Előfizetés

„A legtöbb roma nem a koronavírustól fél, hanem az éhségtől”

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.04.13. 19:19
Romatelep Bulgáriában
Fotó: JODI HILTON / AFP/NurPhoto
Szlovákiában vagy Olaszországban egész telepeket helyeznek karantén alá úgy, hogy az ottaniak még élelmiszerért sem hagyhatják el a lakóhelyüket. Levélben fordulnak EP-képviselők Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz.
Az európai roma közösségek is részesüljenek a koronavírus elleni sürgősségi támogatásokból, az Európai Bizottság pedig ítélje el azokat a megnyilvánulásokat, amelyek a romákat teszik felelőssé a járvány terjedéséért! Többek közt ez szerepel abban a levélben, amelyet e hét elején Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek fognak elküldeni az Európai Parlament és a német Bundestag zöldpárti képviselői. A levél egyik kezdeményezője Romeo Franz, aki a német zöldeket képviseli az uniós törvényhozásban. Ő különösen azok miatt aggódik, akik túlzsúfolt, sokszor ivóvíz és szennyvíz-csatorna nélküli telepeken laknak Kelet- és Dél-Európa országaiban. Egészségügyi ellátás híján ezek a romániai, bulgáriai, észak-macedóniai és magyarországi falvak és táborok a járvány melegágyaivá válhatnak. A roma származású politikus szerint néhány európai államban a romákat kiáltják ki bűnbaknak, őket teszik felelőssé a járvány kialakulásáért. „Nemrég egy bolgár EP-képviselő azt híresztelte, hogy a romák terjesztik a vírust. Be is számoltam róla a parlament elnökének! Sok helyütt a média sugallja, hogy a vírust a vándorcigányok cipelik be az országba” – hangsúlyozta lapunknak Romeo Franz.
Aggasztónak tartja azt is, hogy Szlovákiában vagy Olaszországban egész telepeket helyeznek karantén alá úgy, hogy az ottaniak még élelmiszerért sem hagyhatják el a lakóhelyüket. „A legtöbb roma nem a koronavírustól fél, hanem az éhségtől” – mondta, felidézve, hogy a közösség tagjai az elsők, akik elveszítik a megélhetésükhöz szükséges bevételi forrásokat a kijárási korlátozások miatt. Kérdésünkre, hogy aggályait megosztja-e szintén roma származású kollégájával, Járóka Lívia fideszes EP-képviselővel, Romeo Franz kifejtette: „Líviával együtt dolgozunk a parlamentben. Nekem gondot okoz, hogy ő Orbán Viktor pártjának a tagja. Én zöldpárti vagyok, másként gondolkodom. Lívia leszűkíti a problémát a szegénységre, szerintem viszont a legnagyobb gond a cigányellenesség, ami a rasszizmus egyik legerősebb és leginkább tabuként kezelt formája. Minden más ebből fakad, a szegénység is. A romáknak nincs a többséggel egyforma hozzáférésük a lakhatáshoz, az oktatáshoz, a munkához és az egészségügyi ellátáshoz. Az Európai Unió roma integrációs stratégiájának nincsenek kötelező érvényű előírásai, a nemzetállamok ezért azt csinálnak, amit akarnak”.

Már meg is van az OORI új főigazgatója

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.04.13. 17:52

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte, hogy az orvosok véleményezték, kiket küldhetnek haza a jelenleg rehabilitáció alatt álló betegek közül.
Kovács Gábor, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója vezeti mától megbízott főigazgatóként az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetet (OORI) - jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériuma MTI-hez eljuttatott közleményében.
A két intézménynek kiemelt szerepe lesz, amikor a koronavírus-járvány tömegessé válik Magyarországon. A Korányiban már most is nagy számban kezelnek súlyos koronavírus-fertőzött betegeket.

Az OORI új épületének infrastruktúrája is teljes körűen alkalmas arra, hogy súlyos, invazív gépi lélegeztetést igénylő koronavírusos betegeket ellásson több mint 200 ágyon. További lélegeztetési egységek biztosíthatók még az intézet régebbi épületében is kis átalakítással.
„A biztonságos ellátásra való megfelelő mértékű felkészüléshez komoly erőfeszítésekre van még szükség a Rehabilitációs Intézetben. Részben a járványelleni védekezésben való magas szintű részvétel, részben pedig a rehabilitációra szoruló betegek ellátásában”

- olvasható a közleményben.

Azt írták, hogy megkezdődtek az intézeten belüli kapacitás átcsoportosítások és az előkészületek a fertőzött betegek fogadására, megtörtént az ellátó személyzet beosztása, átcsoportosítása. A Rehabilitációs Intézetben az átállás alatt is folyamatosan és zökkenőmentesen zajlik a 146 rehabilitáció alatt álló beteg ellátása.
„A rehabilitációs programokért felelős orvosok véleményezték, hogy az Intézetben jelenleg rehabilitáció alatt álló betegek közül kik bocsáthatók haza”

- tudatta a tárca.

Az ügy előzménye, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere megszüntette az OORI főigazgatója, Cserháti Péter főigazgató megbízását, miután Cserháti nem teljesítette az Operatív Törzs által jóváhagyott, a Nemzeti Népegészségügyi Központ koronavírus-járvánnyal kapcsolatos utasításait. Ennek oka a tárca némileg eufemisztikusan megfogalmazott pénteki közleménye szerint az, hogy az OORI-nak „április 15-re biztosítania kellett volna az új koronavírussal megfertőződött betegek számára több mint kétszáz ágyat, ebből április 10-én még egyetlen ágy sem volt erre a célra az OORI-ben, és április 16-ra az előírt tizedét sem ígérte a főigazgató. Az intézetben ellátott rehabilitációs betegek áthelyezéséről nem gondoskodott.” Cserháti Pétert munkatársai hétfőn búcsúztatták, erről ebben a cikkünkben számoltunk be. 

Kövérnél tiltakoznak a szakszervezetek a közalkalmazottak átminősítése ellen

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.04.13. 17:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Blokkolnák a kulturális közalkalmazottak munkavállalóvá minősítéséről szóló törvényjavaslat parlamenti tárgyalását az érdekvédelmi szervezetek.
Az Országgyűlés elnökéhez fordul az öt nagy hazai szakszervezeti konföderáció, arra kérve Kövér Lászlót, hogy a koronavírus-járvány végének hivatalos kimondásáig a parlament ne tárgyalja a kulturális terület közalkalmazottait munkavállalókká átminősítő törvényjavaslatot, amit múlt csütörtökön küldött meg a kormány néhány érintett szakszervezetnek rapid véleményezésre. Mivel a válaszokat kedd reggelig már el is kellene küldeni a kulturális államtitkárságnak, az érdekvédelmi tömörülések úgy látják, ez az eljárás nem nevezhető érdemi egyeztetésnek. A húsvét hétfőn délután kiadott közös közlemény szerint ez az eljárás elfogadhatatlan és indokolatlan, különösen most, a koronavírus-járvány idején, amikor a „szakszervezeti és társadalmi cselekvőképesség korlátozottabb”. A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezetek Szövetsége (ÉSZT) , a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) elnökei egyben kezdeményezik a kormánynál a közalkalmazotti érdekegyeztetés két országos fórumának összehívását. Ahogy azt korábban megírtuk, a nyilvánosságra került tervezet szerint a könyvtári, múzeumi, levéltári, közművelődési, továbbá a színházi és nagyzenekari munkavállók 1992 óta létező közalkalmazotti jogállását 2020. november 1-jével akarja a kormány a dolgozók számára gyengébb jogosítványokat jelentő munkaviszonnyá változtatni. A javaslat majdnem 20 ezer ember munkajogi viszonyait változtatná meg.