„Egy vírus romba dönti, amit tíz év alatt felépítettünk”

Publikálás dátuma
2020.04.15. 07:00

Fotó: Erdős Dénes
A legtöbben a vendéglátásban, a turizmusban, a szolgáltatásban és az építőiparban veszítették el állásukat a koronavírus-járvány miatt.
A korlátozó intézkedések miatt bezártak a szállodák, éttermek, kávézók, presszók, a szépészeti vállalkozások, s leállt több építési beruházás is. – Március 21-én közölte a főnököm, miután csak délután 3-ig lehetünk nyitva, nincs értelme erőlködni, s mindenkitől elköszönt – mondta Tamás, egy balatonfüredi vendéglő pincére. – Abban állapodtunk meg, hogy a szakácsok 70 százalékos bérért maradhatnak, nekünk két hónapig a fizetésünk felét állja a tulajdonos, utána újra beszélünk. Persze csak az alapfizetésről van szó, a teljes bérben komoly részt jelentett a borravaló, azaz eléggé meg vagyok lőve. Nagyjából nyolcvanezer forintot kaptam áprilisban, s mivel a tél amúgy is mindig csendesebb időszak, így minden forintra nagyon oda kell figyelnem. A májust még talán kihúzom, de júniusra minden tartalékom elfogy. Persze még így is jobb helyzetben van, mint siófoki kollégája, akit az egyik szállodából küldtek el azzal, ha beindul a szezon, jelentkezzen. – Két gyerekem van, s a feleségem is munka nélkül maradt, mint fodrász – magyarázta Kornél. – Illetve inkább csak bevétel nélkül, mert az ügyfelei folyamatosan hívogatják, tanácsot kérnek, hogyan kell hajat festeni, illetve miként szárítsák be maguknak, milyen hajfestéket vegyenek, csak éppen ezért nem tud pénzt kérni. Hitel van a házon és az autón is, de egyelőre nem éltünk a moratóriummal, az anyósomék átvállalták a törlesztéseket. És a bevásárlásokban is segítenek, mi nagyjából a rezsit tudjuk fizetni, a gyerekeknek is szűkös volt a húsvét, még a reggelin is spóroltunk, egy hatvan dekás főtt tarja került az asztalra. Remélem, nyárra lecseng a járvány, mert a nagyszülők anyagi kapacitása is véges, ha nem lesz nyáron balatoni szezon, komoly bajba kerülünk. Azon már most is gondolkodunk, hogy eladjuk az autót, csak hát hihetetlen, hogy egy vírus romba dönti, amit tíz év alatt felépítettünk.
Ivett is elveszítette kuncsaftjai nagy részét: a 29 éves nő prostituáltként az interneten hirdette szolgáltatásait, amelyekre most megcsappant a kereslet. – Egyfelől az érdeklődés is csökkent, illetve én is óvatosabb vagyok, idegenekkel, illetve csoportos bulikba nem megyek el – mesélte. – Van néhány állandó vendégem, akikről tudom, hogy betartják a karantént, már csak a gyerekeik miatt is vigyáznak, velük találkozgatok, de nagyjából tíz százalékra esett a forgalmam. Szerencsére ez nem jelent napi szintű gondokat, meg aztán magamra is kevesebbet kell, hogy költsek, ha nincs munka, így néhány hónapot átvészelek. Ágnes hét napja érkezett meg férjével Angliából, ahol mindketten egy étteremben dolgoztak, a nő pultosként, a férfi szakácsként. Két hétre karanténba kerültek észak-magyarországi szülőfalujukban, ahol erre az átmeneti időre a rokonok biztosítottak számukra egy üresen álló, nem túl komfortos családi házat. Egyelőre biztonságot ad nekik, hogy az angliai munkahelyük három hónapig még fizeti a korábbi bérük nyolcvan százalékát, s azt remélik: ezen időszak leteltével újból visszatérhetnek majd az állásukba. Ennek ellenkezőjére gondolni sem szeretnének, úgy vélik, itthon sokkal nehezebben találnának munkát a vendéglátásban. Tizenkét embert foglalkoztat annak a bükki kis szállodának a vezetője, aki a járvány miatt kénytelen volt lakatot tenni az étteremre és a hotelszárnyra is. Az embereit egyelőre nem bocsátotta el, havi kilencvenezer forintot ad mindenkinek, ami valamivel több, mint havi egymillió forintjába kerül. – Ezt egyelőre a tartalékaimból fedezem, de nem tudom, meddig kell finanszíroznom ilyen módon az alkalmazottakat, a végtelenségig nem fogom bírni – mondta. A kényszerszünetet arra használják fel, hogy rendbe tegyék a panzió környékét és parkját: ezt békeidőben egy kertes cég intézi, az erre eső költséget legalább így megspórolják. Igaz, a szakács és pincér nem nyírja olyan egyenesre a sövényt, mint egy profi kertész, de most ez sem túl nagy gond: úgysincs vendég, aki kifogásolná a csálé vonalvezetést. Éva huszonnyolc éves, egy borsodi városban dolgozik úszóedzőként, ám az uszoda bezárt, őket pedig kényszerszünetre küldték. A munkaviszonya megmaradt, de mivel az egyesület költségvetése elég szűkös, nem tudja, meddig tart ez az állapot. Áprilisban még nem kapott fizetést, de reméli, ez csak csúszást jelent, s nem nagyobb bajt. Eddig is a szüleivel lakott, most az átmeneti időben a lakhatási költségekhez nem járul hozzá, nincsenek tartalékai. Ez a helyzet azzal a Bács-Kiskun megyei idegenvezetővel is, aki két éve állt munkába, KATA-s vállalkozóként, s itthon és külföldön is vezetett csoportokat. – A mi szezonunk egyébként is behatárolt, márciustól októberig tart, ebben az időszakban kell megkeresni az egész évre elegendő bevételt – mondta. Hozzátette: a kormány ráadásul első körben nem is sorolta az idegenvezetőket azok közé, akiknek nem kell befizetniük az adójukat, így sokan már azon morfondíroztak, hogy szüneteltetik a vállalkozásukat. Ő maga körülbelül egy hónapig tudja magát eltartani a nagyon csekélyke félretett pénzéből, de már most keresi a takarítói álláshelyeket, mert valamiből májusban is élnie kell. Annak a két, szintén Bács-Kiskun megyei utazási irodás alkalmazottnak, akiket két évtizednyi közös munka után április elsején rúgott ki a patinás anyacég, nem csak magukról, de a gyerekeikről is gondoskodniuk kell. Végkielégítést kapnak ugyan, de mivel most januárban csökkentették a fizetésüket, ez is kevesebb lesz, mint amennyire korábban számíthattak volna. Egyelőre a veszteségérzet miatti csendes letargia időszakát élik – mondták –, a munkaerőpiacon nem volt még erejük szétnézni.
Témák
foglalkoztatás

A legrosszabb utáni forgatókönyv

Publikálás dátuma
2020.04.15. 06:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Több mint kétszeresére emelte halotthűtő kapacitását a Budapesti Temetkezési Intézet a pandémiás helyzetre hivatkozva.
Mindig a legrosszabb forgatókönyvre kell felkészülni – jelentette ki Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs keddi tájékoztatóján. Magyarországon egyelőre a csoportos megbetegedések időszakában járunk, így a halálesetek szerencsére messze elmaradnak a járvány gócpontjainak számító országokétól.
A külföldi előzmények azonban azt mutatják, hogy a temetők telítődése súlyos probléma lehet a tömeges megbetegedések időszakában. Az olaszországi Bergamoból 50 katonai tehergépjárművel szállították el a környező településekre a fertőzés áldozatait. A New York-i kórházak hűtőkapacitásai már régen megteltek, a holttesteket az udvaron parkoló hűtőkamionokban tárolják, a közeli Hart szigetén rabok ássák a sírokat. Nagy Britanniában a birminghami repülőtéren állítottak fel egy 12 ezer holttest fogadására képes ideiglenes halottasházat.
A járvány berobbanása után esetlegesen előforduló helyzetre tekintettel a fővárosi önkormányzat előre felmérte a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) Zrt. halotthűtő – és hamvasztási (krematóriumi) kapacitásait. Sára Botond kormánymegbízott, a Budapest Főváros Védelmi Bizottság elnökének március közepén elküldött fővárosi levélben még az szerepelt, hogy a BTI rendelkezésre álló hűtőiben egyidőben 250 holttestet tudnak elhelyezni.
A pandémiás helyzetre tekintettel a Budapesti Városüzemeltetési Holding (BVH) Zrt. a Főpolgármesteri Hivatallal szoros együttműködésben újra áttekintette a fővárosi cégek erőforrásait, és ahol a terhelés jelentős növekedésére számíthatnak, ott felkészültek a kapacitásnövelésre. A fenti intézkedéssel összefüggésben kezdeményezte a BTI a meglévő, de jelenleg nem működő hűtőkapacitások javíttatását. Így a fővárosi temetők halotthűtőinek kapacitása több, mint kétszeresére növekszik. A fővárosi temetkezési cég Népszavának küldött tájékoztatása szerint szerdától összesen 592 halott hűtésére lesz elegendő kapacitás Budapesten. Ehhez bővítették a Csömöri hamvasztóüzem és az Új Köztemető hűtőit, ami együtt 413 férőhelyet jelent, míg a többi temetőben további 179 helyet készítenek elő.
A hamvasztási kapacitás nem növelhető ilyen módon: a fővárosi hamvasztások száma átlagosan 150 lehet hetente, de veszélyhelyzetben sem emelkedhet 280 fölé. Hamvasztást csak az eredetileg magántemetőnek épített csömöri sírkert hamvasztóüzemében végeznek. A Kozma utcai krematórium bezárása óta nincs Budapesten önkormányzati tulajdonú hamvasztó. Magántulajdonban viszont van még egy Budafokon. (Magyarországon a fellehető adatok szerint összesen 17 hamvasztó önkormányzati vagy magántulajdonú krematórium működik.)
A kijárási korlátozások elrendelése óta csak szűk családi körben rendezhető temetés. A fővárosi önkormányzat szerint indokolt lenne egy olyan halottszállítási és temetkezési protokoll, amelyet járvány idején lehetne használni. Az országos tisztifőorvos azonban nem tartja szükségesnek a korábbi rendelkezésektől eltérő utasítás kiadását. Így a COVID-19 megbetegedésben elhunytakra a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999-es törvény, illetve az ehhez kapcsolódó kormányrendeletben a fertőző betegségben elhunytakra vonatkozó általános rendelkezések érvényesek - olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján.
Ennek értelmében a településen kívülre történő szállítás esetén az elhunytat kellő szilárdságú, vízhatlan módon hézagmentesített, ráillő fedéllel ellátott koporsóba kell helyezni. A szállítás után a kocsit azonnal fertőtleníteni kell. A halottal érintkező, nem lebomló anyagokat egészségügyi veszélyes hulladékként kell kezelni. Az új koronavírusban elhunytak szállítása során a fertőző betegeknél használandó védőfelszerelést kell alkalmazni, amelyet a temetkezési szolgáltatást nyújtónak kell biztosítania.

Védőruhát és fertőtlenítőt kértek a temetkezési szolgáltatók

Több vidéki koporsókészítő vállalkozás óvatosságból vagy elővigyázatosságból berendelte azt a plusz faalapanyagot az elmúlt hetekben, amellyel az eddiginél nagyobb tételszámban tud koporsókat gyártani. Egy káli vállalkozás vezetője azt mondta: húsz-harminc százalékkal több fát táraztak be, mint más évek hasonló időszakában, egy kemecsei cég illetékese pedig azt állította: annyi alapanyaguk van, amennyi júniusig biztosan elég. Ők egyébként éves szinten hatszáz koporsót gyártanak. Horváth József, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület elnöke azt mondta, hogy egyszer használatos védőruha, védőszemüveg, ffp3 maszk, pvc-be mártott kesztyű, lábzsák, valamint kézfertőtlenítő beszerzéséhez kértek térítés ellenében segítséget az operatív törzstől a mintegy 200 temetkezési szolgáltató és a 17 hamvasztóüzem számára, miután ezeknek az anyagoknak a beszerzése nehézségekbe ütközött az utóbbi időben. A halottszállító járművek fertőtlenítéséhez szükséges szerből még van tartalékuk, viszont ha fertőző elhunytat visznek, a kocsit minden egyes alkalommal fertőtleníteni kell. Hozzátette: a temetések ügyintézése során a személyes jelenlétet igyekeznek minimalizálni az ügyfélszolgálatokon, ahová pedig lehet, oda plexit is felszerelnek a dolgozók védelme érdekében. A temetkezési szolgáltatóktól az ipartestület azt kéri, hogy a járvány ideje alatt a családokkal egyeztetve a szertartásokat kizárólag a szűk család, legfeljebb tíz ember részvételével bonyolítsák. (Doros Judit)

Szerző
Témák
koronavírus

Az ÁSZ is beszállt a járványvédekezésbe – Meghökkenést keltett a kórházi dolgozók között a számvevőszék levele

Publikálás dátuma
2020.04.15. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Domokos László levelet írt a kórházparancsnokoknak, amelyben jelezte: a legfontosabb gazdálkodással kapcsolatos előírások betartásának követelménye nem értékelődhet le.
Még a napjainkban sok megpróbáltatásnak kitett kórházi dolgozók között is erős meghökkenést keltett a számvevőszék minapi levele, amelyet a katonai parancsnokoknak címzett Domokos László. Az ÁSZ elnöke kedves, figyelemfelhívó levelében jelzi a kórházparancsnokoknak, hogy a hivatal korábbi ellenőrzési tapasztalatai szerint a kórházi vezetők „egyértelmű felelősségük ellenére nem fektettek kellő hangsúlyt a gazdálkodásra.” Mint írja: a jelenlegi helyzet átrendezte a prioritásokat, de a legfontosabb előírások betartásának követelménye nem értékelődhet le. Sokkal inkább az erősítésük indokolt, amelyhez nagyban hozzájárulhat a kórházparancsnokok kinevezése. Domokos László levelében kitért arra is, hogy „a jelenlegi helyzetben különösen a következők prioritása erősödött: a felesleges és indokolatlan ellátások minimalizálása, feladatok, kompetenciák és felelősségek felülvizsgálata, valamint az adminisztrációs információs kapcsolatok ésszerűsítése.” Különösen a levél időzítése lepte meg az intézmények dolgozóit, miután például mára kellett végezniük az ágyak többségének kiürítésével, illetve saját nem lévő forrásaikból kellett fedezetlen kötelezettségeket vállalniuk új intenzív osztályaik infrastruktúrájának kialakítására. Az indokolatlan ellátások minimalizálásának emlegetése azért is figyelemre méltó, mert az intézmények több hete már nem végeznek tervezett, illetve halasztható beavatkozásokat, azaz lényegében csak életmentéssel foglalkoznak. Sőt ezekben a napokban az utasítások kényszerében olyan betegeket is hazaadnak, akiknek inkább kórházban lenne a helyük. Egy napja tette közzé Baranyi Krisztina Ferencváros polgármestere saját oldalán annak a hetvenéves nőnek segélykérő levelét, akinek a daganatos beteg fiát akarják hazaküldeni a kórházból. A férfinek ahhoz, hogy táplálkozni tudjon gyomorszondára lenne szüksége, de ezt a műtétet a járvány miatt elhalasztották. Ha most hazaadják, otthon a táplálására sincs lehetőség. A polgármester azt kérdezte posztjában, ki tud segíteni ezeknek a betegeknek és a hozzá hasonlóknak, akik most nem kapnak kezelést. Ők milyen statisztikában lesznek? – Erre a kérdése, mi sem tudjuk a választ – reagált lapunknak az egyik intézményvezető. Viszont rezignáltan hozzátette: bizonyára nagy segítség lesz a katona, tűzoltó végzettségű embereknek az a levél, amiben a kórházak belső kontrolljának fontosságáról tájékoztatja őket a számvevőszék külön is felsorolva az intézményeket, amelyek elvéreztek az ÁSZ alapos, szakmai, kizárólag pénzügyi szabályozottságának vizsgálatán.

Cserháti a Semmelweis Egyetem rektori biztosaként folytatja

Eközben Kásler Miklós, az EMMI vezetője szerdán videokonferencián köszönte meg a hazai egészségügyi intézmények, kórházak főigazgatóinak és munkatársainak az eddig teljesített ágazati felkészülést a koronavírus-járvány elleni védekezésre, a betegek kezelésére, az intenzív ágyak előkészítésére és a lélegeztetésre szoruló betegek ellátására. A Semmelweis Egyetem rektora pedig rektori biztosként adott új feladatot Cserháti Péternek, akinek Kásler a húsvét vasárnap mondott fel azonnali hatállyal. Közleményük szerint az az egyetem komplex rehabilitációs fejlesztésével bízták meg, ami magában foglalja a hazai egészségipari fejlesztési szempontok megvalósítását is. Mindezek mellett feladata lesz „a COVID-19 járvány idején a tartós intenzív osztályos kezelés és gépi lélegeztetés kapcsán kialakuló súlyos izomerő veszteség, kognitív és mentális zavarok jelentkezéséből adódó rehabilitáció megszervezése, valamint megfelelő felkészülés a járvány után várhatóan megnövekvő rehabilitációs esetek szakmai szempontok szerint ütemezett ellátására.” Mint arról beszámoltunk: az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet vezetőjének azért kell mennie, mert a minisztere szerint nem hajtotta végre időre utasításait. Hétfő este Balog Zoltán, az Emmi korábbi vezetője kitett Facebookra egy Cserhátival közös fotót, amihez annyit írt, hogy „Kedves Péter, köszönöm”. 

Szerző
Témák
ÁSZ kórházak