A hulladék is fertőzhet

Publikálás dátuma
2020.04.07. 07:40

Fotó: FKF ZRT FACEBOOK-OLDALA
Járványhelyzetben különösen fontos a hulladék gondos kezelése. Bár a szaktárca is erre hív, a környezetvédőkkel nem egyeztet.
Teljesen indokolatlan a járványhelyzetben egyszer használatos cikkek fogyasztására ösztönözni az embereket - vélekedett megkeresésünkre Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Az egyszer használatos termékeken ugyanis megtapadhat a vírus, ami aztán később nagyobb eséllyel fertőz meg valakit. A többször használatos termékek - így edények, szatyrok - alapos el- vagy kimosásával ugyanakkor a szennyeződés eltávolítható. Az ilyen jellegű közlések mögött a környezetvédő szervezet a gazdasági krízis nyomán magasabb fokozatba kapcsolt ipari lobbit sejti. Meggyőződése, hogy a válsághelyzetben nem a vállalatokat, a vezetőséget és a részvényeseket kell segíteni, hanem az embereket. Számára egyelőre nem világos, hogy az Orbán-kormány melyik utat követi. Szerinte a veszélyhelyzetben nem nőtt a hulladékok mennyisége, csak most a nappali hulladék is jellemzően a háztartásokban és nem az irodákban keletkezik. Ez abból a szempontból üdvözlendő, hogy a lakóövezetekben fejlettebb a szelektív gyűjtés. 
Meggyőződésük szerint a gazdasági és életviteli nehézségek ellenére nem szorulhat háttérbe a környezetvédelmi szemlélet. Már csak azért sem, mert áttételesen az emberi szennyezés is a vírus elterjedésének egyik oka. Bár olyan eset előfordult, hogy a kézi válogatók ódzkodtak a hulladékok megérintésétől, de ezen a gépesítés segíthet. Nyugati példákat már hallott a járvány nyomán az utcákon vagy a vizekben megjelenő, nagy tömegű, eldobált hulladékokról - maszkokról, kesztyűkről -, de Magyarországról egyelőre hasonlóról nem kaptak tömeges jelzéseket. Egyelőre a hazai hulladékipar sem tartozik azok közé, amelyek gazdasági nehézségeikre hivatkozva sürgős támogatásért kilincselnének. (Pedig alapvető közműként az - elmúlt években anyagilag kivéreztetett - ágazat működőképessége létkérdés.) Arról, hogy miként halad a kormányzat a februárban bejelentett klíma- és természetvédelmi "akcióterv" hulladékos vállalásai teljesítésében, Simon Gergelynek nincs információja: számtalan jelzésük ellenére ugyanis az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Greenpeace-t mindeddig nem vonta be az előkészítő megbeszélésekbe - közölte a szakértő. A fogyasztási cikkek koronavírus-helyzetre visszavezethető, felesleges felhalmozása miatt megnőtt a hulladék mennyisége is - adott ki nemrég figyelmeztetést az ITM. A fel nem használt és így megromlott, nem tartós termékek rendkívül nagy terhet jelentenek a környezetre - fűzik hozzá. A felelős polgárok most jóval több időt töltenek otthon, ami viszont magával hozza a hulladékkeletkezés megugrását is. A 11. héten a tartós élelmiszerek napi forgalmában 30-500 százalékos emelkedést is tapasztaltak. Boros Anita, az ITM építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára emiatt arra kér mindenkit, hogy jobban gondolja végig, mit és hogyan használ fel. Odafigyeléssel megelőzhető a pazarlás. A mostani időszakban különösen fontos a tudatos vásárlás: csak a valós igényeink szerint szükséges termékeket vásároljuk meg, és kerüljük a túlfogyasztást. Így elkerülhető az időleges áruhiány is. Ebben az időszakban a szülők felhívhatják a gyerekek figyelmét a szelektív hulladékgyűjtés, a fenntarthatóság, a környezetvédelem vagy épp a kreatív újrahasznosítás fontosságára - véli az államtitkár.

Az FKF kérései

- A tartályokat, zöldhulladékgyűjtő- és többlethulladékos zsákokat időben, legkésőbb az ürítés napján reggel 5 óráig helyezzük ki; - Biztosítsuk a gyűjtőtartályok megközelíthetőségét; - A fokzottan fertőzésveszélyes hulladékot - például papírzsebkendőt, szájmaszkot, gumikesztyűt, ételmaradékot - zárt - akár újrahasznált - csomagolásban helyezzük a tartályokba; - Biztosítsuk, hogy a tartályok ne boruljanak ki, azok tartalmához illetéktelenek ne férjenek hozzá; - A huzamosabb otthon tartózkodás miatt kiemelten ügyeljünk a keletkező hulladék, különösen a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentésére, akár már a bevásárlás tervezése során is; - Használjuk újra a tiszta zacskókat, műanyag dobozokat; vásárláskor lehetőség szerint lebomló vagy újrahasznosítható csomagolást válasszunk; - Ügyeljünk a házhoz menő szelektívhulladékgyűjtő-tartályok rendeltetésszerű használatára: a kék fedelűbe kizárólag papírt, a sárgába csak kilapított csomagolási műanyagokat, flakonokat, illetve fém italosdobozokat dobjunk; - A kukába csak annyi hulladékot tegyünk, hogy a teteje lecsukható legyen: az FKF viszonteladói forgalmaznak olyan zsákokat, amelyekben a szokásos mennyiségen felül keletkező háztartási többlethulladék kihelyezhető; - Az ürítéseket követően lehetőleg mossuk ki és fertőtlenítsük a tartályokat; - A közterületeken található szelektív gyűjtőszigetek és más utcai hulladékgyűjtők mellé más anyag kihelyezése tilos; - A közterületen elhelyezett hulladékgyűjtőket ne rongáljuk meg, a műanyag és fém italos dobozokat kilapítva tegyük bele; - Az utcán járva se szemeteljünk.

Szerző

A 13. havi nyugdíj nem orvosság a bajra

Publikálás dátuma
2020.04.07. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Orbán ígéretéért nem adnak semmit a piacon, a nyugdíjasok azonnali kiegészítést várnak.
Minden segítség jól jön a nyugdíjasoknak, köszönik, hogy végre rájuk is gondolt a kormány, de most lenne szükségük a támogatásra, a jövő februári pénz ígérete nem segít rajtuk. Gyakorlatilag egybehangzóan ezt a véleményt fogalmazta meg a miniszterelnök 13. havi nyugdíjról szóló bejelentéséről valamennyi nyugdíjas szervezet, az ellenzék és a politikai elemző is. Orbán Viktor a gazdaságvédelmi csomag vázlatának ismertetésekor jelentette be, hogy „2021 februárjában a januári nyugdíjon felül a nyugdíjasok egyheti nyugdíjat fognak kapni, ez történik majd 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is”. A szűkszavú ígéret azonban számtalan kérdést vetett fel. A Nyugdíjasok Országos Szövetségét vezető Jankovics Györgyi például tegnap négy idős családnak vásárolt be, de paprikát hiába kértek az idős emberek, nem tudott nekik venni, mert ma egy darab kerül annyiba, mint egy hete egy kiló. Az élelmiszerek árának megugrása nagyon hátrányosan érinti a kisnyugdíjasokat, akik az idősszervezet vezetője szerint azt gondolják, az, hogy egy év múlva kapnak majd egy heti összeggel többet, ma nem oldja meg a gondjaikat. Ettől függetlenül azt látják, Orbán Viktor ma megfeledkezik az idősekről, sőt még az a félelem is felmerült bennük, hogy a bejelentés ellenérzéseket kelthet a fiatalok körében, akik állásukat vesztik vagy féltik és bizonytalannak látják a közeli jövőjüket. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) először februárban adta közre javaslatát az idősek gondjainak enyhítésére, majd a múlt hét elején nyílt levelet írtak a miniszterelnöknek. Először azt kérték, a kormány hozza előre a novemberben esedékes nyugdíj-kiegészítést, mert az infláció biztosan magasabb lesz az év eleji 2,8 százalékos nyugdíjemelésnél és az időseknek most kell több pénz. A kérésre nem kaptak választ, ahogy a nyílt levélre sem, amiben azt szorgalmazták, adjon egyszeri, átlagosan 50 ezer forintos támogatást az állam az átlagnyugdíjnál kisebb ellátásból élőknek. A 24.hu adta közre a Kincstártól kikért legfrissebb adatokat, amelyek szerint ma Magyarországon 142 114 forint az átlagos nyugellátás összege, a medián nyugdíj pedig, aminél pont annyian kapnak többet, mint ahányan kevesebbet, csak 127 470 forint. Előbbi számítás szerint 35 és félezer, utóbbi alapján 31 800 forint körüli összeg jár majd pluszban. A NYUSZET és a Magyar Szakszervezeti Szövetség nyugdíjas tagozatának elnöki tisztét is betöltő Juhász László is azt emelte ki mindezek alapján, hogy a miniszterelnöki bejelentés a 13. havi nyugdíjról egyszerű hangulatjavító lépés és nem valós pénzügyi segítség, amire most lenne szükség. Az azonnali támogatás ráadásul szerinte sok családban nem csak az időseken segítene, máris kaptak jelzéseket, hogy a kirúgott fiatalokat a nyugdíjas nagyszülők segítik ki. Hegyesiné Orsós Éva, a Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az Éveknek” Országos Szövetsége vezetője is azt hangsúlyozta kérdésünkre, hogy a több évre széthúzott és csak jövőre induló emelésnek semmi köze a járványhoz, most nem kerül egy fillérébe sem a kormánynak, de a következő választás előtt érkező kétheti pluszpénz szavazatokat hozhat a Fidesznek. Mivel azonban a miniszterelnöki bejelentés további családvédelmi lépéseket is beharangozott, arra int mindenkit, majd a részletek ismeretében mondjon végleges véleményt az emelésről. Virág Andrea, a Republikon Intézet munkatársa is egyszerű kommunikációs fogásnak tartja, hogy a Fidesz elővette az elmúlt tíz év nyugdíjakkal kapcsolatos vitáinak egyik legfontosabb, vissza-visszatérő elemét, hogy a baloldal megszüntette a 13. havi nyugdíjat. Politikai lehetőséget keresett a kormány, hogy a válsághelyzetet hogy tudja a maga javára fordítani – érvel az elemző, mert a gazdaság romlása vélhetően csökkenteni fogja a népszerűségét, tehát szüksége van ellenpontokra, ilyen lehet a 13. havi nyugdíj lassú visszaépítése. Egy ilyen bejelentés ugyanis sokkal könnyebb, mint a bajba jutott munkavállalókat megsegíteni – értékeli a helyzetet a politológus. 

Ennyi kell hozzá

Több gazdasági portál is kiszámolta, mekkora összeget jelent az egyheti plusznyugdíj. A penzcentrum.hu adatai alapján az 50 ezer forint alatti ellátások után mindössze 12 500 forint jár majd, de a kilenc kétmillió forint feletti nyugdíjjal rendelkező félmillióval kap majd többet jövő februárban. A portfolio.hu számításai szerint az emelés 70-75 milliárd forintos többletkifizetést jelent majd a költségvetésnek az első évben. Mivel azonban nem tudni, az egyheti pluszpénzt pontosan ki kapja, benne lesznek-e például a nyugdíjszerű ellátásban részesülők is, egyelőre túl sok a bizonytalanság a 13. havi nyugdíj újraépítése körül. 

Gyorssegély helyett ködös ígéretek: továbbra sem tudni, mit akar a kormány

Publikálás dátuma
2020.04.07. 06:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Orbán Viktor hétfői nyilatkozatából sem derült ki, hogy milyen gazdaságvédelmi intézkedésekre készül a kormány. Az elemzők inkább hallgatnak, az ellenzék elégedetlen.
Passzolnék, konkrétumok nélkül nem lehet véleményt mondani a kormány gazdaságvédelmi csomagjáról – így kommentálta egy jó nevű elemző a Népszavának Orbán Viktor miniszterelnök hétfői bejelentését "minden idők legnagyobb magyar gazdaságvédelmi programjáról". Egy másik elemző szerint is ideje lenne végre összeállítani majd bemutatni egy csomagot, mert a hétfői bejelentésből nem lehet sem a lényeget, pláne nem a részleteket kihámozni.  Általános volt a vélemény, hogy továbbra sem tudni, mi akar a kormány. A forint méretes zuhanással reagált a kormányfői beszédre, a konkrétumok hiánya miatt. A miniszterelnök most nem a Facebookon, hanem az állami televízióban jelentette be a kormány öt pontba szedett tervét. Az ellenzéki képviselők elvárták volna, hogy az éppen ülésező parlament előtt tegye ezt. A miniszterelnöki szlogen, hogy annyi munkahelyet hozzanak létre, amennyit a koronavírus tönkretesz, előrevetítette, hogy nem annyira a munkahelyek megszűnése ellen küzd majd a kormány, hanem az új állások teremtésben hisz. A most ismertetett csomagnak öt csapásiránya lesz: munkahelyek megőrzése, munkahelyek teremtése, kiemelt ágazatok fejlesztése, a vállalatok finanszírozása, illetve az ötödik csomag a család- és nyugdíjasok védelme. Ez utóbbiról annyi derült ki, hogy évente egy heti plusz nyugdíj juttatásával visszaépítik a 13. havi nyugdíjat. Az ellenzéki pártok legenyhébb kritikája az volt, hogy a csomaggal elkésett a kormány, százezrek vannak máris munka nélkül vagy fizetés nélküli szabadságon. A részletekben szegény tervismertetéskor ők szóba sem kerültek.  A kormány teljes mentőcsomagja a GDP 18-20 százalékára rúg majd, ami 9000-10000 milliárd forint. Összehasonlításul  ez egész 2020-as költségvetés szűk fele. Ez azt is jelenti, hogy a teljes idei költségvetést a kormány átírja, mégpedig a parlamentet megkerülve rendeleti úton, annak ellenére, hogy a parlament ülésezik. Orbán Viktor azt ígérte, hogy a költségvetési rendeletet, amiből megtudható, hogy mely minisztériumtól és milyen területekről csoportosítottak át forrásokat, a Magyar Közlönyben hozzák nyilvánosságra, ám erre lapzártánkig nem kerül sor. A miniszterelnök elmondta, hogy a költségvetés idei hiányát a GDP egy százalékáról (500 milliárd forint) a GDP 2,7 százalékára emelik. Ez a bejelentés önmagában hiteltelen, hisz a kormány eredetileg négy százalékos gazdasági növekedéssel számolt – ezzel szemben idén 2-3 százalék, de akár ennél nagyobb mértékben is csökkenhet a GDP, vagyis a hiány a kiadások átrendezése nélkül sem lehetne egy százalék. Fontos lenne, ha a kormány előállna végre egy felülvizsgált gazdasági prognózissal, hiszen enélkül nem értelmezhető, hogy mekkora hiánnyal számol a kormány - mondta egy elemző. Orbán Viktor elmondta, hogy az eddig meghozott intézkedéseket – szűk körű adóelengedések, hitelmoratórium – tekintik a gazdaságvédelem első lépésének. Ezt még két csomag követi, most a másodikat jelentette be a kormány, a harmadikról hallgatott, mint ahogy a most ismertetett öt pont részéletezése is elmaradt.  A munkahelyek megőrzésről csak annyit árult el a kormányfő, hogy rövidített munkavégzés esetén a kormány (véletlenül sem az adófizetők) kész átvállalni a bérek egy részét. Ugyanakkor Orbán arról szót sem ejtett, hogy mi lesz azokkal a százezrekkel, akik a válság miatt elveszítik munkájukat. A munkahelyteremtésre 450 milliárd forintnyi beruházási támogatást adnak a cégeknek. Ezzel szemben Palkovics László innovációs miniszter hétfő délután egy videókonferencián már azt mondta, hogy kormány a munkahelyek védelmére, újak létesítésének támogatására több mint 1200 milliárd forintot fordít az idén.  A program harmadik eleme kiemelt ágazatok támogatása: ez a a turizmus, az egészségipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az építőipar, a logisztika, a közlekedés, a film és kreatív ipar – sorolta Orbán, ám arról egy szót sem ejtett, hogy mit akarnak ezekkel kezdeni. A nagyon kevés konkrétum egyike a program negyedik pontja, amely a vállalatok finanszírozásáról szól: a magyar cégek számára mintegy 2000 milliárd forint értékben kamat- és garanciatámogatott hiteleket nyújt az állam. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hasonló nagyságrendben kért nulla százalékos hiteleket a cégek számára, hogy azok átvészelhessék a nehéz hónapokat – úgy tűnik ezt a javaslatot elfogadta a kormány. Egy a lapunknak nyilatkozó elemző rámutatott, hogy kedden a Magyra Nemzeti Bank is bejelentéseket tesz a gazdaságvédelmi programmal kapcsolatban – így várhatóan ekkor tudunk majd többet erről a hitelprogramról is – tette hozzá. A Niveus Consulting Group kommentárja szerint Magyarországgal ellentétben a többi V4 ország konkrét lépéseket tett, a válsággal sújtott szektorokban dolgozók jövedelmének átvállalására, már hetekkel ezelőtt. Vagyis a magyar csomag még mindig kicsi és késésben van. A konkrétumok hiánya azért is nagyon fájó a munkahely megőrzés, illetve a kiemelten érintett szektorok megsegítése területén, mert azok már most is nagyon elkésettek lennének – írták. Az elbocsátások már megkezdődtek, több tízezer ember már elveszítette a munkáját, egy később konkretizálandó és hatályba lépő intézkedés rajtuk már nem segít. Ennek ellenére például az álláskeresési járadék emeléséről vagy meghosszabbításáról szó sem esett, holott ezzel garantálható lenne az átmenetileg a munkaerőpiacról kieső személyek jövedelme és vásárlóerejének fenntartása – tették hozzá. 

Az ellenzék is elégedetlen

Több pénzt az embereknek! - sürgette Tóth Bertalan parlamentben. Az MSZP elnöke azt javasolta, hogy senki ne maradjon jövedelem és ellátás nélkül, ezért emeljék háromról kilenc hónapra a munkanélküli-ellátás időszakát, annak minimális összegét pedig százezer forintra. Sürgette, hogy hirdessenek létszámstopot a közszférában és a multinacionális cégeknél, és adjanak 80 százalékos bérkiegészítést a vállalkozásoknak, de bővüljön az önkormányzatok finanszírozása is, hiszen helyben ezek látják el a védekezési feladatokat. Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke szerint a kormányfő szociális, gazdasági válságnak engedett utat a csomagjával. Orbán csomagja nem kezeli a munka nélkül maradt növekvő tömegek gondját, az elbocsátással fenyegetett százezrek reménytelenségét, a gyerekekkel otthon maradt szülők nyavalyáit, a kisvállalkozók félelmeit.A kormányfő érzéketlen vagy tudatlan, esetleg cinikus szédelgő – írta a Gyurcsány Ferenc. Jakab Péter a Jobbik elnöke szerint a kormánynak át kellene vállalnia a bérek 80 százalékát, a halogatás újabb munkahelyek elvesztésébe kerül, ami Orbán felelőssége.  A Momentum szerint Orbán csomagja megszorításokra épít - elvesz pénzt az önkormányzatoktól és a vállalkozóktól, miközben megmaradnak olyan felesleges kiadások, mint a belgrádi pusztavasút, az atlétikai világbajnokság, és persze az Orbánhoz közel álló cégek is őrzik százmilliárdos nyereségüket. Áldozatokat vár el az emberektől, miközben a valóban bajba jutottaknak nem nyújt igazi segítséget - nyilatkozta Fekete-Győr András, a Momentum elnöke.  

Megmentendő a filmipar is

A koronavírus lecsengése után az újraindítandó kiemelt ágazatok között felsorolta a miniszterelnök a film- és kreatív ipart is. Minden bizonnyal nem a kultúra iránti szeretet vagy elkötelezettség motiválta Orbán Viktort, hanem monetáris okok, hiszen ahogy a Magyar Nemzeti Filmalap által 2017-ben készíttetett elemzésből kiderül: a filmes támogatási rendszer az egyetlen ma Magyarországon, amely működése révén kimutathatóan és már rövid távon profitot termel. 2004 és 2017 között filmipar forgalma a hússzorosára nőtt és két évvel ezelőtt átlépte a 100 milliárd forintos határt. Ennek a „forgalomnak” a zömét a külföldi produkciók forgatásai adták, amelyek többek között az adóvisszatérítés miatt választották hazánkat: ám hiába kaptak vissza 25 százalékot, az államháztartás így is 31 százaléknyi bevételre tett szert. A tágabb értelemben vett filmipari mintegy 20 ezer főt foglalkoztat, a nehéz helyzetbe kerülteknek Filmipari segélyalapot hozott létre a minap a Nemzeti Filmintézet (NFI). Az alapba bárki adományozhat, de az indulótőkét, 50 millió forintot az NFI fizette be. Kulturális fronton tehát a mozgókép az első iparág, amely még nem tudni módon, de állami pénzre számíthat. Cs. G.

Szerző