Előfizetés

Kamatot emelt az MNB, megállt a forint zuhanása

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.04.01. 16:44

Fotó: Béres Márton / Népszava
Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemeléssel megállította a forint zuhanását. Az euró ára szerdán pánikszerűen 369,5 forintig emelkedett, ám 15 óra után hirtelen erősödni kezdett.
A felhatalmazási törvény elfogadása után az euró ára 12 forintot emelkedett három nap alatt. Szerdán a történelmi csúcson 369,54 forinton állt az euró árfolyama. Ekkor megelégelve a forint zuhanását lépett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és hosszú idő után kamatot emelt. Igaz nem a 0,9 százalékos alapkamatot emelte meg a jegybank, hanem egy új egyhetes, 0,9 százalékos éves kamatú betéti konstrukció bevezetéséről döntött, ezzel megszüntetve az úgynevezett kamatfolyosót. A kamatemelés után az euró ára egészen 362 forintig "csökkent", vagyis a zuhanás megállt, de csak a reggeli nyitószintekre korrigált vissza. A lépés meredek kamatemelésnek felel meg, emellett kifejezetten drágítja a forint elleni pozíciók költségét. Az új betéti konstrukció bejelentésének hatására a forint a 370-es szint közeléből azonnal 365-ig erősödött az euróval szemben - írta elemzésében Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője. Az MNB az úgynevezett tőkepufferek feloldásáról is döntött. A július 1-jétől így felszabaduló tőke akár 4500 milliárd forint további hitel kihelyezésére is lehetőséget ad hitelintézeteknek, ezzel a döntéssel a gazdaság újraindítást segítheti a jegybank. A forint az elmúlt napokban, hetekben látványosan zuhant, mind a dollárral, mind az euróval szemben. A zuhanás oka kettős: a hétfőn elfogadott, a koronavírus elleni védekezés örvén elfogadott „felhatalmazási” törvény a világ minden táján antidemokratikus lépésnek titulálták, és ez negatívan hatott a befektetőkre is. A másik ok a kormány késlekedő mentőcsomagja. Miközben már a környező országokban és a vezető nagy gazdaságokban sorra jelentik be a GDP 10-20 százalékára rúgó mentőcsomagot, a magyar kormány csak a jövő hét elejére ígéri terve ismertetését. Kérdés, hogy a magyar kormány a környező országokban elfogadott bértámogatással segíti-e ki koronavírus-járvány miatt leálló cégeket, a munkavállalókat. Az eddigi megnyilatkozások nem ezt sugallják.

Fideszes irányítás alá kerülne a kiskereskedelem szabályozása is

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.04.01. 15:54

Fotó: Népszava
A jegyzők helyett a kormányhivatalok dönthetnének mostantól arról, hol nyílhasson nagyobb területű kereskedelmi ingatlan Budapesten.
Csavaros megfogalmazással, ám nagyot lép az ellenzéki önkormányzatok önállóságának megnyirbálásában a Semjén Zsolt által jegyzett salátatörvény, szorosabbá válik a Fidesz irányítás a kiskereskedelem fölött. Eddig ugyanis a fővárosi önkormányzatok jegyzői (illetve a közvetlenül fővárosi igazgatás alá tartozó területen, ilyen a Margitsziget) illetve a gyakorlatban a fővárosi főjegyző dönthetett arról, hogy hol nyílhasson 400 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi ingatlan Budapesten. A javaslat ezt a jogát is elvenné az önkormányzatoktól és helyettük gyakorlatilag a Sára Botond volt VIII. kerületi fideszes polgármester vezette Fővárosi Kormányhivatal dönthet majd arról, hogy hol nyílhat új üzlet. A Semjén-féle javaslat szerint "tartalmilag nem változik a jogszabály" a korábbiakhoz képest. Az ugyan valóban nem változik, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb, új kiskereskedelmi ingatlan nyitását a kormányhivatal engedélyezi. Azonban a fővárosban újépítésű, zöldmezős kiskereskedelmi beruházásra jobbára amúgy sincs lehetőség, csak meglévő üzletekben tudnak terjeszkedni a versenytársak. A diszkontáruházak – Lidl, Aldi – eddig is úgy lavíroztak, hogy a Budapesten már meglévő kereskedelmi ingatlanokat vásároltak meg - például tönkrement ruhaboltot - és alakítottak át például élelmiszer-háztartási üzletté. Ebben az esetben a korábbi rendeltetésszerű működés megváltoztatását a helyi, önkormányzati jegyzők engedélyezték, amihez ki kellett kérniük a kormányhivatal véleményét, ám a végső szót ők mondták ki. Ezt a jogkört vonná el a papíron Semjén Zsolt szövegezte jogszabály. A jövőben vidéken az adott járás székhelyének jegyzője helyett a megyei kormányhivatal dönthet majd. A fővárosban eddig kerületi önkormányzat jegyzője volt az illetékes, valamint a közvetlenül a fővároshoz tartozó területeken a fővárosi főjegyző. Helyettük most itt is a kerületi kormányhivatalok illetve a fővárosi kormányhivatal vezetője kapja meg a hatáskört. Mivel a jegyzőket a helyi önkormányzatok nevezik ki, a kormányhivatalok vezetőit pedig a kormány, könnyű belátni, hogy ezzel ismét jelentősen szűkítették az önkormányzatok jogkörét. A korábban „plázastopként” is elhíresült rendelkezés alig titkolt célja volt a kormány számára a Fidesszel szövetséges kereskedelmi cégek támogatása, így a számukra versenytárs multicégek – ilyenek voltak elsősorban német diszkontláncok – terjeszkedésének a megakadályozása. Előbb egy plázastop bizottság döntött – teljesen átláthatatlan szempontok alapján, hogy ki építhet kereskedelmi ingatlant és ki nem. (Később ez a jogkör országosan a Hajdú-Bihar megyei Kormányhivatalhoz került át.) Ennek szellemében tucatszám és szabványindoklással dobták vissza a diszkontáruházak engedélykérelmeit.

Az adósok fele nem kér a moratóriumból, ami nem csoda

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.04.01. 13:57
Képünk illusztráció
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A nemrég lehetővé tett törlesztési moratórium ellenére továbbra is fizetni szeretné a hitelét az adósok fele. Egy kalkulátorral azt is ki lehet számolni, mi az ára a felfüggesztésnek.
Az adósok majdnem fele – 49 százaléka – továbbra is szeretné fizetni a hitelét, azaz nem szeretne élni a kormány által nemrégiben lehetővé tett moratóriummal – derül ki a Bank360 online felméréséből, amelynek során közel 1250 hitelszerződéssel rendelkező ügyfelet kérdeztek meg. A kormány döntése értelmében március 19-től év végéig törlesztési moratórium lépett életbe mind a lakossági, mind a vállalati hitelekre. A bankok szinte azonnal fel is függesztették a törlesztőrészletek beszedését, hiszen a halasztást nem kell külön kérni, csak azt, ha valaki továbbra is szeretné fizetni a hitelét. Azoknál a pénzintézeteknél, amelyek elsőként megnyitották azokat a felületeket, ahol jelezni lehet a további fizetési szándékot, már az első héten több ezren kérték a változatlan törlesztést. Varga Mihály pénzügyminiszter egyébként azt ajánlotta a hiteleseknek, ha nincs anyagi gondjuk, fizessék tovább a törlesztőrészleteket. A Magyar Nemzeti Bank viszont arra számít, hogy az adósok 80 százaléka élni fog a moratórium lehetőségével. Ez a jegybank szerint azért volna jó, ha minél többen halasztanák a fizetést, mert az így a lakosságnál és a vállalatoknál maradt pénzt elköltve lehetne fenntartani a gazdaság működését.    Egy biztos: ha valaki most él a moratóriummal, és felfüggeszti a törlesztést, akkor később többet fog visszafizetni, ráadásul később is szabadul majd meg a hitelétől. A kormányrendelet szerint ugyan a törlesztőrészletek nem növekedhetnek a moratórium lejárta után sem, és a szüneteltetés alatt meg nem megfizetett kamatokat is egyenlő részletekben kell majd megfizetni, emiatt viszont ki kell tolni a futamidőt. A hosszabb futamidő miatt viszont a kamatfizetési kötelezettség is növekedni fog. Hogy mennyivel, azt a Bank360.hu kalkulátorával már ki is lehet számolni. A szakportál alábbi példaszámításai azt mutatják, mit jelent a moratórium például egy 3 millió forintos személyi kölcsön fizetésénél, illetve egy 10 millió forintos jelzáloghitel és egy 99 millió forintos vállalati hitel esetében. A példakalkulációban látható számok azt feltételezik, hogy az ügyfél törlesztésének felfüggesztése 2020. március 19-én megkezdődött, és az annuitás számítás ütemezése évente 12 egyenlő részletben történik. 
A Bank360 felméréséből az is kiderült, hogy leginkább azok mondanának le a moratóriumról, akiknek csak egy hitele van (54 százalék). Akik több kölcsönt is fizetnek, azoknak csak 38 százalék látja biztosítottnak a törlesztést, azaz mondaná le a moratóriumot, a többség tehát ebben az esetben inkább kihasználná a halasztási lehetőséget. A válaszadók mintegy fele egyébként személyi kölcsönt törleszt, a másik felének jelzáloghitele van, illetve olyan ügyfelek is vannak, akiknek mindkettő van (194 fő). Az eredmények alapján a jelzáloghitelek további törlesztését inkább vállalják az ügyfelek, mint a személyi hitelekét. A személyi kölcsönt fizető ügyfeleknek ugyanis az 57 százaléka élne a hitel felfüggesztés lehetőségével, a jelzáloghitelesek között viszont az arány csak 49 százalék.  Azok között, akik csak egy típusú hitelt fizetnek, még alacsonyabb a szüneteltetők aránya, jelzálog esetén 40 százalék, személyi kölcsön esetén pedig 53 százalék, vagyis egy hitellel a többség a moratóriumot választja. A Bank360 szerint érdemes utánaszámolni a döntés előtt, hogy megéri-e. A moratórium alapvetően azoknak nyújt segítséget, akiknek a koronavírus-járvány terjedése közvetlenül vagy közvetve bevételkiesést, rosszabb esetben a munkahely elvesztését okozta. Nekik nagy segítséget jelent, hogy a következő hónapokban nem kell aggódniuk a hitelük miatt. Azoknak viszont érdemes mérlegelni a továbbtörlesztés lehetőségét, akik biztosnak érzik a jövedelmüket, hiszen így megkímélik magukat a moratórium miatt felmerülő plusz költségtől és a futamidő kitolódásától is.