtek el most jobban fogyó termékeket (például védőfelszereléseket) árulni. Megjelentek a kifejezetten (és félig-meddig viccesen) világvégére játszó, „karantén- és apokalipszisbolt” munkanevű vállalkozások (a végleges elnevezésük persze változhat).

Kényszeres fejlődés

A 2019-es év két fontos dologról szólt az online kereskedelemben, véli Nagy Sándor. Egyrészt a nagyvállalatok, piacterek, platformok térnyeréséről, másrészt a kínálat bővüléséről, főként a jóléti termékek és szolgáltatások területén. A forgalomnövelésre az általános recept a kosárérték (minél többért) és a vásárlási gyakoriság (minél többször) növelése volt. Ehhez jó megoldás volt több területen az automatizáció, az intelligens megoldások (például ajánlórendszerek) bevezetése, illetve olyan beruházások, amelyek e célok megvalósítását szolgálják. Így sok vállalatnál a nagy változás pont egy növekedési fázisban jött, amikor a szabad tőketartalék is kevesebb, illetve a kialakult új folyamatok sem tudtak meggyökerezni. „Az új helyzet rengeteg online értékesítésre alapozó vállalkozás megszületését indukálja, így a közepes, de főleg a nagyvállalatok vezetőinek felnyitja végre a szemét: több lábon kell állni, a betonbiztosnak hitt offline jelenlét mellett igenis szükség van online csatornára is! Ez a felismerés járvány nélkül is bekövetkezett volna egy-két éven belül, hiszen a megerősödő hazai és a külföldről érkező online szereplők kikényszerítették volna. Most viszont kényszer hatása alatt kell cselekedni – ez általában mindig nehezebb vagy legalábbis több buktatót tartalmaz” – értékel Nagy Sándor. Az új vállalkozásoknak hosszabb távú straté­giát kell tervezniük, hiszen a helyzet normalizálódása után a lakosság ugyanúgy keresni fogja a hagyományos vásárlási lehetőségeket is. A nagy cégeknél pedig fontos, hogy az elvégzett átalakítás jól átgondolt legyen, pusztán az idő nyomása miatt ne menjen a minőség rovására. Az új cégek indulását nagyban segíti a mostani környezet: bérelhető webáruház-megoldásokkal, kiszervezett logisztikával, automatizált marketinggel most, 2020-ban sokkal könnyebb piacra lépni, mint öt-tíz évvel ezelőtt. Ami nem hiányozhat: az a vezetői stratégia, ily módon a most piacukat vesztett, de offline háttérben már bizonyított és jó tudással, biztos ellátási háttérrel rendelkező kereskedők előnyben vannak. 

Csomagolnak az igazgatók

Donáth Fruzsina, az üzleti tervezés mellett e-stratégiai tanácsadással is foglalkozó Smart Commerce Consulting senior tanácsadója magánemberként és szakértőként is izgalmas, egyszersmind futurisztikus világot lát maga körül. A gazdaság precedens nélküli, a kilátásokat illetően roppant bizonytalan időszakot él át, amiben egyszerre van jelen az információ dömpingszerű áradása és a hiánya is. Így pedig nem kis kihívás hosszú távú stratégiát alkotni, döntéseket hozni. Szélsőségeket látnak a piacon, a váratlan szárnyalástól (home of­fice-t támogató szektorok, barkács- és FMCG-cégek) a teljes leállásig és csődig mindenre van példa. Ilyenkor könyörtelenül kiderül, ha a vállalkozások a költségeit fedező 2-3 havi likviditással, vagyis tartalékkal sem rendelkeznek. Sok esetben viszont akkora a felfutás, hogy még az ügy­vezetők is csomagolnak a raktá­rakban. „Óva intenék attól, hogy a hirtelen jött keresletből vagy akár visszaesésből messzemenő következtetéseket vonjanak le a cégvezetők. A beszűkült figyelem és a kapkodás egyaránt rossz tanácsadó. Se a stábok kirúgását, se a beruházást nem érdemes elkapkodni. Visszaüthetnek az „oldjuk meg okosba” megoldások is, amikor az online kényszervásárlásokat látva összecsapnak a cégek valami kétfilléres fércwebshopot. A professzionális és fenntartható e-biznisz a profi kivitelezés mellett ma már komoly és hosszú távú befektetést is igényel, amihez ha nincs meg házon belül a szakértelem, érdemes tanácsot kérni” – mondja Donáth Fruzsina. A senior tanácsadó szerint teljesen kezdőknek érdemes tesztelni egy platform-v marketplace felületen, akár egy ún. „dobozos webáruházban”, ahol pár kattintással egy belépő­szintű, de biztos webshopot indíthatunk. Ha ezt kinőttük, akkor érdemes saját fejlesztésben gondolkodni, ami egy költségesebb megoldás, de a nagy ugráshoz elengedhetetlen. „Ezekben az új vásárlókkal és volumenben gazdag időkben lehet megalapozni a későbbi vásárlásokat, ezért nagyon fontos, hogy élménydús és/vagy professzio­nális megoldásokkal és figyelmességgel találkozzon a vásárló a teljes folyamatban. Ha egy vevőnek most örömöt szerzünk, holnap is visszatérhet, de ha nem, elveszíthetjük örökre” – figyelmeztet a megítélés fontosságára a SCC szakértője. Ezt húzza alá Nagy Sándor is: akár csökken a kereskedők forgalma, akár csúcsokat dönt, a vásárlóit a lehető legteljesebben és legtisztességesebben kell kiszolgálnia. „Az emberek nehéz időszakot élnek meg, bizonytalanok, segítségre van szükségük. Az a kereskedő, aki egy ilyen helyzetben jól áll ki, jól kommunikál, megfelelő módon szolgáltat, biztosan számíthat majd a megszerzett vásárlóra hosszú távon. A marketingkiadások egy részét érdemes lehet a dolgozói és vásárlói elégedettségre költeni.”

Visszaesésre fel! Készülj!

Nagy Sándor biztos benne, hogy a jelenlegi fellendülést visszaesés követi. Ezért szerinte sem mindegy, milyen képet kapnak az új vásárlók a hazai e-commerce szektor működéséből. A visszaesésnek szerinte csak a mértéke kérdés, és attól függ, mikor és miként enyhülnek a korlátozások, és milyen egyéb kormányzati intézkedések érintik a kereskedőket. „A visszaállás fokozatos lesz, az emberek döntő többsége továbbra is keresni fogja a hagyományos boltokat, így az online szereplők számára továbbra is stratégiai cél lesz a fizikai jelenlét is. „A kereslet változásával is számolni kell. Arra a néhány szektorra, amely most hirtelen kilőtt (otthoni fitnesz, számítástechnika, medencék és a többi), kérészéletű felfutás vár, újabb 2–5 évig nem lesz szükség rájuk. A tartalékaikból kifogyott tömegek visszaveszik a költésüket sok hasonló területen is, és a szállítási díj ismét sokaknál korlátozó tényező lehet. A csökkenő kereslet ismét magával hozhatja az árversenyt. Bármi is történik a következő pár hónapban, még mindezeket is felülírhatja a vírus fél év múlva érkező második hulláma” – vélekedik az Ecommerce Hungary elnöke.

400 milliárd forint értékben érkezett termék külföldi webshopból 2018-ban (az 1000 milliárdos e-kereskedelmi költésből). Donáth Fruzsina azt mondja: ha valamikor, akkor a „kínai csatornák” elakadásakor mindenképpen érdemes megfontolni a hazai felületek használatát. Erre rímel a Hazait a Házhoz – Vásárolj magyar webshopból! hazaigazdaság-támogató mozgalom a Facebookon.

Befagyott kínai piac

Online vásárlási kérdésünkre kiderült: Zoltán nem aprózza el, hiszen ebéd, sör, kotyogós kávéfőző, papucs, cipő, polc, akkus csavarozó szerepel a friss online bevásárlólistáján. „Még arra is rávettem magam, hogy eladjam az adataim egy részét Kí…, szóval hogy vásároljak az AliExpressről…”, utal a távol-keleti óriáscégre. Sándor is évi több százas mennyiségben vett dolgokat az egyik amerikai óriás, az eBay felületén. „Ez idénre a kínai piac összeomlása/megbízhatatlanná válása miatt teljesen megszűnt. Azaz esetemben én éppenhogy megszűntem e-vásárló lenni” – írta a fiatalember.

A világ 2020-ban – ahogy 50 éve képzelték

Publikálás dátuma
2020.04.19. 11:00

Kilenc amerikai sci-fi szerző 1970-ben elhatározta, ha életben lesznek 2020-ban, koccintanak közös – végül 1974-ben –, 2020 Vision címmel megjelent könyvük jubileumát ünnepelve – talán éppen a Marson –, és közösen megvitatják az olvasóikkal, mennyiben vált valóra a ’70-es évek elején általuk elképzelt jövő, illetve hol tévedtek.
Nos, sajnos a jövő közbeszólt! Még az sem biztos, hogy a tervezett új-zélandi 78. sci-fi világtalálkozót (WorldCon – CoNZealand – 78th World Science Fiction Convention) –, ahol a tószt megtörtént és a beszélgetés létrejött volna – július végén, augusztus elején valóban megtartják a koronavírus-járvány miatt, a szerzők közül pedig csak hárman élték meg az „évfordulót”. A 79 éves Norman Spinrad, a 81 éves Larry Niven és a 87 esztendős Ben Bova feltételezhetően amúgy is csak virtuálisan, online köszöntheti majd a világ másik felén összegyűlő sci-fi rajongók népes táborát. Ám az egykori kötet ünnepi köntöst öltve és a kiadvány utóéletét követő cikkekkel bővülve, először e-könyvként, majd április végén nyomtatásban is – mikor máskor? – ismét megjelenik.

Egy aranykor ígérete

A Reagan-féle csillagháborús tervezetben is segédkező egykori katonatiszt, Jerry Pournelle, aki a mérnöki diplomája mellé egy pszichológiai és egy politológiai doktorátust is beszerzett, s maga is jelentős (bestsellerista) sci-fi íróként ismert (magyarul sajnos csak a Larry Nivennel közösen jegyzett Szálka Isten szemében, illetve a Szálkák című regényei olvashatóak), a ’70-es évek elején elhatározta, hogy kötetbe szervezi jeles kollégái azon rövidebb írásait, melyek a szolid 50 évvel későbbi jövőbe vetnek pillantást és az akkori társadalomba kalauzolják el az olvasókat. A barátja, Larry Niven által csak a jövő nagykövetének nevezett Pournelle, aki a technológiai fejlődésben igen, az össztársadalmi intelligencia megváltozásában kevésbé hitt, előszavában kihangsúlyozta, hogy élve sci-fi írói szabadságukkal, nem valós gazdasági/technológiai tényekből kiindulva teremtik meg a földi jövőt, levéve a súlyt az esetleg időközben az Alfa Centauriról érkező tudósok válláról, hanem a képzeletüket használva mindenekelőtt szórakoztató prognózist szeretnének adni 2020-ról – ahonnan visszanézve, írja immár bevezető esszéjében, 1970 valódi aranykornak fog majd tűnni.

Ha a jövőbe tekintesz…

Anélkül, hogy a felfedezés örömét elvennénk az olvasótól, kiragadtunk pár jóslatot a művekből. Kezdjük a műfaj nagyágyúival! A Gyűrűvilág révén itthon is népszerű Larry Niven Los Angeles-i jövőképét (Cloak of Anarchy) erősen megha­tá­rozzák a halálos fenyegetést jelentő, felügyelő repülő hang- és kép­felvevők, azaz ­rendőrszemek (cops­­eyes), amik rezer­vátumba kény­szerítik a lakossá­got. A. E. van Vogt novellájában (Future Perfect) a párválasztás és utódnemzés leginkább állami, kormányzati hatáskörbe kerül (Population by Copulation). Poul Andersonnál (The Pulisist) a nagy Szent Háború utáni időkben az emberi test (a legnemesebb férfirész) válik szó szerint fegyverré egy lázadó katonai-kém akcióban, míg Harlan Ellisonnál (Silent in Gehenna) maga a világ ölti magára Orwell rémálmát, mely ellen egy társadalmi igazságosztó veszi fel a kesztyűt. A legkorábban, 1977-ben,­ mindössze 38 évesen tá­vozott Dave McDaniels 1972-es(!) Prognosis: Terminaljában óriási jéghegyek tor­nyosulnak L. A. partjainál, mi­vel épp beköszöntött egy újabb jégkorszak. A várost ku­polák fedik, a tömegmédiát és a globális kommunikációt egy központi számítógépes adatrendszer uralja… És – (!) – a főszereplő zsebében összecsukható zsebtelefon (pocket­phone) bejövő írásos és képes üzenetekkel, emlékeztetőkkel, hírekkel, tv-csatornákkal stb. – ahogy hordozója megjegyzi: az utóbbi években az egész világ mintha egy gigantikus agy szinaptikus hálózatává ­változott volna, amiben mi, emberek folyamatosan érintkezhetünk egymással. Norman Spinrad 1973-ban Nebula-díjra jelölt novellájában (A thing of beauty) a japán ipari fellendülés Amerikára való hatása áll a középpontban: egy japán turista elég tőkeerős ahhoz, hogy a polgárháborún átesett Amerikai múltjából a számára legérdekesebb és legértékesebb kelléket, egy baseballstadiont vásároljon. Az Analog című sci-fi magazin szerkesztője, a hatszoros Hugo-díjas Ben Bova, akit a magyar olvasók csupán pár novella alapján ismerhetnek a Galaktika oldalairól, pedig ez idáig több mint 120 kötete jelent meg, a Holdra szállás után néhány évvel a Holdbázis megépítésének finanszírozásáért lobbizó Kinsman űrhajóskapitány nehézségeit ecseteli – „Kopernikusz után pár száz évvel” – egy kongresszusi fejeseket felvonultató koktélpartin („előbb a Föld problémáit kell megoldani”…). Végül, de nem utolsósorban, hanem kiemelve: a kötet egyetlen szerzőnője, Dian Girard szerint (Eat, Drink and be Merry) 2020-ban az egészségtudatosság egyenlő lesz a diétával, napi étkezéseinket törvény szabályozza, miközben a városokban a köztéri monitorok folyamatosan az „egészségtelenség” ellen demonstrálnak. Egy nőnek (az étvágyának) azonban sikerül felvennie a harcot a robotszakácsokkal és a jövőétkekkel.

…a jövő visszanézhet rád!

Drónok, mobilszámítógépek, internet, házastársítás, születésszabályozás, biológiai fegyver, globális felmelegedés, szociális terrorizmus, az élet minden területére kiterjedő állami felügyelet, geopolitikai-gazdasági átrendeződés ázsiai dominanciával, az űr meghódítása, kifordított testpolitika – szerzőink képzelőereje igazán előrelátó volt. Nemcsak az utánuk jövő sci-fi írógenerációknak adtak muníciót, de reményteljes pesszimizmusukkal (realizmusukkal) nekünk is feladták a leckét: ha ennyire kiszámíthatóak vagyunk, nem lehetne Ray Bradbury – Wells klasszikusa előtt tisztelgő – A Toynbee-átalakító című novellája főszereplőjéhez, Craig Bennett Stiles „idő­utazóhoz” hasonlóan pozitív jövőképet sugallani a magunk számára? Mert akkor a világ talán az önbeteljesítő jóslat révén a mostaninál sokkal élhetőbb hely lenne fél évszázad múlva. A mostaninál, amelyet éppen egy járvány tart karanténban – egy vírusfertőzés, mely Vuhanból indult útjára, s ahogy arról a közelmúltban mindenki értesült, Dean Koontz A sötétség szemei című regénye 1989-es kiadásában éppen Wuhan–400-nak hívják a kínaiak biológiai fegyverét.

Non-fiction elképzelések a XXI. század második évtizedéről

1967-ben a The Futurist című hírlap 2020-ra a mindennapi házimunkák alól ad megnyugtató felmentést a hölgyeknek: nem robotok, hanem laborokban kalibrált intelligens majmok fogják kiseperni a szobákat, rendben tartani a kertet. Ugyanők látják majd el a családi utazások során a sofőr szerepét is, lévén, állítja a cikk, az embereknél sokkal jobban odafigyelnek a vezetésre. Persze csak ha szükség lesz egyáltalán sofőrökre. A Popular Mechanics 1957-es jövőbe látó cikksorozata szerint azonban sem utak, sem járművek nem lesznek 2020-ra. Pneumatikus csövekben kel útra majd a család, ha kirándulni támad kedve – elég lesz csak a házuk közeli csőhöz fáradniuk, ami – zutty – beszippantja őket, és egy vezérlődoboz segítségével elkerülhetik a más családokkal való összeütközést, azaz a dugulást/csőtörést. Azért ez már jelentős fejlődés, ahhoz képest, hogy ugyanezen lap 6 évvel korábban – bár szintén a földi közlekedést negálva – még a személyi helikopterek mellett tette le a voksát, melyek felváltják az autókat.  Ray Kurtzweil 20 éve úgy saccolta, most érkezünk el a gyógyászat komputerizálása révén oda, hogy az átlagéletkor 100 év fölé emelkedik. Arthur C. Clarke (rendben, ő sci-fi író, de most mérnökként citáljuk) 1966-ban abban reménykedett, hogy 2020-ra repülő házainkon egyik helyről a másikra szárnyalunk, mikor a meleg tengerpartra, mikor a hűvösebb hegytetőre.

További sci-fi prognózisok 2020-ra

Dinoszauruszok a Vénuszon – Curtis Harrington 1965-ös Voyage to the Prehistoric Planet című filmjében 2020-ra az emberiségnek már a belakott Hold is szűkös, ezért telepesek indulnak a Vénuszra – ám ott egy történelem előtti, dinókkal terhelt világra lelnek. Ember a Marson – Kim Stanley Robinson 1993-as Vörös Mars című regényében az első lépéseket 2020-ban teszi ember a bolygótárson. Agykapcs. – Geoff Ryman „Air” című, 2004-es novellájában idén kapcsolódik először emberi agy az internetre (mintha ezen már túl lennénk, nem?). Telepaták kora – Michael J. O’Farrell 2014-ben megjelent Shift 2020 című könyvében a telepátia és a teleportáció eljövetelét jósolta. Rémek a mélyből – Guillermo del Toro 2013-as, nagy népszerűségnek örvendő, Tűzgyűrű című filmje ugyancsak 2020-ra vizionálta az óceánok mélyéről, valójában egy másik dimenzióból érkező szörnyek

Szerző
Témák
jövő sci-fi 2020

Füstbe ment tervek

Publikálás dátuma
2020.04.19. 08:12

Fotó: EMMANUEL FRADIN / AFP / Hans Lucas
Harangzúgással emlékeztek a Notre-Dame-ban pusztító tűzvész évfordulójára Párizsban: szerda este megkondították a székesegyház állva maradt déli tornyának nagyharangját. Az éppen csak megkezdett felújítási munkálatokat a járvány miatt le kellett állítani, a tavaly büszkén meghirdetett rekonstrukciós ütemterv tarthatatlannak látszik.
Nagypénteken különös szertartást rendeztek a párizsi főegyházmegye romos székesegyházában. Michel Aupetit érsek oldalán csupán maroknyian lehettek jelen a húsvéti ceremónián, „a töviskoszorú imádásán”. A katolikus hagyományban a Jézus kereszthalálához kapcsolt ereklyét tavaly az utolsó pillanatban sikerült kimenteni a lángok közül. A klasszikus darabokat előadó Renaud Capuçon hegedűművész és a többi résztvevő védőruhát viselt, de kivételesen nem a járványtól tartva. A súlyos ólomszennyezés miatt már a koronavírus terjedése előtt sem volt ajánlatos a falak között tartózkodni.

Közelharc a lángokkal

2019. április 15-én este magasra csaptak a lángok a földkerekség egyik leghíresebb templomában, az UNESCO világörökségi helyszínén. Bámészkodók százai tolongtak a Szajna partján. A szerencsétlenség szemtanúinak zöme némán állt, mások hangosan fohászkodtak és zsoltárokat énekeltek. Persze katasztrófaturisták is akadtak, akik mobiltelefonnal videóztak, szelfiket lőttek magukról, háttérben a félelmetes láng- és füsttengerrel. A vezető tévés hírcsatornák élőben közvetítettek Párizsból, világszerte milliók meredtek a képernyőkre főműsoridőben. Este ütött ki a tűz, fél hét előtt néhány perccel. Villámgyorsan terjedt a renoválás miatt éppen felállványozott épületben, és fellobbantotta a középkori, tölgyfából készült tetőszerkezetet. Leomlott a főhajó és a kereszthajó találkozási pontja fölötti, kúp alakú huszártorony, összeroppant a mennyezet. A tetőt borító fél centi vastag ólomlemez megolvadt, soktonnányi mérgező gőzt bocsátva a levegőbe; még napok múltán is határérték fölötti ólomkoncentrációt mértek a fővárosban. A tűz pontos okát azóta sem sikerült megállapítani. Az ügyészség szerint nincs gyújtogatásra utaló nyom, valószínűleg elektromos rövidzárlat történt. Minden hadra fogható ember, ötszáznál is több tűzoltó próbálta megfékezni a lángokat, amelyek elérték a 69 méter magas ikertornyok egyikét, az északit. Ha a torony összedől, bizonyosan vele omlik a másik is, majd a teljes homlokzat, és az épület lényegében megsemmisül. Jean-Claude Gallet párizsi tűzoltóparancsnoknak 19 óra 57 perckor élete legnehezebb döntését kellett meghoznia, miután látta, hogy a fecskendők nem sokat érnek. Az elnök különleges engedélyével ötven válogatott emberét beküldte a lángok közé, fel a meredek csigalépcsőn, hogy az életveszéllyel dacolva „közelharcban” oltsanak. A vakmerő művelet bevált, a ­Notre-Dame nem égett porig. A falak állva maradtak, túléltek az ólomüveg ablakok. A műkincsek nagy részét is sikerült kimenekíteni a parázszuhatagból. Laurent Prades üzemeltetési igazgatóé volt a szó szerinti kulcs­szerep: ő tudta, hol található a létesítményhez tartozó, száznál is több kulcs, és hogy melyik melyik ajtót nyitja. A sokkolt igazgatónak a legdrámaibb pillanatban nem jutott eszébe az apszisban álló, golyóálló üvegszéf kódja, de egyik munkatársa telefonon kisegítette – így helyezték biztonságba a becses töviskoszorút, amelyet a több mint hétszáz éve őriznek díszes ereklyetartóban.

Milliárdosok orgiája

Még folyt a mentés, amikor Emmanuel Macron köztársasági elnök éjszaka, a katedrálistól üzent a nemzetnek. Azt ígérte, öt éven belül újjáépítik Franciaország jelképét (lásd keretes írásunkat). Ez azonban, csakhamar kiderült, elhamarkodott volt. A károk felmérése elhúzódott. A sebtiben megkezdett épületstabilizálást az ólommérgezés veszélye miatt nyáron hetekre leállították, majd a viharos idő szólt közbe. A kultuszminiszter ősszel már arról beszélt, hogy 2024 nem határidő, csak „ambíció”, a sietségnél fontosabb a minőség. Kevesen osztják Jean-Louis Georgelin kormánybiztos kincstári optimizmusát, amely szerint behozható a csúszás. A boltozat alá omlott törmeléket az eredeti tervek szerint nyárig kellett volna eltakarítani. A tűzvész előtt felállított állványzat gyakorlatilag ráolvadt a falakra, behálózva az épületet – lebontása különösen kényes feladat. Március elején nekiláttak, de akkor jött a koronavírus, a munkálatokat bizonytalan időre elhalasztották. A tulajdonképpeni rekonstrukcióhoz majd csak akkor kezdhetnek hozzá, ha már teljesen biztos, hogy a megrongálódott falak elbírják az új tetőt. Szerencsére a felszerelt szenzorok eddig nem jeleztek elmozdulást, a több mint nyolcszáz éves szerkezet stabilnak tűnik. Úgy fest, pénz lesz elegendő; karácsonyig egymilliárd euró jött össze közadakozásból. Francia világcégek – a Gucci, a Louis Vuitton, a L’Oréal, a Total olajtársaság és mások – tulajdonosai egymásra licitálva ajánlottak nagy összegű támogatást. Persze ezt sem mindenki nézte jó szemmel: ha a milliárdosok ilyen nagyvona­lúan költenek „régi kövekre”, tették fel a kérdést sokan, akkor miért nem segítenek szorult helyzetű, nyomorgó honfitársaikon? A Guardian angol napilap malíciával „a pénztárca­lengetés orgiájának” csúfolta a szupergazdagok hivalkodó jótékony­kodását.

Apostolok és úszómesterek

A pusztulás ugyanakkor váratlan lehetőséget teremt a romok között speciális tudományos vizsgálatokra, amikre máskülönben esély sem lett volna. Munkacsoportokat hoztak létre régészek, művészettörténészek, mérnökök, vegyészek, geológusok, molekuláris biológusok, pszichológusok – még dendroantrakológus (az elszenesedett fákkal foglalkozó szakember) is csatlakozott. Remélik, hogy a legkorszerűbb technológiák alkalmazásával értékes felismerésekhez jutnak sok témában, a középkori építészeti technikáktól a klímaváltozáson, a légszennyezésen át a veszteség kiváltotta lelki traumákig. Macron elnök azt is mondta, hogy az újjáépített székesegyház „szebb lesz, mint azelőtt”, amivel elképesztő ötletparádét szabadított el. Sir Norman Foster ünnepelt angol tervező, a berlini Reichstag modernizálója javasolta, hogy az új tetőszerkezetet üvegből építsék, kilátóterasszal. A francia Mathieu Lehanneur óriási aranyozott lángnyelvet álmodott a huszártorony helyére, emléket állítva a tűzvésznek. Van, aki üvegházat, magaságyásokat szeretne a tetőre, a nagyvárosi kertészkedést népszerűsítendő. A legmerészebb elképzeléssel a svéd UMA állt elő: legyen úszómedence a Notre-Dame-on, a partján a tizenkét apostol szobra, úszómesterként ábrázolva. A felmérések szerint a franciák többsége azt szeretné, hogy a katedrálist, amennyire csak lehet, eredeti formájában állítsák helyre. A nemzetközi tervpályázatot júniusban akarták kiírni, de várhatóan az is csúszni fog. Pillanatnyilag minden munkálat szünetel. Egy évvel a tűzvész után teljesen bizonytalan, hogy a Notre-Dame mikor, hogyan, mennyiért épül újjá.

Több mint templom

Okkal nevezik a világhírű Notre-­­Dame-ot­ a francia múlt jelképének. A középkori Párizs központjában, egy parányi Szajna-szigeten (Île de la Cité) kezdte építtetni Maurice de Sully püspök 1163-ban, VII. Lajos király uralkodása idején. Az alapkőletételen a pápa is ott volt. A régi római szentély helyén emelkedő, Miasszonyunknak ajánlott öthajós templom a korai gótika mesterműve. Két évszázadon át épült, később reneszánsz és barokk elemekkel gazdagodott. Tucatnyi háborút vészelt át sértetlenül, ám a nagy francia forradalom alatt feldúlta a klérusellenes indulattól fűtött tömeg (1789). Harangjaiból ágyút öntöttek, a homlokzatról leverték a bibliai királyszobrokat, mert a felkelőket a gyűlölt Bourbonokra emlékeztették. A jakobinusok betiltották a vallást, a keresztény jelképektől megfosztott épület „észkultuszuk” központja lett Temple de la Raison néven. Bonaparte Napóleon tábornok visszaadta az egyháznak, hogy ott koronáztassa magát császárrá. A katedrális nem puszta díszlete a púpos toronyőr, Quasimodo és a szépséges cigánylány, Esmeralda tragikus történetének Victor Hugo regényében, amit a cím is elárul: A párizsi Notre-Dame (1831). A XIX. században felújították a templomot, a második világháború nem tett benne kárt. De Gaulle tábornok 1944. augusztusi látogatása a fran­ciák szemében a felszabadulás jelképes pillanata.

13 millió látogató kereste fel a Notre-Dame-ot a tűzvész előtti esztendőben (2018), többen, mint ahányan Párizs másik, modernebb jelképét, az Eiffel-tornyot.