Előfizetés

Koronavírus: a népesség közel egyötöde különösen veszélyeztetett

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.29. 09:16
Illusztráció.
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A koronavírus-járvány szempontjából különösen veszélyeztetettek az idősebb, 65 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozók, akik a lakosság 19,3 százalékát képviselik Magyarországon - hívja fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján.
A statisztikai hivatal adatai szerint a bölcsődék és az óvodák időszakos bezárása 38,6 ezer bölcsődést és 330,5 ezer óvodást, valamint a szüleiket érintette. A nappali közoktatásban 1,1 millió gyermek és fiatal tanul, akik az iskolapad helyett otthonról, digitális távoktatás keretében sajátítják el a tananyagot, csakúgy mint a felsőoktatásban tanuló 285,1 ezer hallgató. Különösen veszélyeztetettek az 65 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozók, akik a lakosság 19,3 százalékát képviselik. Kiemelt figyelmet kell ezért fordítani az ország elöregedő déli, délnyugati térségeire, valamint a főváros egyes kerületeire, ahol az idős népesség aránya meghaladja az országos átlagot - teszik hozzá. Az 1,9 millió fő 65 éves és annál idősebb lakosság többsége családjával él együtt, és mintegy háromtizedük egyedülálló. Az egyedül élő idősek aránya főként az Alföld és Dél-Dunántúl egyes járásaiban, illetve a főváros kerületeinek többségében lényegesen meghaladja az országos átlagot. Az elemzés kitér arra, hogy az idős gondozottak magas aránya miatt az egészségügyi-szociális terhelés erőteljes növekedése várható. Az önkormányzatok a szociálisan nehéz helyzetben levőket szociális alapszolgáltatásokban részesíthetik, amik a koronavírus-járvány időszakában még inkább felértékelődnek. A tavalyi adatok szerint a legtöbben a szociális étkeztetést (184 ezer) és a házi segítségnyújtást (92 ezer) vették igénybe. Az előbbi a 65 éves és annál idősebb népesség 9,7, az utóbbi pedig 4,9 százalékának könnyíette meg a mindennapjait. Jellemzően a kisebb településeken veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, amelyek jelentősége a járvány idején még inkább felértékelődik, és az igénybevevők köre átmenetileg jelentősen bővülhet.

Megfertőződött az autópiac is: ha belátható időn belül nem cseng le a járvány, bedőlhet

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.03.28. 07:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A pánik és a szigorodó EU-szabályok egyaránt drágulást hoznak, ha egyáltalán találunk még nyitva kereskedőt.
A koronavírus-járvány dermesztő hatást gyakorol az európai autóiparra és -kereskedelemre: az Európai Bizottságnak át kellene gondolnia a 2020-ra tervezett károsanyag-kibocsátási büntetések elhalasztását - vélekedett a Népszavának Gablini Gábor, a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének (Gémosz) elnöke. Ez némi levegőhöz juttatná a gyártókat, a kereskedőket és a vevőket. Ellenkező esetben még kaotikusabbá válhat a piac: nem tudni, mely gyárra miként hat a szigorítás és a járvány. A legfertőzöttebbnek számító Olaszországban a gyártás és a forgalmazás leállt. Ágazati szakértők szerint a szalonok Magyarországon is bezárhatnak. A Gémosz-elnök szerint a válsághelyzet miatt meg kellene őrizni az utazás lehetőségét. Ezért, ha megkötésekkel is, de a márkaszervizek működését fenn kell tartani. Online bejelentkezéssel, időpontfoglalással, fizetéssel elkerülhető a szerelők és az ügyfelek személyes találkozása. Idén január-februárban még a használtautó-piacon sem szólt a vészcsengő. A kereskedők joggal számolhattak kedvező üzletmenettel, így a tavalyi 155 ezer darabhoz hasonló behozatallal. Ma már látszik, hogy ebből nem lesz semmi: a járvány térdre kényszerítheti az ágazatot. A használtautó-kereskedések jelentős része bezárt. Másutt csak telefonos egyeztetés után fogadják a vevőket. Március első napjaiban 30-40 százalékkal csökkent a forgalom, de azóta a visszaesés eléri a 60-70 százalékot – közölte a Népszavával Fojt Attila, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének (MGOE) elnöke. A szakember borúlátó. A forintgyengülés 6-8 százalékot dob a behozott használtautók árán. A beszerzés se egyszerű, hisz szinte az összes európai ország szigorú határellenőrzést vezetett be. Gyakoriak a több órás várakozások az átkelőknél. Ha a magyar kamionos oda és vissza át is küzdi magát az akadályokon, mikor hazatér, kétheti karantén várja. Ezt nagyon kevesen vállalják. A járvány 3-4 hónapos elhúzódása már drámai hatással járna az ágazatra. Megjósolhatatlan, mikor és milyen formában éledhet újjá a gazdaság, hányan maradnak tartósan munka nélkül, miként alakul a vásárlóerő. Amúgy sem valószínű, hogy az emberek azonnal gépkocsit vesznek. Nem látható, hogy a járványválság után miként szerezhető be nyugaton használtautó. Az új gépjárművek drágulása miatt nőhet a kereslet a használtak iránt, ami feljebb tornázhatja az árukat. A munkahelyek védelmében itt is szükség lenne kormánysegítségre, akár járulékcsökkentésre: a kapcsolódó javaslattal már foglalkozik az MGOE. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) 155 ezer új személyautó és 26 ezer kishaszonjármű forgalomba hozataláról szóló jóslata valószínűleg már álom marad. Az első két hónapban, a fertőzéspánik előtt még csak csekély forgalomcsökkenést észleltek, főleg a tavalyról átcsúszott vásárlások és forgalombahelyezések miatt. Az idéntől érvényes EU-szabályok szerint az új autók kilométerenként legfeljebb 95 gramm szén-dioxidot bocsáthatnak ki. Efölött minden gramm 90 euróba kerül. Ez akár ezer euróval is növelheti a gépkocsi árát. Azok a gyárak, amelyek belátták, nem képesek e szintre csökkenteni a kibocsátást, a büntetést eleve beszámítják az árba. De a kapcsolódó fejlesztések is drágítják a terméket. A nagy gyártók igyekeznek megszabadulni azoktól a 2020-tól már csak büntetéssel értékesítheő készleteiktől. Ráadásul a szigorítás miatt a választék is jelentősen szűkül. Csak az uniós előírások legalább 10 százalékos drágulást hoznak. A következő mélyütést a zuhanó forintárfolyam vitte be. Nem zárható ki, hogy az amúgy is pangó piacon a kerekedők további áremelésre kényszerülnek. A szakemberek szerint a drágulás főképp a kis- és alsóközép-kategóriás modellek keresletét vetheti vissza. A létbizonytalanság és a jövedelem-csökkenés miatt itt is érzékelhetően visszaesett a kereslet.

Átmeneti segély kellene: százezrek veszíthetik el állásukat a következő hónapokban

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.03.28. 06:40

Fotó: Népszava
A járványkrízis gazdasági kárainak enyhítésére átmeneti segélyt és szolidaritási alapot javasol Herczog László közgazdász. Szaktársai főképp gyors cselekvésre sarkallják a kormányt.
Bár már a kormány is egyre többször utal arra, hogy hamarosan tízezrek veszítik el munkájukat a kornavírus-járvány miatt, aminek egyre kevésbé látni a végét, a kabinet továbbra is azzal számol: akik most munkanélkülivé válnak, pár hónap alatt állást találnak. Az innovációs tárca pénteki közleményében azt írta: becslések szerint tízezres nagyságrendben szűnhetnek meg álláshelyek tavasszal. A kormány gazdaságvédelmi intézkedései - a vállalkozók átmeneti adómentessége, a járulékfizetési kötelezettség elengedése, a hiteltörlesztések felfüggesztése és a munkavállalási szabályok rugalmasabbá tétele – azonban hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint csak márciusban 30-40 ezer állás szűnhet meg. Az április még rosszabb lehet, a végső szám pedig a sok százezret is elérheti. A legfeljebb három hónapra járó álláskeresési járadék folyósítási idejét ennek ellenére nem tervezik meghosszabbítani. Herczog László közgazdász, volt munkaügyi miniszter szerint be kellene látni: rengetegen önhibájukon kívül vesztik el hamarosan munkájukat. Ezt rendszerszinten kell kezelni, és gyorsan kell cselekedni, mert az embereknek nincsenek tartalékaik – hangsúlyozta lapunknak. Ezért egy olyan munkanélkülisegély-típus bevezetését javasolja, amiben mindenki részesülhetne, aki átmenetileg elvesztette jövedelemét. Akár azért, mert megszűnt a munkája, akár azért, mert kormányrendelet tiltotta meg a vállalkozás, szolgáltatás folytatását, akár pedig azért, mert hozzátartozójáról kell gondoskodnia, de távmunkára nincs lehetősége. E segélyt Herczog László szerint a veszélyhelyzet megszűnéséig kellene fizetni, összege pedig a szerződés szerinti díjazás 60 százaléka, de legfeljebb a minimálbér lehetne. A közgazdász emellett egy központi szolidaritási alapot is sürget, amiből gyorssegélyeket lehetne adni a nehéz helyzetbe kerül családoknak, nyugdíjasoknak. Ennek forrása a költségvetési támogatáson és az adományokon túl egy szolidaritási adó lenne.

Közgazdászok komolyabb lépéseket sürgetnek

Hazai közgazdások nyílt levélben kérik gyors cselekvésre a kormányt. Szerintük a nagyobb arányú egészségügyi befektetések az életek mellett a gazdaságot is megmentenék. Szorgalmazzák a vállalatok és a nehéz helyzetbe került emberek-önkormányzatok támogatását. A cégeket a munkaerő megtartásában kell segíteni, de a munkanélküli ellátás idejének és összegének emelését is indítványozzák. A lehető leggyorsabb, kibővített gazdasági csomagot szorgalmaznak a bajba jutottak megsegítésére. A legfontosabb, hogy minél előbb lépjünk, nehogy túl késő legyen – fogalmaz a másfél száz levélíró. P. ZS.