Kásler menti a kórházakat

Publikálás dátuma
2020.04.04. 09:37

Fotó: Népszava
A koronavírus gazdasági hatásai a kórházakat is elérték. Ezek mentésére rendkívül finanszírozásról rendelkezett Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere. A koronavírus-fertőzöttek ellátásáért az állami intézmények az érvénytelen vagy taj-számmal nem rendelkezőktől sem kérhetnek térítést.
A vészhelyzet kihirdetése óta kevesebb mint harmadannyi beteget fogadnak a kórházak, mint korábban. A halasztható ellátások elmaradása miatt szinte alig van gyógyító teljesítményük a betegellátóknak. A szakrendelők forgalma is alaposan visszaesett. Ha ehhez igazodna a finanszírozás, az ellátók az állandó költségeire se futná, azaz se a bért se a közüzemi díjakat nem tudnák fizetni. Ezért a szakminiszter elrendelte, hogy májustól átlagdíjat kapnak az intézmények. Az intézkedés alapján a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) szerződött egészségügyi szolgáltatók a veszélyhelyzetet megelőző időszak háromhavi finanszírozási díj átlagának megfelelő összeget kapnak majd. Ez azt jelenti, hogy fixen utalják az év első három hónapjának „gyógyításteljesítmény” átlagát. A Neak honlapján a biztosítás nélküli betegeknek is van jó hír. A finanszírozó azt írja: hogy a koronavírussal fertőzötteket az intézményeknek térítésmentesen kell kezelniük, akkor is, ha azoknak nincs biztosítási jogviszonyuk, vagy nem rendelkeznek TAJ számmal, illetve nem tudnak bemutatni egyéb jogosultsági igazolást. A térítésmentes ellátás körébe tartoznak az állami szolgáltatóknál a járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálatok, a kötelező orvosi vizsgálatok, a járványügyi elkülönítés, a fertőző betegek szállítása és minden további ehhez kapcsolódó egészségügyi ellátás.
Szerző
Frissítve: 2020.04.04. 09:55

Nincs fertőzött elítélt a magyar börtönökben

Publikálás dátuma
2020.04.04. 08:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
A látogatások megtiltása miatt nőhet a feszültség a rabok körében, a kormány mégsem csökkenti a zsúfoltságot.
Egyetlen magyar börtönben sincs koronavírus-fertőzött személy – közölte a Népszava érdeklődésére a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) kommunikációs osztálya, majd felsorolták a védekezés érdekében eddig bevezetett változtatásokat. Ezek egy része egybecseng azokkal az elvárásokkal, amelyekre nemzetközi példák alapján a Magyar Helsinki Bizottság is felhívta a figyelmet, nem véletlen tehát, hogy a jogvédő szervezet munkatársai szerint gyorsan és jó irányba lépett a magyar büntetés-végrehajtás a megelőzés érdekében. Ugyanakkor a jogvédő szervezet az Amnesty International Magyarország álláspontjához hasonlóan úgy látja, a börtönök zsúfoltsága és a létszámhiány miatt a hazai intézetek nincsenek felkészülve a látogatási tilalom miatt várhatóan nálunk is növekvő feszültségek kezelésére. Az Amnesty igazgatója azt hangsúlyozta kérdéseinkre, hogy mindenképpen csökkenteni kellene a fogvatartottak számát, mérsékelni a zsúfoltságot, mert a mostani helyzetben mindenki szorong. A felügyelők például azért, mert tartanak attól, hogyha valamelyikük megbetegszik és a munkatársak is kiesnek a munkából, már túl kevesen lesznek, hogy kezelni tudják az esetleges fegyelemsértéseket. A kilencezres dolgozói létszám mellett ugyanis több mint ezren hiányoznak. A büntetésüket töltők pedig egyre inkább érzik majd a családdal való személyes találkozó hiányát, s a rendszerben túl kevés pszichológus dolgozik, hogy segítse a feszültség feloldását – tette hozzá Víg Dávid. A kriminológus szerint ugyanakkor amióta a civil szervezetek nem mehetnek be a hazai börtönökbe, nehéz pontos helyzetképhez jutni, hogy mi zajlik a falak között. Szakszervezeti vezetőktől is próbáltunk információt kérni a hangulatról, de elzárkóztak a válaszadástól. A BVOP közlése szerint az intézetekbe újonnan érkezőket megvizsgálják. Ha felmerül a koronavírus-fertőzés gyanúja, azonnal a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz fordulnak, de arra a kérdésre nem adtak választ, hogy volt-e már szükség ilyen lépésre. Mindenesetre a Helsinki munkatársai jónak tartják, hogy az intézetek dolgozóit és az ügyvédeket belépéskor ellenőrzik, hogy nincsenek-e tüneteik. Az ügyvédek ráadásul műanyag fallal el vannak választva a beszélgetés ideje alatt, és ezeket a helyiségeket folyamatosan fertőtlenítik. A parancsnokság eredményesnek tartja a tájékoztatás megszervezését, s ezeket a lépéseket a jogvédő szervezetek is felsorolták javaslataik között. Minden börtönben járványügyi call centert hoztak létre, amit a családtagok hívhatnak, lehetővé tették, hogy a rabok skype-on beszélhessenek a kintiekkel, a családtagoknak még külön útmutatót is gyártottak a használatához, több tájékoztató videót készítettek, amelyekben egy fogvatartott magyarázza el társainak és a családtagjaiknak a járvány megelőzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A tájékoztató kisfilmeket az ország valamennyi börtönében, naponta többször vetítik le a zárt láncú televízió-rendszeren, valamint a szervezet weboldalára és YouTube csatornájára is felkerültek. A zsúfoltság csökkentésére azonban a jelek szerint a kormány egyáltalán nem tervez lépéseket. Vig Dávid, aki főállásban az ELTE Kriminológiai Tanszékének adjunktusa, arra emlékeztetett, hogy sok országban a nem erőszakos, vagy kisebb súlyú bűncselekményekért elítélteket nyomkövetővel úgynevezett reintegrációs őrizetbe hazaengedték, de nálunk nem lehet ilyen tervről hallani, ahogy nem változott az sem, kit küldenek előzetesbe. A Helsinki Bizottság javaslatcsomagot állított össze a zsúfoltságot enyhítő változási lehetőségekről, ebben az is szerepel, hogy a szabálysértőket, a pénzbírságot meg nem fizetőket most ne vigyék börtönbe, a már jogerősen 3 évnél kevesebbre elítéltek behívását is halasszák későbbre. Valamennyi megkérdezett úgy látja, a magyar börtönökben nem várhatók olyan lázadások, amilyenek Modenában tizenhét, a szomszédunkban, Szatmárnémetiben pedig három halálos áldozatot követeltek, de nagyon nehéz lesz kezelni a feszültségeket. Ezen segítenének a javasolt enyhítések, ám az igazságügyi tárca államtitkára, Völner Pál „vállalhatatlannak” minősítette a civil ajánlásokat, változás tehát nem várható.

Ellátás

A BVOP valamennyi intézetben elkülönítő helyiségeket jelölt ki, ha valakinél a fertőzés gyanúja merülne fel. A betegeket és a netán intenzív ellátásra szorulókat a tököli rabkórházban, valamint a Szegedi Fegyház és Börtön nagyfai telephelyén működő krónikus utókezelő részlegében látnák el.

Veszélyhelyzet után sem lesz hangoskodás a bulinegyedben

Publikálás dátuma
2020.04.04. 07:30

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A rendelet a kormány által elrendelt veszélyhelyzet megszűnését követő napon lép hatályba.
Bár a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozás miatt Budapest VII. kerületének „bulinegyedében” is bezárt a szórakozóhelyek többsége, elfogadták azt a széles konszenzuson alapuló rendeletet, amely a belső-erzsébetvárosi kocsmák éjfél utáni nyitva tartását szabályozza. A rendelet a kormány által elrendelt veszélyhelyzet megszűnését követő napon lép hatályba. Ezt követően a szórakozóhelyek tulajdonosainak egy külön nyitva tartási engedélyt kell kérelmezniük a rendeletben meghatározott követelmények teljesítése mellett. A kritériumrendszert az önkormányzat, a lakók és a vendéglátósok képviselői közösen dolgozták ki. Az alapszabály az éjféli záróra: a szórakozóhelyek éjfél és reggel hat óra között nem tarthatnak nyitva. Ez alól csak azok a helyek kaphatnak mentességet, amelyek teljesítik az előírt feltételeket. Ezek közé tartozik egy hitelesített zajmérő és teljesítményszabályozó eszköz felszerelése, amely a szakértő által meghatározott teljesítmény feletti működést nem teszi lehetővé. A kevesebb mint száz vendég fogadására képes helyeknek automatikus ajtóbehúzót vagy fotocellás ajtót kell felszerelniük. Száz és százötven fő közötti befogadóképességnél már zsilipes be- és kiléptető rendszer, ennél is magasabb vendégszámnál pedig a katasztrófavédelmi hatóság által hitelesített forgalomszámláló berendezés is kell. Az üzemeltetőnek vállalnia kell azt is, hogy este tíz és reggel nyolc óra között nem végez göngyölegmozgatást, áruszállítást, a mellékhelyiségek használatát a teljes nyitva tartási idő alatt bárki számára ingyenesen hozzáférhetővé teszi, mindent megtesz annak érdekében, hogy a vendégek ne vigyék ki közterületre a szeszesitalt, továbbá alkalmaz egy olyan személyt, aki a szabályokról tájékoztatja a vendégeket. Ezen felül egységes, tájékoztató piktogramokat is ki kell helyezni. A kérelem benyújtásával egyidőben egy intézkedési tervet is készíteni kell. A takarításra is jobban oda kell majd figyelni: a vendéglátóegység előtt található járdaszakaszt naponta legalább egyszer magasnyomású takarítógéppel kell letakarítani, a kukák ürítésére külön hulladékszállítási szerződést kell kötni. A takarítást képfelvételekkel, takarítási napló vezetésével is tudni kell igazolni az illetékes hatóság kérésére. Egyszer használatos műanyagpoharakat tilos lesz használni, ezek helyett többször használatos, a vendéglátóhely logójával, címkéjével ellátott poharakat kell biztosítani. A külön nyitva tartási engedély legfeljebb egy évre szól, vagyis évente meg kell újítani. Az engedély visszavonható, ha a kritériumrendszert az adott hely üzemeltetője megszegi. – A szabályok betartását szigorúan ellenőrizni fogjuk, az Erzsébetvárosi Rendészeti Igazgatóság és a Hatósági Ügyfélszolgálati Iroda a rendőrséggel együttműködve az eddig megszokottnál gyakrabban razziázik majd – nyilatkozta Ujvári-Kövér Mónika alpolgármester. Hozzátette: a lakosság segítségére is számítanak, ennek érdekében részletes tájékoztatót küldenek majd mindenkinek.
Szerző