Előfizetés

Magyarország százezer maszkot és ötezer védőruhát adományozott Észak-Macedóniának

MTI
Publikálás dátuma
2020.04.06. 12:56
Nakje Csulev észak-macedón belügyminiszter (j) átveszi Magyarország humanitárius segélyadományát Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől Szkopjéban
Fotó: KKM/Borsos Mátyás / MTI
Szijjártó Péter közölte: Budapest azért tud segíteni más országoknak, mert vásárolt egy maszkok gyártására alkalmas gyártósort Kínától.
Egészségügyi védőfelszerelést adományozott Magyarország Észak-Macedóniának hétfőn, hogy a nyugat-balkáni ország minél hatékonyabban tudjon szembeszállni az új típusú koronavírus-járvánnyal – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Szkopjéban. Magyarország százezer maszkkal és ötezer védőruházattal járult hozzá a világjárvánnyal szembeni észak-macedón védekezéshez. A tárcavezető kiemelte, Budapest azért tud segíteni más országoknak, mert vásárolt egy maszkok gyártására alkalmas gyártósort Kínától, és hamarosan elkezdődik az egészségügyi maszkok sorozatgyártása. Hozzátette: folyamatosan járnak a repülőgépek a kínai nagyvárosok és Budapest között, és viszik Magyarországra az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközöket. „Mi magyarok felelős szomszédságpolitikát folytatunk, ennek keretében Szlovéniának, Horvátországnak, Szerbiának és most Észak-Macedóniának nyújtunk ilyen jellegű segítséget” – hívta fel a figyelmet Szijjártó Péter. Azt mondta, „ha ezek az országok legyengülnek a szó szoros és átvitt értelmében is, akkor a védekezési kapacitásuk is gyengébb lesz, és ha jön egy nagy, illegális migrációs nyomás, aminek sajnos megvan az esélye, akkor ez az ország nem tud annak ellenállni, nem tudja megállítani a migrációs nyomást, és nekünk, magyaroknak az az érdekünk, hogy minél délebbre legyen a migrációs nyomással szembeni hatékony védekezésnek a vonala”.
Szijjártó Péter emellett gratulált Észak-Macedóniának ahhoz, hogy a múlt héten a NATO teljes jogú tagjává vált. „Sokat küzdöttünk ezért, sokat dolgoztunk ezért, jól együttműködtünk ezért” – hangsúlyozta. Gratulált ahhoz is, hogy Szkopje elkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. „Mi ezt egy nagy észak-macedón és egy nagy magyar sikernek is tartjuk, hiszen magyar az Európai Unió bővítési biztosa, és ami sok éven keresztül nem sikerült, az most végre sikerült (.), szerintünk már jóval korábban kellett volna”. A külgazdasági és külügyminiszter közölte: Budapest arra sarkallja az Európai Bizottságot, hogy „a tárgyalási keretet legkésőbb májusig állítsa össze, és a csatlakozási tárgyalások a gyakorlatban is legkésőbb júniusban kezdődjenek meg”.  „Mi itt élünk a szomszédban, pontosan tudjuk, milyen jelentősége van annak, hogy a Nyugat-Balkánon béke, nyugalom és stabilitás legyen, és ezek a döntések mind ehhez visznek közelebb” – hangsúlyozta.  „Itt, a világjárvány árnyékában se felejtsük el, hogy nekünk van egy speciális kihívásunk, mégpedig a tömeges illegális migráció, a török-görög határon a helyzet továbbra is nehéz, a migrációs nyomás továbbra is jelen van, az észak-macedón határőrség csak az idei esztendőben több mint 5600 illegális határátlépési kísérletet hiúsított meg” – figyelmeztetett a miniszter. Szijjártó Péter azt is közölte, Magyarország büszke arra a 30 magyar rendőrre, aki most is az észak-macedón határon szolgál. Mint mondta, eddig összesen 1383 magyar rendőr teljesített szolgálatot különböző időpontokban Észak-Macedónia déli határán. A tárcavezető ígéretet tett arra, hogy Észak-Macedónia „a magyar rendőrök segítségére továbbra is számíthat”.

Amnesty: fortélyos félelem igazgat a bíróságokon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.06. 12:51
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az ítélkezés függetlensége megmaradt, de veszélyben van: az Amnesty Internationalnak nyilatkozó bírók dermesztő munkahelyi hangulatról és a szakmai megtorlás kockázatáról beszélnek.
Mitől félnek azok a bírák, akik nem szólalnak fel? „Fogalmam sincs – és szerintem ők sem tudják”

– idéz közleményében az Amnesty International (AI) egy névtelenül nyilatkozó járásbírósági bírót. A jogvédő szervezet szerint a válasz tökéletesen érzékelteti azt a nyomasztó hangulatot, ami a kormányzati nyomás, az Országos Bírósági Hivatal túlhatalma és szakmán belüli kölcsönös bizalmatlanság miatt uralkodott el a bíróságokon.
Az AI hosszú közleményben és még hosszabb elemzésben számol be felmérésének eredményeiről, melyet 2019 novembere és 2020 januárja között, egy bírókkal készített interjúsorozat alapján készítettek. 
A mostani kutatás során megkérdezett bírák úgy vélik, hogy az ítélkezési függetlenségük nagyjából sértetlen, de veszélyben van.

Óriási hatalom az OBH kezében

A kialakuló helyzetről az AI eredményei szerint nagyban tehet az OBH-nak juttatott, aránytalanul nagy hatalomkoncentráció – eközben a bírói önigazgatás intézményei (az Országos Bírósági Tanács, a helyi bírói tanácsok vagy az összbírói értekezletek) továbbra is súlytalanok maradnak. 
A még 2012-ben felállított intézményi szerkezet sajátosságai miatt Handó Tünde az OBH elnökeként egy olyan rendszert épített fel, amelyben minden bírósági elnök az OBH elnökének a lekötelezettje lett. Ebben a struktúrában az OBH vezetője gyakorlatilag igazgatási befolyással bír szinte mindegyik bírósági szint elnökére – írja az Amnesty. A bírósági elnökök befolyása pedig érvényesül a bírák kiválasztásánál, karrierjénél és értékelésénél. Ezenfelül jelentős hatalmuk van az ügyelosztás tekintetében is, amely révén befolyásolhatják a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését. 
A helyzeten sokat rontott, hogy 2018-2019-ben egy folyamatosan súlyosbodó konfliktus alakult ki az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde és a munkáját ellenőrizni hivatott bírói önigazgatási szerv, az Országos Bírói Tanács (OBT) között. A konfliktusnak Handó alkotmánybíróvá változtatása, és az új OHB-elnök, Senyei György Barna kinevezése vetett véget.
Az Amnesty hangsúlyozza, 2020 januárja óta a médiában nincsenek jelei annak, hogy konfliktus lenne a az OBT és az OBH között, Senyei pedig nem avatkozott bele az ügyelosztás rendszerébe sem.

A megfelelő helyre a megfelelő ügyet?

Az Amnesty International azonban úgy gondolja, hogy az ügyelosztási mechanizmus működéséből adódóan súlyosan veszélyezteti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot Magyarországon. A rendszer úgy épül fel, hogy nem csak a peres fél, de maga a bíró sem tudja, hogy egy ügy miért éppen az adott bíróra lett kiosztva vagy áttéve. Ez a mechanizmus lehetővé teszi, hogy az ügyelosztást végző belenyúljon az ügyelosztásba, és olyan bíróhoz tegye az ügyet, akiről úgy gondolja, hogy a kívánt ítéletet fogja meghozni, illetőleg bizonyos bíróhoz ne tegyen vagy tőle elvonjon politikailag vagy más okból érzékeny ügyeket. Még ha nem is avatkoznak be az ügyelosztásba, a szervezeti függetlenség súlyos hiányosságai és az egyéni függetlenség veszélyeztetettsége miatt ma szinte kizárólag az adott bíró integritásán és erkölcsi iránytűjén múlik, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesül-e.
A kutatás arra jutott, hogy külső tényezők, ideértve kormány presszióját, a médiában megjelenő egyre hevesebb támadásokat, az újonnan bevezetett intézményi és jogi fejleményeket, erősödő külső nyomást helyeztek az igazságszolgáltatásra.

Alkotmányos válságban az igazságszolgáltatás

2010 óta a magyar kormánytöbbség módszeresen gyengíti a végrehajtó hatalom feletti ellenőrzést és a jogállamiságot. Mára ez oda jutott – írja az AI – hogy a Bírák Európai Szövetsége és az Európai Bizottság 2019-es megállapításai szerint „a magyar igazságszolgáltatás egyfajta 'alkotmányos válságban' van 2018 májusa óta”, illetőleg „a bírói függetlenség megőrzése szempontjából alapvető fontosságú a fékek és ellensúlyok meggyengültek a rendes bírósági rendszerben”. A 2019 decemberében elfogadott, úgynevezett „salátatörvény” egy újabb kormányzati beavatkozásnak számít a jogvédő szervezet szerint: az elfogadott törvény megnyitotta az utat az Alkotmánybíróság tagjai előtt, hogy könnyen tanácselnöki pozícióba kerülhessenek át a Kúriára. Ez azért problémás, mert az Alkotmánybíróság egy olyan intézmény, amelyet a kormánytöbbséghez lojális személyekkel töltöttek fel, és amely jelentős emberi jogi ügyekben nem tudott ellenállni a közvetlen vagy közvetett politikai nyomásnak.

Igyekeznek megfelelni

Az egyéni vagy ítélkezési bírói függetlenség jobb állapotban van, mint az intézményi (szervezeti) függetlenség. A felmérés eredményei szerint általánosságban még mindig közvetlen külső nyomás nélkül ítélkezhet egy egyéni bíró. Az intézményi (szervezeti) függetlenség hiánya ugyanakkor így is sok bírót késztet a bírósági igazgatási vezetők elvárásainak való megfelelésre, és ez a mentalitás áttevődhet a bírák ítélkezési (egyéni) függetlenségére is. Bár jelenleg nem teszi, jogi lehetőségeivel élve, az OBH a bírósági elnökökkel együtt már most is nyomás alá tudná helyezni a bírót egy olyan eljárás vagy ítélet alatt vagy után, amelyben az elvárások nem teljesültek. 

Fagyos légkör, homályos félelmek

Az interjúk alapján az Amnesty International arra jutott, hogy tapinthatóan dermesztő légkör uralkodik a bírák körében a bírói függetlenséget érő támadások miatt. A különböző bíróságokon dolgozó bírák egyöntetűen rossz hangulatról számoltak be, olyan környezetről, amelyben a legtöbb bíró nem mer nyíltan és szabadon beszélni, klikkek formálódnak és bizalmatlanság uralkodik közöttük. A szervezet által megkérdezett bírák szerint a bírói kar fél a lehetséges fegyelmi eljárásoktól, az őket érintő előnytelen ügyelosztástól, a rossz értékelési eredményektől, a pénzügyi következményektől, a családtagjaikat érintő negatív következményektől és az oktatás, szakmai fejlődés terén jelentkező hátrányoktól. A dermesztő atmoszféra egy szemléletes példája, hogy a bírák néha nem is tudják igazán, hogy mitől félnek: egy absztrakt jövőbeli lehetséges következménytől, az ismeretlentől félnek. A dermesztő légkörnek ez a közvetett és kifinomult eredménye azonban befolyásolhatja a gondolkodásukat és a döntéshozatalukat is.
Az Amnestynek nyilatkozó bírók részben név nélkül  közölték álláspontjukat, néhányan azonban névvel vállalták véleményüket: Darvasi  Szilvia, Ficsór Gabriella és Keviczki István interjúalanyok hozzájárultak nevük közléséhez.

Újabb fővárosi idősotthonban fertőz a vírus

Sz. A. A.
Publikálás dátuma
2020.04.06. 12:42
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Négy idős embert vittek kórházba egy fővárosi idősotthonból koronavírus gyanúja miatt.
A hétvégén négy idős embert vittek kórházba a Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona VI. kerületi, Rózsa utcai telephelyéről koronavírus gyanújával – közölte a Főpolgármesteri Hivatal. A négy lakó közül 2 esetben pozitív eredménye lett a kórházban elvégzett koronavírus tesztnek, egyikük közben életét vesztette, 2 esetben még várnak a tesztek eredményeire. Az intézményt járványügyi megfigyelés alá helyezte a VI. kerületi tisztifőorvos. A határozat 2020 április 5-én kelt, a megfigyelés ideje április 4-től az intézkedés feloldásáig tart. A lakók a járványügyi megfigyelés időtartama alatt a szobáikat nem hagyhatják el. Mint arról a Népszava beszámolt múlt csütörtökön, a Fővárosi Önkormányzat Pesti Úti Idősek Otthonából 5 idős gondozottat szállítottak koronavírus-fertőzés gyanújával kórházba. A kórházban elvégzett tesztek mindannyiuk esetében igazolták a gyanút, koronavírustesztjük pozitív lett. Az időseket gondozó intézmény további 13 lakóját koronavírusgyanús tünetekkel különítették el, ma pedig ők is kórházba kerültek. Jelenleg hivatalosan megerősített koronavírusos beteg nincs az intézményben. A X. kerületi tisztifőorvos az intézményben azonnal járványügyi zárlatot rendelt el.