Elutasított fizetési sapka

Publikálás dátuma
2020.03.30. 11:00
A Bayern elfogadta volna a fizetési sapkát, európai bevezetés esetén
Fotó: BERND THISSEN/DPA / AFP
A labdarúgócsapatok költségeinek csökkentése érdekében a havi járandóságok felső határának bevezetését javasolták Németországban, de más országok nem kérnek ebből.
Rengeteg klubnak okoz komoly anyagi nehézséget, hogy a koronavírus miatti kényszerszünetben is fizetést adjon az alkalmazottainak, miközben nincsenek bevételei. Németországban fölmerült a fizetési sapka bevezetésének ötlete, az elképzelést bizonyos feltételek teljesülése esetén a Bayern München is támogatja. A bérek maximalizálására készített javaslat szerint a felső határt úgy kellene meghatározni, hogy a klubok a több hónapos leállás alatt se menjenek csődbe. Német sportközgazdászok szerint a Bajnokok Ligájában szereplő csapatoknál akár 70 százalékkal is csökkenhetne a játékosok fizetése.
„Jónak tartjuk az ötletet, annak ellenére, hogy mi stabil lábakon állunk és akár egy több hónapos kényszerszünet sem jelentene nagy gondot – hangsúlyozta Uli Hoeness, a Bayern München elnöke. – Tisztában vagyunk vele, hogy a járvány elhúzódása sok helyen csődhelyzetet idézhet elő, és mi azt szeretnénk, ha minden klub túlélné ezt a nehéz időszakot, ezért minden elképzelést támogatunk, ami segít annak elkerülésében, hogy egyesületek szűnjenek meg. Viszont ez csak akkor járható út számunkra, ha egész Európában kötelező jelleggel egységesítik a fizetések felső határát. Ellenkező esetben hátrányba kerülnénk a külföldi riválisokkal szemben, ebbe viszont már nem megyünk bele. Az is feltétel persze, hogy ez jogilag megoldható legyen.”
Martin Stopper jogász szerint a fizetések módosítása csak úgy lehetséges, ha közös megegyezéssel történik, szezon közben pedig egy ilyen módosítás az esélyegyenlőséget is sértheti.
„Csak akkor tudom ezt elképzelni, ha az országos futballszövetségek fölött álló szervezet, az UEFA vagy az Európai Unió ír elő mindenkire kötelezően érvényes fizetési sapkát – mondta Stopper. – Normális esetben ez elképzelhetetlen lenne, de most rendkívüli helyzetben vagyunk, amikor születhetnek rendkívüli döntések is. Egyébként igazságosabb lenne a fizetési sapka, hiszen a 100 méteres síkfutásban is mindenki a rajtvonalról indul, senkinek sem engedik meg, hogy 50 méter előnnyel vágjon neki a távnak.”
Mark-E. Orth, sportjogász szerint az EU nem írhatja elő kötelezően a fizetési sapka bevezetését. Erre az UEFA-nak van elvi lehetősége, de az Európai Labdarúgó-szövetség is pereket kockáztatna ezzel, ezért nem várható, hogy bevezetné a fizetések maximalizálását.
„Fizetési sapkát az amerikai profi sportokban is úgy vezettek be, hogy erről a klubtulajdonosok megállapodtak egymással, nem fölülről jött a döntés – jelentette ki a szakember. – Az európai futballban erre nem látok esélyt, annyira különbözőek az érdekek. Németországon belül születhet ilyen döntés a klubok egyetértésével, az is elképzelhető, hogy más országokban is lesznek ilyen lépések, de az egész kontinensen ez szinte kizárt. A milliárdos befektetők tulajdonában lévő klubok nem fognak belemenni egy ilyen megállapodásba.”

Négy havi fizetésről mondtak le a Juventusnál

Négy havi fizetésükről mondtak le a játékosok a Juventus labdarúgócsapatánál. A futballisták és edzők a márciusi, áprilisi, májusi és júniusi járandóságaikat nem veszik fel. A klub közleménye szerint ezzel a lépéssel a labdarúgók 90 millió eurót spóroltak meg az egyesületnek. A torinói egylet vezetői közleményben mondtak köszönetet a játékosoknak, illetve bejelentették: ha esetleg májustól tétmeccseken szerepelhetne az együttes, akkor újratárgyalnak a fizetésekről.

Az angol és francia rögbibajnokságban van felső határ

Európában az angol és francia rögbibajnokságban létezik fizetési sapka. Az angol Premiershipben 1999 óta írják elő a fizetések felső határát. Jelenleg tizenkét csapat szerepel a legmagasabb osztályban, a címvédő Saracens csapatától a mostani szezon előtt 35 pontot levontak, mert az elmúlt három évben megszegte a fizetési sapkára érvényes szabályokat. A klubnak 54 millió font büntetést is kellett fizetnie. Franciaországban 1998 óta maximalizálták a fizetést a legmagasabb osztályban, a Super League-ben. Egy klub keretében maximum 25 játékos lehet, akik havonta nem kaphatnak összesen 1,825 millió fontnál többet. A Super League-ben három évente vizsgálják felül a csapatok rajtengedélyeit, érdekesség, hogy jelenleg tíz angol, egy-egy francia és kanadai együttes alkotja a mezőnyt. A bajnoki címről döntő mérkőzést – ezek után talán nem meglepő – minden évben a manchesteri Old Traffordon rendezik. 

A legbarátibb rivalizálás

Publikálás dátuma
2020.03.30. 10:00

Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
Roger Federer és Rafael Nadal 16 éve csatázik egymással, ez idáig összesen 39 Grand Slam-győzelmet hoztak össze.
Minden idők két legeredményesebb férfi teniszezője a svájci Roger Federer és a spanyol Rafael Nadal. Első meccsüknek az évfordulója éppen a napokban volt, ugyanis 2004. március 28-án feszültek egymásnak Miamiban. Az akkor lófarokba kötött frizurát viselő svájci nem sokkal korábban ért fel először a világranglista élére, míg a mindössze 17 éves spanyol a torna 32. kiemeltje volt, így kerültek egymás útjába a harmadik fordulóban.
A 22 éves svájci kiváló formának örvendett, a 2003-as wimbledoni sikere után 2004 elején az Australian Opent is megnyerte, kétszeres Grand Slam-bajnok volt. Ennek ellenére a fiatal spanyol meglepetésre 6:3, 6:3-ra behúzta a meccset.
„Nem vagyok meglepve, sokat hallottam már róla” – mondta Federer az elveszített találkozó után, arra azonban talán ő sem gondolt, hogy Nadal és ő idővel a férfi szakág legeredményesebb játékosaivá válnak.
Grand Slam-tornán csak egy évvel később futottak össze, Nadal a 2005-ös Roland Garros elődöntőjében négy szettben győzte le a svájci világelsőt, a fináléban Mariano Puerta ellen pedig első GS-győzelmét is megszerezte. Ezt követően már egyértelműen kettejük rivalizálásáról szóltak a hírek, Federer nyerte a legtöbb kemény pályás és füves tornát, míg Nadal salakon volt megállíthatatlan. Ez az időszak a svájci pályafutásának csúcsát jelentette, tíz egymást követő Grand Slam-döntőbe (2005. Wimbledon – 2008. Ausztrál Open) jutott.
Rivalizálásuk csúcspontjának a 2008-as wimbledoni döntő tekinthető, Federer személyre szabott, monogrammal ellátott kardigánban lépett a centerpályára, ahol az elmúlt öt évben nem talált legyőzőre. A svájci maga volt az elegancia, a spanyol ezzel szemben egy háromnegyedes rövidnadrágban és trikóban érkezett, úgy nézett ki, mint egy kalóz, aki zsákmányszerző portyára indult. Nadal végül egy majdnem ötórás küzdelem után letaszította trónjáról a királyt.
Federer nehéz időszakon ment ekkor keresztül, az év elején mononukleózis gyötörte, egy olyan betegség, ami több profi sportolónak a karrierje végét jelentette. Kettejük párharcai a következő években rendkívül egyoldalúvá váltak, mondhatni megszűnt párharcnak lenni: Federer 2014-es ütőváltásáig 19 találkozóból 15-öt nyert meg a spanyol, akinek játékstílusa egyszerűen kioltotta a svájciét.
Nadal 2009 elején pályafutása során először – s eddig egyben utoljára is – megnyerte az Australian Opent, ezt követően azonban szülei válása miatt depressziós lett. „Megnyertem az Australian Opent, és hazafelé mondta el apám, hogy nincs minden rendben otthon, azonnal tudtam, hogy ennél sokkal nagyobb a baj. Egyszeriben az otthonom, ahol mindenki jól érezte magát, ahol jó hangulatú közös vacsorákat tartottunk, ahol a béke honolt, a gyász helye lett. Apám elköltözött és a hiánya, a rossz hangulat tönkretette a mindennapokat” – írja Nadal önéletrajzi könyvében.
A spanyol aztán 2010-ben pályafutása legjobb évét produkálta, hiszen három GS-tornát is megnyert, a US Openen aratott sikerével pedig neki is meglett a karrier Grand Slam, azaz mind a négy nagy viadalon volt már legalább egy győzelme.
A svájci pályafutása ekkor került gödörbe, 2010-es AO-sikere után legközelebb 2012-ben, Wimbledonban győzött. Federer gyengébb teljesítményének hátterében ez idő tájt az is állhatott, hogy 2009 nyarán ikrei születtek – felesége aztán 2014 májusában újabb ikerpárnak adott életet.
Novak Djokovic ugyan 2008-ban nyert már egy Grand Slamet, igazán 2011-ben törte meg a spanyol és a svájci egyeduralmát, ráadásul Andy Murray színre lépésével egyre ritkábbá váltak a Nadal-Federer döntők. A svájci életkora, a spanyol pedig sérülései miatt veszített robbanékonyságából, a 2015-2016-os időszakban úgy tűnt, egyikük sem lesz képes már több GS-címet nyerni.
A 2017-es esztendő aztán váratlan fordulattal indult, mindketten bejutottak az Australian Open döntőjébe. Federer zsinórban ötödször is legyőzte Nadalt, aki ellen felfejlesztett fonákja hozta meg az áttörést. Federer négy GS-győzelem mentes év után örülhetett, azóta még kétszer – legutóbb 2018-ban Melbourne-ben. Nadal az ominózus 2017-es meccs óta már öt GS-sikert számlál, s mindössze eggyel van lemaradva a 20-szal rendelkező svájci mögött.
A hosszú évek alatt kölcsönös tisztelet és megbecsülés alakult ki közöttük, és ez tette igazán nemessé a „Fedal” néven elhíresült rivalizálást. Egymás segítségével válhattak csak igazán a sportág felelős nagyköveteivé.

Mindketten segítenek

A koronavírus-járvány miatt egyelőre megjósolni sem lehet, mikor folytatódhat a teniszszezon, de Federer – februári térdműtéte miatt egyébként is kihagyott volna jó néhány hónapot – egymillió svájci frankot ajánlott fel olyan családoknak a segítségére, akiket hátrányos helyzetbe hozott a világjárvány. Eközben Nadal a kosárlabdázó Pau Gasollal kampányt indított, a közösségi felületeikre feltöltött videoüzenetben ösztönöznek arra, hogy a helyi vöröskeresztnek összegyűjtsenek 11 millió eurót.

Szerző

UEFA: lehet, hogy vége az idénynek

Publikálás dátuma
2020.03.29. 17:10

Fotó: ROBIN VAN LONKHUIJSEN / AFP
Aleksander Ceferin elnök szerint A, B és C terve is van az idény befejezésére az Európai Labdarúgó-szövetségnek (UEFA).
„Senki sem tudja, mikor lesz vége a világjárványnak. Van A, B és C tervünk attól függően, hogy május közepén, júniusban, vagy június végén kezdhetjük újra. Ha utóbbi időpontban sem lehet elkezdeni játszani, akkor valószínűleg az idényt nem sikerül befejezni” – mondta a szlovén sportvezető a La Repubblica című olasz napilapnak.
Ceferin azt a lehetőséget még elképzelhetőnek tartja, hogy a következő szezon később kezdődne, így annak elején zárnák le a 2019–2020-as sorozatokat. Ehhez viszont át kell dolgozni a lejáró szerződéseket és az átigazolási időszakot. A játékosok szerződései általában minden évben június 30-ig érvényesek. Ha a szezont meghosszabbítják júliusig vagy augusztusig, akkor a futballistákkal kötött és idén lejáró megállapodásokat is módosítani kell. Azt viszont Ceferin nem tudja elképzelni, hogy ez európai döntőket, így a Bajnokok Ligája és az Európa-liga fináléit nézők nélkül bonyolítsák le.
A BL-ben március 11-én, az El-ben másnap rendezték az utolsó meccseket, mielőtt az UEFA a koronavírus-járvány terjedése miatt felfüggesztette a sorozatok folytatását. Érdekes kérdés lehet és vitára adhatnak okot azok a párharcok, melyek első felvonását zárt kapuk mögött játszották, a visszavágóra viszont már nézők előtt kerül sor. Ennek a helyzetnek a kezelésére egyelőre nem áll rendelkezésre megoldási javaslat. 
Mind a két sorozat a nyolcaddöntőnél jár. A férfi Bajnokok Ligája döntőjét Isztambulban, a női finálét Bécsben, az Európa-liga idénybeli utolsó meccsét Gdanskban játszanák.
Szerző
Témák
labdarúgás UEFA