Előfizetés

Mutatjuk, hol lehet vásárolni: piac igen, butik nem

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.03.27. 17:40

Fotó: Népszava
Piacra vagy a gazdaboltba a kijárási korlátozás alatt is el lehet majd menni, persze csak ha feltétlen szükséges, egy ékszerüzletnek azonban meg kell fontolnia, érdemes-e még nyitva tartania.
Élelmiszerboltba, patikába, drogériába a kijárási korlátozás alatt is el lehet menni vásárolni, de ruhaboltba vagy ékszerüzletbe nem – mondta el érdeklődésünkre Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.
A kormányrendelet részletesen felsorolja, milyen célból hagyhatjuk el otthonunkat. Ezek között pedig nem csak a munkavégzés szerepel, hanem a gazdasági, mezőgazdasági, erdészeti tevékenység is, továbbá az ezek elvégzéséhez szükséges anyagok megvásárlása. Vagyis a gazdaboltba is el lehet menni: az állateledelt, takarmányt forgalmazó üzletekben továbbra is lehet vásárolni, mint ahogyan a mezőgazdasági üzletekben is - ideértve műtrágyát értékesítő boltokat és a vágóhidat is – sorolta. A napi fogyasztási cikkeket – például élelmiszert, illatszert, háztartási tisztítószereket - árusító boltokon kívül a piacokon és a dohányboltokban is lehet vásárolni, el lehet menni tankolni, és továbbra is szabad fodrászhoz vagy manikűröshöz járni. A szállítási, tisztítási és higiéniás, valamint a mezőgazdasági és erdészeti gépek és berendezések javításával kapcsolatos szolgáltatásokat is igénybe lehet venni, és az autó vagy a kerékpárszervízbe is el lehet vinni az elromlott járművet. A legszükségesebb esetben a személyes megjelenést igénylő ügyintézés is lehetséges a hatóságoknál, a bankokban vagy a biztosítóknál, illetve a postán (igaz, ahol lehetséges, ott az intézmények online ügyintézést kérnek). Az állatok ellátása céljából is el lehet hagyni otthonunkat, és a háziállatokat el lehet vinni az állatorvosi rendelőbe is. A kutyatartók számára jó hír, hogy házikedvencüket továbbra is sétáltathatják a közterületeken. A vendéglőkbe viszont már nem lehet beülni, legfeljebb az ételt lehet onnan elvinni. A korlátozások az áruellátás biztonságát nem veszélyeztetik – szögezte le Vámos György. A tekintetben pedig, hogy pontosan melyik boltba mehetnek még el a vásárlók, az OKSZ főtitkára szerint az adott üzlet fő tevékenysége a mérvadó. Hiába kezd el valaki tehát hirtelen például kávét árulni a ruhaboltjában, attól az még nem lesz élelmiszerüzlet – hangsúlyozta. Kérdésünkre Vámos György azt is elmondta: a kormányrendelet ugyan nem rendeli el a felsorolt vásárlási céloktól eltérő profilú üzletek bezárását, ám ha nem lesz vevőjük, akkor mérlegelniük kell, hogy megéri-e továbbra is nyitva tartaniuk (a Decathlon áruházak például péntek 15 órától további intézkedésig már be is zártak, az IKEA áruházak pedig már egy hete zárva vannak). Az mindenesetre nem tilos, hogy az ott dolgozók bemenjenek ezen üzletekbe, és segédkezzenek például az online megrendelések teljesítésében – jegyezte meg Vámos György, hozzátéve: a korlátozás egyelőre csak egy átmeneti időszakra, április 11-ig szól. A még felkereshető üzletekben is másfél méter távolságot kell egymástól tartaniuk a vevőknek. A 65 év felettiek pedig csak délelőtt 9 és 12 óra között mehetnek el az élelmiszerüzletekbe, drogériákba, gyógyszertárakba, vagy a piacokra: ezen időszakban rajtuk kívül csak az ott dolgozók tartózkodhatnak. Vagyis a fiatalabb vevők csak reggel 9 óra előtt, illetve dél után mehetnek vásárolni. Sok élelmiszerbolt – főként a kisebb, falusi üzletek - azonban már most is rövidített nyitvatartással üzemel. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a délben bezáró, több százezer embert ellátó falusi boltok vásárlókörével, Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóján azt javasolta: menjenek el reggel 9 előtt vásárolni.

Gumiszabály

Nyitva lesznek a barkácsboltok, de az már nem teljesen egyértelmű, hogy oda kik mehetnek be legálisan. A kormányrendelet szerint megengedett a vásárlás "a munkavégzés, a hivatásbeli kötelezettség, a gazdasági, mezőgazdasági és erdészeti" tevékenységhez nélkülözhetetlen anyagokat, eszközöket árusító üzletekben. Kérdés azonban, hogy mi számít pontosan munkavégzésnek.

Nehéz helyzetbe hozza a bizonytalan lakhatású és a hajléktalan embereket a kijárási korlátozás

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.03.27. 17:01
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Az Utcajogász Egyesület szerint a korlátozásokról szóló kormányrendelet betarthatatlan.
Szombattól április 11-éig kijárási korlátozásokat írt elő a kormány az új koronavírus terjedésének megelőzése érdekében. Aki ezeknek nem tesz eleget, az szabálysértést követ el. A hajléktalan és lakhatási szegénységben élő emberek jogait és érdekeit védő Utcajogász Egyesület ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: bár a korlátozás közegészségügyi szempontból indokolható lehet, a kormányrendelet nehéz helyzetbe hozza a bizonytalan lakhatású vagy hajléktalan embereket. Mint írták, Magyarországon általános probléma, hogy a lakástulajdonosok nem engedik bejelentkezni bérlőiket a kiadott lakásba. A szombati naptól viszont „a lakóhely, a tartózkodási hely, illetve a magánlakás elhagyására” csak a rendeletben meghatározott alapos indokkal kerülhet sor. Nem világos azonban, hogy a rendőrség hogyan tudja majd ellenőrizni, az emberek pedig hogyan tudják majd igazolni, hogy honnan indultak és hova tartanak, ha semmilyen irattal (lakcím, bérleti vagy szívességi lakáshasználati szerződés) sem rendelkeznek. Az Egyesület szerint a hajléktalan emberek is kiszámíthatatlan helyzetbe kerülnek. A szociális intézményekben – így a hajléktalanszállókon is – már a múlt héten látogatási és kijárási tilalmat, valamint felvételi zárlatot rendelt el a kormányzat, utóbbi kettő alól csak az éjjeli menedékhelyek jelentenek kivételt. „Tehát azoknak, akik most váltak otthontalanná, a szűkös számú éjjeli menedékhely az egyetlen lehetőség, hogy ne maradjanak az utcán” – mutattak rá az utcajogászok.  Az utcán maradt emberek így egyszerre két szabálysértést is elkövethetnek: nemcsak a kijárási korlátozás szabályait szegik meg, hanem a 2018 októberében elfogadott „életvitelszerű közterületi tartózkodás” szabályait is. Így a hajléktalan emberek egyszerre vannak kitéve az ötezer forinttól 500 ezer forintig terjedő pénzbírságnak és a szabálysértés miatti elzárásnak. Az Utcajogász Egyesület szerint a kiadott kormányrendelet annak ellenére betarthatatlan, hogy szabálysértési eljárással és katonák bevonásával fenyegeti a rendelet megszegőit. Hozzátették: a veszélyhelyzetben kiadott járványügyi intézkedés véleményünk szerint azért sem tud érvényesülni, azaz ténylegesen védeni a lakosságot, mert a mindenkori magyar kormány évtizedek óta nem foglalkozik olyan súlyos társadalmi problémákkal, mint a lakhatási szegénység. A jelenlegi helyzetben szükség lenne a kijárási tilalom korlátozásával kapcsolatos szabályok részletesebb kidolgozására, a lakhatás céljára használható üres létesítmények megnyitására, további segítő intézkedések kidolgozására (például lakbér plafon, költségvetési támogatás). Lapunk kereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (Emmi), a kijárási korlátozásokkal kapcsolatosan milyen további intézkedéseket terveznek a hajléktalanellátás területén. Egyelőre nem kaptunk tájékoztatást. A szociális alapszolgáltatások részére múlt héten viszont kiadtak egy útmutatót, amelyben a hajléktalanellátás is szerepel. A Fővárosi Önkormányzat, a Budapesti Módszertani és Szociális Központ, valamint a hajléktalan embereket segítő Menhely Alapítvány ez alapján dolgozott ki egy több mint 60 oldalas dokumentumot, ami számos ajánlást tartalmaz a járvány elleni védekezés feladatairól és lehetőségeiről a hajléktalanellátásban. Ez alapján a szállókon megpróbálják csökkenteni a zsúfoltságot, az ágyak között nagyobb teret hagyva, szigorúbb higiéniai előírások léptek életbe, az intézménybe belépéskor mindenkinek megmérik a lázát, az ügyfeleknek egy kérdőívet is ki kell tölteniük. A munkatársak védelmére is nagyobb figyelmet fordítanak. Öt, a hajléktalanellátásban járatos egészségügyi centrumot jelöltek ki, amelyek alá besorolták a fővárosban működő ellátó intézményeket. A Menhely Alapítvány igazgatója, Aknai Zoltán azt mondta lapunknak: a szállókon eddig egész jól be tudták tartani a szabályokat, egyedül az önállóan működő éjjeli menedékhelyeknél lehetnek problémák, hiszen ezek a reggeli órákban bezárnak. A szállókon ugyanakkor komoly kockázati tényező, hogy a fiatalabbak együtt vannak az idősebbekkel, őket a lehetőségekhez mérten próbálják külön helyiségekben elhelyezni. Ha valakinél felmerül a koronavírus-fertőzés gyanúja, a járványügyet kell értesíteni, ám tudomása szerint ilyenre még nem került sor. Aknai Zoltán szerint egyébként most nagyobb biztonságban vannak azok a hajléktalan emberek, akik az utcán élnek, ők ugyanis kevésbé érintkeznek másokkal. Az utcai szolgálatok ugyanakkor továbbra is működnek. Az Emmi útmutatója szerint az utcai szociális munkásoknak folyamatosan védőfelszerelést kellene viselniük, ám Aknai elmondása szerint ebből nagy hiány van. Akinek van gumikesztyűje, maszkja, annak sincs elegendő ahhoz, hogy a kollégákkal megoszthassa. A főváros egyébként 35 ezer védőmaszkot szerzett be az elmúlt napokban, amit a szociális ágazat dolgozói között osztanak szét.  

Helsinki Bizottság: jogszerű döntést hozott a kormány a kijárás korlátozásáról

Cz. G.
Publikálás dátuma
2020.03.27. 16:25

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az országos veszélyhelyzet korábbi kihirdetése után a kormány jogszerűen hozott rendeletet a kijárás korlátozásáról – jelentette ki Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.
Az emberi jogi szervezet egyik vezetője lapunknak elmondta, hogy az alaptörvény rendelkezései szerint a kormánynak lehetősége van visszavonásig érvényes országos veszélyhelyzetet elrendelni: március 11-én ez megtörtént. A veszélyhelyzet keretében a kormány rendkívüli intézkedéseket is hozhat és rendeleteket alkothat, ezek hatálya azonban csak tizenöt napra szól. A mostani lakhelyelhagyási korlátozás ennek megfelelően tizenöt napig, március 28-tól április 11-ig érvényes. A rendeletek meghosszabbításához – folytatta Kádár András Kristóf – már parlamenti jóváhagyás szükséges. Ehhez azonban a Fidesznek megvan a szükséges többsége az Országgyűlésben, nem szorul az ellenzékre. A minap sem az úgynevezett felhatalmazási törvény elfogadása igényelt volna négyötödös támogatottságot, hanem a Házszabálytól való eltérés, tehát az, hogy a rendkívüli jogrendet még a „sürgősnél is gyorsabban” bevezessék. Járványveszély idején nem feltétlenül jó ötlet, hogy tizenöt nap elteltével újra és újra parlamenti vitát rendezzenek egy intézkedés hatályának meghosszabbításáról. Kádár András Kristóf szerint méltányolható javaslat, hogy a tizenöt napra érvényes határidőt hosszabbítsák meg akár egy, akár több hónapra. A gond az, hogy a kormány által kidolgozott felhatalmazási törvényben nem szerepel konkrét időpont. A kormány, ha úgy tartja kedve, „örök időkre szólóan” életben tarthatná a külső kontrollt kiiktató különleges jogrendet, ami viszont – hangsúlyozta a szervezet társelnöke – teljes mértékig elfogadhatatlan. Hiszen még a biztos parlamenti többség birtokában is jelentősége van annak, ha a kormánynak az Országgyűlés előtt időről időre meg kell magyaráznia, mi indokolja intézkedéseinek fenntartását.