Kilencvenezer rabot engedne el Törökország a járvány miatt

Publikálás dátuma
2020.03.31. 22:07
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Már több mint 13 ezer török betegről tudnak, a koronavírus-fertőzés pedig villámgyorsan terjed a zárt közösségek, így a börtönök foglyai között.
Törökország 90 ezer rabot szándékozik kiengedni a börtönökből az új típusú koronavírus-járvány miatt egy, a parlament elé kedden benyújtott törvénytervezet értelmében - közölte ankarai sajtótájékoztatóján Cahit Özkan, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióvezető-helyettese. A javaslatot az AKP és a parlamenti szövetségese, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) készítette elő – írja az MTI. (Az AKP-nak 295 képviselője van a 600 fős török törvényhozásban, a parlamenti többséget az MHP-val biztosítja, amely 49 mandátummal rendelkezik.)
Az indítvány ismertetésekor Cahit Özkan hangsúlyozta: terrorizmussal kapcsolatban, valamint nemi erkölcs elleni, és kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bűntettekért, továbbá szándékos emberölésért, illetve nő elleni erőszakért elítéltekre nem vonatkozik a tervezet. A többi fogoly közül is csak azokra, akik büntetésük legalább felét már letöltötték - tette hozzá. A terrorizmus kitétele ugyanakkor a Gülen-mozgalom letartóztatott híveit is a rács mögött tarthatja, vagy azokat, akiket támogatásukkal gyanúsítanak – Fetullah Gülen hitszónok hálózatát ugyanis Törökország terrorista szervezetként kezeli.
 Özkan szerint ezen felül az érintettek mintegy fele, nagyjából 45 ezer ember pedig házi őrizetbe kerülhet, köztük a 65 év felettiek, valamint azok a nők, akiknek hat évnél fiatalabb gyerekük van, és azok a betegek is, akik orvosilag igazoltan nem tudnának gondoskodni magukról. A tervezetről szóló vita jövő kedden kezdődik meg az ankarai parlamentben.
Törökország börtöneiben körülbelül 300 ezer elítéltet tartanak fogva. Felügyeletükért és ellátásukért további 150 ezer büntetés-végrehajtási alkalmazott felel.

A tömeges tesztelés miatt egyre több betegről tudnak

Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter kedd este Twitter-fiókján azt írta, hogy az előző 24 órában rekordmértékben, 2704-el 13 531-re emelkedett az új típusú koronavírus igazolt fertőzöttjeinek, 46-al pedig 214-re nőtt a járvány halálos áldozatainak a száma. Hozzátette: jelenleg 847-en szorulnak intenzív ellátásra, 622-en vannak lélegeztetőgépre kötve, 243-an ugyanakkor már meggyógyultak. A kis-ázsiai ország az utóbbi egy hét alatt ugrásszerűen megnövelte a napi koronavírus-tesztek számát, eddig több mint 92 ezret végeztek el, ebből csak kedden mintegy 15 400-at. Ez az érték szombaton még nagyjából 7600, múlt kedden pedig még körülbelül 4000 volt. Az esetszámok meredek emelkedése részben ennek a következménye. 
Szerző

838 ezer felett a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

Publikálás dátuma
2020.03.31. 21:17
Spanyolország 2020.03.31.
Fotó: MIGUEL RIOPA / AFP
Világszerte 838 061 volt az új típusú koronavírussal fertőzöttek kedd este. A COVID-19 betegségben eddig 40 708-an vesztették életüket, az utóbbi egy napban mintegy négyezren. A gyógyultak száma 175 737.
Olaszországban az elmúlt napban a halottak száma 837-tel emelkedett, míg az egy nappal korábbi hasonló emelkedés 812 volt. Az azonosított fertőzöttek száma ismét nőtt az egy nappal korábbi 1648 után, miközben vasárnap ugyanez az emelkedés még 3851 volt. Olaszországban jelenleg 105 792 fertőzöttet regisztrálnak, ebből több mint 28 ezer beteg van kórházban. A gyógyultak száma elérte a 15 729-t. Spanyolországban már negyedik napja napi nyolcszáz felett van az új típusú koronavírus-fertőzés halálos áldozatainak napi száma az egészségügyi tárca keddi tájékoztatási szerint. A járvány kezdete óta a legtöbben, 849-en az elmúlt 24 órában veszítették életüket a fertőzöttek közül. Eddig összesen 8189-en hunytak el, a halálos áldozatok 85 százaléka 70 év feletti, 60 százalékuk pedig 80 év feletti. Eddig több mint 94 ezer embernél azonosították a SARS-CoV-2-vírus jelenlétét. Emmanuel Macron francia államfő a Kolmi-Hopen maszkgyártó cég egyik üzemében tett keddi látogatásán ígéretet tett arra, hogy a koronavírus-járvánnyal szemben jelenleg védőfelszereléssel és műszerhiánnyal küzdő francia egészségügyet hamarosan teljesen el tudják látni a hazai gyártók. Az állami egészségügyi szolgálatnak azonnali 4 milliárd eurós rendkívüli támogatást irányzott elő az államfő, amelyekből gyógyszereket, a lélegeztető-gépeket és a maszkokat finanszírozhatják. A kormány honlapján hétfő este közzétett adatok szerint a 44 550 diagnosztizált fertőzött közül csaknem 21 ezret ápolnak kórházban, számuk vasárnap óta 1594-gyel emelkedett. Közülük 5056-an vannak intenzív osztályokon, ez 424-gyel több, mint az előző nap, a halottak száma pedig meghaladta a 3 ezret. Németországban lassuló ütemben terjed az új típusú koronavírus. Kedd délután 68 180 fertőzöttet tartottak nyilván, az elhunytak száma - 683 - gyorsuló ütemben növekszik. Ez összefüggésben állhat azzal, hogy míg a járvány kezdetén főleg fiatal, sportos emberek fertőződtek meg, például olaszországi vagy ausztriai síeléskor, újabban az idősebb korosztályban is felütötte a fejét a vírus. A Robert Koch országos járványügyi intézet adatai szerint a regisztrált fertőzöttek átlagéletkora jelenleg 47 év, szűk többségük, 52 százalékuk férfi, a leggyakoribb tünetek a köhögés és a láz. A halálos áldozatok átlagéletkora 80 év, a legfiatalabb áldozat 28 éves volt, és volt alapbetegsége. Hollandiában a kedd reggeli adatok szerint egy nap alatt újabb 820 embernek lett pozitív a koronavírus tesztje, így az azonosított fertőzöttek létszáma 11 750. Belgiumban 24 óra alatt 876-al nőtt a fertőzöttek száma, így az országban 12 775 azonosított esetet tartanak számon. Holland és belga virológusok szerint rövidesen megtelnek az intenzív osztályok. Az eddigi legnagyobb mértékben, az elmúlt 24 órában 381-gyel nőtt az új típusú koronavírus-járvány halálos áldozatainak regisztrált száma az Egyesült Királyságban - közölte kedden a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS). A londoni tájékoztatás szerint a nagyjából 27 százalékos emelkedést részben az okozta, hogy több tucatnyi, kórházakon kívüli halálesetet is felvettek a hivatalos statisztikába, amelyek eddig nem szerepeltek abban. Összesen csaknem 1800 halottat regisztráltak az országban, az igazolt fertőzöttek száma pedig 25 150. Nagy-Britanniában az igazolt fertőzöttek száma kedd estére elére a 25 474-et, a haláleseteké pedig 1797. Ausztriában keddre meghaladta a tízezret a SARS-CoV-2 vírussal igazoltan fertőzöttek száma, és 128-an haltak meg a betegségben. További korlátozásokat rendelt el a lengyel kormány. "Mindenáron szeretnénk elkerülni azt, ami nyugat-európai partnereinkkel történt" - jelentette ki Mateusz Morawiecki kormányfő. Lengyelországban kedd este a fertőzöttek száma 2215, a haláleseteké 32 volt. A 85 oroszországi régió mintegy fele jelentette be kedd délutánra, hogy a Moszkvához hasonlóan "önizolációra", otthoni karanténban maradásra utasította lakosságát. Oroszországban hétévi szabadságvesztéssel sújthatják a karantén megsértését. Ukrajnában ugyanakkor a karantén enyhítésén gondolkodnak a gazdaság újraindítása érdekében. Georgiában reggel életbe lépett az általános karantén, és éjszakai kijárási tilalmat vezetnek be. Iránban a regisztrált koronavírusos esetek száma 3111-gyel 44 606-ra, a halálos áldozatoké pedig 141-gyel 2898-ra nőtt keddre. Törökországban, ahol kedden 10 827 fertőzöttet és 168 halálesetet tartottak nyilván, a járvány miatt törvényt terjesztettek be mintegy 45 ezer fogvatartott szabadon bocsátásáról a túlzsúfolt börtönökből. Afrikát, ahonnan eddig összesen 5255 fertőzöttet, valamint 173 halálesetet jelentettek, a járvány eddig nem érintette olyan súlyosan, mint más kontinenseket, a Nemzetközi Vöröskeresztet (ICRC) azonban arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem tesznek meg mindent a kór megfékezésére a jelenlegi szakaszban, annak nagyon súlyos következményei lesznek az ott élőkre, valamint az országok egészségügyi rendszereire. Egyre szigorúbb korlátozásokat vezetnek be az ázsiai országok az új koronavírus terjedésének megfékezése érdekében, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a korlátozások ellenére messze még a járvány vége a térségben.
Szerző

FT: Magyarország már nem demokrácia

Publikálás dátuma
2020.03.31. 20:55

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A nemzetközileg elismert brit üzleti lap szerkesztőségi állásfoglalásban ítélte el a felhatalmazási törvényt. Az EU-n és az Európai Néppárton pedig számon kérték tétlenségüket.
A szükségesnél jóval nagyobb felhatalmazást adott a Fidesz kétharmad Orbán Viktornak - véli a Financial Times. A szerkesztőség nevében aláírt cikk szerint természetes, hogy a világ kormányai rendkívüli erőfeszítéseket tesznek a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, de szerintük egyes autoriter vezetők, köztük - mint fogalmaznak - Magyarország nacionalista vezetője arra használják fel a válságot, hogy megszilárdítsák hatalmukat, és tovább gyengítsék az ellenőrző szerepet betöltő ellenzéket valamint a kritikus médiát. A lap megjegyzi, hogy a felhatalmazási törvény rendeleti kormányzást tesz lehetővé és semmilyen megszüntetési záradék nincs. Ugyan a Parlament elméletileg meg tudja szüntetni a kihirdetett „vészhelyzetet”, de erre nincs lehetőség, ha vélt vagy valós fertőzési kockázat miatt a képviselők nem tudnak összeülni. A Financial Times szerint amúgy is nehéz elképzelni, hogy a Fidesz ellentmondana vezetőjének. Az újság ennek kapcsán felidézi, hogy a 2015-ben kihirdetett migrációs válsághelyzet mind a mai napig érvényben van Magyarországon. Az üzleti lap arra is kitér, hogy a jogszabály három év börtönnel büntethető bűncselekménnyé teszi az olyan a vészhelyzettel kapcsolatos állítások terjesztését, amelyek "alkalmasak az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére". Úgy vélik, ez a rendelkezés megfélemlítheti a Magyarországon még megmaradt szabad médiát, a civilszervezeteket és az értelmiséget. Emlékeztetnek, hogy amióta Orbán Viktor 2010-ben újra hatalomra került, szisztematikusan lebontotta az alkotmányos fékek és ellensúlyok rendszerét, magát pedig önjelölt "illiberális demokrataként" határozta meg. A valóságban - vonja le a következtetést a Financial Times - Magyarország már megszűnt versengő demokrácia lenni, még akkor is, ha az ellenzéki pártok az utóbbi hónapokban újjáéledtek. Az újság ezért részben az Európai Uniót hibáztatja, amely az alapértékeken épülő közösségnek kellene lennie, de nincsenek megfelelő eszközei, hogy kordában tartsák a "tévelygő" tagokat. Hatástalan a 7. cikkely alapján szankciós eljárás, hiszen azt egy másik tagállam blokkolhatja - Magyarország esetében Lengyelország. A kohéziós alapok jogállamisági feltételekhez kötésének javaslatát pedig fellazították az új EU büdzséről szóló tárgyalásokon. A Financial Times szerint a legjobb eszköz az Európai Bizottság kezében, hogy az Európai Bíróság elé citálja a magyar kormányt az alapvető jogok megsértéséért, az ítélkezés viszont hosszú időbe tellik.  Az üzleti lap szerint az EU részéről az intézményi mellett politikai kudarc is vezetett a mostani helyzethez, hiszen Orbán Viktor az Európai Néppárt (EPP) (jelenleg felfüggesztett) tagjaként mindig is bízhatott pártcsaládja támogatásában kihágásai esetén. Az újság szerint az EPP vezetőjének, különösen Angela Merkel német kancellárnak már rég el kellett volna ítélniük Orbánt és kirúgni őt a pártból. Erre még mindig ott a lehetőség, és, ha ezt megteszik, akkor felbátorítják azokat, akik Magyarországon próbálják elszámoltani őket. A koronavírus okozta vészhelyzet hatályon kívül helyezte az EU legfontosabb politikai eredményeit, például a nyitott határokat és a közös piacot. Az Uniót most - jobban, mint korábban valaha - az értékek tartják össze, amelyeket tiszteletben kell tartani - zárul a Financial Times szerkesztőségi véleménycikke.  
Szerző