Megyénkénti bontásban is közölték, hogy hány kórházi ágyat kell felkészíteni a koronavírusos betegeknek

Publikálás dátuma
2020.04.16. 08:10
Illusztráció
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Április 19-ig a legtöbb kórházi ágyat, 8344-et Budapesten, a legkevesebbet, 675-öt Tolna megyében kell szabaddá tenni.
Megyénkénti bontásban is közölte a kományzati tájékoztató oldal, hogy hol és hány ágyat kell felkészíteni a koronavírusos betegek ellátására.  „Ahogy az a napi adatokból is látszik, egyre több a fertőzött és egyre több a beteg Magyarországon is. A járvány elleni egészségügyi védekezés egyik legfontosabb eleme, hogy a kórházak országszerte felkészülnek a tömeges megbetegedésekre. Több ágyat kell felszabadítani arra az esetre, ha tömegével kell majd ellátni betegeket a kórházban” – fogalmaztak a szerda esti közleményben. Azt írták: ez egy több ütemben zajló, hetek óta tartó munka. Az a célja, hogy Magyarország egész területén minden nagyobb kórházban legyen elég hely, elég ágy, ha a tömeges megbetegedések szakaszába lépnénk, és egy-egy kórháznak akár több száz beteget kellene ellátnia. „A külföldi tudósításokból is látni, hogy vannak országok, városok, ahol a tömeges megbetegedés miatt hirtelen szakadt rá a kórházakra több száz, több ezer beteg ellátása, és egyszerűen nincs hová tenni a betegeket, nem jut nekik ágy, nem jut nekik megfelelő kórházi ellátás. Ezt a helyzetet szeretnénk elkerülni, amikor a kórházakat felkészítjük a legrosszabb forgatókönyvre. Az április 19-ig biztosítandó 50%-os ágykapacitás összesen 32.900 ágyat jelent, a következő ütemben tervezett 60%-os ágykapacitás összesen 39.500 ágyat jelent, amelyeket koronavírusos betegek ápolására kell biztosítani szükség esetén. Bízunk benne, hogy nem lesz ennyi kórházi ágyra szükség és nem lesz ennyi beteg, de sajnos ez nem zárható ki a járvány európai terjedésének dinamikáját nézve, fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre is” – tették hozzá. Kiemelték, hogy a kórházak már eddig is bővítették kapacitásaikat, sok ágyat felszabadítottak. „Most egy újabb lépcsőfok következik a felkészülésben. Ezen a héten, április 19-ig a kórházaknak 50%-os ágykapacitást kell előkészíteni. Tehát 100 kórházi ágyból 50 ágyat kell felszabadítani a koronavírus-fertőzöttek kórházi ellátására. A következő ütemben ezt 60%-ra kell majd növelni, vagyis 100 ágyból 60 ágynak kell majd készen állnia koronavírusos betegek ellátására” – írták, hozzátéve, hogy a kórházak megkapták az intézményükre vonatkozó megcélzott ágyszámot, ugyanakkor egy-egy megyén belül – a megyére előírt ágykapacitást megtartva – a kórházak egymás közötti átcsoportosításra is lehetőséget kapnak.  „Mindez tehát nem jelenti azt, hogy az összes egyéb beteget hazaküldenék a kórházakból. Arról, hogy melyik beteget lehet hazaküldeni és melyiket nem, a kezelő orvos illetve orvosi konzílium dönt szakmai protokoll szerint” – hangsúlyozták. Az oldalon megyei bontásban közölték, hány ágyat kell felszabadítaniuk az intézményeknek a két ütemben. Április 19-ig a legtöbb kórházi ágyat, 8344-et Budapesten, majd Borsod-Abaúj-Zemplén (2249) és Hajdú-Bihar (1717) megyében, a legkevesebbet, 675-öt Tolna megyében kell szabaddá tenni. A következő ütemben, amikor már az ágyak 60 százaléka lesz szabad, ez Budapesten 10 013, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2698, Hajdú-Bihar megyében 2060, míg Tolna megyében 810 ágyat jelent.
Szerző

A sportolók fizetésébe beszállnak a városok is - a járvány átírhatja a számokat

Publikálás dátuma
2020.04.16. 08:00

Fotó: Röhrig Dániel
Évente hárommilliárd forintot terveztek be a nagyobb városok a csapatsportok támogatására.
Nemcsak az állami taomilliárdok és a hivatalos szponzorok pénze élteti a hazai sportot: bőven több mint hárommilliárd forintot fordítanak a hat legnépszerűbb látványsport – labdarúgás, kosár-, kézi-, vízi- és röplabda, jégkorong – első osztályú bajnokságaiban csapattal rendelkező települések a profi klubokat működtető cégek támogatására - derült ki lapunk közérdekű adatigényléseiből. Vagyis a közpénznek számító tao-támogatások mellett az adófizetőknek a mérkőzésjegyek és -bérletek megvásárlása mellett is milliárdokba kerülnek a helyi kedvencek. Legalábbis az év elején elfogadott helyi költségvetések alapján. Persze a koronavírus-járvány, illetve az ezzel kapcsolatos kormányzati megszorítások, az önkormányzatok bevételeinek megnyirbálása átírhatja a számokat a majdani új, kényszer szülte büdzsékben. Az önkormányzatok mindenesetre időről-időre felülvizsgálják a versenysportok támogatását célzó költéseiket. Komoly indulatokat váltott ki március elején, hogy az új győri polgármester, Dézsi Csaba András kijelentette, az önkormányzat az előző évekkel ellentétben nem támogatja tovább a város profi labdarúgócsapatát, még azt sem teszi lehetővé a másodosztály középmezőnyében szerénykedő klubnak, hogy a 290 milliós győri sporttámogatási keret egy részére pályázzon. Korábban Érd polgármestere, Csőzik László jelentette be, hogy a település az addigi formában nem tudja vállalni a helyi női kézilabdaklub finanszírozását: az ellenzéki városvezető szerint tavaly nagyjából 430 millióba került az érdieknek a bajnoki bronzérmes csapat, a következő szezonra viszont már 700 millióra lenne szükség. Csőzik úgy vélte, egyszerűen nem férnek bele a város büdzséjébe a nettó kétmillió forintos játékosfizetések, s Érd a jövőben csak 200-250 milliót szán a női kézilabdára, különben nem marad pénz például út- és járdafelújításra. Huszonnégy városnak küldtük el kérdéseinket az önkormányzati sporttámogatásokkal kapcsolatban, közülük három helyről, Pécsről, Egerből és Kisvárdáról nem kaptunk választ. Utolsóként Szolnok küldte meg adatait, s meglepetésre a profi sportra – ezen belül is a kosárlabdára – mindössze 20 milliót költ a város 2020-ban. Pedig a Tisza-parti település az elmúlt években – többek között a Közgép kiemelt támogatásának köszönhetően – több sportágban (például kosár- és vízilabda) is bajnokcsapattal büszkélkedhetett, s közismert volt, hogy igencsak komoly fizetésekkel tudták a városba csábítani a legjobb sportolókat. Kosárlabdában például akadt olyan játékos, aki hétmillió forintot keresett havonta, s vízilabdában is akadtak kétmilliós bérek.  A profi csapatok támogatására önkormányzati szinten legtöbb pénzt – 471 millió forintot – Székesfehérváron fordítanak, a sorban a második Szombathely. A klubokat üzemeltető cégek támogatására a vasi megyeszékhely 410 milliót fordít a büdzséjéből. Ezekben az összegekben egyébként nincsenek benne a létesítmények használatára (a kluboknak ugyanis általában fizetniük kell egy-egy stadion vagy sportcsarnok használatáért) adott városi támogatások. A harmadik helyen Kaposvár áll 346 millióval, arányaiban viszont a somogyi megyeszékhely messze az első az országban, hiszen költségvetésének 3 százalékát fordítja a helyi futball-, kosárlabda-, vízilabda és két röplabdacsapat támogatására, ami iparűzési adóbevételének cirka 10 százaléka. Hogy a kaposvári ráfordítás mennyire kimagasló, azt jól mutatja, hogy a második helyen álló Szombathelyen a költségvetés 1,67 százaléka megy profi sportra – az iparűzési adóbevétel 5 százaléka -, míg a harmadik Mezőkövesd 0,7 százalékkal. A másik véglet Vác, ahol az új, ellenzéki városvezetés egyetlen forintot sem áldoz a profi labdajátékok támogatására. A labdarúgásra Szombathelyen és Zalaegerszegen ad legtöbbet az adófizetők pénzéből az önkormányzat, egyaránt 150-150 millió forintot, Székesfehérváron és Kaposváron 120-120 millió jut focira, s Mezőkövesdnek is 110 milliót ér meg, hogy az első osztályban játszik a helyi csapat. A kosárlabdával is bőkezű a vasi megyeszékhely, a bajnoki címvédő gárda 180 milliós önkormányzati támogatást kap, Sopron 150, Székesfehérvár 126 millióval dotálja a helyi csapatokat. Kézilabdában Veszprém és Tatabánya áldoz százmilliós tételt a helyi klubokra – előbbi 140, utóbbi 100 milliót -, legalábbis hivatalosan. Szegeden ugyanis azt az információt adták, hogy összesen 80 milliót költ az önkormányzat sporttámogatásokra. A helyi kézi- és vízilabdacsapatoknak kiemelt támogatója ugyanakkor a Szegedi Sport és Fürdők Kft., és a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. Ezek a cégek pedig 614,5 milliós, illetve 2,35 milliárdos önkormányzati támogatásban részesülnek, azaz közvetve az innen érkező támogatás is a várostól érkezik. Jégkorongra is Székesfehérvár adja a legtöbbet (165 milliót), röplabdára pedig Kaposvár (80 millió) és Nyíregyháza (150 milliót a kosárlabdával közösen, mert egy cégé a két csapat), míg a vízilabda szintén a somogyi megyeszékhelynek (45 millió) ér a legtöbbet.  

Székesfehérváron jó profi sportolónak lenni

Megpróbáltunk utánajárni, mennyit kereshetnek az egyes labdajátékokban az ország egyik gazdaságilag legerősebb és legstabilabb településén, Székesfehérváron, ahol csak iparűzési adóból 20 milliárd körüli éves bevétellel számolhatnak, amely több megyei jogú városban éves költségvetésnek is megfelelne. Információink szerint a labdarúgóknál ketten-hárman havi 7-8 milliót is zsebre tehetnek, az idegenlégiósok nagyjából 15 ezer euró, vagyis 5 millió forint körül kereshetnek, de egy nem válogatott magyar játékosnak is jut nettó kétmillió. A női kézilabdacsapatnál a külföldieknek 3-5 ezer euró – 1-1,7 millió forint – juthat, a rutinosabb magyar játékosoknak félmillió forint, a fiataloknak 150-200 ezer a nettója. A férfi kosárlabdacsapatnál szintén nagyjából ötezer euró a légiós fizetési plafon, a magyarok egymillió forint körül kapnak, kivéve a fiatalokat, akik 150-200 ezret. Jégkorongban a magyar válogatottak bére valahol egymillió forint körül lehet, a légiósok 4-7 ezer eurót – 1,4-2,3 millió forintot – kereshetnek. 

Szerző

Újabb 8 beteg halt meg a koronavírus miatt Magyarországon, 1652-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma

Publikálás dátuma
2020.04.16. 07:50
Védőfelszerelést viselő ápoló a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított izolációs teremben a budapesti Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Egy nap alatt 73 embernél diagnosztizálták a fertőzést.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 1652 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt újabb 8 többségében idős krónikus beteg. Ezzel 142 főre emelkedett az elhunytak száma, 199-en pedig már gyógyultan távoztak a kórházból – közölték csütörtök reggel a kormányzati tájékoztató oldalon. A koronavírus honlap legfrissebb adatai szerint 12 737 ember van hatósági házi karanténba, és összesen 38 489 mintavétel történt.   Ismételten felidézték, hogy a csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Magyarországon is már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus. A beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek. „A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be az ajánlásokat és a kijárási korlátozásokat, amelyeket a kormány határozatlan időre meghosszabbított. Különösen kérjük a budapestieket, hogy tartsák be a korlátozásokat, mert a fővárosban van a legtöbb fertőzött” – tették hozzá.      Hangsúlyozták: ahogy az eddigi elhunytak adataiból is látszik, a koronavírus az idősekre a legveszélyesebb, ezért nyomatékosan kérik az időseket, hogy maradjanak otthon, és a bevásárláshoz kérjék hozzátartozóik vagy az önkormányzat segítségét.
Szerző