Előfizetés

Könyökpuszi, vállveregetés: a kormánypárti képviselők tesznek a távolságtartásra

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.03.28. 18:55
Orbán Viktor könyökpuszit ad ferihegyi reptéren, 2020. március 24-én. A jelenetet nem túl nagy távolságból Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter figyeli
Fotó: Orbán Viktor /Facebook
Miközben naponta ezerszer halljuk, hogy maradjunk otthon, az idősek ne menjenek sehova, az ősz hajú fiataldemokratákról lepereg a figyelmeztetés.
Orbán Viktor puszta kézzel simítja végig a Kínából küldött védőfelszerelés-szállítmány fóliacsomagolását a ferihegyi reptéren. 
Szelfizéshez szorosan egy kínai rakodómunkás mellé áll, majd kedélyesen könyökpacsizik. 
Szijjártó Péter sem ijed meg holmi vírusveszélytől: bár körülötte mindenki maszkot visel, a külügyminiszter fedetlen arccal száll le a szófiai reptéren – de az sem ijeszti el, ha március 28-án Matolcsy György jegybank-elnökkel kell ölelkeznie. 
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető pedig szinte vállt vállnak vetve számolt be a kormány gazdaságmentő intézkedéseiről, március 22-én.
A kormánypárti politikusok Facebook-ra töltött fotói alapján úgy tűnhet, mintha a koronavírus-járvány valami messzi, közvetett fenyegetés lenne, ami nem képes feljutni a NER mindig napsütötte csúcsaira. Némileg disszonáns közben tudni, hogy 
az operatív törzs hetek óta mantrázza több millió magyarnak: ne menjenek az utcára, de ha mégis, tartsunk egymástól egy-másfél méteres távolságot.

Szombat óta már azt is rendelet írja elő, hogy a párok is másfél méteres védőtávolságot betartva sétálhatnak, ha nem élnek egy háztartásban.

Harrach nem tehette meg, hogy otthon marad

Az időseket különösen védi most az állam, nekik szintén hetek óta nem javasolják ogy akár egy vásárlás miatt is kimozduljanak az utcára. Ehhez képest, március 23-án a Parlament felsőháza tele volt ősz hajú fiataldemokratával és kereszténydemokratával, akik mind igennel szavaztak a felhatalmazási törvény házszabálytól való eltéréssel való tárgyalásáról. Köztük volt a 68 éves Pesti Imre (Fidesz), a 71 éves Lezsák Sándor (Fidesz), a 73 éves Harrach Péter (KDNP) és a 76 éves Latorcai János (KDNP) is.
Harrach afféle magyarázom a bizonyítványom-stílusban a Facebookon indokolta, miért vett részt a szavazáson. "Rövidesen indulok a Parlamentbe. Magánemberként tudom, hogy itthon kellene maradnom, mert ez ad biztonságot. Közéleti szereplőként ezt nem tehetem. Fontos döntés várható. A veszélyhelyzet fenntartására addig van szükség, amíg a járvány tart. Válságkezelésben a jelenlegi kormány a legjobb, ezt többször bizonyította, szemben azzal a szerencsétlenkedéssel, amit elődei produkáltak, és amit neki kellett helyrehozni" - írta.

Egymás nyakán ültek a Parlamentben

A Parlamentben egyébként úgyis egymás nyakán ültek a képviselők a kérdéses szavazás napján, március 23-án, hogy a felsőházi termet használták, hogy nagyobb távolságot tudjanak tartani egymástól – oldalirányban. A padsorok közelsége miatt azonban legfeljebb 30-40 centiméter lehetett közöttük.  
 A bejárás és a helyben történő szavazás miatt több ellenzéki képviselő is kiakadt: Szabó Tímea, a  Párbeszéd társelnöke  és a független Szél Bernadett is arról beszél közösségi oldalán, hogy az Országgyűlés átállhatott volna online működésre, ahogy ez a HVG cikke szerint  a lengyel alsóháznak is sikerült.
Körülnéztünk az ellenzék oldalán : a parlament.hu adatai szerint  a szavazáson ők is nagy számban vettek részt személyesen, hogy leszavazzák az indítványt vagy tartózkodjanak, de  hárman el sem jöttek (a Fidesz részéről csak Vitányi István merészelt ilyet tenni). Összesen kilencen választották az előre bejelentett hiányzás módszerét, főleg a jobbikosok, de néhány LMP-s, MSZP-s is. 
Az ellenzéki pártvezetők Szabó Tímeához hasonlóan az otthonmaradást vagy az önkénteskedést propagálják. Gyurcsány Ferenc házi videókban üzenget, Tóth Bertalan szocialista pártelnök pécsi önkéntesként vásárol be időseknek, míg az MSZP-s képviselők bérükből 15 millió forinttal segítik a járvány elleni védekezést. Az LMP elnöksége is reagált a járványhelyzetre, csütörtöki ülésüket már videókonferencián tartották meg - derül ki Kendernay János társelnök bejegyzéséből. A Jobbik, ha lehet, a jelenleginél jóval szigorúbb kijárási tilalmat fogadtatna el: Jakab Péter, a Jobbik elnöke az Alfahírnek azt mondta: a kormány olyan korlátozást fogadott el, ami inkább az utcára csalja az embereket. (Cikkem korábbi verziójában tévesen írtam, hogy Jakab Péter igennel szavazott a házszabályról való eltérésre - valójában nemmel voksolt. Gyurcsány Ferenc pedig részt vett a szavazáson, és nemmel voksolt.  A tévedésért elnézést kérek az érintettektől és az olvasóktól  - a szerző.)

A kormány nagyon nem mond igazat az EU-s segítséggel kapcsolatban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.28. 18:52

Fotó: Christian Creutz / Európai Parlament
Ujhelyi István szerint tucatnyi uniós eszköz van, amit használhatnánk a koronavírus elleni védekezésben.
Újabb uniós forrásokról és támogatási eszközökről számolt be Ujhelyi István európai parlamenti képviselő Fcebook-oldalán tartott rendhagyó sajtótájékoztatóján. Ezeket Magyarország a koronavírus elleni védekezésben használhat, de a kormány letagadja őket. Ezzel az MSZP politikusa ismét cáfolta azokat a kormányzati állításokat, miszerint az Európai Uniótól hazánk semmilyen segítséget nem kap. „Jól érzékelhetően az ország jelentős része kételkedik Orbán Viktor és kormánya szavahihetőségében, erre az uniós támogatások kapcsán elhangzó súlyos hazugságok alapot is adnak – fogalmazott Ujhelyi, emlékeztetve arra, hogy a kormány hivatalos közlései szerint hazánk egyedül Kínától és a Türk Tanácstól kapott segítséget a koronavírus elleni felkészüléshez. Ujhelyi szerint ehhez képest tényszerűen bizonyítható, hogy az európai közösség közel kétezer-milliárd forintnyi forrás felhasználást teszi lehetővé Magyarország esetében. Ez egyébként - mutatott rá a szocialista EP-képviselő - annak a 37 milliárd eurós európai mentőcsomagnak a része, amelyről a fideszes EP-képviselők is szavaztak az Európai Parlament csütörtöki rendkívüli ülésén. Ujhelyi korábban már bemutatta azt a levelet, amelyet Elisa Ferreira, a kohézióért és reformokért felelős biztos, valamint Nicolas Schmit munkahelyteremtésért felelős uniós biztos küldött még március elején Kásler Miklós és Palkovics László minisztereknek. Ebben a levélben értesítették ki az Orbán-kormányt arról, hogy az első mentőcsomag részeként a magyar kormánynak nem kell visszafizetnie az európai strukturális és beruházási alapokból származó előfinanszírozások összegét, ami Magyarország esetében 861 millió euró. Sőt, a Bizottság döntése értelmében ez az összeg kiegészül a 2020-ra vonatkozó előfinanszírozási kerettel is, amely további 607 millió euró; vagyis nagyjából 520 milliárd forintnyi uniós forrás máris az Orbán-kormány rendelkezésére áll. Ujhelyi István rámutatott arra is, hogy miközben Magyarország közel kétezer-milliárd forintnyi támogatásra (5,6 milliárd euró) számíthat a koronavírus kapcsán megnyitott európai mentőcsomagból, addig más tagországok ennél szerényebben kerettel számolhatnak. Csehország és Horvátország például „csak” 1,1 milliárd eurót kap, de nálunk kevesebb forrásra számíthat Románia (3 milliárd euró) és a súlyos krízisben lévő Olaszország (4,1 milliárd euró) is, egyedül Lengyelországnak jut a miénknél nagyobb uniós támogatási keret. Az MSZP EP-képviselője szerint hazugság a kormány azon érvelése is, miszerint ezeket a pénzeket már előre lekötötték, ezért nem lehet átcsoportosítani. Ujhelyi az Európai Bizottság levelére hivatkozva cáfolta a Fidesz érveit, mondván egyértelmű, hogy a felszabadított összegről Magyarország még nem küldte el Brüsszelnek a számláit, vagyis ezeket a forrásokat igenis át lehet csoportosítani most a koronavírus elleni védekezésre, az Unió erre a lehetőséget megadta. „Felszólítom a kormányt, hogy számoljon el tételesen a nyilvánosság számára, hogy mire akarta elkölteni ezt az irdatlan mennyiségű pénzt! Melyek azok a halaszthatatlan projektek, amelyek miatt a kormány nem akarja ezt az összeget a koronavírus elleni védekezésre fordítani! Csak nem olyan pályázatokról van szó, amelyeket már a haveri körnek ígértek oda? Ha csak egy ilyen is van, akkor világossá válik, hogy a Fidesznek megint fontosabb volt Mészáros Lőrinc valamelyik cégét kitömni, mint kezelni a magyar családok helyzetét a járvány idején!” – fogalmazott közösségi oldalán Ujhelyi István. Az MSZP európai politikusa a szombati sajtótájékoztatóján azt is közölte, hogy tizenkét különböző uniós eszköz és program áll rendelkezésre, amelyet a kormány használhatna a védekezésben, például az egészségügyi intézmények fejlesztésére vagy a munkahelyek védelmére. Ujhelyi megemlítette, hogy a Miniszterelnökségnél például van egy olyan 13 milliárd forintos uniós keret, amelyet lakossági kommunikációra kötöttünk le, de most az EU döntése értelmében a koronavírus elleni védekezéshez is felhasználhatnánk. Ujhelyi szerint hasonlóképp mozgósítható uniós összegek vannak például a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál (10 milliárd forint) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (64 milliárd forint) kasszájában is. A szocialista EP-képviselő hozzátette, hogy a Széchenyi2020-programban jelenleg 47 nyitott pályázat van, amelyeknek szinte mindegyikét a védekezésre is fel lehetne használni, ha erről a kormány meghozná a szükséges döntést. Ujhelyi István szerint a kormányzat ehelyett hazudik a magyar társadalomnak, hazudik az Európai Uniónak és hazudik az európai parlamenti képviselőknek is, pedig inkább a bizalmat kellene építenie az európai partnerek és a magyar emberek felé is ebben a súlyos válsághelyzetben.

Ne felejtse, vasárnap óraállítás! És lehet, hogy ez az utolsó ilyen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.28. 16:48

Fotó: Mónus Márton / MTI
Ha a parlament a normál időszámítást választja állandónak, nem lesz több tavaszi óraállítás, amikor elveszítünk egy órát.
Vasárnap kezdődik a nyári időszámítás, az órákat éjjel 2 órakor 3 órára kell állítani. Az óraátállítás miatt változik egyes tömegközlekedési járatok menetrendje. A MÁV közlése szerint az eredetileg 2 és 3 óra között induló belföldi személyszállító vonatokat 3 órakor indítják el. Azok a belföldi vonatok, amelyek 2 óra előtt indulnak, már a nyári időszámításnak megfelelően, 60 perccel később érkeznek a következő állomásra. A jelenleg csak belföldön közlekedő Dacia nemzetközi vonatot Lőkösháza állomáson éri az óraigazítás. A vonat Lőkösházáról már a nyári időszámítás szerint 3 órakor indul a Keleti pályaudvarra. A Keleti pályaudvarról szombat 20.40-kor induló, München és Budapest között közlekedő Kálmán Imre EuroNight vonat körülbelül egy órával később érkezik meg Münchenbe. Az onnan Budapestre közlekedő vonat szintén körülbelül egy órával később érkezik meg vasárnap délelőtt - írták. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tájékoztatása szerint az óraátállítás egyes járatokat menetközben ér, így a 918-as, a 938-as, a 940-es, a 943-as, a 948-as, a 956-os, a 964-es, a 980-as, a 990-es, a 992-es, a 994-es, a 996-996A, a 998-as és a 999-es busz esetében egy-egy indulás időpontja változik. Az egész állítgatás oka az energiamegtakarítás. A lényeg, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni. A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágításánál jelentkezik. Jó ideje már egyre hangosabbak az óraállítás ellenzői, akik azzal érvelnek, hogy az ezzel megnyert igen csekély mennyiségű energia nincs arányban azzal a megterheléssel, amit az évi kétszeri időeltolás okoz az emberi szervezetnek. Az érvek - és az állítgatásról szóló uniós felmérés eredménye, mely szerint az európai polgárok 80 százaléka eltörölné a két óraállítást - meggyőzték Az EU-t is. A tavalyi döntés értelmében 2021-ben megszűnik Európában a kötelező átállítás, a tagországok pedig még az idén maguk eldönthetik, hogy a normális, "téli" időszámítást alkalmazzák állandóan, vagy pedig az attól egy órával eltolt nyárit. Mindkettő mellett lehet egyébként érvelni, a bármelyiket választjuk is, lesznek hátrányok. A természetes időszámítással nyáron már kora hajnalban - a leghosszabb nappalokon bőven fél négy előtt - világos lesz, viszont este háromnegyed nyolckor lemegy a nap, a nyári választása esetén pedig télen is egy órával tovább lesz világos (azaz december végén, január elején is öt óra körül megy le a nap, viszont reggel nyolc után világosodik csak. A tudományos ajánlás egyébként - elsősorban élettani szempontból - a normális idő alkalmazása, persze az emberek túlnyomó többsége jobban szereti, ha este tovább van világos. (Meg a nyári időszámításnak már a neve is sokkal pozitívabb csengésű, mint a téli.) A döntést mindenesetre nem lehet sokáig halogatni, mert nincs már sok idő. Október 25-én még minden országban visszaállítják az időt a normálisra, és ahol azt választják állandónak, többet nem is tekergetnek. A nyári időszámítást választók még egyszer, 2021 március 28-án visszaállítanak egy órát, és azzal az EU-ban vége az évi két óraállításnak.