Akkor ez most öröm vagy szomorúság - a koronavírus meggyengíti a kormány kedvenc bűnbakját

Publikálás dátuma
2020.04.14. 09:48

Fotó: Népszava
Persze a rezsim-közeli kutatóintézet szerint mindössze átmeneti jelenségről van szó.
Nemrég Orbán Viktor még arra figyelmeztett mindenkit, hogy nem a vírus, hanem a migráció Európa igazi baja, illetve valamivel később úgy árnyalta a képet, hogy (többek között) a menekültek hozzák Európába a kórokozót. Most viszont az egyik kormányközeli intézet arról beszél: a járvány nemhogy a bevándorlási szándékokat gyengítheti, hanem az Európában lévő menekülteket is hazamozgathatja. 
A koronavírus miatt új jelenséget tapasztalnak a migránsok körében, az illegális visszaáramlást a kibocsátó országokba , mondta a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az M1 aktuális csatornán. Speidl Bianka közölte: több ezren térhettek már vissza hazájukba Európából a koronavírus-járvány miatt; a hazatérők - az érkezőkhöz hasonlóan - embercsempészek segítségét veszik igénybe. Hozzátette, ez azonban csak átmeneti állapotnak tekinthető, és az a fő kérdés, Európa milyen szabályozást vezet be a járvány lecsengése után, hogy a tömeges migrációt kontrolláltabb folyamattá tegye. A járvány miatt a kibocsátó országok is rájöttek arra, hogy szükségük van egészségügyi szakemberekre, ezért például az orvosok kiutazását korlátozták. Szíriából például nagyon sok orvos távozott nyugati országokba, ami jelentős veszteség volt a közel-keleti államnak - jelezte.

Családja a poklok poklát élte át, de már jobban van a kétéves koronavírusos kisfiú

Publikálás dátuma
2020.04.14. 08:02

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az apuka állítása szerint az ügyelet nem vizsgálta meg köhögő kisfiát, csak köptetőt ajánlott neki.
Jobban van az a sátoraljaújhelyi kétéves kisfiú, akinél koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak. Várhatóan kedden kiengedik a kórházból - írja a Blikk
– Nincs jobb kifejezés a történtekre, mint hogy a poklok poklát jártuk meg az utóbbi napokban

– nyilatkozta a lapnak a gyerek édesapja.

Elmondása szerint múlt vasárnap csúnyán köhögött a kisfiú, ezért azonnal bementek az ügyeletre. Ott állítása szerint azt mondták nekik, hogy nem tudják megvizsgálni, vegyenek neki köptetőt. 
- Be is adtuk a gyógyszert, de a pici éjjel elkezdett nagyon köhögni, sőt már hörgött is, és a tüdeje is sípolt. Másnap felhívtuk a háziorvost, aki telefonon meghallgatta a gyerek köhögését. Felírt egy antibiotikumot

– mondta az apa.

Miután beadták a gyógyszert a gyereknek, az állapota nemhogy javulni kezdett volna, egyre rosszabb lett.
– Akkor már tudtuk, hogy hatalmas baj van, kocsiba ültünk és rohantunk a sátoraljaújhelyi Erzsébet kórházba. Az úton kétszer elájult a kisfiam. Soha nem lehetek elég hálás az ottani orvosnak, azonnal fogadta a gyereket, és mondta, hogy irány a nyíregyházi kórház. Ott megcsinálták a koronavírustesztet, kiderült, hogy fertőzött a 2 éves fiam

- mesélte az édesapa.

A kisfiú mellett az egész családot letesztelték, de az ő eredményük negatív lett.
Szerző

19 éve nem jelentkeztek ilyen kevesen egyetemre: nem lehet csak demográfiai okokkal magyarázni

Publikálás dátuma
2020.04.14. 07:30

Fotó: Népszava
Van olyan intézmény, ahol felére csökkent a felvételizők száma. A pedagógusképzésben hatalmas a visszaesés – összegezhető a napokban közzétett adatok alapján.

Idén összesen 91,4 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, mintegy 20 ezerrel kevesebben, mint tavaly. A jelentkezők idei száma az elmúlt 19 év negatív rekordja is: 2001 óta egyszer sem voltak olyan kevesen, mint most. A nagyobb felsőoktatási intézmények körében a jelentkezők számának csökkenése az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) érintette legkevésbé: a tavalyi 24,7 ezerhez képest idén 24,1 ezren próbálnak bejutni az ELTE valamelyik karára. De például a Budapesti Műszaki Egyetemre mintegy ezerrel, a Budapesti Gazdasági Egyetemre 1500-al, a Pécsi Tudományegyetemre 1600-al, a Szegedi tudományegyetemre 1800-al, a Debreceni Egyetemre pedig háromezerrel kevesebb hallgató jelentkezett idén. Mindez 10-20 százalék közötti visszaesést jelent az ELTE-t kivéve. Az államiból alapítványi magánintézménnyé váló Budapesti Corvinus Egyetemre mintegy 33 százalékkal kevesebben – kicsivel több mint hétezren – jelentkeztek, mint tavaly. A felvételizők számának csökkenése a kisebb egyetemeknek nagyobb veszteséget jelent. Például a Miskolci Egyetemre 4294-en jelentkeztek idén, 21 százalékkal kevesebben, mint tavaly. A Pannon Egyetemre 25 százalékkal, a Kaposvári Egyetemre 31 százalékkal, a Széchenyi István Egyetemre 34 százalékkal, a Szent István Egyetemre 36 százalékkal, a Neumann János Egyetemre pedig 47 százalékkal jelentkeztek kevesebben, mint 2019-ben. A kormányzat mindezt előre láthatta, amit az is alátámaszt, hogy tavaly novemberben – míg korábban erről hallani sem akartak – mégis úgy döntöttek, hogy 2020-tól nem teszik kötelezővé a nyelvvizsgát az egyetemi felvételihez. Palkovics László innovációs miniszter a Népszavának adott januári interjújában azzal indokolta a döntést: ha a kormány kitart a kötelező nyelvvizsga mellett, elsősorban a kisebb, vidéki egyetemeken „erőteljesen” csökkent volna a hallgatók létszáma. Bódis József felsőoktatásért is felelős államtitkár pedig két hete jelentette be: augusztustól az Eszterházy Károly Egyetem Agrártudományi és Vidékfejlesztési Kara, a Pannon Egyetem Georgikon Kara, valamint a teljes Kaposvári Egyetem a Szent István Egyetembe olvad. A Neumann János Egyetem Pedagógusképző Kara pedig a Károli Gáspár Református Egyetem szervezetéhez fog tartozni. – A jelentkezők számának ilyen mértékű csökkenését biztos, hogy nem lehet csak demográfiai okokkal magyarázni – vélekedett Nahalka István oktatáskutató. Szerinte több tényező állhat a háttérben: egyrészt tovább növekedhetett a külföldi egyetemre jelentkezők aránya, másrészt pedig csökkenhetett azoknak a száma, akik nem rögtön érettségi után tanulnak tovább (egy évben átlagosan 70 ezer középiskolás érettségizik, vagyis az egyetemre jelentkezők között sokan vannak, akik korábban érettségiztek). De befolyásoló tényező az állami férőhelyek központi meghatározása, illetve a hátrányos helyzetű családokban élők egyre nagyobb arányú kiszorulása is az oktatási rendszerből. A mostani adatokból az is látszik: a képzési területek tekintetében a pedagógusképzés különösen rosszul szerepelt, idén 11,1 ezren jelentkeztek valamilyen tanárszakra, míg tavaly 17,4 ezren (ez 37 százalékos visszaesés). Nahalka István szerint ez azt mutatja, hogy a tanári pálya továbbra sem vonzó, a társadalom számára egyre nyilvánvalóbb, hogy baj van a közoktatásban, az iskolák pedig nem a legjobb munkahelyek. Úgy tűnik, ezzel a kormány is tisztában van, de érdemi intézkedések helyett például a pedagógusképzésbe jelentkezők alkalmassági vizsgájának eltörlésével tenné vonzóbbá a pályát.

Érettségi: a lauderes diákok is aggódnak

Az operatív törzs április 9-ei bejelentése az érettségire készülő diákok közül sokunkban aggodalmat keltett – írják a Lauder Javne Iskola végzős diákjai Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak címzett levelükben, aki múlt héten jelentette be: a koronavírus járvány miatt csak az írásbeli érettségiket tarthatják meg, erről most szerdán várható kormánydöntés. A lauderes diákok szerint ez több ponton is aggályos, ezért például azt javasolják, az egyetemi felvételibe nem számító érettségik eredményét váltsa ki az év végi jegy vagy az elmúlt négy év átlaga, az emelt szintű írásbeliket ne központi helyen szervezzék, nyelvvizsga helyett legyen lehetőség átjelentkezni emelt szintű nyelvi érettségire. Hangsúlyozták: tudják, hogy nincs tökéletes megoldás, de javaslataikkal szeretnének segíteni a döntéshozóknak.

Szerző