Szabad szemmel: a világ nem tud mit kezdeni azzal, hogy kiépült az EU első diktatúrája

Publikálás dátuma
2020.04.07. 06:28

Nemzetközi sajtószemle, 2020. április 7.
Die Welt Az EU igazságügyi biztosa nyomatékosan megismételte, hogy a vírus nem végezhet a demokratikus renddel, bár kizárólag egyetlen tagállam: Magyarország nem hajlandó arra, hogy csupán átmenetileg korlátozza a szabadságjogokat. Jourová, a Bizottság alelnöke szerint napjainkban azért különösen fontos a rendkívüli felhatalmazások ellenőrzése, nehogy ezek a lépések hosszabb távon gyengítsék a jogállamot. Brüsszel most mind a 20 érintett országban megnézi, hogy a szükségállapot alapján meghozott törvények összhangban vannak-e a közös értékekkel és az alapjogokkal. Ha úgy látja, hogy nem, akkor közbelép. A cseh politikusnak megvannak az aggályai, mert a magyar Országgyűlés nem felügyeli a jogszabály végrehajtását, ráadásul a törvényben nem adták meg, hogy meddig érvényes. Azon kívül fennáll veszély, hogy cenzúrázzák a vírusról szóló jelentéseket. De most azt figyelik, hogy miként alakul mindez a gyakorlatban. Azonban az nem lenne jó, ha a kormány kivonhatná magát a sajtó és a Parlament ellenőrzése alól. Ugyanerre emlékeztetett az a 18 kormány is, amely ugyan Magyarország nevének említése nélkül, de arra figyelmeztetett, hogy a járványt nem lehet ürügyül használni az alapjogok felszámolására. Arra a kérdésre, hogy nem kellene végre felszólítani Orbán a kérdéses törvény felülvizsgálatára, Jourová úgy válaszolt, hogy semmiképpen sem szeretné védeni a szóban forgó intézkedéseket, de itt a törvényesen megválasztott parlament döntéséről van szó, és a lakosság nagy része támogatja ezeket a jogosítványokat. Másfelől viszont nem kétséges, hogy az ilyen lépéseknek okvetlenül szükségesnek, arányosaknak kell lenniük, csak egy bizonyos ideig lehetnek hatályban és nem nélkülözhetik a demokratikus felügyeletet. A biztos azt várja, hogy a magyar kormány már a közeljövőben lemond a különleges felhatalmazásról. Az lesz aztán az igazság pillanata. Az interjúalany kitért arra, hogy a Bizottságnak nincs joga azonnal közbeavatkozni. A cselekvéshez megfelelő jogalapot kell találni. De azért ő maga már a jogszabály elfogadása előtt igen hosszú beszélgetésben próbálta meggyőzni a magyar igazságügyi miniszter asszonyt, hogy gondolják át a kifogásolt passzusokat. Az újságíró megkérdezte, hogy nem lehet-e a demokrácia módszeres felszámolásáról beszélni Magyarország esetében, amire a biztos azt mondta, hogy ők is látják a helyzetet, de nem szeretné még jobban kiélezni a feszültséget. Most meg kell várni, mire jut az Európai Bíróság a szerződésszegési eljárások ügyében.    
Die Presse Az osztrák kancellár kijelentette, hogy nem lehet a szabadságjogokat megnyirbálni a koronavírusra hivatkozva, ám látni akarja, hogy a magyar kormány és a többi visszavonja-e a rendkívüli állapot alapján kapott felhatalmazást. Kurz ezzel felelt azokra a bírálatokra, amelyek szerint nem foglalt állást a magyar helyzet ügyében. Hangsúlyozta, hogy ő maga azonnal érvényteleníti a különleges intézkedéseket, amint túlvannak a Covid-19-en. Előzőleg bécsi parlamentben a kormánypártok határozatban szólították fel a kormányt, járjon közben az Orbán-kabinetnél, hogy az helyezze hatályon kívül a szükségállapotot szabályzó törvényeket, ha már véget ért a vészhelyzet. Egyébiránt a Szociáldemokrata és a Neos Párt sokkal élesebb megfogalmazást szeretett volna elfogadtatni. A lap felidézi, hogy Kurz idáig leginkább hallgatott Magyarország kapcsán, annál erőteljesebben foglalt állást viszont a koalíciós partner zöldek vezetője. Kogler féldiktatúrának minősítette a magyar rendszert és azt követelte, hogy vonják meg az EU-támogatásokat az Orbán-kormánytól.   
Guardian Timothy Garton Ash szerint Európa megerősödve kerülhet ki a jelenlegi bajból, ha Merkel él a pillanat kínálta lehetőséggel. A legeslegelső vizsga Magyarország lesz számára, hiszen itt az unió első diktatúrájáról van szó. A nagy kérdés: lehet-e egy ilyen állam az unió tagja. Orbán persze már eddig is jócskán lerombolta a jogállamot, de most a vírust arra használta ki, hogy igazolja vele újonnan megszerzett teljhatalmát. Amíg az e jogkör érvényben van, addig Magyarország önkényuralmi rendszernek számít. Jelen helyzetben kizárólag az Európai Néppárt tudna határozottan fellépni. Már régen ki kellett volna rúgnia a Fideszt. Ehelyett a megbékítésre játszott. De ha most sem rakja ki a diktátor pártját, akkor elveszti minden szavahihetőségét. Az EPP-vezetők mondhatnak szép szavakat a demokráciáról, a jogállamról és a közös értékekről, a földrész fiataljai joggal hányják majd szemükre: ti, utolsó képmutatók! Németország segíthet kiállni a magyar próbatételt, mert a CDU a legerősebb tagpárt a kontinens kereszténydemokrata pártcsaládjában. Biztos, hogy támogatnia kell a Fidesz eltávolítását. Meg kell kérdezni a kancellár minden lehetséges utódját, hogy miként is áll hozzá ehhez a kérdéshez. De hogy Berlin mit tesz, az döntő lesz az olaszok megsegítése kapcsán is. A kulcsfigura minden esetben: Merkel, aki az erősebb EU fő megteremtőjeként bevonulhat a történelembe.    
FAZ A konzervatív lap úgy látja: a fertőzés jól rávilágít, mennyire eltávolodtak egymástól az unió tagjai, méghozzá kulcskérdésekben. De azért tessék csak csínján bánni a világvéget beharangozó forgatókönyvekkel. Mindenesetre sorra halnak meg az emberek a szemünk előtt, mert részben összeomlik a francia és az olasz egészségügyi ellátás, és ez felveti, hogy a gazdag Németország ragaszkodhat-e pénzügyi alapelveihez. Nem kőszívű-e, amikor elveti a koronakötvény ötletét? Vagy netán inkább a másik oldal gátlástalan, hiszen a sok ezer áldozatra hivatkozva próbálja keresztülvinni régi ötletét? A két fél vékony jégen mozog, és az ellentét csak tetézi az elidegenedést némely közép-európai állam, elsősorban Magyarország és az EU többi része között. Merthogy eltérően ítélik meg a nyugati demokrácia lényegét. A földrész idáig mindig megúszta a kataklizmát, bár az biztos, hogy volt már szorosabb is a kapcsolat az európaiak között.  
Bloomberg Hogy Orbán Viktor a járvány örvény teljhatalmat szerzett, az mutatja az EU általános törékenységét. Az uniót persze riadóztatja a tekintélyuralmi fordulat Magyarországon, csak éppen nem sokat tud tenni ellene. A kormányfő annak idején a demokrácia gyújtó hatású bajnokaként indult, de manapság megkérdőjelezi, hogy országa egyáltalán jogállam-e még. És most csak még tovább növelte amúgy is óriási jogkörét. Válaszul volt némi mormogás bizonyos európai fővárosokban, de utána jött négyszemközt a beismerés, hogy Brüsszel nem sokat tud/akar csinálni az engedetlen tagokkal szemben. Hogy Orbán fricskát tud mutatni a Nyugatnak, az olyan gyengeséget tár fel, ami tartós károkkal fenyegeti az egész integrációt. Merthogy a jelek szerint a közösség nem igazán képes mit kezdeni azzal a bajjal, ami már jó ideje terjed, miután a magyar példa feltüzeli a nacionalistákat a lengyeleknél, olaszoknál és másutt. Bizonyos, hogy a miniszterelnök jól megválasztotta a pillanatot. Az EU nem szeretne új viszályt a Brexit után. A belső ellentétek miatt nem vezetett sehová sem a vita, mármint hogy meg kellene vonni Magyarország szavazati jogát, vagy vissza kellene tartani bizonyos támogatásokat. A lengyelek fedezik Orbánt. A fő tűzoltó, Merkel pedig a vírussal van elfoglalva, így a magyar vezető tudja, hogy megúszhatja, amit művel. A CDU nem hajlik arra, hogy a Néppártban beálljon a Fidesz eltávolítását sürgető felhívások mögé. Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű amerikai tanácsadó cég európai igazgatója úgy véli, hogy az unió igazából nem fogta fel, miről is van szó. Ezért nem mozgósított megfelelő eszközöket Orbán megfékezésére. A politikus azért számít úttörőnek az európai nacionalisták szemében, mert külföldön is el tudta fogadtatni az illiberális demokráciát. A kulcspillanat a menekültválság volt. A kormányfő politikai kaméleon, de az EU igen sok mindenben a kezére játszott. Budapest és Varsó kapja a legtöbb nettó anyagi segítséget Brüsszeltől. Magyarország nagy adókedvezményeket ad a nyugati beruházóknak, ugyanakkor oligarcha hálózatot épített ki, amely jócskán részesül az uniós pénzekből. A magyarok nagy része azonban így is elégedett a demokrácia állapotával. Majd beütött a vírus. Rahman azt mondja, Orbán könyörtelenül lecsap a lehetőségre, hogy tovább növelje hatalmát. Egy uniós illetékes szerint a Bizottság a körmére akar nézni, de nem világos, hogy melyik intézkedés törvénysértő, hiszen példátlan a válság. Szó van arról, hogy a következő hosszú távú költségvetésben nyújtják be neki a számlát. Egyelőre azonban kevesen hajlandóak nyilvánosan kesztyűt dobni neki.   
Guardian Nem szabad engedni, hogy áldozatul essen a vírusnak a szólásszabadság, mert minden eddiginél nagyobb szükség van rá, miközben az olyan despoták, mint Orbán betiltják. Sőt, demokratikusabb államok is. Erre figyelmeztet a szélsőjobb és a populizmus egyik neves kutatója. Cas Mudde, a Georgtown-i Egyetem tanára rámutat, hogy válság idején a liberális demokratikus intézmények és értékek ki vannak téve a tekintélyelvű hatalmi törekvéseknek. Ilyenkor elsőként a vélemény szabadsága szokott elvérezni. A mostani támadás azonban azért különösen veszélyes, mert nem csak az álhíreket torolná meg, hanem azt is, ha valaki bírálni merészeli a kórházakban uralkodó állapotokat. A hatalmon lévő demagógok persze lelkesen felkarolják a küzdelmet a „fake news” ellen, és most lehetőséget kaptak, drákói törvények révén, hogy a kórokozóra hivatkozva nagyobb sebességre kapcsoljanak. Erre az egyik legrosszabb példát Magyarország szolgáltatta, ahol a Parlament készségesen ráütötte a pecsétjét a „rendkívüli intézkedésekre, noha a körülmények egyáltalán nem rendkívüliek, tekintve a megbetegedések és a halottak alacsony számát. A szélsőjobbos Orbán Viktor azonban így is diktátori jogokat kapott. A rémhírek vonatkozó rendelkezés halálos ítélettel ér fel a sajtó számára, már ameddig az még létezik a magyaroknál. De még keményebb a roham a szólásszabadság ellen azok esetében, akik a frontvonalon csatáznak a fertőzéssel szemben: az orvosoknál és ápolóknál. Ők ismerik a legjobban a tényleges helyzetet, ezért a legjobb ellenpontot jelentik a hamis hírekkel szemben. Csak éppen nem nyilatkozhatnak pl. a védőfelszerelések hiányáról. Vonatkozik ez Nagy-Britanniára és az USA-ra is. De Kína is mutatja, hogy milyen veszélyes a cenzúra, hiszen ha valaki elmondhatja a véleményét, az fokozza mind az emberek, mind a betegek biztonságát. Hogy a nyugati világ ne essen bele a kínaiak hibájába, ellent kell állni a szabad veszély visszaszorításának, valamint a szükségtelen autoriter lépéseknek is.   
Süddeutsche Zeitung Az Orbán által átnyomott különleges törvények csak fokozzák a nyomást a még megmaradt független sajtóra. Mert ha az a válság során hamis híreket terjeszt, vagy pánikot kelt, azt öt évig terjedő börtönnel sújthatják. De ezen belül egészes sajátságos, hogy nagyrészt a kormány és az által ellenőrzött média mondja meg, mi a valós tény, és mi az álhír. Ezért a Riporterek Határok Nélkül attól fél, hogy elhallgattatják a hatalommal szembenálló újságírókat. Konkrét incidensekről még nem tudni, de már érkeznek a panaszok, mivel bizonyos sajtómunkások nem kapnak érdemi hivatalos tájékoztatást a járványról. A múlt hónap elején, a baj kezdetekor a független orgánumok számoltak be elsőként a fertőzésről, a tömegtájékoztatás hatalom közeli szócsövei bagatellizálták a veszélyt.  
Die Presse Magyarország visszaél a ragállyal és aláássa a demokráciát. A Fidesz a legnagyobb bajban is kihasználja az európai partnerek bizalmát és a saját hatalmát erősíti. Ezt Ungváry Krisztián fejti ki vendégkommentárjában, válaszul arra, hogy pár napja Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára ugyanebben a lapban azt fejtegette: semmi gond sincs a magyar jogállammal. Igaz – mutat rá a történész – ehhez az kellett, hogy túllépjen a legfontosabb tényeken. Ungváry öt pontban fejti ki, hogy miért hiba megbízni az Orbán-kormányban:
  • A hatalom nem készült fel a járványra, azt inkább uszításra aknázta ki.
  • A kabinet még most is az EU ellen kelti a hangulatot.
  • A strómanok zsebét a válság idején is csak még tovább tömik.
  • Hidegre teszik a kormány politikai ellenfeleit.
  • Lehetetlenné válik a független sajtó működése.
A Fidesz-propagandisták azzal söpri le az asztalról a vádak, hogy létezik az önálló sajtó és vannak ellenzéki pártok, továbbá senkit sem üldöznek politikai nézeteiért. De naivitás volna, ha csupán azokat az államokat tekintenénk önkényuralomnak, amelyben a nemszeretem polgárok koncentrációs táborokban vagy börtönökben kötnek ki, illetve meggyilkolják őket. A zsarnokság új formáját jelenti, hogy tartalmától megfosztják a demokráciát, és a törvényhozás, az ellenzék, a többpártrendszer csupán díszletet jelent. A nemszeretem polgárokat megfosztják a megélhetés lehetőségétől. A magyar rendszer riasztó fejleményeket produkált ezen a területen az elmúlt 10 évben. Ma nem csupán a vírussal kell megküzdeni, hanem azzal a politikai stílussal is, ami az EU-t szintén képes fenyegetni.
FAZ Nagy gazdasági zuhanás fenyegeti Kelet-Európát, úgy hogy aki segítséget sürget a kontinens déli államainak, az erről a térségről sem feledkezhet meg. A régió idáig viszonylag enyhén megúszta a koronavírust, de a legrosszabb még csak ezután jön, és ahol kevés tesztet végeznek, ott értelemszerűen kevés beteget diagnosztizálnak. De nem csupán a fertőzés miatt vannak bajban ezek az országok. Sokszor még 30 évvel a rendszerváltás után is csak korlátozottan érvényesülnek a demokratikus játékszabályok, gyengék a hatalommegosztás szavatolására szolgáló intézmények, viszont kiterjedt a korrupció, erős a hajlam az urambátyám-rendszerre. Ez a rendszerszintű gyengeség csak megnehezíti a váratlan megrázkódtatás kivédését. Majd kiderül, hogy a szükségintézkedések célra vezetnek-e, pl. az orbáni illiberális demokráciában. A miniszterelnök nem csupán a Parlament nélkül kormányoz, hanem katonákat vezényelt a legfontosabb cégekhez. A hadigazdálkodás nem egyszerűen azt jelenti, hogy a textilgyárak trikó helyett maszkot készítenek. Mindehhez járul még, hogy az egészségügy normális viszonyok között is túlterhelt, ami részben köszönhető az orvosok és az ápolók tömeges kivándorlásának. Ily módon még nehezebb megállt parancsolni a ragálynak. A vendégmunkások tömeges hazatérése viszont fokozza a társadalmak sebezhetőségét és próbatétel elé állítja az európai szolidaritást. Kiesnek a kivándoroltak által hazautalt pénzek, mint ahogy az idegenforgalmi bevételek is. Lehúzták a rolót az autógyárak, mert az anyacégek leállították a termelést. Ezek a cégek számíthatnak állami segítségre, de a beszállítók sokszor hoppon maradnak. A fő teher a kormányokra hárul a bajok elhárítására, de pl. még a V4-ektől sem lehet jelentős ösztönző csomagot elvárni. Vagyis hatalmas recesszió elé néznek, ami kiszámítható következményekkel jár a gazdaság számára, ugyanakkor beláthatatlan kihatással lesz az amúgy is gyengülő európai szolidaritásra. Egyszóval támogatást kell nyújtani a térségnek.
Szerző

Már több mint 1,32 millió az igazoltan koronavírussal fertőzöttek száma a világban

Publikálás dátuma
2020.04.06. 22:32
New York
Fotó: VANESSA CARVALHO / BRAZIL PHOTO PRESS
A járvány áldozatainak száma meghaladja a 73 ezret.
Több mint 55 ezerrel nőtt az új koronavírussal igazoltan fertőzöttek és több mint 3500-zal a halottak száma az elmúlt 24 órában világszerte: a baltimore-i Johns Hopkins egyetem összesítése szerint hétfő este összesen 1 324 907-en fertőződtek meg, a halálesetek száma 73 703, a gyógyultaké pedig 275 832 volt. Az adatok óráról órára változnak, ezért a cikkünk írásakor közölt számokat tesszük közzé. Hatszázharminchattal nőtt az elmúlt egy napban - a vasárnapi 525 új halálesethez képest - a COVID-19-járvány halálos áldozatainak száma Olaszországban, amely a járvány helyi kitörése óta elérte a 16 523-at. Az elmúlt egy napban a coronavirus.app szerint 3599 új fertőzöttet diagnosztizáltak. Franciaországban hétfő estig 98 956 embert fertőzött meg a vírus, és 8926 áldozata van a járványnak. Spanyolországban már ötödik napja csökken az új típusú koronavírus napi fertőzöttjeinek és halálos áldozatainak száma. Az elmúlt egy napban 3386 új esetet szűrtek ki, vasárnap 5478, szombaton 6969 embernél igazolták a SARS-CoV-2 vírust. Összesen már 135 032 ember tesztje lett eddig pozitív az elmúlt több mint két hónap alatt. Az elhunytak száma 528-cal emelkedett hétfőn a vasárnapi 694 és a szombati 749 után. A vírus okozta megbetegedésbe 13 169-en haltak bele. A fertőzöttek között 19 ezer egészségügyi dolgozó van, akiknek 20 százaléka már felépült. Jelentősen tovább csökkent az új típusú koronavírus okozta betegség nagy-britanniai halálos áldozatainak napi száma. Boris Johnson brit miniszterelnök hétfőn napközben még azt közölte, hogy jó hangulatban van és folyamatosan dolgozik a koronavírus okozta betegsége miatt szükségessé vált kórházi kezelése közepette is. Az 55 éves kormányfőt orvosának tanácsára vasárnap este kórházba szállították, miután betegségének egyes tünetei - így a magas láz - meglehetősen makacsnak bizonyultak. Hétfő este viszont hivatala bejelentette, hogy a kormányfőt intenzív osztályon kezelik, mivel állapota délután sokat romlott. - Németországban még nem lehet kijelölni egy konkrét napot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások visszavonásának elkezdésére - mondta Angela Merkel német kancellár hétfőn Berlinben. A kancellár osztrák kollégája, Sebastian Kurz azon hétfői bejelentésével kapcsolatban, hogy április 14-étől megkezdik a korlátozások visszavonását, tájékoztatóján elmondta, hogy Ausztria a járvány egy másik szakaszában tart, az óvintézkedéseket is korábban vezették be, Németországban pedig továbbra is elemezni kell a folyamatokat, és egyelőre csak az biztos, hogy április 19-éig valamennyi korlátozást maradéktalanul be kell tartani. Németországban több mint 100 ezer igazolt fertőzöttet és 1662 halálesetet, Ausztriában pedig 12 286 fertőzöttet és 220 halálesetet tartanak nyilván. Belgiumban átlépte a 20 ezret az igazolt fertőzöttek száma, Hollandiában majdnem 20 ezer, Luxemburgban több mint 2800 koronavírusos beteget tartanak nyilván. Svédországban, ahol eddig már 477 áldozata van a járványnak, a kormány szélesebb felhatalmazást szeretne kapni három hónapra, hogy a koronavírus-járvány terjedése ellen parlamenti jóváhagyás nélkül joga legyen egyebek közt lezárni repülőtereket, vasúti pályaudvarokat. Szlovákiában hétfőn bejelentették a koronavírus-járvány okozta két első halálesetet. Egyikük Bajmóc (Bojnice) volt polgármestere, a másik áldozat egy több betegségben szenvedő idősebb nő. A fertőzöttek száma hétfőn 534 volt. Klaus Iohannis román államfő hétfőn bejelentette, Romániában egy hónappal meghosszabbítják a rendkívüli állapotot, és szükségesnek látta, hogy járvánnyal kapcsolatos kiadások miatt jelentősen növelni kell a költségvetési hiányt. Romániában több mint 4000 a fertőzött, a halálesetek száma 168.  Szlovénia a miniszterelnök szerint két-három héten belül enyhíthet az egészségügyi helyzet miatt érvényben lévő korlátozásokon, Horvátország megnyitná a termelői piacokat húsvét előtt. Ukrajnában újabb szigorítások lépnek életbe, tilos arcmaszk nélkül közterületen tartózkodni. Oroszországban 954-gyel nőtt egy nap alatt, és elérte a 6343-at a koronavírus-fertőzöttek száma a hétfőn közzétett hivatalos adatok szerint. A halottak száma 47, a meggyógyult pácienseké pedig összesen 406. Az orosz kormány egymillió dollárt utal át az Egészségügyi Világszervezetnek a koronavírus elleni küzdelem támogatására. Az Egyesült Államok déli tagállamában, Louisianában a leggyorsabb a járvány miatti fertőzések és az elhalálozások üteme, ahol nem törölték a hagyományos húshagyókeddi fesztivált. Hétfőig 14 867-en fertőződtek meg és 512-en haltak meg a coronavirus.app szerint. Országosan 352 546 a fertőzöttek és több mint 10 389 a halálesetek száma. Szükségállapotot vezetnek be Tokióban és 6 másik japán prefektúrában a megfékezése érdekében, két szingapúri kollégiumban karanténba helyeztek húszezer vendégmunkást, tömeges fertőzésektől tartanak.

Boris Johnsont már intenzív osztályon kezelik

Publikálás dátuma
2020.04.06. 21:43

Fotó: 10 DOWNING STREET / AFP
Vasárnap került kórházba a brit kormányfő, de hétfő délután súlyosbodott az állapota.
Boris Johnson brit miniszterelnök intenzív osztályra került, miután rosszabbodott az állapota. Az információt hivatala, a Downing Street is megerősítette - írja az Evening Standard. A kormányfőt vasárnap szállították kórházba. Tíz napja állapították meg, hogy az új típusú koronavírus okozta betegségben szenved. A londoni kormányfői hivatal szóvivője tegnap este még azt közölte, hogy csak elővigyázatossági lépésről van szó, amelyet Johnson orvosa javasolt, miután a konzervatív párti miniszterelnök esetében a betegség egyes tünetei meglehetősen makacsnak bizonyultak.  A szóvivő hétfőn már bejelentette, hogy délután annyit romlott a miniszterelnök állapota, hogy az orvosi csapat javaslatára átvitték az intenzív osztályra. A kormányfő helyettesítését Boris Johnson kérésére Dominic Raab külügyminiszter látja el. 
Szerző
Frissítve: 2020.04.06. 21:54