Gyorssegély helyett ködös ígéretek: továbbra sem tudni, mit akar a kormány

Publikálás dátuma
2020.04.07. 06:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Orbán Viktor hétfői nyilatkozatából sem derült ki, hogy milyen gazdaságvédelmi intézkedésekre készül a kormány. Az elemzők inkább hallgatnak, az ellenzék elégedetlen.
Passzolnék, konkrétumok nélkül nem lehet véleményt mondani a kormány gazdaságvédelmi csomagjáról – így kommentálta egy jó nevű elemző a Népszavának Orbán Viktor miniszterelnök hétfői bejelentését "minden idők legnagyobb magyar gazdaságvédelmi programjáról". Egy másik elemző szerint is ideje lenne végre összeállítani majd bemutatni egy csomagot, mert a hétfői bejelentésből nem lehet sem a lényeget, pláne nem a részleteket kihámozni.  Általános volt a vélemény, hogy továbbra sem tudni, mi akar a kormány. A forint méretes zuhanással reagált a kormányfői beszédre, a konkrétumok hiánya miatt. A miniszterelnök most nem a Facebookon, hanem az állami televízióban jelentette be a kormány öt pontba szedett tervét. Az ellenzéki képviselők elvárták volna, hogy az éppen ülésező parlament előtt tegye ezt. A miniszterelnöki szlogen, hogy annyi munkahelyet hozzanak létre, amennyit a koronavírus tönkretesz, előrevetítette, hogy nem annyira a munkahelyek megszűnése ellen küzd majd a kormány, hanem az új állások teremtésben hisz. A most ismertetett csomagnak öt csapásiránya lesz: munkahelyek megőrzése, munkahelyek teremtése, kiemelt ágazatok fejlesztése, a vállalatok finanszírozása, illetve az ötödik csomag a család- és nyugdíjasok védelme. Ez utóbbiról annyi derült ki, hogy évente egy heti plusz nyugdíj juttatásával visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. Az ellenzéki pártok legenyhébb kritikája az volt, hogy a csomaggal elkésett a kormány, százezrek vannak máris munka nélkül vagy fizetés nélküli szabadságon. A részletekben szegény tervismertetéskor ők szóba sem kerültek.  A kormány teljes mentőcsomagja a GDP 18-20 százalékára rúg majd, ami 9000-10000 milliárd forint. Összehasonlításul  ez egész 2020-as költségvetés szűk fele. Ez azt is jelenti, hogy a teljes idei költségvetést a kormány átírja, mégpedig a parlamentet megkerülve rendeleti úton, annak ellenére, hogy a parlament ülésezik. Orbán Viktor azt ígérte, hogy a költségvetési rendeletet, amiből megtudható, hogy mely minisztériumtól és milyen területekről csoportosítottak át forrásokat, a Magyar Közlönyben hozzák nyilvánosságra, ám erre lapzártánkig nem kerül sor. A miniszterelnök elmondta, hogy a költségvetés idei hiányát a GDP egy százalékáról (500 milliárd forint) a GDP 2,7 százalékára emelik. Ez a bejelentés önmagában hiteltelen, hisz a kormány eredetileg négy százalékos gazdasági növekedéssel számolt – ezzel szemben idén 2-3 százalék, de akár ennél nagyobb mértékben is csökkenhet a GDP, vagyis a hiány a kiadások átrendezése nélkül sem lehetne egy százalék. Fontos lenne, ha a kormány előállna végre egy felülvizsgált gazdasági prognózissal, hiszen enélkül nem értelmezhető, hogy mekkora hiánnyal számol a kormány - mondta egy elemző. Orbán Viktor elmondta, hogy az eddig meghozott intézkedéseket – szűk körű adóelengedések, hitelmoratórium – tekintik a gazdaságvédelem első lépésének. Ezt még két csomag követi, most a másodikat jelentette be a kormány, a harmadikról hallgatott, mint ahogy a most ismertetett öt pont részéletezése is elmaradt.  A munkahelyek megőrzésről csak annyit árult el a kormányfő, hogy rövidített munkavégzés esetén a kormány (véletlenül sem az adófizetők) kész átvállalni a bérek egy részét. Ugyanakkor Orbán arról szót sem ejtett, hogy mi lesz azokkal a százezrekkel, akik a válság miatt elveszítik munkájukat. A munkahelyteremtésre 450 milliárd forintnyi beruházási támogatást adnak a cégeknek. Ezzel szemben Palkovics László innovációs miniszter hétfő délután egy videókonferencián már azt mondta, hogy kormány a munkahelyek védelmére, újak létesítésének támogatására több mint 1200 milliárd forintot fordít az idén.  A program harmadik eleme kiemelt ágazatok támogatása: ez a a turizmus, az egészségipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az építőipar, a logisztika, a közlekedés, a film és kreatív ipar – sorolta Orbán, ám arról egy szót sem ejtett, hogy mit akarnak ezekkel kezdeni. A nagyon kevés konkrétum egyike a program negyedik pontja, amely a vállalatok finanszírozásáról szól: a magyar cégek számára mintegy 2000 milliárd forint értékben kamat- és garanciatámogatott hiteleket nyújt az állam. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hasonló nagyságrendben kért nulla százalékos hiteleket a cégek számára, hogy azok átvészelhessék a nehéz hónapokat – úgy tűnik ezt a javaslatot elfogadta a kormány. Egy a lapunknak nyilatkozó elemző rámutatott, hogy kedden a Magyra Nemzeti Bank is bejelentéseket tesz a gazdaságvédelmi programmal kapcsolatban – így várhatóan ekkor tudunk majd többet erről a hitelprogramról is – tette hozzá. A Niveus Consulting Group kommentárja szerint Magyarországgal ellentétben a többi V4 ország konkrét lépéseket tett, a válsággal sújtott szektorokban dolgozók jövedelmének átvállalására, már hetekkel ezelőtt. Vagyis a magyar csomag még mindig kicsi és késésben van. A konkrétumok hiánya azért is nagyon fájó a munkahely megőrzés, illetve a kiemelten érintett szektorok megsegítése területén, mert azok már most is nagyon elkésettek lennének – írták. Az elbocsátások már megkezdődtek, több tízezer ember már elveszítette a munkáját, egy később konkretizálandó és hatályba lépő intézkedés rajtuk már nem segít. Ennek ellenére például az álláskeresési járadék emeléséről vagy meghosszabbításáról szó sem esett, holott ezzel garantálható lenne az átmenetileg a munkaerőpiacról kieső személyek jövedelme és vásárlóerejének fenntartása – tették hozzá. 

Az ellenzék is elégedetlen

Több pénzt az embereknek! - sürgette Tóth Bertalan parlamentben. Az MSZP elnöke azt javasolta, hogy senki ne maradjon jövedelem és ellátás nélkül, ezért emeljék háromról kilenc hónapra a munkanélküli-ellátás időszakát, annak minimális összegét pedig százezer forintra. Sürgette, hogy hirdessenek létszámstopot a közszférában és a multinacionális cégeknél, és adjanak 80 százalékos bérkiegészítést a vállalkozásoknak, de bővüljön az önkormányzatok finanszírozása is, hiszen helyben ezek látják el a védekezési feladatokat. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke szerint a kormányfő szociális, gazdasági válságnak engedett utat a csomagjával. Orbán csomagja nem kezeli a munka nélkül maradt növekvő tömegek gondját, az elbocsátással fenyegetett százezrek reménytelenségét, a gyerekekkel otthon maradt szülők nyavalyáit, a kisvállalkozók félelmeit.A kormányfő érzéketlen vagy tudatlan, esetleg cinikus szédelgő – írta a Gyurcsány Ferenc. Jakab Péter a Jobbik elnöke szerint a kormánynak át kellene vállalnia a bérek 80 százalékát, a halogatás újabb munkahelyek elvesztésébe kerül, ami Orbán felelőssége.  A Momentum szerint Orbán csomagja megszorításokra épít - elvesz pénzt az önkormányzatoktól és a vállalkozóktól, miközben megmaradnak olyan felesleges kiadások, mint a belgrádi pusztavasút, az atlétikai világbajnokság, és persze az Orbánhoz közel álló cégek is őrzik százmilliárdos nyereségüket. Áldozatokat vár el az emberektől, miközben a valóban bajba jutottaknak nem nyújt igazi segítséget - nyilatkozta Fekete-Győr András, a Momentum elnöke.  

Megmentendő a filmipar is

A koronavírus lecsengése után az újraindítandó kiemelt ágazatok között felsorolta a miniszterelnök a film- és kreatív ipart is. Minden bizonnyal nem a kultúra iránti szeretet vagy elkötelezettség motiválta Orbán Viktort, hanem monetáris okok, hiszen ahogy a Magyar Nemzeti Filmalap által 2017-ben készíttetett elemzésből kiderül: a filmes támogatási rendszer az egyetlen ma Magyarországon, amely működése révén kimutathatóan és már rövid távon profitot termel. 2004 és 2017 között filmipar forgalma a hússzorosára nőtt és két évvel ezelőtt átlépte a 100 milliárd forintos határt. Ennek a „forgalomnak” a zömét a külföldi produkciók forgatásai adták, amelyek többek között az adóvisszatérítés miatt választották hazánkat: ám hiába kaptak vissza 25 százalékot, az államháztartás így is 31 százaléknyi bevételre tett szert. A tágabb értelemben vett filmipari mintegy 20 ezer főt foglalkoztat, a nehéz helyzetbe kerülteknek Filmipari segélyalapot hozott létre a minap a Nemzeti Filmintézet (NFI). Az alapba bárki adományozhat, de az indulótőkét, 50 millió forintot az NFI fizette be. Kulturális fronton tehát a mozgókép az első iparág, amely még nem tudni módon, de állami pénzre számíthat. Cs. G.

Szerző

Napelemes rekord

Publikálás dátuma
2020.04.06. 19:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vasárnap 13 órakor soha nem látott arányt, 27,3 százalékot képviselt a hazai áramtermelésen belül a napelem - hívta fel a figyelmet az Energiaklub.
A kiugróan magas érték a világos időre, a rengeteg naperőműre és a koronavírus miatt csökkenő fogyasztásra vezethető vissza - fűzik hozzá. A napenergiát is magába foglaló megújulók 34,6 százalékkal szintén rekordot döntöttek. Szombaton az immár ezer megawatt (MW) összteljesítményű hazai napelempark majdnem teljes kihasználtságon, 939 MW-n termelt, amire szintén nem akadt még példa. Ezt az adatot ugyanakkor a környezetvédő szervezet a járványhelyzettől függetlenül az egyre több napelemmel magyarázza. Minden eddiginél tisztább a magyar áramtermelés - értékelte a fejleményeket Magyar László, az Energiaklub szakértője. A megújulók gyakorlatilag nulla szén-dioxid-kibocsátással termelnek energiát - tette hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy a megújulós erőművek egyszerűbb kialakításuk és fenntartásuk révén jelenleg is biztonságosak.
Szerző

Az építőiparban is megkezdődtek az elbocsátások

Publikálás dátuma
2020.04.06. 18:35

Fotó: Shutterstock
Egyre több alvállalkozó - mikró- és kisvállalkozás - függeszti fel a munkát az építőiparban: különösen jellemző ez Budapesten és az agglomerációs övezetben, ahol sok vállalkozás napi és heti ingáztatással hozza munkásait.
Minden szegmensben – állami, önkormányzati vagy magánmegrendelői körökben egyaránt - lelassult a teljesítésigazolások kiadása és a számlabefogadás is. A közepes, mikró és kisvállalkozói körben így rövid időn belül jelentősen romlott a cégek likviditási helyzete, illetve az elvégzendő munkák előfinanszírozási képessége – sorolja a koronavírus-járvány terjedése miatt az építőiparban jelentkező problémákat Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségnek (ÉVOSZ) elnöke. Az építőipari rendelésállomány 60 százalékát az idén az állami és önkormányzati megrendelések teszik ki. Az ÉVOSZ ezért korábban azt javasolta: ebben a körben kötelezően rendeljék el, hogy az Államkincstár a befogadott számlákat 5 munkanapon belül fizesse ki, így a generálvállalkozások mellett az alvállalkozók és a beszállítók is gyorsan a pénzükhöz juthatnának. Koji László szerint az utóbbi hetek tapasztalatai még inkább indokolttá teszik javaslatukat. Az építőiparban az új projektek előkészítése is lelassult, a vállalkozások egyre kevesebb szerződést kötnek, egyre több vállalkozásnál jelentkeznek finanszírozási nehézségek. Az ágazat rendelésállománya kormányzati intézkedések nélkül zuhanásszerűen csökkenhet – hívta fel a figyelmet az ÉVOSZ elnöke.  Komoly problémát jelent a vállalkozásoknak a forint/euró árfolyam alakulása is, hiszen az építőiparban rengeteg importterméket is használnak. Az érvényben lévő vállalkozási szerződéseknél még 335 forintos euróárfolyamon kalkuláltak, azóta egy euróért volt, hogy 365 forintnál is többet kértek. Az építőanyag-kereskedések a beszerzési többletköltségeket a vevőre hárítják, a kivitelezők viszont nem tudják ezt érvényesíteni az árukban. Az ÉVOSZ ezért azt szeretné, ha az állami és önkormányzati, illetve a támogatással megvalósuló, 2020. március 31-ig megkötött szerződések esetében az import termékek elszámolása a számlával igazolt beszerzés időpontjában fennálló árfolyamon történhessen. Koji László kitért arra is, hogy az építőiparban dolgozó külföldi – ukrán, szerb – munkások jelentős része hazautazott. Igaz, ezzel egyidejűleg visszatértek Magyarországra a külföldön dolgozó magyar mérnökök, szakmunkások is, ám egyelőre csak töredékük jelentkezik itthoni cégeknél munkavégzésre. A mikró- és kisvállalkozói körben ugyanakkor megkezdődtek az elbocsátások is. Az ÉVOSZ korában azt javasolta: a munkahelyek megtartása érdekében a kormány terjessze ki az építőiparra is az átmeneti járulékmentességet, hiszen az ágazatban felmerülő költségek 50-60 százaléka a foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Most a szakszövetség azt is javasolja: az építőipar kapacitásbővítését és hatékonyságnövelését szolgáló idei évi 6 milliárd forintos pályázatnál legyen hangsúlyos szempont a munkaerő megtartása.  Egyelőre nem tudni, hogy a kormány milyen lépéseket tesz az építőipari cégek megmentéséért, annyit biztos, hogy az ágazat szerepel a támogatással újraindítandók listáján.           
Szerző
Frissítve: 2020.04.06. 19:29