Az ÁSZ is beszállt a járványvédekezésbe – Meghökkenést keltett a kórházi dolgozók között a számvevőszék levele

Publikálás dátuma
2020.04.15. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Domokos László levelet írt a kórházparancsnokoknak, amelyben jelezte: a legfontosabb gazdálkodással kapcsolatos előírások betartásának követelménye nem értékelődhet le.
Még a napjainkban sok megpróbáltatásnak kitett kórházi dolgozók között is erős meghökkenést keltett a számvevőszék minapi levele, amelyet a katonai parancsnokoknak címzett Domokos László. Az ÁSZ elnöke kedves, figyelemfelhívó levelében jelzi a kórházparancsnokoknak, hogy a hivatal korábbi ellenőrzési tapasztalatai szerint a kórházi vezetők „egyértelmű felelősségük ellenére nem fektettek kellő hangsúlyt a gazdálkodásra.” Mint írja: a jelenlegi helyzet átrendezte a prioritásokat, de a legfontosabb előírások betartásának követelménye nem értékelődhet le. Sokkal inkább az erősítésük indokolt, amelyhez nagyban hozzájárulhat a kórházparancsnokok kinevezése. Domokos László levelében kitért arra is, hogy „a jelenlegi helyzetben különösen a következők prioritása erősödött: a felesleges és indokolatlan ellátások minimalizálása, feladatok, kompetenciák és felelősségek felülvizsgálata, valamint az adminisztrációs információs kapcsolatok ésszerűsítése.” Különösen a levél időzítése lepte meg az intézmények dolgozóit, miután például mára kellett végezniük az ágyak többségének kiürítésével, illetve saját nem lévő forrásaikból kellett fedezetlen kötelezettségeket vállalniuk új intenzív osztályaik infrastruktúrájának kialakítására. Az indokolatlan ellátások minimalizálásának emlegetése azért is figyelemre méltó, mert az intézmények több hete már nem végeznek tervezett, illetve halasztható beavatkozásokat, azaz lényegében csak életmentéssel foglalkoznak. Sőt ezekben a napokban az utasítások kényszerében olyan betegeket is hazaadnak, akiknek inkább kórházban lenne a helyük. Egy napja tette közzé Baranyi Krisztina Ferencváros polgármestere saját oldalán annak a hetvenéves nőnek segélykérő levelét, akinek a daganatos beteg fiát akarják hazaküldeni a kórházból. A férfinek ahhoz, hogy táplálkozni tudjon gyomorszondára lenne szüksége, de ezt a műtétet a járvány miatt elhalasztották. Ha most hazaadják, otthon a táplálására sincs lehetőség. A polgármester azt kérdezte posztjában, ki tud segíteni ezeknek a betegeknek és a hozzá hasonlóknak, akik most nem kapnak kezelést. Ők milyen statisztikában lesznek? – Erre a kérdése, mi sem tudjuk a választ – reagált lapunknak az egyik intézményvezető. Viszont rezignáltan hozzátette: bizonyára nagy segítség lesz a katona, tűzoltó végzettségű embereknek az a levél, amiben a kórházak belső kontrolljának fontosságáról tájékoztatja őket a számvevőszék külön is felsorolva az intézményeket, amelyek elvéreztek az ÁSZ alapos, szakmai, kizárólag pénzügyi szabályozottságának vizsgálatán.

Cserháti a Semmelweis Egyetem rektori biztosaként folytatja

Eközben Kásler Miklós, az EMMI vezetője szerdán videokonferencián köszönte meg a hazai egészségügyi intézmények, kórházak főigazgatóinak és munkatársainak az eddig teljesített ágazati felkészülést a koronavírus-járvány elleni védekezésre, a betegek kezelésére, az intenzív ágyak előkészítésére és a lélegeztetésre szoruló betegek ellátására. A Semmelweis Egyetem rektora pedig rektori biztosként adott új feladatot Cserháti Péternek, akinek Kásler a húsvét vasárnap mondott fel azonnali hatállyal. Közleményük szerint az az egyetem komplex rehabilitációs fejlesztésével bízták meg, ami magában foglalja a hazai egészségipari fejlesztési szempontok megvalósítását is. Mindezek mellett feladata lesz „a COVID-19 járvány idején a tartós intenzív osztályos kezelés és gépi lélegeztetés kapcsán kialakuló súlyos izomerő veszteség, kognitív és mentális zavarok jelentkezéséből adódó rehabilitáció megszervezése, valamint megfelelő felkészülés a járvány után várhatóan megnövekvő rehabilitációs esetek szakmai szempontok szerint ütemezett ellátására.” Mint arról beszámoltunk: az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet vezetőjének azért kell mennie, mert a minisztere szerint nem hajtotta végre időre utasításait. Hétfő este Balog Zoltán, az Emmi korábbi vezetője kitett Facebookra egy Cserhátival közös fotót, amihez annyit írt, hogy „Kedves Péter, köszönöm”. 

Szerző
Témák
ÁSZ kórházak

Facebookon szólalt fel az Emmi utasítása miatt a Szent Margit Kórház osztályvezető főorvosa

Publikálás dátuma
2020.04.14. 20:41

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A professzor szóvá tette, hogy a kötelező kórház kiürítés következtében megszűnne az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek kivizsgálására szakosodott ellátóhelye. Végül az intézmény másik épületében csökkentett ágyszámmal, de megmarad az ellátás.
Segített a Facebook bejegyzés: a Berényi Marianne professzor segélykérésére indult komment cunami hatására mégiscsak megmarad az ország egyetlen fejlődésneurológiai osztálya a Szent Margit kórházban. A professzor, aki egyben az osztályvezető főorvosa is, azt tette szóvá a közösségi oldalon, hogy a kötelező kórház kiürítés következtében megszűnne az újszülöttek fejlődési rendellenességeinek kivizsgálására szakosodott ellátóhelye. Mint írta: „a minisztériumi utasítása veszélyezteti mindazon újszülöttek, koraszülöttek, fiatal csecsemők egészséges élethez való jogát, mely a korszerű, komplex kivizsgálás és az így felállított diagnózison alapuló korai, intenzív kezelés elmaradása eredményez.” A bejegyzésre számos fölháborodott orvosi komment érkezett, néhány óra múlva a kórház vezetése talált megoldást. Így már csütörtöktől az intézmény másik épületében csökkentett ágyszámmal, de megmarad az ellátás. Berényi Marianne lapunknak elmondta: a kórház biztosított egy csökkentett kapacitású járóbeteg ellátási lehetőséget is. Arra a kérdésre, hogy akkor ez a kapacitás elegendő-e a feladataikra, azt felelte: a megmaradt hét ágy több mint a nulla, a lényeg, hogy folytathatják a munkájukat.  
Szerző
Frissítve: 2020.04.15. 09:17

A kormány „minden lépését” figyeli az EU

Publikálás dátuma
2020.04.14. 19:39
Didier Reynders
Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
Az Európai Bizottság nem csak a felhatalmazási törvényt, hanem annak végrehajtását és az uniós alapértékek érvényesülésére vonatkozó hatásait is vizsgálni fogja – fejtette ki Didier Reynders igazságügyi biztos egy keddi brüsszeli videokonferencián, amelynek az volt a témája, hogy a koronavírus veszélyt jelent-e a liberális demokráciára.
A belga liberális politikus közölte, hogy eddig 22 tagállamban léptettek életbe rendkívüli intézkedéseket a járvány miatt. Az uniós testület mindet át fogja tanulmányozni abból a szempontból, hogy megfelelnek-e az EU demokratikus értékeinek és elveinek. Megerősítette azt a már korábban közzétett bizottsági véleményt, hogy korlátot kell szabni a sürgősségi döntések hatályának, és a rendelkezéseknek arányosnak kell lenniük, vagyis igazodniuk kell a helyzet súlyosságához. A kormányoknak emellett biztosítaniuk kell az intézkedések állandó felülvizsgálatát a parlament, az igazságszolgáltatás, illetve a független sajtó által. Előadásában és a kérdésekre adott válaszaiban Reynders külön kiemelte Magyarországot, ahol a kormány által bevezetett veszélyhelyzet szerinte több okból is aggályos. Hangsúlyozta: nem csak a felhatalmazási törvényt fogják megvizsgálni abból a szempontból, hogy sérti-e az EU jogot, hanem a kormányzat minden lépését, amit a jogszabály alapján tesz. – Külön ellenőrizni fogjuk, hogy ha felfüggesztik bizonyos törvények hatályát, lesznek-e közöttük a nemzeti jogba átültetett uniós irányelvek és rendeletek – mondta a jogállamiságért is felelős biztos, aki gondnak nevezte az álhírek terjesztéséről született Btk. módosítást is: „Hamis információkat természetesen nem szabad közzétenni a járványról, de mi van, ha valaki azt állítja, hogy nincs elég gyógyszer az országban? Ezt álhírnek minősítik, vagy ez a valóság?” Reynders ezért kilátásba helyezte, hogy az Európai Bizottság elemezni fogja az Btk. módosítása alapján indított ügyészségi vizsgálatokat is. Ha a brüsszeli testület bárhol jogsértést fog megállapítani, kötelezettségszegési eljárást indíthat, és az EU bírósága elé citálhatja a vétkesnek gondolt tagállamot. Az igazságügyi biztos már javasolta az EU horvát elnökségének, hogy a Magyarország és Lengyelország ellen zajló 7. cikkelyes eljárás keretében tűzzék napirendre a két tagország rendkívüli állapotra vonatkozó intézkedéseit a miniszterek döntéshozó fórumán. Didier Reynders mindazonáltal az uniós támogatások korlátozását vagy befagyasztását véli a leghatékonyabb nyomásgyakorlási eszköznek a jogállami normáknak ellenszegülő kormányokkal szemben. Az erről szóló rendelettervezetről egyelőre viták folynak a tagállamközi EU Tanácsban.
Frissítve: 2020.04.14. 22:08