Változott a budapesti tömegközlekedés

Publikálás dátuma
2020.04.01. 07:15

Fotó: Jani Martin / Népszava
Április 1-jétől, szerdától életbe lépett a fővárosban a szombati menetrenden alapuló, de számos fontos vonalon annál sűrűbb járatindulást biztosító közlekedési rend. A BKK ugyanis azt tapasztalta, hogy a járványveszélyhez kapcsolódó intézkedések miatt 80-90 százalékkal esett az utasszám, ami nem indokolja a tanszüneti menetrend további fenntartását.
Csúcsidőben a metró-, valamint a nagyobb forgalmat bonyolító villamos- és buszvonalakon továbbra is a forgalomhoz mérten sűrű járatindulásra lehet számítani: a metrók, az 1-es villamos és a kiskörúti villamosok 5 percenként, az M3-as metrópótló busz 1-2 percenként, a nagykörúti villamosok 3-4 percenként, a Thököly úti buszjáratok 2-3 percenként járnak. Mindez biztosítja, hogy a járműveken ne legyen 30 százalék feletti kihasználtság – azaz megfelelő távolságban lehessenek az utasok egymástól –, ezt a maximális értéket alkalmazzák a nemzetközi gyakorlatban is. A járatok munkanapokon alapvetően a szombati menetrendjük szerint indulnak, hétvégén pedig továbbra is a szombati, illetve a vasárnapi menetrendet kell figyelni.  – A szombati menetrendnél gyakrabban indul majd az 1-es villamos, az újpalotai 7E, a káposztásmegyeri 20E, a kőbányai 85-ös, a rákoskeresztúri 97E busz, valamint a 80-as mellett közlekedik a 81-es trolibusz is. – Az M3-as metró pótlását segítő, alternatív útirányokat biztosító 194M, 223M és 254M busz továbbra is közlekedik munkanapokon. – A megszokottnál nagyobb befogadóképességű csuklós jármű közlekedik az Örs vezér terei 31-es, 161-es, 168E, a zuglói 77-es, 82-es, 130-as, a kőbányai 95-ös, 202E, a budai 33-as és 109-es, a dél-pesti 36-os, 123-as és 148-as vonalon, a 14-es villamos pedig háromkocsis szerelvényekkel indul. – Az új menetrend szerint munkanapokon továbbra is jár a szombaton egyébként nem közlekedő csepeli 179-es, az Albertirsai utat kiszolgáló 10-es busz, valamint a rákoskeresztúri vasúti kapcsolatot is biztosító 269-es, 297-es és 298-as Telebusz. – Az előzőekben fel nem sorolt, menetrendjük szerint szombaton nem közlekedő járatok munkanapokon sem járnak majd. E járatok megállóhelyeit más autóbuszok is kiszolgálják, vagy megállójuk rövid gyaloglással elérhető más járatok megállóhelyeiről. Például: o A 122-es busz megállóhelyeiről a 30-as vagy a 196-os busszal lehet a metrót elérni. o A 217E járat megállói a 9-es, a 151-es és a 217-es busszal érhetők el. o A 244-es busz megállóinak nagy részét a 44-es vagy a 244-es járat szolgálja ki. o A 214-es busz megállóhelyei elérhetők a 114-es vagy a 213-as busszal. A 62-62A villamos megállói a 3-as, 28-as és 69-es villamossal érhetők el. – Ideiglenesen szünetel a 100E reptéri buszjárat közlekedése, a repülőtér azonban továbbra is megközelíthető marad a Nagyvárad térről induló 200E busszal. – A VOLÁNBUSZ által üzemeltetett, az agglomerációt és a külső kerületeket érintő egyes buszjáratok menetrendje is változik munkanapokon: o Az 55-ös és a 218-as busz a szombati, o a Budakeszire, Budaörsre, Törökbálintra, Gyálra (az 55-ös kivételével), Pécelre közlekedő autóbuszok az év végi (december 27-31. között érvényes) munkanapi menetrend szerint járnak; o a többi települést kiszolgáló buszjáraton továbbra is az iskolaszüneti menetrend érvényes. – Március 30-tól munkanapokon a MÁV-HÉV Zrt. által üzemeltetett H5-ös, H7-es HÉV-vonalon az iskolaszüneti, a H8-as és H9-es HÉV-vonalon pedig a hétvégi menetrend lépett életbe. A H6-os HÉV már március 20. óta a munkaszüneti napokon érvényes menetrendje szerint jár hétköznap is. Nem járnak a budapesti komphajók és szünetel a Libegő közlekedése is.
Szerző

Megszűntek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok

Publikálás dátuma
2020.04.01. 07:00

Fotó: Népszava
A kormányhoz lojális bírákkal megerősített Kúria megkerülhetetlen, döntése pedig megkérdőjelezhetetlen lesz.
Bár tavaly ilyenkor még úgy volt, hogy idén január 1-jével egy szervezetileg is önálló, új közigazgatási bírósági rendszer kezdi meg működését, nem így történt. Sőt, április 1-től megszűnnek Magyarországon a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. A közigazgatási perekben 2020. április 1-től első fokon nyolc törvényszék (a Fővárosi, a Budapest Környéki, a Debreceni, a Győri, a Miskolci, a Pécsi, a Szegedi és a Veszprémi Törvényszékek) jár majd el területi illetékességgel. A Fővárosi Törvényszék (FT) kizárólagos illetékességi körébe tartoznak majd azok az ügyek, amelyek korábban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság volt kizárólag illetékes. Ilyenek például a vízum- és a hontalansági ügyek. A közigazgatási perekben másodfokon a Kúria jár majd el. Kivételes esetekben – például a gyülekezési ügyekben – a Kúria lesz az első és a kizárólagos fórum.
Munkaügyi perekben április 1-jétől első fokon az illetékes törvényszékek (mind a húsz), másodfokon fellebbezési eljárásban az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria járnak el. A munkaügyi bírósági ügyekben a jogi képviselet a jövőben sem lesz kötelező. Új rendelkezés, hogy a munkáltató felperes a pert kizárólag a munkavállaló alperes belföldi lakóhelye, ennek hiányában a belföldi tartózkodási helye szerinti bíróság előtt indíthatja meg.
Az egész átalakítás a tavaly év végén elfogadott, az "Egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról" címet viselő – 78 jogszabályt módosító – igazságügyi salátatörvényen alapul. A Varga Judit igazságügyi miniszter által jegyzett törvény feladta az elődje, Trócsányi László által szorgalmazott, szervezetileg is különálló közigazgatási bíráskodás koncepcióját. Más utat választott arra, hogy a közigazgatási perekben a kormány érvényesíteni tudja akaratát. Mint emlékezetes, már az előző ciklusban megpróbálkozott a kabinet a közigazgatási bíráskodás átszabásával, ennek lett az eredménye a 2018. január 1-től hatályos új közigazgatási perrendtartás, ám a 2016 decemberében kétharmad híján egyszerű többséggel elfogadott törvény legfontosabb szakaszai – például a közigazgatási felsőbíróság létrehozása – Áder János vétója nyomán elvéreztek az Alkotmánybíróságon. A 2018-ban újból kétharmados többséget szerző Fidesz-KDNP aztán gyorsan munkához látott, még az alaptörvényt is módosították azért, hogy az előző ciklusban tervezettnél is erősebb jogosítványokkal felruházott közigazgatási különbíráskodási rendszert hozzanak létre. Az idevágó törvények hatályba léptek, az eddigi közigazgatási bírák pályáztatása is lezajlott, már csak pár nap volt hátra, hogy az államfő megnevezze jelöltjét a Kúriával egy szintre emelt Közigazgatási Felsőbíróság elnöki posztjára, amikor a kormány tavaly májusban, nem sokkal az EP-választások után bejelentette, kezdeményezi a közigazgatási bírósági rendszer bevezetésének határidő nélküli elhalasztását.
Az azóta végleg elhalasztott Trócsányi-koncepció kezdetektől a nemzetközi és a hazai kritikák céltáblája volt, különösen az államigazgatásból érkező új bíróktól tartottak, illetve azt kifogásolták, hogy az új bírósági rendszer szervezetileg nem az Országos Bírósági Hivatal (OBH), hanem a mindenkori igazságügyi miniszter alá tartozott volna. Ő döntött volna a bírák kinevezéséről, előmeneteléről, a fegyelmi ügyeiről, de a bíróságok költségvetéséről is. A Fidesz Európai Néppárti tagságának felfüggesztése után az EP-választások sem úgy alakultak európai szinten, ahogy a kormánypárt azt várta, vélhetően ennek köszönhető a Fidesz történetében szinte példa nélküli visszakozás.
Ám a kormány nem tett le a közigazgatási bíráskodás átformálásáról. A mostani koncepció lényege, hogy másodfokon minden közigazgatási pert a Kúriára utal, miközben a legfőbb bírói szervet egyéb módokon erősíti meg. Egyrészt megteremtette a személyi átjárást az Alkotmánybíróság és a Kúria között, másrészt, s ez a fontosabb: az új rendelkezések alapján a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni, ettől csak kötelező indoklással térhetnek el a bírák. Sőt, ezt az eltérést is vitathatják a peres felek, erre szolgál az új jogintézmény, a jogegységi panasz. Az ellenzék és jogvédő szervezetek szerint a cél most is ugyanaz, mint korábban volt: a közigazgatási perekben a kormány akarata érvényesüljön.

Áthelyezik az ügyeket

Bár a járvány miatt rendkívüli ítélkezési szünet van a magyar bíróságokon, ez nem befolyásolja a mától életbe lépő átalakítást. A már folyamatban lévő ügyek átkerülnek az érintett törvényszékekre, ahová a már benyújtott keresetleveleket is automatikusan továbbítják. Az érintett ügyfeleket egyedileg tájékoztatják. A járvány idején a bíróságok nyilvános tárgyalást nem tartanak, minden más munka folyamatos.

Egyelőre nincs új elnök az FT-n

Bár eredetileg összehívták március 30-ra a Fővárosi Törvényszék (FT) összbírói fórumát, amely véleményezte volna az FT elnöki posztjára érkezett két pályázatot, már a meghívás napján lemondták a rendezvényt a koronavírus-járványra hivatkozva. Bírói véleményezés nélkül azonban az OBH elnöke nem tud dönteni Fazekas Sándor, illetve Tatár-Kis Péter pályázatáról, pedig az FT-nek több mint két éve nincs rendes, hat évre megbízott elnöke. Fazekas - aki 2012-18 között már volt az FT elnöke - korábbi pályázatát a fővárosi bírák kétharmada támogatta, ám az előző OBH-elnök, Handó Tünde eredménytelennek nyilvánította a pályázatot. Ahogy a következőt is, majd ezután tavaly nyáron Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár sógorát, Tatár-Kist bízta meg egy év határozott időre az FT vezetésével, aki a Balassagyarmati Törvényszéket vezette addig. A mostani pályázatot már az új OBH-elnök, Senyei György írta ki, akinek bizonyos értelemben ez a döntés lesz a próbája. Információnk szerint a fővárosihoz hasonló a helyzet sok helyen, összbírói fórumok nélkül nem lehet a vezetői pályázatokról dönteni, márpedig a járvány idején ezeket nem tartják meg. Ugyancsak halasztást szenved az Országos Bírói Tanács (OBT) póttagválasztása, amit a tervek szerint eredetileg március-áprilisban szerettek volna megrendezni. S. Z. 

Szerző

Térképre kerültek az igazolt betegek is

Publikálás dátuma
2020.04.01. 06:55

A járvány hazai áldozatainak adatai után az Operatív Törzs közzétette a fertőzöttek területi megoszlását is. A kormányzati tájékoztató oldalon térképre rakták a megbetegedések számát megyék szerint bontva. A térkép szerint a megbetegedés leggyakrabban a fővárosban (232) Pest-megyében (98) fordul elő. Győr-Sopronban (26) és Szabolcs-Szatmár megyében(25) csaknem ugyanannyi fertőzött van. Baranya (19) és Csongrád megyében is (17) magas az igazolt megbetegedések aránya. A legkevesebben, a hivatalos adatok szerint mindössze hárman Heves és Békés megyében vannak.
Szerző
Témák
koronavírus
Frissítve: 2020.04.01. 22:38