Előfizetés

Felbukkant a koronavírus a dabasi idősotthonban is

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.15. 19:16
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az intézet egyik lakója egy fekvőbeteg ellátó gyógyintézetből érkezett vissza.
"A Zárdakert Idősek Otthonában egy fekvőbeteg ellátó gyógyintézetből visszaérkezett lakó esetében felmerült a koronavírus gyanúja. A kezdetekben tünetmenetes lakót az érvényben lévő protokollok alapján az intézmény munkatársai mindvégig védőruhában, elkülönítve szigorú izoláció mellett látták el, majd a pontos diagnózis és a szakszerű egészségügyi ellátás érdekében intézkedtek kórházba kerüléséről. Kórházba kerülést követően a koronavírus teszt pozitív eredményt mutatott” – erősítette meg az atv.hu-nak Kocsis Edina, a Katolikus Szeretetszolgálat Zárdakert Idősek Otthona intézményvezetője.
Müller Cecília országos tisztifőorvos tegnaptól elrendelte az összes idősotthon ellenőrzését az országban, ami több mint ezer intézményt jelent. 

Újabb Semjén-javaslat visszavonását követelik a szakszervezetek

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.04.15. 17:36

Fotó: Máthé Zoltán / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Az indítvány a majdnem 20 ezer közművelődési és közgyűjteményi dolgozó közalkalmazotti jogviszonyát előzetes egyeztetés nélkül sima munkaviszonnyá alakítaná át.
Ilyen toldozott-foltozott módon, hibáktól hemzsegő, szakmaiatlan, meggondolatlan törvényjavaslatot benyújtani felelőtlenség – a kulturális terület hat szakmai szervezetének állásfoglalása ezt a lesújtó véleményt rögzíti a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetéséről szóló törvénytervezetről. Két könyvtári, két levéltári szervezet, valamint a Magyar Népművelők Egyesülete és a Magyar Múzeumi Egyesület vezetői írták alá a követelést, hogy jelenlegi formájában vonja vissza a kormány a kedd éjszaka a parlamentnek benyújtott törvényjavaslatot. Az indítvány a majdnem 20 ezer közművelődési és közgyűjteményi dolgozó közalkalmazotti jogviszonyát előzetes egyeztetés nélkül sima munkaviszonnyá alakítaná át. A terület szakemberei hangsúlyozzák, hogy 1992, vagyis a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatályba lépése óta ez lenne a legnagyobb munkajogi változás ebben a szférában. Kérik, hogy válasszák külön a szakterületek szabályozásának változtatását célzó javaslatokat a kulturális területen foglalkoztatottak jogviszonyának átalakításától, külön tárgyaljanak róluk a veszélyhelyzet után. Ahogy korábban megírtuk, ha a parlament fideszes többsége megszavazza, novembertől az összes levéltáros, könyvtáros, múzeumi és közművelődési szakember, valamint a vidéki színházak és a fesztiválzenekarok tagjai a munka törvénykönyve (Mt.) hatálya alá kerülnének. Az eredeti tervben még kivételként szerepelt a kormányközeli VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, de végül a Semjén Zsolt által kedd éjjel majdnem 11 órakor benyújtott javaslatból – vélhetően az elemi felháborodás hatására – kivették ezt a passzust. A kultúra és a közszféra szakszervezetei már húsvétkor tiltakoztak, sőt az összes nagy szakszervezeti szövetség közösen kérte Kövér László házelnököt, hogy vegye le a járvány végéig a tervezetet a parlament tárgyalási menetrendjéről és kezdeményezze annak átdolgozását. A konföderációk választ még nem kaptak. Szinte valamennyi ellenzéki párt csatlakozott a tiltakozáshoz: az MSZP, a Jobbik, az LMP után szerdán a Demokratikus Koalíció alelnöke is követelte, hogy a kormány vonja vissza a javaslatot. Az időzítést minden megszólaló kifogásolta, ahogy azt is, hogy nem volt mód érdemi vitára és egybehangzó az a vélemény is, hogy a 2008 óta változatlan alapbér most bejelentett 6 százalékos emelése semmire nem elég, sőt megalázó. A peticio.com oldalon a terület dolgozói azt követelik, örökre felejtse el az Orbán-kormány ezt az ötletet.  L. Simon László már 2012-ben, kulturális államtitkárként arról beszélt, hogy sokkal nagyobb szabadságot kellene adni a kulturális intézmények vezetőinek a humán- és bérgazdálkodás terén. A parlament kulturális bizottságának fideszes alelnöke most úgy nyilatkozott a Népszavának, hogy a dolgozók jogviszonyának átalakítása végre megnyitja a lehetőséget, hogy a költségvetési intézmények nonprofit kft-vé alakuljanak, a vezetők a jól teljesítő munkatársakat tartsák meg és nekik magasabb bért tudjanak adni. Az átminősítés nem befolyásolja sem az állami normatíva összegét, amit a települések lélekszámuk alapján kapnak a könyvtárak és művelődési házak működtetésére, sem pedig a múzeumok után járó támogatásokat.  

Az Európai Parlament is rámozdult Orbánék rendkívüli felhatalmazására – szankciót javasolnak a túlhatalom ellen

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.04.15. 17:23
David Sassoli, az EP-elnöke
Fotó: Thierry ROGE / Európai Parlament
Erősödik az európai nyomás a magyar kormányon: a parlament szankciókat követel, a bizottsági elnök folyamatos és alapos vizsgálatot ígér.
Az Európai Parlament “az európai értékekkel teljességgel összeegyeztethetetlennek tartja a magyar kormány döntését a rendkívüli állapot határozatlan idejű meghosszabbítására, a határidő nélküli rendeleti kormányzás bevezetésére és a Parlament ellenőrző szerepének a gyengítésére”. Így fogalmaz az az állásfoglalás-tervezet, amelyet az uniós képviselő-testület ezen a héten készül elfogadni a koronavírus-járvány és következményei elleni küzdelemről. A lapunk birtokába jutott szöveget az Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták, az Újítsuk meg Európát és a Zöldek frakcióvezetői nyújtották be a csütörtöki és pénteki “virtuális” plenáris ülésre. Parlamenti források arról tájékoztatták a Népszavát, hogy a határozat-tervezetet az EPP-sek többsége valószínűleg támogatni fogja. A 13 oldalas dokumentumban a szerzők hosszan sorolják, hogy a tagállamoknak és az EU intézményeinek mit kell tenniük, hogy legyűrjék a válságot, illetve enyhítsék a hatásait. Ezzel összefüggésben hangsúlyozzák, hogy a nemzeti és európai szinten hozott döntéseket összhangba kell hozni a jogállami elvekkel. Az intézkedéseknek arányban kell lenniük a helyzet súlyosságával, az időtartamukat korlátozni kell és csak a jelenlegi egészségügyi válság kezelésére vonatkozhatnak. Az EP-képviselők leszögezik azt is, hogy a kormányzati lépéseket állandó felülvizsgálat alatt kell tartani. Az állásfoglalás-tervezet benyújtói a magyar mellett még a lengyel kormányt bírálják, amiért az alkotmánybíróság ellenvetései dacára megváltoztatta a választójogi törvényt és úgy határozott, hogy a járvány kellős közepén elnökválasztást tartanak, kockáztatva az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választást. Az elfogadás előtt álló szövegben a képviselők felkérik az Európai Bizottságot, hogy sürgősen értékelje a tagállamokban hozott rendkívüli intézkedéseket abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az EU Szerződéseinek. Felszólítják a testületet, hogy minden lehetséges eszközt — köztük pénzügyi szankciókat is — vessen be a súlyos és folyamatos jogsértőkkel szemben. A kormányközi EU Tanácstól azt kérik, hogy folytassa a két tagállammal szemben elindított a 7. cikkelyes eljárást. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már korábban jelezte, hogy vizsgálat tárgyává teszik a sürgősségi helyzetben hozott nemzeti döntéseket és külön is tanulmányozni fogják a magyar kormány tevékenységét. A német politikus egy héttel ezelőtt a David Sassoli EP-elnöknek írott válaszlevelében megerősítette a testület szándékát. A lapunkhoz eljuttatott írásban a bizottsági elnök aggályosnak ítéli, hogy a rendkívüli helyzetben a magyar kormány szélesebb körű felhatalmazást élvez, mint a többi tagállam kormánya, elsősorban a túl általánosan megfogalmazott jogkörök és a világos időkorlát hiánya miatt. Az álhírek terjesztésének büntethetőségéről szóló előírások ugyancsak elég homályosak ahhoz, hogy esetleges aggodalmakat keltsenek a jogbiztonsággal és a szólásszabadság tiszteletben tartásával kapcsolatban — fogalmaz von der Leyen, aki ígéretet tesz arra is, hogy a járvány egész ideje folyamatosan vizsgálni fogják a magyar kormányzati lépéseket. Von der Leyen az EP-elnök április 3-ikán kelt levelére válaszolt, amelyben Sassoli felkérte az Európai Bizottságot, hogy ellenőrizze: a magyar felhatalmazási törvény kiállja-e az uniós értékek próbáját.