Nem hisznek a kórházaknak - A legfelsőbb szinteken is megjelennek az egyenruhások

Publikálás dátuma
2020.03.30. 06:00

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Pintér Sándor belügyminiszter, az Operatív Törzs vezetőjének közvetlen irányítása alá került az intézmények készlet- erőforrás- és információgazdálkodása.
Új korszak kezdődik hétfőtől a hazai egészségügyi intézményekben: ma kezdik meg ugyanis munkájukat a kórházparancsnokok. Megbízó levelüket a miniszterelnök írta alá, de arra, hogy ki és hová kerüljön, Pintér Sándor belügyminiszter tett javaslatot. Az intézményekhez kirendeltek munkáját Halmosi Zsolt országos kórházfőparancsnok irányítja: ő eddig az országos rendőrfőkapitány rendészeti helyettese volt. Az egészségügy annyiban nem idegen számára, hogy részt vett az egységes 112-es segélyhívórendszer megvalósításában. Mostantól az lesz a feladata, hogy folyamatosan tájékoztassa a belügyminisztert a kórházi egészségügyi készletekkel kapcsolatos valamennyi fontos adatról. Az országos kórház-főparancsnok helyettese Bedros Róbert, a Szent Imre kórház jelenlegi főigazgatója lesz, várhatóan hozzá futnak be közvetlenül a kórházparancsnokok jelentései. Lapunk úgy tudja, a kórházparancsnoki rendszer bevezetését maga Pintér Sándor belügyminiszter javasolta a kormányfőnek. Az intézmények élén álló vezetők ugyanis egyfajta túlélő üzemmódban menedzselik a kórházaikat, amire sokszor csak a szabályok kijátszásával képesek. Ennek a következménye, hogy "fent" szinte semmit nem tudnak arról, hogy a rendszer valójában miként működik, "lent" pedig nem bíznak a kormányban. Ezt az anomáliát próbálják most feloldani azzal, hogy az adatszolgáltatást, a készletnyilvántartást, a szakemberek munkaerejével való gazdálkodást Pintér Sándor irányítása alá tartozó kórházparancsnokokra bízták. Vasárnap az operatív törzs napi tájékoztatóján Lakatos Tibor ezredes maga is beszélt az ellátórendszer új vezetőiről. Ő úgy fogalmazott: az a kórházparancsnokok feladata, hogy segítsék, támogassák a kórházak tevékenységét a járvány kezelésében. Orvosszakmai kérdésekben nem tehetnek javaslatot, nem hozhatnak döntést. De a készletgazdálkodás, az információáramlás és az objtektumvédelem területén lesz feladatuk. Azt mondta: „Bízunk benne, hogy ezzel is hatékonyan tudjuk támogatni a kórházak tevékenységét, illetve tehermentesíteni tudjuk a kórházi dolgozókat a különböző statisztikai adatszolgáltatásoktól, hogy idejük jelentős részét a kórházi ápolásra tudják fordítani.” A főigazgatók vasárnapig az új rendszerről csak a sajtóból tájékozódhattak. Péntek késő délután ugyan kaptak egy levelet az országos tisztifőorvostól, amelyben újabb kórházakat nevezett meg Müller Cecília járványkórházként, de a parancsnoki rendszerről nem ejtett szót. Utasítása szerint az orvosegyetemek és a megyei kórházak mellé péntektől az Uzsoki, a Bajcsy, a Péterfy, a Szent Imre, a Szent János, a Pest megyei Flór Ferenc kórház, valamint a törökbálinti, a mátraházi, a farkasgyepűi tüdőgyógyintézet, továbbá az Országos Orvosi és Rehabilitációs Intézet és a Budai Egészségközpont is járványkórházként üzemel. Így összesen 29 fekvőbeteg ellátó fogadhat a háziorvosok beutalójával, vagy a mentővel érkező koronavírus fertőzött beteget.

"Hol vannak a tesztek, a maszkok?"

A Népszava birtokába került az egri kórház ápolási igazgatójának levele, amely arról tájékoztatta az intézmény főnővéreit, hogy a hét elején várhatóan minden dolgozó kap majd FFP2-es maszkot, ám azok használatát feltételekhez kötik. "Az ápolók a járvány időszaka alatt mellőzzék az alapozó, a pirosító és az egyéb szépészeti cikkek használatát. Ezek a kozmetikumok nyomot hagynak a maszkon, melyet a sterilizás, fertőtlenítés nem tud semmissé tenni.” Ez a levél tájékoztat arról is: "a sebészeti maszkok használhatóságának meghosszabbítására vasalót lehet alkalmazni, de szükség van mellé selyempapírra vagy más egyéb papírra is, mert a nagy hőfok miatt a sima vasalással hozzáragad a vasaló talpához.” Lapunk kérdésére, hogy ez az eljárás veszélyezteti-e a dolgozók egészségét az Operatív Törzs azt válaszolta: a textilből varrt maszkot mosás után magas hőmérsékletű gőzölésen szokták fertőtleníteni azok, akik ezt használják. A törzs szerint az FFP2 és FFP3 típusú maszkok beszerzése, utánpótlása folyamatos, ezeket pedig nem teszi tönkre a sterilizálás, a védőeszköz funkcióját ezek után is maradéktalanul betölti. „Az egészségügyi dolgozók, közülük is az intenzív és infektológiai osztályok dolgozói minden szükséges speciális védőeszközt megkapnak, az egyszerű sebészi maszkok beszerzése és kiszállítása is folyamatos” – írták végül. Azt az ellentmondást nem oldották fel: ha folyamatos a kiszállítás, akkor miért nem lehet a használt maszkokat kidobni újrafertőtlenítés helyett? Donáth Ferenc belgyógyász, kardiológus főorvos – aki a budapesti Nagy Imre Társaság egyik alapítójaként is ismert – a közösségi oldalán teszi fel nagyon is észszerű kérdéseit a kormánynak arról: "Hol vannak a tesztek, a maszkok, a tabletták?" Mint írta, a magyar miniszterelnök bejelentette, hogy Kínából a járvány elleni személyi védelem céljából millió szám érkezett maszk. "Az én kórházamba nem érkezett! Sem maszk, sem szkafander, sem szemüveg nincs sem több, sem komolyabb, mint eddig volt. Csupán sebészi maszk lóg, ha lóg a nővérek álla alatt. Ezt a változatlan hiányt, máshonnan, más kórházakból is hallom, egyrészt mert érdekel, másrészt mert maguktól megírják a kollégák. Ha nincs a betegágynál dolgozóknál a FFP1-3 maszk, stb. , akkor hol van?” Levélben kért soron kívüli intézkedéseket a védőfelszerelések „ügyében” továbbá egy havi plusz bért is a szakdolgozóknak Orbán Viktor miniszterelnöktől a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara – erről a köztestület alelnöke, Babonits Tamásné nyilatkozott a Medicalonline.hu-nak. Csak azt a választ kapta a kormánytól: levelét továbbították Pintér Sándor belügyminiszternek, az operatív törzs vezetőjének és Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének. Az alelnök szerint, ha konkrét válasz nem is érkezett a kérésükre, volt némi előrelépés a védőfelszerelésekkel és kézhigiénés termékekkel való ellátottságban, védőeszközökhöz jutottak az otthoni szakápolást és hospice ellátást nyújtó kollégáik. Lapunkhoz ennek ellenére is naponta érkeznek jelzések, arról, hogy egy-egy ellátóhelyen az utolsó maszk „lép éppen szolgálatba”. 
Szerző

Koronavírusos a győri jegyző

Publikálás dátuma
2020.03.29. 22:13
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Dézsi Csaba András polgármester a közösségi oldalán osztotta meg a hírt.
"Hétvégén elrendeltem a győri Városháza soron kívüli takarítását és fertőtlenítését. Győr Megyei Jogú Város jegyzőjének koronavírus tesztje pozitív lett. Jegyző úr állapota tünetmentes, kórházi kezelést nem igényel, otthonában gyógyul"

- írta a győri polgármester.

Az esetet jelentette Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának, akik a kontaktok felkutatását és ellenőrzését megkezdték.    A tesztet én is elvégeztettem, az eredmény hétfőn délutánra várható - írta Dézsi.
Szerző

Hiába tagadják: járvány idején is jön az uniós segítség

Publikálás dátuma
2020.03.29. 19:05

Fotó: Shutterstock
Noha a Fidesz szerint Brüsszel nem segít már két gyorssegély is jön: az egyik 301 milliárd forintot, a másik csaknem 213 milliárd forint jelent.
Az utóbbi napokban több fideszes politikus szóvá tette, hogy az Európai Unió nem járul hozzá a koronavírus elleni védekezéshez. Legutóbb Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti delegációvezetője tudatta sajtóközleményben, hogy "az Európai Bizottság pénzügyi javaslatai Magyarországnak sajnos semmilyen plusz forrást nem jelentenek az új koronavírus elleni küzdelemben és a járvány negatív hatásainak a csökkentésében”. Valójában az EU teljes segítségnyújtása egyelőre nehezen számszerűsíthető, mert a közvetlen uniós finanszírozáson túl számos, pénzben most még alig kifejezhető kedvezményt, könnyítést, pályázati lehetőséget, szabályok alóli mentesítést tartalmaz. Ami az azonnali gyorssegélyt illeti, a közösség máris két borítékot nyújtott át a magyar kormánynak. Az egyik 861 millió eurót (301 milliárd forintot) tartalmaz, amit rendes körülmények között vissza kellene fizetnünk Brüsszelnek. Ez a pénz az uniós költségvetésből érkezett, 2019-ben el nem költött előleg, amelynek a visszatérítéséről a rendkívüli helyzetre való tekintettel eltekint az Unió. A másik borítékban majdnem 608 millió euró (csaknem 213 milliárd forint) van, illetve lesz hamarosan, ami az idei évre szóló, az uniós projektek finanszírozásához szükséges hasonló előleg, csakhogy a kifizetését az év közepe helyett előrehozták március-áprilisra. Erről a forrásról Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője számolt be, miután birtokába jutott az Európai Bizottságnak a magyar kormány illetékes tagjaihoz intézett hivatalos levele. Nem tudni, hogy ezt a pénzt később vissza kell-e fizetni, de az biztos, hogy a védekezésre gyorsan mobilizálható, friss támogatásról van szó. Ezen felül Magyarország 4,7 milliárd eurót (1645 milliárd forintot) költhetne a koronavírus járvány és válság leküzdésére azokból a fejlesztési alapokból, amelyeket az év végén lezáruló költségvetési ciklusban más célokra megítélt számára az Európai Unió. Az összeget most át lehetne csoportosítani az egészségügyi ellátórendszer támogatására, védőeszközök beszerzésére, kis- és közepes vállalkozások megsegítésére, a munkanélküliség enyhítésére. A magyar kormány azonban azt állítja, hogy már minden uniós pénzt elköltött, illetve lekötött, nem maradt szabadon felhasználható forrása. Az Európai Bizottság megerősítette, hogy Magyarország és néhány másik tagállam valóban megcímkézte a 2014-2020 közötti időszakban rendelkezésére álló kohéziós támogatást. A bizottsági szóvivői szolgálat kérdésünkre azonban nem kívánt részletekbe bocsátkozni arról, hogy ilyenkor milyen egyéb megoldások jöhetnek szóba, pusztán annyit közölt, hogy a testület “minden opciót mérlegel”. Ujhelyi István több tárca kasszájában lát súlyos tízmilliárdokat, amelyeket szerinte mozgósítani lehetne a koronavírus elleni védekezésre. Az EP-képviselő állítása szerint a Széchenyi2020 programban 47 olyan nyitott pályázat van, amelyet ugyancsak fel lehetne használni a válság enyhítésére. Felszólította a magyar kormányt, hogy számoljon el, mire akarja költeni a 4,7 milliárdot. Rónai Sándor, a DK európai parlamenti képviselője is az EU-s támogatások nyomába eredt, ő az emberi erőforrás programban 43 milliárd, a gazdaságfejlesztési programban 124 milliárd forint elkölthető pénzt talált.

Az Európai Bizottság megnyitotta a mintegy 800 millió euró tartalékkal bíró EU-s Szolidaritási Alapot is. Hozzáférhetővé tette az elbocsátott munkavállalók és az önálló vállalkozók támogatására az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot. Közös közbeszerzési pályázatokat indított egészségügyi berendezések vásárlására, amelyekben Magyarország is részt vesz. Ezen kívül egymilliárd eurót bocsát rendelkezésre az uniós költségvetésből az Európai Beruházási Alap (EBA) számára garanciaként. Az EBA ebből ösztönözheti a bankokat, hogy biztosítsanak likviditást a kis- és közepes vállalkozások, valamint a közepes piaci tőkértékű vállalatok számára.