Előfizetés

A második menekültkvóta-pert is elvesztette Magyarország

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.04.02. 11:10
A tompai tranzitzóna a 2017-es átadáskor
Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Bírság vagy más büntetés következik, amiért Magyarország elutasította a 2015-ös válság terheinek megosztását.
Magyarország, Csehország és Lengyelország nem teljesítette az uniós jogból eredő kötelezettségeit, amikor megtagadta a nemzetközi védelmet kérelmező migránsok áthelyezésére vonatkozó 2015-ös EU határozatot. Így döntött az Európai Unió bírósága a több éve húzódó kvótaperben, elutasítva a három tagállam teljes érvrendszerét. A testület nem látta bizonyítottnak azt a védekezést, miszerint a hármak a közrend fenntartása és a belső biztonság megőrzése miatt vonták ki magukat a döntés végrehajtása alól. Elfogadhatatlannak minősítette azt a felvetésüket is, amely szerint az áthelyezések már végrehajthatatlanok, mivel 2017. szeptemberében véget ért a teljesítésükre kiszabott idő. A bíróság úgy vélte, hogy a kötelezettségszegés megállapítása akkor is helytálló, ha a jogi aktus határideje már lejárt. Másrészt a jogsértés továbbra is jelentőséggel bír az adott országnak, illetve országoknak más tagállamokkal vagy az Unióval szemben felmerülő felelőssége megállapításakor. Az EU Bíróságának ítéletét követően az Európai Bizottságon a sor, hogy eldöntse: újabb eljárást indít-e a pénzbírság megállapítására, vagy más módon próbál elégtételt venni. Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a döntés ugyan a múltra vonatkozik, de iránymutatást ad a jövőre nézve a tagországok felelősségéről. Ez arra utal, hogy az uniós testület valószínűleg el fog állni az újabb bírósági pertől. A kötelező áthelyezések, kvóták alkalmazása Brüsszelben is népszerűtlen. A menekültválság csúcspontján, 2015. szeptemberében az uniós kormányokat tömörítő EU Tanács Magyarország és néhány másik ország ellenkezése dacára minősített többségi szavazással két határozatot hozott, amelyekben kötelezte a tagállamokat, hogy két éven át háromhavonta ajánljanak fel elhelyezési lehetőségeket az EU területére érkezett menedékkérők számára. Összesen 160 ezer személy Olaszországból és Görögországból történő áthelyezéséről volt szó. Magyarországnak 1294 személyt kellett volna ideiglenesen befogadnia, Csehországnak 2691-et, Lengyelországnak 6182-őt. Magyarország senkit sem fogadott be, míg Lengyelország 2015. decemberében, Csehország pedig 2016. augusztusában leállt az áthelyezésekkel, ezért az Európai Bizottság eljárást indított a hármak ellen. Ezzel párhuzamosan Magyarország és Szlovákia 2015. decemberében megtámadta az EU Bíróságán az uniós határozatokat, arra hivatkozva, hogy az EU nem róhatott volna olyan kötelezettségeket a tagállamokra, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe. A pert mindkét ország elvesztette, mert a bíróság leszögezte, hogy az áthelyezési program törvényes és érvényes volt. Bár a kötelező kvóták ideje lejárt, a menekültválságé még nem. Erről tanuskodott az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában rendezett csütörtöki vita a görögországi helyzetről. A képviselők aggodalmuknak adtak hangot a görög menekülttáborokban uralkodó állapotok miatt, megjegyezve, hogy a túlzsúfolt szállásokon súlyos következményekkel járhat a járvány kitörése. Többen kifogásolták a görög kormány döntését, amellyel egy hónapra felfüggesztette a menedékkérelmek elbírálását.

Varga Judit: A kvótahatározatok már régen hatályukat veszítették

Az igazságügyi miniszter az Európai Unió Bíróságának ítéletére reagálva úgy fogalmazott: „bár a történelem bennünket igazolt, mégis Magyarországot citálták bíróság elé. Különösen felháborító ez annak tükrében, hogy a 2015-ös kvótahatározatokat szinte egyetlen másik tagállam sem teljesítette maradéktalanul”. Az MTI-hez eljuttatott közleményben Varga Judit azt írta: az Európai Bizottság 2017-ben csak Magyarország, Lengyelország és Csehország ellen indított eljárást, amiért nem voltak hajlandóak teljesíteni az Európába özönlő migránsok áthelyezésére vonatkozó határozatot. Pedig ekkor már egyértelműen látható volt, hogy a 2015-ös „kvótahatározatokat” szinte egyetlen tagállam sem hajtotta végre teljes mértékben. Hangsúlyozta: a bizottság nyilvánvalóan diszkriminatív módon járt el, amikor kizárólag ezt a három tagállamot vonta eljárás alá. Ráadásul a fellépése okafogyottá is vált, hiszen a „kvótahatározatok” csak 2017 őszéig voltak hatályban. „Az ítéletnek nincs további következménye. Mivel a kvótahatározatok már régen hatályukat veszítették, nincs kötelezettségünk arra, hogy menedékkérőket vegyünk át” – jelentette ki az igazságügyi miniszter. Szerinte „az eljárás csak ártott az Európai Unió menekültügyi rendszerének, hiszen a migrációs krízist továbbra sem a menedékkérők kötelező átvétele oldja meg”.

Kaposvári Egyetem: összevonás és bizonytalanság

Vas András
Publikálás dátuma
2020.04.02. 10:44

Fotó: Belovai Pál / Wikipedia
Noha informálisan már tudtak az összevonásról, a Kaposvári Egyetem vezetése csak kedden éjjel értesült róla, hogy benyújtották a törvényt, mely alapján az intézményt augusztustól összevonják a Szent István Egyetemmel.
A felsőoktatási törvény módosítására benyújtott javaslat szerint augusztus 1-től a Kaposvári Egyetem egyesül a Szent István Egyetemmel, valamint a Pannon Egyetem keszthelyi Georgikon Karával és az Eszterházy Egyetem gyöngyösi Károly Róbert campusával. Az új egyetem javasolt neve: Szent István Egyetem (SZIE), mely 2021. január 1-től az állami vagyonkezelői alapítványi fenntartásba kerül. A Kaposvári Egyetem vezetése a tervekről egy, majd a döntésről két alkalommal kapott szóbeli tájékoztatást az ITM Felsőoktatásért, Innovációért és Szakképzésért felelős államtitkárságától, ám csak az országgyűlés honlapjáról, a törvényjavaslat benyújtásakor tudták meg a KE-n, mi a végleges forgatókönyv a jövőjükkel kapcsolatban. – Az elsődleges és legfontosabb cél, hogy a Kaposvári Egyetem egy esetleges integráció után is koherens, multidiszciplináris oktatási egységként, mint Kaposvári Egyetemi Campus működjön tovább, megtartva a karokon átívelő képzési és kutatásfejlesztési programjait. Ez nemcsak az egyetem jövője, hanem a régió gazdaságának fellendülése szempontjából is kulcsfontosságú – reagált a Kaposvári Egyetem vezetése a törvényjavaslatra, hozzátéve, jelenleg semmilyen információ nem áll a rendelkezésükre az integráció lebonyolítására vagy a jövőbeni működésre vonatkozóan. A Kaposvári Egyetem 2000. január elsején alakult meg a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola és a Takarmánytermesztési Kutató Intézet összevonásával, majd 2004-től a gazdaságtudományi és a művészeti kar is elindult. Utóbbi kettő sorsa az összevonás után legalábbis kétséges: gazdasági kar a Pécsi Tudományegyetemen is működik, míg az unikális szakokat – az színművészeti egyetem mellett például csak itt van az országban színészképzés – indító művészeti kar pedig több egyetem számára is csábító lehetőség lehet.

Önkéntesnek állt Tóth Bertalan Pécsen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.04.02. 10:00

Fotó: Népszava
Az MSZP elnöke Csaba István önkormányzati képviselővel és három bölcsődei dajkával közösen vásárolt be idős embereknek.
Szerdán önkéntesnek állt Tóth Bertalan, az MSZP elnöke a PAPI-ban: a „Program A Pécsi Idősekért” keretében Csaba István pécsi önkormányzati képviselővel és három bölcsődei dajkával közösen segített, idős embereknek vásároltak be és vitték el nekik az alapvető élelmiszereket, melyeket kértek.
Tóth Bertalan a Facebook-oldalán megosztott videójában közölte: a nap tanúsága, hogy milyen nagy az összefogás, az összetartozás-érzés, és mennyire benne van az emberekben az, hogy vigyázzunk egymásra. Az MSZP elnöke köszönetet mondott azoknak a bölcsődei és óvodai dolgozóknak Pécsen, akik önként vállalják ezt a munkát, valamint az időseknek, akik betartják a szabályokat.
Mint korábban megírtuk, a pécsi program célja, hogy az idős, egyedülálló embereknek ne kelljen elmenniük bevásárolni vagy a gyógyszertárba. Aki igényli, annak hetente kétszer megveszik és kiszállítják a szükséges dolgokat az önkéntesek. Korábban a momentumos Cseh Katalin és a jobbikos Rig Lajos is jelezte, hogy önkéntesnek áll.