Előfizetés

A buborékba is bejut a vírus

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.04.15. 09:20
Cserhalmi Imre szerint a karantén elrendelése óta még nagyobb körültekintéssel szerveznek meg mindent az otthon dolgozói
Fotó: Béres Márton / Népszava
Az Olajág Otthonok nem hasonlíthatók össze a nem egyszer 4-6 ágyas szobákat kínáló önkormányzati otthonokkal, itt a lakók saját bútoraikkal berendezett apartmanokban élnek, nem jelent gondot az elkülönítés. Valahogy mégis bejutott ebbe a védett környezetbe is a koronavírus, a zuglói intézményben öt lakónál és két dolgozónál mutatták ki a fertőzést.
Cserhalmi Imrének a múlt hét közepén épp akkor telefonált egy másik épületben lakó ismerőse, hogy nála most jártak gyorstesztet készíteni, amikor arról beszélgettünk, milyen az élet az elzárt otthonban. A 110 lakót és 80 munkatársat érintő ellenőrzést az otthon egy magán laboratóriummal végeztette el. A Népszabadság egykori vezető munkatársa, újságíró generációk tanára az előzményekről elmondta, hogy március 30-a óta nem léphetnek ki a lakásukból, akkor kaptak egy körlevelet a főigazgatótól, hogy egy infarktusban elhunyt lakótársuknál az Uzsoki Utcai Kórházban kimutatták a koronavírust. Mi itt egy buborékban, védőburokban élünk, egyébként is minden segítséget megkapunk, de a karantén elrendelése óta még nagyobb körültekintéssel szerveznek meg mindent – írta le a helyzetet kollégánk. A kiporciózott élelmet maszkban és kesztyűben a lakásokhoz viszik, folyamatos a fertőtlenítés, ha csekket kell befizetni, elviszik, de a postára már olyan munkatárs megy velük, aki nem találkozik a bentlakókkal. Alig vannak a máskor népes kerti utakon, de korábban az is előfordult, hogy a lakók kutyáit is a személyzet vitte le sétálni. Cserhalmi Imre tavaly könyvet írt néhány lakótársa hol kalandos, hol tragikus életéről „Akiken átgázolt a XX. század” címmel. Az interjúk alatt sokakkal megismerkedett, s amikor az intézményben elrendelt zárlat elején felhívták, hogy van-e kedve néhány depresszióba hajló szomszédján beszélgetésekkel segíteni, azonnal igent mondott. Az első percekben még sötét gondolatok kerülnek elő, de minden nap nevetve teszik le a telefont. Szintén az otthon vezetőinek kérésére összeállított a társaknak egy 25 kötetből álló ajánlatlistát is, hogy mit lenne érdemes elolvasni a csendes délutánokon. Az Olajág marketing csoportja pedig két héten át minden nap gazdag programajánlót küldött a lakóknak. Múlt vasárnap megkapták a főigazgató újabb körlevelét, amelyben tájékoztatta a lakókat az utóbbi napokban az otthonnal kapcsolatban a médiában megjelent hírekről. A körlevelek hangvétele kollégánk szerint olyan, mintha egy gondoskodó családapa írta volna őket. Imre mindenkit arra biztat, foglalják le magukat, úgy könnyebben telnek a napok. Ő 86 évesen könyvrecenziókat ír, a megérkező köteteket fertőtlenítik, majd a portán pihentetik 2-3 napig, mielőtt elviszik hozzá. Karantén-naplót vezet, amiben megjelennek az otthon eseményei, intézkedései mellett az országos történések és politikai viták, és persze a saját véleménye is. Szerinte nagyon sokat tesznek a bent élők biztonsága és kényelme érdekében, de azt is hozzátette, pontosan látják a lakók, mennyire túlterheltek a gondozók, ápolók, éttermi alkalmazottak, takarítók, karbantartók, mennyi munka van az ő nyugalmuk mögött.

Az orbáni tudatállapotról cikkezik a Financial Times

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.04.15. 09:04

Fotó: Orbán Viktor facebook oldala
Egyetlen területen tanúsít mérsékletet a magyar miniszterelnök, a költségvetés esetében visszafogott, pontosabban a válságkezelésre mintha sajnálná a forrsáokat.
„Orbán világa – az orbáni tudatállapot” címmel számol be a Financial Times arról, hogy a magyar miniszterelnök egy sor korlátozó intézkedést rendel el, jóllehet alacsony a fertőzöttek száma. A politikus, aki egymás után tesz meglepetésszerű látogatásokat kórházakban, maga ki van téve ugyan a megbetegedésnek, de politikailag egyelőre támadhatatlannak tűnik, legalábbis amíg érvényben van a rendkívüli állapot. De a különleges körülményeket arra használja fel, hogy széles jogkört kapjon és azzal élve átformálja az ország politikai és gazdasági térképét.
A múlt hónap vége óta, tetszőleges hosszú ideig dekrétumokkal kormányozhat. Módosította a BTK-t, hogy akár öt évig terjedő börtönnel lehessen sújtani a hamis hírek terjesztőit. Katonai parancsnokokat vezényeltek mintegy 140 cég felügyeletére. Megfigyelőket ugyan idegesíti az egyenruhások felbukkanása ezeknél a vállalatoknál, az üzleti élet egynémely képviselője csendben megsúgta, hogy ily módon gyorsabban tudnak kommunikálni a hatalommal, ha úgy hozza a szükség. Megfosztotta bevételeik jelentős részétől az önkormányzatokat és elvonta a pártok állami támogatásának a felét, amivel elemzők szerint még tovább gyengíti az ellenzéket. Múlt péntek óta két kórházigazgatót menesztettek, ami megrázta a frontvonalon harcoló egészségügyiseket. Közben egy kormányrendelet további 30 milliárdot irányzott elő a kivételes migrációs nyomás miatt, noha a múlt héten mindössze 12 illegális határátlépési kísérletet hiúsítottak meg és 21 embert vettek őrizetbe ugyanilyen okból. Az egyetlen terület, ahol Orbán mérsékletet tanúsít, az a költségvetés. Úgy hogy 15 neves közgazdász tiltakozott is, mivel elégtelennek tartja az eddig bejelentett intézkedéseket a válság kezelésére. Chikán Attila, az egyik aláíró, az 1. Fidesz-kormány gazdasági minisztere azt mondja, hogy a büdzsé hiánya szent tehén a kormányfő számára. Úgy véli, hogy a stratégia sokkal inkább a hatalom technikájára alapoz, semmint a gazdaságirányításra, noha ezt kellett volna előtérbe helyezni, figyelembe véve a társadalmi következményeket.

Válságban még inkább érvényesül a versengő logika

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.04.15. 08:55

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Senki ne számítson rá, hogy egy politikai erő magatartása döntően megváltozik a krízis hatására. A rendkívüli körülmények között a kormány folytatja a központosítást.
A koronavírus magyarországi terjedése, majd a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése óta a kormány részéről több olyan intézkedés, illetve törvényjavaslat is született, amelynek fő mozgatója a bírálatok szerint a politikai haszonszerzés, az ellenzék támadása volt. László Róbert, a Political Capital választási szakértője kérdésünkre hangsúlyozta: a választók részéről világszerte létezik az igény, hogy „válsághelyzetben tegyük félre a politikai csatározásokat, fogjunk össze”. Bár ez a szemlélet a politikusokat és a pártokat is megérinti, alapvető működésük teljesen természetes módon nem tud gyökeresen megváltozni. Sőt: mivel rendkívüli helyzetben jóval nagyobb súlya van a döntéseknek, cselekedeteknek, még inkább érvényesül a politikát napi szinten működtető versengő logika. A mindenkori kormányoldalnak – folytatta László Róbert – válsághelyzetben abban a színben kell feltűnnie, hogy ő és csak ő képes megoldani az országot riadalomban tartó problémát, a mindenkori ellenzéknek pedig kritikát kell megfogalmaznia, rövid távon annak érdekében, hogy bizonyos intézkedéseket kikényszerítve saját sikereket tudjon felmutatni, hosszú távon pedig kormányképes alternatívaként tekintsenek rá. Ez a logika minden demokráciában érvényesül, és egyáltalán nem azt jelenti, hogy minden politikus vegytisztán számító és önérdekérvényesítő volna. Egyszerűen a politika olyan műfaj, ahol a mások képviselete, a segítségnyújtási szándék, egyszersmind a lehető legnemesebb célok is mindig együtt járnak a választói megítélés szem előtt tartásával – tette hozzá a Political Capital szakértője. A válsághelyzet tehát ritkán hoz gyökeres fordulatot egy politikai erő magatartásában, sokkal inkább az a jellemző, hogy felerősíti a természetét. László Róbert szerint ezt látjuk most itthon is. Orbán Viktor nem a járvány idején kezdte el hatalmának ellensúlyait kiiktatni, hatalomgyakorlásának természetéből – ha nem is kiszámíthatóan, de – logikusan következtek a március 11-e, az országos veszélyhelyzet kihirdetése óta tett lépések. A felhatalmazási törvénnyel aligha volt más célja, mint az, hogy az ellenzéket a nemzet ellenségeként jelenítse meg, ráadásul a jól ismert „van rajta sapka, nincs rajta sapka” technikát alkalmazva. Ha az ellenzék megszavazta volna a sürgősséget, a saját választói előtt szerepel le. Így pedig, hogy nem szavazta meg, a kormányzati irányítású média muníciót kapott ahhoz, hogy lépten-nyomon mindenért az ellenzéket hibáztathassa – közölte László Róbert. A felhatalmazási törvény után közvetlenül benyújtott salátatörvényről, bár okkal keltett megrökönyödést, szintén rá lehet ismerni az elmúlt tíz év Orbán-kormányára: további juttatások a saját holdudvarnak, további területfoglalás a kultúrában, titkosítások, valamint egy kiegészítés a liberális energiák lekötése érdekében (nemváltoztatás tilalma). Közben persze a zavar, a kapkodás jelei is jól látszanak, ami a közvélekedéssel ellentétben nem szokatlan az Orbán-kormány háza táján – hívta fel a figyelmet László Róbert. Ugyanebben a salátatörvényben szerepelt ugyanis a polgármesterek kormányzati gyámság alá helyezése is, amit néhány óra után visszavontak. A kormányt persze ez nem akadályozta meg abban, hogy a parkolási bevételtől és a gépjárműadótól is megfossza az önkormányzatokat, ami az egy évtizede zajló központosítás újabb lépése. Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója – aki 2019 novemberétől főtanácsadó, társadalmi kapcsolatokért felelős szakreferens is a fővárosi önkormányzatnál – előrebocsátotta, hogy a válságkezelés mindenkire vonatkozó legfőbb bizonytalansága az, meddig tart a járvány miatt elrendelt rendkívüli állapot. Ennek meghosszabbítása – függetlenül a járványhelyzet alakulásától – kedvező lehet a kormány számára, hisz a pozíciójához képest is kevéssé cselekvő ellenzék továbbra se nagyon fog látszani. A kormány ugyanakkor ezzel még inkább magára irányítja a figyelmet és az „elvárástengert” – folytatta Böcskei Balázs. Az egészségügyi és szociális ellátásban meglévő rendszerszintű válság, amit az elmúlt évtizedben tapasztalni lehetett, az utóbbi hetekben még egyértelműbbé vált az állampolgárok számára. A felelősséget ezért egyértelműen a mindenkori kormányzat viseli, a felelősséget pedig egy ilyen válsághelyzetben nem lehet elosztani, cseppfolyóssá tenni. A kormány szempontjából jelentős politikai kockázatot akkor lehet csak minimalizálni, ha az ellenzék esélyeit tovább szűkítő rendelkezések születnek. Böcskei Balázs szerint ezek leginkább az erőforrásokat érinthetik. Ilyen volt eddig a párttámogatások csökkentése, ami a további állami forrásokból táplálkozó Fideszt – mint „politikai üzemet” – kevéssé viseli meg. Az önkormányzatok gazdasági működőképességének és mozgásterének csökkentése is a szűkítések körébe tartozik. A László Róbert által is említett gépjárműadó például a kerületek bevételének majdnem 2 százalékát teszi ki, amelynek beszedése változatlanul önkormányzati feladatkör marad az új rendelkezések fényében is. A gépjárműadó elvonása a központi költségvetés helyzetét tekintve nem indokolt, csak az önkormányzatoknak fáj, akárcsak az ingyenes parkolás intézménye. A parkolási díjak a fővárosi kerületek esetében a teljes bevétel több mint a 6 százalékát jelentik. A főváros és kerületeinek tehernövekedésének kormányzati szándéka azért is lehet politikailag motivált, mert Budapest kormányzása a többi városhoz képest sokkal inkább szem előtt van – állapította meg Böcskei Balázs. A budapesti kormányzóképesség eszközökben nem válogató erodálásának projektjétől azt várják (lásd: a jog és a propagandasajtó totális bevetését), hogy annak általános, az ellenzékre vonatkozó megítélése legyen. Rövid távon a Fidesz-KDNP támogatottságában aligha fog beállni negatív változás. Ellenben: amint elmúlik a „tűzoltás” időszaka, és a válságkezelés társadalmi költségei világossá válnak, vagy elmarad a vesztesek kompenzációja, akkor az elmúlt évek kormányzati tevékenysége még inkább negatív megítélés alá kerülhet. A kérdés az – jegyezte meg Böcskei Balázs –, milyen intézményi-jogi helyzet között találja magát az ellenzék, hogy ebből jelentősebb változásokat tudjon elindítani. Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint is „nagy egészben” az a kormány célja, hogy magát tüntesse fel kizárólagos cselekvőként a válságkezelésben, nem adva terepet az ellenzéknek. A „felhatalmazási” törvényen és a törvényt megelőző parlamenti vitán túl jól mutatják ezt a miniszterelnökről vagy a kormány más tagjairól készült videók, képek, amelyek nemcsak a „kormánydizájnban” jelennek meg, hanem annak megfelelő vizuális elemként a Fidesz oldalán is. Eddig nagyrészt azt láttuk, hogy a kormány minden döntést magánál tart, korlátozva akár az önkormányzatok lehetőségeit is. Kivételt pont az ünnepi hosszú hétvége jelentett, amikor az önkormányzatok maguk is dönthettek korlátozó lépésekről. Virág Andrea megállapítása szerint az önkormányzatok – különösen a fővárosi vezetés – lehetnek olyan szereplők, amelyeket a kormány nem tud könnyen megkerülni, sem technikai, sem politikai okokból. A legélesebb konfliktus a Pesti Úti Idősek Otthona kapcsán robbant ki, ahol jól láthatóan a kormány igyekszik áthárítani a felelősséget a fővárosi vezetésre (az intézmény fenntartójára), ezzel egyszerre szerezve magának politikai hasznot, az ellenzéki vezetésű fővárosnak pedig politikai kárt – értékelte a történteket Virág Andrea. Ismerve azonban a korábbi eseményeket és az elmúlt napokban nyilvánosságra került dokumentumokat, kérdéses, hogy ez a felelősséghárítás sikeres lesz-e. A fővárosi vezetés ugyanis bír annyi támogatással és politikai erővel, hogy valamennyire ellensúlyozni tudja a kormányzati narratívát. Az ügy rámutat arra, hogy az összes sikert és cselekvést magának tulajdonító kormánynak meg kell birkóznia azzal is, ha valami probléma adódik, akkor egyes esetekben sikerülhet áthárítani másokra a felelősséget, de általánosságban – vélekedett Virág Andrea – ez kivitelezhetetlen.