Előfizetés

530 000 fölé emelkedett a fertőzöttek száma világszerte

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.03.27. 07:50

Fotó: SEBASTIEN BOZON / AFP
A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint 24 075-en vesztették életüket a Covid-19-ben és 122 672-en gyógyultak meg.
Elérte az 532 692-t az új típusú koronavírussal fertőzöttek száma péntek reggelre. 24 075-en vesztették életüket a Covid-19-ben és 122 672-en gyógyultak meg – tájékoztatott honlapján a Johns Hopkins Egyetem. A baltimore-i oktatási intézmény összesítése szerint a vírusfertőzést 176 országban és területen mutatták ki. A diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott az elvégzendő tesztek száma, valamint a számontartás kritériumai is különböznek egymástól. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül), ahol a járvány tavaly év végén elkezdődött, 81 782 esetet tartottak nyilván, 3291-en haltak meg és 74 181-en gyógyultak meg. Csütörtök reggel óta haláleset nem történt. Péntekre virradóan a kínai hatóságok 55 új fertőzöttet regisztráltak, közülük 54-en külföldről érkeztek. Peking csütörtökön bejelentette, átmenetileg lezárja határait a külföldről érkezők előtt. A rendelkezés nem vonatkozik a diplomáciai testületekre, más, „szükséges gazdasági, kereskedelmi, tudományos vagy technológiai tevékenység céljából” Kínába utazni kívánó külföldiek vízumot kérhetnek – áll a kínai külügyi tárca közleményében. Olaszországban péntek reggel 80 589 regisztrált fertőzöttet jelentettek, 8215 halottal és 10 361 gyógyulással. Szakértők nem zárták ki, hogy elérkezett a „tetőzés”, amelyet az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ezekben a napokban várt. A WHO főigazgató-helyettese Ranieri Guerra hangsúlyozta, a számok alakulásától függetlenül, az olaszoknak továbbra is szigorúan be kell tartani az óvintézkedéseket. Az Egyesült Államokban 85 991 fertőzöttet, 1296 halottat és 753 gyógyult beteget tartanak nyilván. Ugyanakkor a héten egy televíziós beszélgetésben Donald Trump elnök a szigorítások enyhítését, valamint a munkába visszatérést szorgalmazta, és közölte: tervei szerint az Egyesült Államokban már április közepén ismét a régi kerékvágásban zajlik majd az élet. Spanyolországban 57 786-ra emelkedett a fertőzöttek száma, a járványban eddig 4365-en vesztették életüket. Az egészségügyi és szociális intézményekben továbbra is gondot jelent a védőfelszerelések nagy mennyiségű utánpótlása, Madrid ezért a NATO segítségét kérte. Németországban 43 938 fertőzött mellett 267 a halálos áldozatok száma, és 5673 a gyógyultaké. Franciaországban 29 566 a fertőzöttek száma, 1 698-an vesztették életüket és 4955-en távozhattak egészségesen a kórházból. A kedd reggel életbe léptetett egészségügyi szükségállapot két hónapig lesz érvényben. Az Egyesült Királyságban 580-ra emelkedett a halálos áldozatok száma, a regisztrált fertőzötteké pedig 11 812-re. A betegségből eddig 150-en gyógyultak fel. Iránban a fertőzöttek száma elérte a 29 406-ot, a halottak száma pedig 2234. Kianus Dzsahánpúr iráni egészségügyi minisztériumi szóvivő szerdán arra figyelmeztetett, a tesztelések felgyorsításával a regisztrált fertőzöttek száma tovább nő majd. Az AFP francia hírügynökség számítása szerint már több mint 3 milliárd embert szólítottak fel otthonmaradásra a világ 70 országában vagy régiójában a Covid-19 járvány megfékezése érdekében. Csütörtökön az adatsorban ugyanekkor 471 518 fertőzött, 21 306 halott és 114 858 gyógyult szerepelt.

Koronavírus: már az Egyesült Államokban van a legtöbb beteg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.27. 07:27
"Otthon biztonságosabb" - figyelmeztet egy közúti tábla kalifornai Monterey Parkban, 2020. március 26-án
Fotó: FREDERIC J. BROWN / AFP or licensors
Fertőzési adatok szempontjából az USA túllépett Kínán. A járvány terjedése a mexikóiakat is aggasztja, nem mindenhol örülnek az amerikai látogatóknak.
 Már nem Kínában van a legtöbb fertőzöttje a koronavírus-járványnak. A csütörtök esti adatok szerint - az Egyesült Államok keleti partvidékén csak most múlt éjfél, az ország javában még csütörtök van - már 85840 igazolt fertőzöttet tartanak nyilván országszerte, bő négyezerrel többet, mint ahányan eddig Kínában hivatalosan megfertőződtek- írja a 444.hu.
Kína pénteken szinte biztosan újabb helyet esik vissza a rangsorban. Olaszországban is már 80589 fertőzöttet tartanak hivatalosan nyilván, a napi növekedési ráta alapján pénteken bizonyosan megelőzhetik Kínát a fertőzések számában. A jelenlegi trendek alapján egy héten belül Spanyolországban is több beteg lehet majd – jegyzi meg a hírportál.
A járványhelyzet miatt ezúttal az Egyesült Államok vált nemszeretem szomszéddá: Mexikóban- ahol eddig csak 500 igazolt fertőzöttről lehet tudni – a tartanak az Észak-Amerikából érkező betegektől. A 444.hu idézi a  BBC beszámolóját is, mely szerint az Arizonától délre fekvő mexikói település, Sonora lakói eltorlaszolták a helyi amerikai határátkelőt, hogy az amerikai fertőzöttek látogatását. A maszkokat viselő helyiek többek között 'Amerikaiak, maradjatok otthon' feliratú táblákkal tüntettek.   
A két ország közötti határ elvileg eleve zárva van, és csak a nélkülözhetetlennek nyilvánított árukat lehet átvinni ott, de a helyiek szerint ezt nem nagyon ellenőrzi és tartatja be senki, az érkezőket pedig nem vizsgálják. A tüntetést szervező csoport azt szeretné, ha az összes, az USA-ból érkező embert orvosi vizsgálatnak vetnék alá.  

Szabad szemmel: a válság nem szolgálhat ürügyül az EU alapjainak felszámolására

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.03.27. 07:26

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 27.
EUobserver 13 liberális EP- képviselő, köztük Donáth Anna nyílt levélben fejezte ki aggodalmát, mivel úgy ítéli meg, hogy a koronavírus kapcsán veszélybe kerülnek a polgári szabadságjogok. Merthogy hiába tapasztalni sokfelé szolidaritást, segítőkészséget, egyes politikusok úgy látják, itt az alkalom, hogy keresztülvigyék sötét terveiket. Ömlik a dezinformáció a közösségi médiában, külső erők igyekeznek megosztani és megrémíteni az európaiakat. Ugyanakkor az EU-n belül bizonyos körök megpróbálják felszámolni a fékeket és ellensúlyokat, az alapvető jogokat. De nem szabad megengedni, hogy a válság után arra döbbenjünk rá: tekintélyelvű államban élünk, ahol eltűntek a szabadságjogok. A magyar kormány cinikusan arra használja a válságot, hogy befejezze a demokrácia felszámolását a nemzeti határok között. Meghatározatlan időre kívánja fenntartani a szükségállapotot, törvényeket függeszt fel és öt évvel sújtaná azokat az újságírókat, akik nem szeretnének a hatalom propaganda gépezetének alkotóelemeként működni. Hogy Magyarország nemzetiség alapján beutazási tilalmat rendelt el, és így sokakat elvágott a saját otthonuktól és családjuktól, az alig leplezett diszkrimináció. Semmi köze a kórokozóhoz, mert az nem ismer nemzetiséget, határokat, bőrszínt vagy vallást. De meg lehet itt említeni Lettországot, Romániát és Észtországot is, amelyek hatályon kívül helyeznék az Emberi Jogi Konvenciót. A járvány nem eredményezheti, hogy vége legyen a demokráciának, a jogállamnak, az alapjogoknak. Éppen ellenkezőleg, ezekben az időkben minden eddiginél fontosabb, hogy megóvjuk a polgárok jogait. A megpróbáltatások közepette erős vezetésre van szükség, ám az nem azt jelenti, hogy bárki a tekintélyelvűséget sürgesse vagy túllépjen az európai értékeken. A válság nem szolgálhat ürügyül az EU alapjainak felszámolására. Az unió azonban mindig is megerősödve került ki a válságokból. Ez most is így lesz, ha kellő elszántsággal, szolidaritással és egységgel megvédjük a társadalmat, az életmódot – hangsúlyozzák a Megújítjuk Európát-frakció tagjai.
Profil Ausztria egyik legfőbb emberi jogi szakértője a válság ellenére sem ért egyet azzal, hogy bárhol büntessék az álhírek terjesztését, kivéve, ha valamilyen hecckampány részeként egyesek gyűlöletet gerjesztenek bizonyos népcsoportok ellen. Manfred Nowak, aki már számtalan emberi jogi missziót teljesített az ENSZ megbízásából, azzal érvel, hogy a szólásszabadságba beleférnek a téves információk is. Azokkal szemben felvilágosítással kell küzdeni. A jogász szerint nagyon oda kell figyelni, amikor arról megy a vita, hogy börtönt szabnának ki a fake news-ért. Lásd Magyarországot, ahol azonban nem világos, ki dönti el, hogy akkor most egy hír igaz vagy hamis. Éppen a magyar fejlemények láttán óv attól, hogy a járványt tartósan a demokratikus intézmények aláásására aknázzák ki. Hiszen a rendkívüli állapot nem válhat normává, mutat rá a Ludwig Boltzmann Emberi Jogi Intézet alapítója.
The Times A konzervatív lap azt ajánlja, hogy legyünk éberek, nehogy egy szép nap azt vegyük észre: a kormányzatnak adott különleges felhatalmazás immár nem ideiglenes, hanem végleges. Jó példa erre Magyarország, ahol Orbán Viktor arra használja a populista módszereket, úgy, mint idegengyűlölet, nacionalizmus és az ún. liberális elit elleni támadás, hogy megszilárdítsa hatalmát. Az ország ugyan egyelőre még az EU tagja, de csupán szólamokat hangoztat a demokráciáról. Hogy elterelje a figyelmet az alulfinanszírozott és rosszul felszerelt egészségügyről, a miniszterelnök kihirdette a rendkívüli állapotot, katonákat vezényelt ki a kulcsfontosságú vállalatokhoz, hogy azok teljesítsék az állam akaratát. Az olyan-amilyen ellenzék tiltakozott, mint ahogy az Európa Tanács főtitkára is. Orbán megvető hencegéssel válaszolt. Könnyű azonosítani a rossz fickókat, mint a magyar vezető, és ők boldogan viselik a címkét. De még a válság csúcsán is ügyelnünk kell azokra a kevésbé feltűnő vezetőkre is, akik a vírusra hivatkozva el akarják venni a szabadságunkat. Merthogy a Covid-19 égi manna az autokratáknak, beleértve az önjelölt önkényurakat. A járvány biankó csekket ad nekik, hogy különleges intézkedéseket hozzanak. A felmérések szerint minél keményebbek ezek a lépések, annál nagyobb a támogatottságuk. Csak azokat a kormányokat bírálják, amelyek lassan reagálnak. De ki is tiltakozhatna, amikor pl. felfüggesztik a parlamentet, amikor nő a halottak száma, és még nagyobb rohamnak van kitéve az egészségügy. A ragály elültével agyafúrt tekintélyelvű államoknak nem lesz szükségük mentségre, amikor továbbra is szigorítják a polgárjogokat. Sok hatalom figyeli majd, hogy mennyire lehet utána is használni a mobiltelefonos nyomkövetést és a felügyelet más formáit az új helyzetben, pl. az ellenzékkel szemben.
Der Standard Normális körülmények között jól megfér egymással a demokrácia és az erős állam, ám ez nem érvényes arra, amikor járvány van. Jól mutatja ezt Magyarország, amelyet a Freedom House nemrégiben az első, csak részben szabad uniós államnak minősített. Orbán Viktor a vírusra hivatkozva akarja kiiktatni az Országgyűlést. Ezért nagyon is lehetséges, hogy a Covid-19 nem csupán az egészségügynek és a gazdaságnak okoz nagy károkat, hanem a demokráciának és a jogállamnak is. Hiszen fennáll a veszély, hogy a különleges jogkörök nem a kórokozó visszaszorítását szolgálják – ideiglenes jelleggel –, hanem egy ponton túl az igazi célt jelentik a hatalom számára. Ezt a Bécsi Egyetem egyik politológia professzora fejti ki vendégkommentárjában. Mint megállapítja, az egyes országok a legkülönfélébb stratégiákat alkalmazzák a ragály ellen. A határok lezárásától és a kijárási tilalomtól kezdve, a sok teszt elvégzésén át, egészen odáig, hogy a mobiltelefonon keresztül követik a betegek mozgását. De még a legsokatígérőbb intézkedés is hasztalan, ha az államapparátus nem hatékony, korrupt vagy nem kap elég pénzt. Általában azt lehet mondani, hogy minél demokratikusabb egy állam, annál erősebb. Ha viszont beüt egy járvány, akkor a kormányok olyan intézkedésekhez folyamodhatnak, amelyek tartósan nem egyeztethetőek össze a demokratikus alapelvekkel.
Financial Times A koronavírus átalakítja a demokratikus politikát, de az csupán felületes ránézésre igaz, hogy a járvány ajándék a populistáknak és tekintélyelvűeknek – emeli ki a kommentár. A kiúthoz azonban a liberális demokráciáknak választaniuk kell az autoriter nacionalizmus és az államok közti együttműködésen alapuló nyílt világrend között. A határok lezárása és a drákói intézkedések láttán az ember hajlamos a legrosszabbat feltételezni. Pedig van ok a bizakodásra. A hozzáértés kiköveteli a maga helyét még a válság idején is. A politikusok közül felsülnek azok, akik blöffölnek, és zsibáruval házalnak. Az állam visszaveszi a vezetést és a felelősséget a zabolátlan piacoktól, amelyekről kiderültek a korlátok. De vége a költségvetési fundamentalizmusnak is. A koronavírus legyőzése csillagászati kiadásokat igényel. Amit egyszer vissza kell fizetni, de közben látni kell, hogy a 2008-as pénzügyi válság kezelése utat nyitott a populizmusnak, olyan nagy volt a nyomában a tömeges elégedetlenség. Az egészségügy ugyanakkor még sok fejlett országban is gyenge, mert idáig az volt a jelszó, hogy kevés állam kell, alacsony adóbevételekkel. Kínának sokat segített a járvány legyűrésében, hogy 60 millió embert karantén alá helyezhetett. Ám éppen ez a politikai abszolutizmus tette lehetővé, hogy az elején eltitkolja a bajt. Oroszország szintén sikereket jelent a harcban, de majd kiderül a továbbiakban, hogy ez mennyire igaz. Viszont Dél-Korea igazolja, hogy egy demokrácia is képes visszaszorítani a vírust. Úgy hogy a ragály visszatette méltó helyére a hozzáértést és a tisztességet a demokratikus politikában. Trump tépheti a száját, hogy miként kerekedik felül, az egyre több új beteg napról napra cáfolja. Bár az amerikaiak egyelőre jóhiszeműen az elnök mellé állnak. De a számonkérést nem lehet a végtelenségig elodázni. Európában bevált, ha a politikusok őszintén beszéltek, visszaszerezték vele a közbizalmat. Conte, Marcon, Merkel, egytől egyik nagy támogatást kapott a kemény intézkedésekhez. Viszont hogy az EU nem segítette Olaszországot, az jelzi, ilyen könnyű visszavonulni a nemzeti határok mögé, még olyanoknak is, akik nem győzik hangoztatni a nemzetközi együttműködést. Összefoglalva: a baj utat nyit a kormányoknak, a demokratikus politikába vetett hit helyreállításához. Valamint a világméretű kooperációhoz. A kérdés csupán az, hogy a politikusok hajlandóak-e erre az útra rálépni.
Neue Kronen Zeitung Az osztrák szakminiszter szerint az rendben van, hogy az egészségügy nemzetállami jogkörbe tartozik az Európai Unión belül, ám ezzel együtt szükség van a nagyobb szolidaritásra. Azaz az egyes kormányoknak kell elvégezniük a saját házi feladatukat odahaza, ám az megengedhetetlen és nem is szabad többé előfordulnia, hogy segélyszállítmányokat állítanak meg a határokon. Tehát működnie kell a koordinációnak az országok között. Edtstadler arra is kitért, hogy a válság után meg kell nézni, mit kell tenni hasonló esetekben a jövőben. Mert az világos, hogy az olyan nagy kérdésekben, mint a környezetvédelem, a migráció és a válságkezelés csakis közösen képzelhető el a megoldás, tette hozzá.
FAZ Mostantól kezdve ismét őrjáratoznak európai hajók a líbiai parti vizek mentén, de a bevetést minden négy hónapban egyhangú döntéssel meg kell erősíteni az EU politikai és biztonságpolitikai bizottságában. Ez utóbbi feltétel engedmény Magyarországnak és Ausztriának, miután mindkét kormány sokáig ellenkezett. Azzal érveltek, hogy a mentőhajók új menekülthullámot válthatnak ki, mivel az embercsempészek bízhatnak abban, hogy az unió nem hagyja odaveszni a bajbajutott migránsokat. Épp ezért a misszió az arab ország keleti részére összpontosul, mert arrafelé nem vezetnek csempészútvonalak. Most mindenesetre úgy van, hogy akit kihúznak a tengerből, azt partra teszik Görögországban és utána befogadják őket olyan államok, amelyek hajlandóak rá. A tegnap létrejött megállapodás célja, hogy senki se sértse meg a Líbia elleni fegyverszállítási tilalmat, miután a hónap végén befejeződik a hasonló célokat szolgáló „Sophia”. A megfigyelésben műholdak és repülőgépek is közreműködnek.