Szabad szemmel: a fél világ Orbán felhatalmazási törvényével foglalkozik

Publikálás dátuma
2020.03.28. 08:29

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 28.
Politico A Bizottság megvizsgálja, hogy a koronavírus válság kapcsán kidolgozott magyar jogszabály összhangban áll-e a jogállami normákkal és az alapvető jogokkal, ezért alaposan megnézik a tervezet szövegét. Ezt az igazságügyért felelős biztos jelentette be Brüsszelben. Reynders szerint azt kívánják megállapítani, lehetséges-e időhöz kötni a különleges jogosítványokat, továbbá, hogy meg lehet-e hosszabbítani azok hatályát a parlament esetleges új döntésével. Szerinte nincs akadálya, hogy a képviselők határozzanak a kérdésben, akár távszavazás útján. Mindenesetre ha Brüsszel talál kifogásolnivalót a jövő héten elfogadandó törvényben, akkor megfelelő lépést kíván tenni. Az unió hozzálátott, hogy minden tagállamban felmérje a rendkívüli intézkedéseket, mármint hogy azok miként viszonyulnak a jogállamhoz, a személyes adatok, a magánszféra védelméhez. Ezért minden kormánytól rövid helyzetértékelést kért. De azért különleges figyelmet kíván szentelni olyan országoknak, ahol különféle aggályok merülnek fel a jogállam és az alapjogok miatt, tette hozzá Reynders. Előzőleg EP-képviselők, nemzetközi szervezetek és emberi jogi csoportok emeltek kifogást a jogszabály ellen, amely lehetővé tenné, hogy Orbán dekrétumokkal irányítsa az országot.    
Spiegel A német külügyminiszter arra figyelmeztette Orbán Viktort, hogy be kell tartani az unió alapértékeit, miután a magyar miniszterelnök arra használja a járványt, hogy teljhatalmat szerezzen és aláássa a jogállamot. Maas úgy nyilatkozott a lapnak, hogy a helyzet mindenütt rettenetesen nehéz és különleges intézkedéseket tesz szükségessé. Olyanokat is, amelyek belevágnak az alapvető jogokba. Ám mindig a lakosság érdekeit kell szem előtt tartani és ezek a lépések célja és időtartama nem lehet korlátlan. Kizárólag a járvány leküzdését szolgálhatják, semmi mást. Ezért különösen lényeges, hogy a különleges rendelkezések arányosak legyenek, de a mércét minden körülmények közepette az EU normái jelentik – emelte ki a szociáldemokrata tárcavezető. A Bundestag Külügyi Bizottságának elnöke, a kereszténydemokrata Röttgen sürgős, sőt haladéktalan cselekvésre szólította fel a Brüsszelt. Még egyértelműbben nyilatkozott a német liberálisok szakpolitikusa, aki úgy foglalt állást, hogy ez most már tényleg az utolsó csepp a pohárban. Az EU nem tűrheti el, ha egy tagállamban lábbal tiporják a közös értékeket és felszámolják a demokráciát. Ezért a lehető leggyorsabban ki kell mozdítani a holtpontról a Magyarország ellen folyó jogállami eljárást az Európai Tanácsban.  
Yahoo/AFP Az ENSZ Emberi Jogi Irodájának szóvivője bejelentette, hogy a testület aggodalommal figyeli a magyarországi fejleményeket. Merthogy a vírus miatt hozott lépéseknek arányban kell állniuk a veszéllyel, tisztességes módon kell azokat alkalmazni, különös tekintettel arra, hogy pontosan megadják, mennyi ideig maradnak érvényben. A Német Külkapcsolati Tanács szakértője, Milan Nic úgy értékelte, hogy egyetlen más tagállam sem akar olyan intézkedéseket hozni, mint Orbán Viktor. Megfigyelők attól tartanak, hogy a kormányfő korlátlan hatalomhoz jut. Az illiberális miniszterelnök 10 év alatt átalakította az ország politikai, jogi és alkotmányos viszonyait. Mostani húzása kiélezi a kapcsolatokat az Európai Néppárttal. Orbán azonban továbbra is azt állítja, hogy hagyományos konzervatív irányvonalat követ. Varga Judit ezt azzal toldotta meg, hogy a bírálók képzelt démonok ellen küzdenek és nem a valósággal foglalkoznak. Az is a hivatalos érvek között szerepel, hogy a lakosság többsége támogatja a különleges felhatalmazást. Fleck Zoltán jogszociológus azonban úgy ítéli meg a miniszterelnök tíz éve tartó, erőskezű kormányzása alapján, hogy meggyengült az alkotmányos állam, ezért Magyarországon különleges veszélyeket rejt, ha valaki dekrétumokkal akar élni. Orbán azonban a rá jellemző módon nem száll le a magas lóról, miközben nemzeti egységre szólít fel.    
Reuters Az ENSZ emberi jogi szóvivője kijelentette, hogy a magyar törvényjavaslat a jelek szerint gyakorlatilag teljhatalmat ad a kormánynak, amely ily módon rendeleti úton irányíthat és megkerülheti az Országgyűlést. A rémhírterjesztésért járó, öt évig terjedő börtön pedig kedvezőtlenül befolyásolja az újságírók munkáját, és nem kizárt, hogy dermesztő hatással lesz a szólásszabadságra – mutatott rá. Varga Judit visszautasította az előterjesztést ért bírálatokat. Azt mondta, nagyon káros álhír, hogy a jogszabály semlegesíteni kívánja a parlamentet, vagy korlátlan hatáskört adna a kormánynak.  
Politico Varga Judit szerint egyáltalán nem igaz, hogy a magyar kormány meg akarná ragadni a hatalmat, ám az erről szóló hírek pont olyan gyorsan terjednek, mint a koronavírus. Ugyanakkor a hisztérikus reakciók arról tanúskodnak, hogy itt kettős norma érvényesül az EU részéről. Az igazságügyi miniszter a portálnak írott cikkében azt fejtegeti, hogy Magyarország is gyorsan és határozottan cselekedett a járvány feltartóztatására, a polgárok védelmében, és ugyanezt szolgálja, hogy a készülő törvény alapján rendeleteket adhat majd ki. Ám a bírálók azonnal megvádolták Orbán Viktort, hogy az a saját uralmát igyekszik megszilárdítani. Ez azonban szerinte ismét csak arról árulkodik, hogy egyes nyugati véleményvezérek úgy gondolják, nem lenne létalapjuk, ha nem támadnák minden lehetséges alkalommal a magyar vezetést. Holott annak csupán az a „bűne”, hogy következetes keresztény-konzervatív politikát folytat. Egyébiránt egy sor ország hirdette ki a rendkívüli állapotot és folyamodott különleges lépésekhez a fertőzések terjedése láttán. A magyar kormány elleni politikai támadások a helyzet pontatlan értékelésén, illetve egyes esetekben szándékos torzításon alapulnak - írja Varga Judit. Pedig érdemes volna elolvasni a szöveget, mielőtt bárki kioktatja a kormányt, vagy szajkózná az ellenzék vádjait. Ugyanis teljesen megalapozatlanok azok az állítások, hogy az intézkedések nem állnak arányban a bajjal. Azon kívül a jogszabály nem akarja felszámolni a fékeket és ellensúlyokat, nem korlátozza a parlament tevékenységét. Vagyis teljes mértékben fennmarad a törvényhozás felügyeleti és ellenőrző jogköre. A kormány csupán korlátozott jogosítványokat kap, de természetesen senki sem függeszti fel a jogállamot. A rémhírterjesztés büntetését előirányzó passzust viszont szintén jócskán félremagyarázzák. Szó sincs arról, hogy az vonatkozna az ellenzékre. De ez esetben ugyanaz történt, mint a migrációs válság során: az ország csupán a saját és Európa határait védte a külső fenyegetéssel szemben, ám azóta is a balliberális sajtó kirohanásainak kereszttüzében áll. A Nyugatnak bocsánatot kell kérnie Orbán Viktortól az 5 évvel ezelőtti bánásmódért. Ez persze nem valószínű, hogy megtörténne, de a magyar fél nem is vár nagyvonalúságot vagy köszönetet. Ám egyenlő és tisztességes elbánást viszont igen, ami elvileg közös európai érték.   
FAZ Magyarország visszautasítja a nemzetközi bírálatokat, mondván, hogy a jóváhagyandó törvényjavaslat egyáltalán nem szűkíti a parlament jogkörét. Varga Judit ezt igen lényeges elemnek minősítette. Azon kívül továbbra is lehet akár az Alkotmánybírósághoz is fordulni, ha valakinek valami baja van. Függetlenül attól, hogy Orbán Viktor lehetőséget kap a rendeleti kormányzásra és jogszabályokat helyezhet hatályon kívül. Közben Magyarország, Ausztria és Németország megegyezett, hogy hazatérhessenek nyugatról a keleti vendégmunkások, főként a románok és bolgárok. Merthogy a beutazási korlátozások miatt tegnap is 17 kilométeres kocsisor torlódott fel Hegyeshalomnál. A lényeg az, hogy több német-francia határállomáson is konvojokat állítanak össze, és utána azok rendőri kísérettel haladhatnak át német, osztrák, majd magyar területen. 
Neue Kronen Zeitung A burgenlandi tartományfőnök arról tájékoztatta az osztrák kancellárt, illetve a külügyminisztert, hogy a tartományt súlyosan érintik az ingázókra vonatkozó magyar korlátozások, vagyis hogy mostantól 14 napra karanténba kell vonulniuk, ha visszatérnek az ausztriai munkából. Az intézkedés – mutat rá Doskozil levele – főleg a helyi egészségügyi, illetve öregellátást érinti súlyosan, hiszen két hétre kiesik a munkaerő jelentős része. Ez pedig csak még jobban kiélezi a helyzetet Burgenlandban. Ezért a politikus azt kéri Kurztól és Schallenbergtől, hogy a kétoldalú csatornákon keresztül sürgősen találják meg a megoldást, de legalább a legjobban sújtott ágazat részére csikarjanak ki külön szabályozást.
Der Standard Magyarországot kettős válság érte, mert Orbán Viktor a járvány kellős közepén készül államcsínyre – írja vendégkommentárjában a Bécsben élő szabadúszó magyar újságíró, Csekő Balázs. A felhatalmazási törvény lényege, hogy a miniszterelnök meghatározatlan ideig rendeletekkel kormányozná az országot. A legtöbb állam a mostani helyzetben a járványra igyekszik összpontosítani, Magyarországon viszont egyesek a központi hatalom kiépítésén dolgoznak. A jövő héttől semmi sem fogná vissza Orbán kezét. Hogy a tervezetben nincs semmiféle időkorlát, az a demokrácia szemszögéből fölöttébb aggályos, mert olyan jogkört ad a kabinetnek, amilyet háború idején szokás, például kiiktathatja a parlamentet. Megszűnik a jogállam, gyakorlatilag nem létezik többé a hatalmi ágak szétválasztása. Működik ugyan az Alkotmánybíróság, de abban jó ideje Orbán bizalmasai ülnek. Vagyis az ország diktatúrába csúszik át. Abban persze semmi új nincs, hogy a politikus a korlátlan hatalommal kokettál. Hiszen 10 éve azon dolgozik, hogy a törvények fölött állhasson, minden ellenkezés nélkül hozhasson döntéseket. Ehhez nemigen hagyott ki akár egyetlen válságot is. Az illiberális demokráciát építi. Most egy lépéssel tovább megy és eltakarít az útból minden törvényes akadályt. Hogy mi várható, abból ízelítőt adott, amikor az Országgyűlésben kijelentette, hogy az ellenzék nélkül is úrrá lesznek a bajon. Természetesen, az egész gyorsított eljárás körüli hajcihő csupán a cirkusz része volt, mert a kétharmaddal a jövő héten úgyis megszavaztatja a jogszabályt. Az egész csupán arra kellett neki, hogy a propaganda gépezet segítségével úgy állíthassa be: ellenfelei a kórokozó oldalán állnak. Mivel tüntetni jelenleg nem szabad, a civil társadalom az interneten keresztül már jó 80 ezer embert mozgósított a tiltakozásra. Ezen persze Orbán könnyen túlteszi magát. Azért a koronavírus eltalálta a kormány Achilles-sarkát. A lepusztult egészségügy évek óta katasztrofális állapotban van. Így akár össze is omolhat, ha egyre több lesz a beteg a következő napokban. Mondani sem kell, ezzel Orbán is tisztában van, nem véletlen mozgósította a katonaságot. Az elégedetlenség nőni fog a miniszterelnökkel szemben, várhatóan világosan megmutatkozik az emberek felháborodása, amiért a kormány évek óta egyik alkalmat a másik után szalasztja el az orvosi ellátás javítására. Vagyis az ország olyan, kettős válság előtt áll, amit aligha lehet lehetőségként értékelni.  
Der Standard Magyar újságírók nem tartják valószínűnek, hogy rémhírterjesztésért bárki a közeljövőben börtönbe kerülnek, inkább olyan fenyegetésnek tekintik a készülő törvényjavaslat idevágó pontját, amely az öncenzúrára próbál ráerősíteni. Gergely Márton, a HVG vezető szerkesztője és Rényi Dániel, a 444.hu munkatársa a neten keresztül kapcsolódott be a bécsi Concordia sajtóklubban tartott sajtóértekezletbe. Mindketten úgy látják, hogy a hatalom a független médiát igyekszik további nyomás alá helyezni. Ám arra is felhívták a figyelmet, hogy a vírusválság a kormányzati kommunikációt is elbizonytalanította. Pontosan ez van a fenyegetőzés mögött. Gergely szerint a „közeli” orgánumok már nem tudják, mit és hogyan jelentsenek. Viszont a független netes portálok látogatottsága egyre nagyobb. Ezekre fideszesek is rákattintanak, mert ott információkat, illetve olyan kérdéseket találnak, amelyeket a hatalom nem válaszol meg. Jelenleg nincs például hivatalos tájékoztatás a fertőzöttek földrajzi, illetve korbeli megoszlásáról, meg arról sem, hol vannak ezek az emberek és miként kapták meg a bajt. Meg hogy az egészségügy miként boldogul a feladattal. Tudni lehet viszont, hogy milyen nemzetiségűekről van szó. Gergely Márton úgy összegezte a helyzetet, hogy az újságírók hitetetlen nyomásnak vannak kitéve, a kormánynak azonban sikerült még további rontani a körülményeiken.  
Kurier A lap azt idézi Gergely Mártontól, hogy a kormány jobban fél a szabad sajtótól, mint a koronavírustól. Azt azonban sem a HVG szerkesztője, sem Rényi Dániel nem hiszi, hogy egyhamar tömegesen tartóztatnának le újságírókat. Orbán mindenképpen kézben akarja tartani az orgánumokat, ez kapcsolt most nála eggyel magasabb fokozatba a rendkívüli állapotot kísérő törvényjavaslattal. Gergely emlékeztet arra, hogy amikor híre jött a járványnak, az első jelentéseket csak a néhány, még megmaradt független szerkesztőség vette át. A hatalombarát újságok maradtak a migrációnál. Orbán éppen kormányzásának 10. évfordulóját akarta megünnepelni, de ebbe alaposan belekavart a válság. Gergely szerint feltűnő, hogy a hatalom által ellenőrzött média először mindig a fertőzött külföldiekről tudósít, és csak utána jönnek az adatok a magyarokról, noha utóbbi betegek sokkal többen vannak. Hozzátette ugyanakkor, hogy most már megteremtik a lehetőséget az újságírók büntetőjogi felelősségre vonására. De ez inkább csak a megfélemlítést célozza, meg hogy még jobban megnehezítsék az anyaggyűjtést. Vagyis nagyjából ugyanaz történik, mint a Stop Soros esetében: ott sem fogtak perbe egyetlen civil szervezetet sem. Mellesleg az eljárás alighanem elbukott volna Strasbourgban – mutatott rá Gergely. Ám mint megjegyezte, csak még nehezebb lesz informátorokkal találkozni és közben, sajnos, nem lehet számítani az EU-ra.    
Guardian A populizmus egyik elsőszámú szakértője azt tanácsolja: senki se remélje, hogy a koronavírus véget vet a demagógok befolyásának. Cas Mudde, a Georgia-i Egyetem professzora az összehasonlító elemzések és a történelmi tapasztalatok folytán alaptalannak tartja a túlzott várakozásokat. Hiszen a 10 éve lezajlott pénzügyi válság dacára az amerikai bankok erősebbek, mint valaha, a Wall Streeten hatalmas bónuszokat osztogatnak, a bűnösök közül szinte senki sem került börtönbe. Azaz a globalizáció nem sokat változott. Az biztos, hogy Johnson és Trump hozzá nem értően és veszélyesen reagált a fertőzésre, ám más populisták másként jártak el. Orbán Viktornak pl. kapóra jön a baj, hogy folytassa Magyarország tekintélyelvű átalakítását, drákói törvényekkel. Netanjanu önpuccsal felfüggesztette a bíróságokat és a parlamentet. De sok nem populista vezető szintén kihirdette a rendkívüli állapotot, miközben pl. az amerikai elnök idáig nemigen mozgatta a füle botját sem. Vagyis nincs egységes „populista” válasz a járványra. Az is különbség az ilyen politikusok között, hogy Angliában és Amerikában a sajtó többsége nem győzi bírálni a kormányzatot, viszont a radikális jobboldali magyar és lengyel vezetők teljes egészében kézben tartják az állami médiát. Az pedig dicséri, hogy milyen kevés a beteg, csak éppen azt nem árulja el, milyen kevés tesztet végeztek el. Sok minden bizonytalan még a jövőt illetően, de azt semmiképpen sem lehet kijelenteni, hogy a kórokozó végez a populizmussal. Egyszerűen azért, mert a demagógok másként és másként reagálnak a kihívásra. Úgy hogy az ilyen politikusok közül egyesek nyerni, mások veszíteni fognak. Egy harmadik kör számára pedig nem változik semmi. Ők ugyanolyanok maradnak.  
Bloomberg Az egyes kormányok más és más módon igyekeznek megfékezni a Covid-19-et, de azt még korai megjósolni, hogy közülük melyik húzza a rövidebbet, viszont egyre több a kérdőjel az ügyben, vajon meggyengül-e a populisták hatalma. Trump – akárcsak a többi ilyen vezető, Brazíliától Magyarországig – ösztönszerűen úgy festi le, hogy országa ostrom alatt áll. Megtalálta, hogy kit kell vádolni a nehézségekért: a külföldi vírust. Az eddigiek szerint ez a megközelítés egyáltalán nem árt neki politikailag. A legutóbbi felmérés szerint a lakosság 60 százaléka helyesli eddigi tetteit. Kérdés persze, hogy mi lesz a közreakció akkor, ha tovább emelkedik a halottak száma olyan helyeken, mint New York és New Orleans, amelyek frontvárosnak számítanak.   
Süddeutsche Zeitung Napjainkban a járvány felerősíti az igényt az erős állam iránt, még akkor is, ha korábban sokan a pokolba kívánták azt, pedig már most elmosódik a határ a védelem és a felügyelet között – állapítja meg a kommentár. Az emberek azt várják, hogy a kormány nyújtson biztonságot nekik, cserében hajlandóak elfogadni a drasztikus intézkedéseket is. Beleértve, hogy a szabadságot felcseréljék az egészséggel. Ez persze nem a koronavírus miatt van így. A bűnözés, a terrorizmus, a kábítószer, a környezetrombolás ugyanebbe az irányba hatott. Csakhogy az állam idáig a piac várakozásaira figyelt oda. Most viszont azon van, hogy keményen beleavatkozzon a szabadságjogokba, ily módon mutassa meg, hogy teszi a dolgát. Ez azért veszélyes, mert válság idején teherként jelenhetnek meg az alapjogok.  Amikor valaki rákérdez: vajon a tilalmak arányban állnak-e a veszéllyel, most olyanok horkannak fel felháborodottan, akik korábban igencsak harciasak voltak jogaik védelmében. Ez  további veszélyt jelent, hiszen a polgárok hozzászoknak, hogy a kemény intézkedések hozzátartoznak a válság kezeléséhez. Kínában már most telefonos alkalmazással figyelik, betartják-e az érintettek a vesztegzárat. Magyarország és Lengyelország pedig utánozza a módszert. Orbán egyébként is a felhatalmazási törvény elfogadtatására használja ki a ragályt. Vagyis a kórokozó felkelti a totalitarizmus igényét, amikor igencsak komolyra fordulnak a dolgok. Ám hogy az alapjogok fennmaradjanak, működjön a demokrácia ahhoz nagyfokú érzékenységre van szükség a polgári társadalom részéről.  
Die Zeit Ha egyszer vége lesz a válságnak, alapos politikai rehabilitációra szorul a liberális demokrácia. Amióta egy sor tagállam lezárta a határait, általános a félelem, hogy nacionalista hullám indul be, és az szétverheti az uniót. Az persze tény, hogy a mostani helyzet megoldásában a nemzetállamok játsszák a főszerepet. Mégsem lehet mondani, hogy a vírus a bezárkózás szövetségese. Közben ugyanis nyomon lehet követni, mennyire korlátozott az egyes kormányok teljesítőképessége. Ezért azután Olaszország egyre nagyobb segítséget kap az EU-tól. Az emberek pedig megtanulják, hogy ne a nacionalistákat, hanem a demokratákat becsüljék. A jó hír tehát az, hogy a járvány nem erősít rá a nacionalizmusra. Viszont van rossz hír is: a vírus ellen olyan módszerekkel küzdenek, amelyek később egyszerűvé teszik az életet a nacionalisták számára. Sok-sok tabu dől romba manapság. A nemzeti önzés hívei olyan eszközökhöz jutnak, amilyenekről korábban álmodni sem mertek: 1. A szabad mozgás korlátozása, ennek tapasztalatait a nacionalisták később felhasználhatják. De rossz példával szolgál, hogy egyes országokba nem utazhatnak be a külföldiek. Azon kívül jelenleg jóformán elképzelhetetlen a menekültek elosztása.  2. Megnyirbálják a polgári szabadságjogokat. Lyukassá válik az adatvédelem. Orbán a válság ürügyén megkerüli a demokratikus folyamatokat, hogy korlátozza a szólásszabadságot, továbbá meggyengítse a törvényhozást és az igazságszolgáltatást. 3. Vége a globalizációnak. Ellenfelei részéről mást sem hallani, hogy be kell szüntetni a szabad világkereskedelemet, az emberek szabad mozgását. Ezért nem csupán a gazdaságnak lesz szüksége újraélesztésre, hanem a liberális demokráciának is. De ez nem csupán pénzkérdés. Lehetőleg sok országnak már most egyetértésre kell jutnia a szabadságjogok megújításáról és megerősítéséről, nehogy a szabadság ellenfelei kerüljenek ki győztesként a jelenlegi megpróbáltatásokból.   
Szerző

A kijárási tilalom megszegéséért több mint háromezer embert vettek őrizetbe Bagdadban

Publikálás dátuma
2020.03.28. 07:24

Fotó: HUSSEIN FALEH / AFP
10 nap alatt.
A kijárási tilalom megszegéséért több mint háromezer embert vettek őrizetbe Bagdadban azóta, hogy tíz nappal ezelőtt az iraki hatóságok otthonmaradásra szólították fel a lakosságot a Covid-19 járvány további terjedésének a megelőzése érdekében. Az arab országban eddig 458 fertőzöttet és 40 halálesetet tartanak nyilván. Bagdadban március 17-én hirdettek egész napos kijárási tilalmat, melyet utóbb az ország minden kormányzóságára kiterjesztettek. Eredetileg a korlátozás március 28-ig maradt volna érvényben, de időtartamát meghosszabbították április 11-ig. Azóta a fővárosban 3040 embert vettek őrizetbe, mert semmibe vették a tilalmat, a hatóságok ezen kívül 612 járművet is elkoboztak. Továbbá csaknem 23 ezer esetben pénzbírságot is kiszabtak azokra, akik a helyváltoztatási tilalom ellenére a városban közlekedtek vagy az ország más részeibe próbáltak átutazni. A biztonsági erők többször is felszólították a lakosokat, hogy "saját biztonságuk érdekében" tartsák tiszteletben a korlátozásokat. Pénteken a hadsereg katonai erősítést küldött Bagdad keleti negyedébe, ahol az ott lakók a kijárási tilalom ellenére csoportosan látogatták az imahelyeket. Ugyancsak katonai egységeket vetettek be Irak két déli kormányzóságában, Baszrában és Nedzsefben, ahol a legnagyobb számú fertőzéses esetet regisztrálták. A helyi erők munkáját ezen a téren is segíti az ENSZ iraki missziója (UNAMI), amely szintén felhívta az irakiakat, hogy kerüljék a csoportos összejöveteleket. Irak volt az arab országok egyike, amelyben elsők között jelent meg a koronavírus. Ennek fő oka az volt, hogy a rendkívül fertőzött Irán a szomszédja. Jelenleg a két ország határa zárva, Irak megtiltotta a beutazást az iraki síita szentélyeket felkeresni kívánó iráni zarándokoknak is.
Szerző
Témák
koronavírus Irak

Az Egyesült Államokban több mint 100 ezer a fertőzöttek száma, Trump 100 ezer új lélegeztetőgépet ígér

Publikálás dátuma
2020.03.28. 06:56

Fotó: JIM WATSON / AFP
Az Egyesült Államokban (magyar idő szerint) szombat reggel már több mint 104 ezer az új típusú koronavírussal diagnosztizáltak száma, Donald Trump amerikai elnök pénteken 100 ezer lélegeztetőgépet ígért az elkövetkező 100 napra. Az új típusú koronavírus elleni küzdelmet irányító kormányzati munkacsoport szokásos napi sajtókonferenciáján pénteken Donald Trump arról tájékoztatott, hogy elnöki rendelettel felhatalmazta a belbiztonsági minisztert és a védelmi minisztert a hadsereg és a parti őrség tartalékosainak, továbbá a katonaság orvosi személyzetének a mozgósítására. Az elnök bejelentette, hogy Peter Navarrót, a Fehér Ház kereskedelmi főtanácsadóját bízta meg a védelmi termelési törvény keretében elrendelt lélegeztetőgépek gyártásának összehangolásával. Trump a törvény értelmében pénteken délután utasította a General Motorst mintegy 40 ezer lélegeztetőgép kötelező legyártására, és a sajtókonferencián azt is közölte, hogy tárgyalt a Boeing elnök-vezérigazgatójával, aki ígéretet tett heti mintegy ezer darab arcvédő gyártására. "Rengeteg lélegeztetőgépünk lesz" - fogalmazott az elnök, és kilátásba helyezte, hogy Washington később akár más országokat is elláthat ilyen berendezésekkel. Ezzel kapcsolatban felidézte, hogy amikor pénteken felhívta telefonon Boris Johnson brit kormányfőt, akinél diagnosztizálták a vírusfertőzést, és megkérdezte tőle, hogy van, Johnson rögtön azzal válaszolt: "lélegeztetőgépekre van szükségünk". Trump az amerikai egészségügy elhanyagolt állapotát kárhoztatta a lélegeztetőgépek és a kórházi raktárkészletek hiányáért. Mint mondta, nem az előző elnököt hibáztatja, hiszen az amerikai egészségügyet szerinte évtizedek óta elhanyagolták, nem fejlesztették, nem hajtottak végre beruházásokat. Az elnök kiemelte Kaliforniát, az északnyugati Washington államot, New Yorkot, Floridát és Louisianát mint azokat a tagállamokat, ahol különösen intenzíven terjed a vírus. Dicsérően szólt Andrew Cuomo, New York kormányzója és Ron DeSantis floridai kormányzó munkájáról. Bejelentette, hogy hétfőn tanácskozik a kormányzati munkacsoport két tagjával, Anthony Faucival, az országos allergológiai és fertőző betegségek központjának igazgatójával és Deborah Birx főorvossal arról, mikor lehetne újra beindítani a hétköznapi életet, beleértve a munkát is az ország egyes vidékein. Az elnök már napok óta szorgalmazza ezt, de mindig hozzáteszi, hogy a végső döntést a szakemberek tanácsaira támaszkodva hozza majd meg. A Johns Hopkins egyetem és kórház péntek délutáni adatainak közzététele után három olyan amerikai tagállam számolt be koronavírusos megbetegedés miatti halálesetről, ahol addig egyetlen fertőzött sem halt bele a kórba. Nebraska, Észak-Dakota és Maine államokban mindhárom halálos áldozatnak más, komoly betegsége is volt. Négy államban, Hawaiion, Rhode Islandben, Nyugat-Virginiában és Wyomingban nem szedett még halálos áldozatot a vírus, bár ezekben a tagállamokban is már regisztráltak fertőzötteket. Ron DeSantis, Florida kormányzója elrendelte, hogy aki New York államból vagy Louisianából érkezik Floridába, annak kötelezően két hétig önkéntes karanténba kell vonulnia. Floridában egyébként, csakúgy, mint Kaliforniában, meghatározatlan időre kiterjesztették a Disney szórakoztató parkjainak zárva tartási idejét. Los Angelesbe péntek este megérkezett az amerikai haditengerészet kórházhajója, amelyen ezer ágy, felszerelés és orvosi kar könnyít a kaliforniai járványhelyzeten. Az amerikai külügyminisztérium pénteken bejelentette: eddig több mint 15 ezer amerikai állampolgár hazaszállításáról gondoskodtak. Közleményében a tárca azt is tudatta, hogy eddig a minisztérium 93 munkatársánál állapították meg a vírusfertőzöttséget.
Szerző
Témák
koronavírus USA