Előfizetés

A járvány elleni védekezés közérdek, ami felülírhatja az adatvédelmet

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.03.26. 19:14

Fotó: Artur Widak / NurPhoto
A járvány gyors terjedése arra kényszeríti a kormányokat, hogy egyre több digitális adatgyűjtő eszközt vessenek be, miközben ezek nemzetközi elveknek való megfeleltetése kevés teret kap.
Dél-Koreában a kormányügynökségek a kamerák megfigyeléseit, okostelefonok helymeghatározásait, bankkártyák fizetési adatait használják arra, hogy kiderüljön, merre mozognak a vírusfertőzött emberek. Tajvanon a karanténban lévők telefonjait folyamatosan figyelik, és a cellainformációk alapján a rendőrség pontosan tudja, hogy ki hagyta el a lakását. Aki pedig kikapcsolja a készülékét, azt azonnal keresni kezdik. Lombardiában, Olaszországban a mobilok helymeghatározó adatait elemzik azért, hogy kiderítsék, hányan engedelmeskednek a kijárási tilalomnak, és mennyit mozognak a lakosok naponta. Az izraeli belső elhárítás, szintén ezt a lehetőséget – amelyet eredetileg terrorizmus elleni harca fejlesztettek ki – használja a koronavírusos betegek mozgásának számontartására – veszi számba a New York Times. Szerte a világon érthetően törekednek arra az államok, hogy a vírusfertőzötteket felmérjék, egyre több ilyen mobiltelefonos alkalmazás jeleneik meg, és ezeknek még az sem szab gátat, hogy megbillentik az egyensúlyt a közösség biztonsága és az egyén szabadsága között. Azt, hogy ez hova vezet, már a 2001. szeptember 11. utáni események megmutatták. Az amerikai kormány végrehajtó szervezeteinek most, két évtizeddel később már nagy felbontású kamerafelvételek állnak rendelkezésére személyek mozgásának követésére, arcának felismerésére. Ezeket azonban politikai célokra - mint például bevándorlás ellenes intézkedések - is, fel lehet használni. A civil szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy polgároknak kevés eszközük van az állami digitális hatalomgyakorlás ellen.  Az egészségügyi állapotfelmérések és az adatok közzététele drasztikusan átértékeli az emberek jogát egészségi állapotuk privát kezeléséhez. „De olyan vészhelyzetekben, mint egy világjárvány, a magánélethez való jognak szembesülni kell más megfontolásokkal, életek megóvásával” – mondta Mila Romanoff, az ENSZ Global Pulse programjának egyik vezetője. A program által gyűjtött adatokat már használták az ebola és a dengue láz elleni küzdelemben. Ugyanígy a COVID-19 elleni harcban is szükség lehet sok-sok adatra, de a kérdés, mennyi az elég. A járvány gyors terjedése saját érdekükben arra kényszeríti a kormányokat, hogy egyre több digitális adatgyűjtő eszközt vessenek be, miközben ezek nemzetközi elveknek való megfeleltetése - hogy mennyire állja meg a helyét vagy mennyire hatásosak - kevés teret kap. A kínai rendszer például színekkel jelöli, ki mennyire van kitéve a fertőzésnek, a szoftver dönti el, kinek kell karanténba vonulnia, vagy beléphet-e nyilvános helyekre, utazhat-e metróval. De a hatóságok azt nem közölték, mi alapján dönt a program, az egyéneknek pedig nincs mit tennie ellene.
Szingapúrban az Egészségügyi Minisztérium gyakran megdöbbentően részletes adatokat tesz közzé online a fertőzöttekről, bár nem név szerint, hanem számmal ellátva őket. Amerikában kongresszusi képviselők arra szólították fel Donald Trumpot és Mike Pence alelnököt, hogy védjenek meg minden adatot, amit a Google és a Facebook által gyűjtettek amerikaiakról. Ugyanakkor Dél-Koreában a Betegségmegelőző és Kezelő Központ igazgatója, Jung Eun-Kyeong azt nyilatkozta, hogy egyensúlyt teremtenek a privát adatokhoz fűződő jog és a közösség azon érdeke között, hogy meg lehessen fékezni a járványt. Az európai személyiségjogi szabályozás nem gördít akadályokat a járványok megfékezése elé, de tömeges adatgyűjtés az emberek mozgásáról és okostelefon-adatok használata helyzetük kiderítéséhez bizonyosan törvénysértő - írja a Reuters. A jogvédők szerint a kínai gyakorlatnak nincs helye Európában. Az EU általános adatvédelmi rendelete, a GDPR szerint az emberek adatai személyes tulajdonuk, használatukhoz beleegyezésüket kell kérni. A GDPR 6. és 9. cikkelye szerint - amelyek a munkahelyi egészséggel és biztonsággal foglalkoznak - a munkáltatóknak joguk van adatokat kérdőíveken gyűjteni, vagy megkérdezni a dolgozókat, hová utaznak. Azonban nem kötelezhetik őket testhőmérsékletük közlésére, vagy egészségügyi kérdőívek kitöltésére a francia adatvédelmi hivatal szerint. Olaszországban a vészhelyzetben lehetőség van orvosoktól adatokat gyűjteni, Németországban pedig kiegészítették a GDPR-t oly módon, hogy járványok, természeti vagy ember okozta katasztrófák idején lehessen személyes adatokat gyűjteni. De az okostelefonos helyzeti adatok gyűjtése mindenképpen érvényes beleegyezést kíván az érintettektől, közölte a Reutersszel Ulrich Kelber, a szövetségi adatügyi megbízott. Az adatszerzésnek arányosnak kell lennie azzal, hogy az információk részletessége megfelel-e a célnak, amelyre gyűjtötték őket, és a módszernek a lehető legkevésbé zavarónak kell lennie.

Alkalmazás a szomszédoknál

Szlovákiában megszavazták a Lex Koronának nevezett igazságügyi törvénymódosítást, miszerint felhasználhatnák a mobilszolgáltatóktól nyert adatokat a koronavírus-fertőzés lehetséges gócpontjainak azonosítására: a közegészségügyi hivatal – az üzenetek tartalmát kivéve – olyan adatokhoz is hozzáférne, amik eddig telekommunikációs titoknak számítottak. Az adatokat anonimizált formában használhatja statisztikákhoz, a cél a megelőzés és a modellkészítés segítése. A hivatal a karanténba kerülteket is beazonosítja, és üzenetekben tájékoztatja az előírásokról. Hozzáférhetnek a helyadatok keletkezési idejéről szóló információkhoz is, csak a rendkívüli helyzetben és az esetleges veszélyhelyzet idején, maximum 2020 végéig. * Lengyelországban pénteken indították el azt a telefonos alkalmazást, amivel a 14 napos házi karanténba kényszerített emberek szelfikkel igazolhatják a hatóságoknak hogy tényleg otthon maradtak. Az emberek választhatnak, hogy vagy váratlan ellenőrzést kapnak a rendőrségtől, vagy letöltik az appot. Az alkalmazás arcfelismerést és földrajzi adatokat is használ, hogy az otthonülést ellenőrizze. Ha valaki nem válaszol 20 percen belül, a program értesíti a rendőrséget. Aki megszegi a karanténszabályokat akár 5000 zlotys (380 ezer forint) bírságot is kaphat. * A legnagyobb svájci telekommunikációs cég, a Swisscom mobil helyadatokat oszt meg a svájci hatóságokkal a járvány elleni védekezés érdekében. Minden egyes alkalommal, amikor a helyadatok alapján azt érzékelik, húsz mobiltelefonnál több található száz négyzetméteres közterületen belül, tájékoztatják erről a közegészségügyi hatóságot. 

Rengeteg hülyeség terjed a koronavírusról, a WHO segítségével tisztázzuk a legfontosabbakat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.26. 16:46

Fotó: Shutterstock
A fokhagyma, a vízivás, sőt a sós vizes gargalizálás sem véd az új koronavírustól - a tévhitek tisztázása érdekében összeállítást készített az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján a Magyar Tudomány Akadémia támogatásával működő tudomány.hu.
Az új koronavírus (2019-nCoV) megjelenése, gyors terjedése váratlan kihívások elé állított bennünket, az egész emberiséget érintő járványról van szó. A betegség tüneteit nagyjából ismerjük, mechanizmusát már kevésbé, hosszútávú egészségi hatásait pedig egyáltalán nem. A járvány egyéb következményei - gazdasági válság, politikai kihatások - is beláthatatlanok jelenleg. A hazai és nemzetközi sajtó napi szintű tájékoztatást ad a vírus terjedéséről, megbetegedési statisztikákról, hatósági rendelkezésekről és a járvány terjedésének megelőzését szolgáló teendőkről.
Ahogyan ez haváriák esetén lenni szokott, most is megjelentek a tévhitek, egy súlyos problémára egyszerű módszereket kínáló, „valaki valakitől azt hallotta, hogy betonbiztosan működik” megoldások. Ezeket az állításokat is az ismerethiány, az áltudományos megállapítások feltétel nélküli elfogadása alapozza meg. A problémák kezelése rengeteg feladatot hárít a szakértőkre, és emiatt kevesebb energia jut a félrevezető, esetenként ön- és közveszélyes hiedelmek cáfolatára. Pedig ebben az esetben is szükség van arra, hogy a közvélemény hiteles információt kapjon. A tudomány.hu összeállításának, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiadványa alapján készült, célja a hiedelmek cáfolata és néhány alapvető kérdés tisztázása.

2019-nCoV

Az idén újonnan izolált új koronavírus (2019-nCoV) rendszertanilag a koronavírusok családját alkotó négy vírusnemzetség egyikéhez, a béta-koronavírusokhoz tartozik. Örökítőanyagként nagy méretű, egyszálú RNS-t tartalmaz; az ezt védő kapszidburkot egy lipid jellegű külső burok határolja, amihez napkoronához hasonlító glikoprotein-tüskék kötődnek. Korábban az ugyanehhez a csoporthoz tartozó SARS (2002 -2003) és MERS (2012) vírusok okoztak számos halálesettel járó világjárványt. A 2019-nCoV emlősökről (valószínűleg denevérről és/vagy tobzoskáról) terjedt át az emberre. Erősen fertőző, magas lázat és potenciálisan halálos kimenetelű légúti megbetegedést, illetve tüdőgyulladást okozhat.

A hideg időjárás és a hó nem pusztítja el az új koronavírust

Semmi okunk azt feltételezni, hogy a hideg időjárás elpusztítja az új koronavírust vagy más betegségek kórokozóit. Az egészséges ember normális testhőmérséklete 36,5 és 37 fok Celsius között van, függetlenül a külső hőmérséklettől, illetve az időjárástól. Ez kedvező feltételt teremt a vírus tovább éléséhez és terjedéséhez.

A forró fürdő nem akadályozza meg az új koronavírus-fertőzést

Azzal, hogy forró fürdőt veszünk, nem tudjuk megakadályozni, hogy az új koronavírussal megfertőződjünk. Az egészséges ember testhőmérsékletét nem befolyásolja, hogy milyen hőfokú vízben fürdik, illetve zuhanyozik. A rendkívül forró vízben történő fürdés ráadásul káros is lehet. 

A koronavírus nem terjed a szúnyogcsípéssel

Semmilyen bizonyíték vagy adat nem támasztja alá, hogy az új koronavírust terjeszthetik szúnyogok is. Az új koronavírus légúti vírus, amelyet a fertőzött személyek elsősorban a köhögéskor vagy tüsszentéskor a levegőbe juttatott cseppekkel, nyálcseppekkel vagy orrváladékkal terjesztenek. Kerülje azoknak a közelségét, akik köhögnek vagy tüsszögnek!

A kézszárítók nem pusztítják el az új koronavírust

A kézszárítók nem alkalmasak az új koronavírus elpusztítására. Ha meg akarja védeni magát, tisztítsa meg gyakran kezét alkoholos kézfertőtlenítőkkel vagy mossa alaposan meg szappannal és vízzel.

Kézmosás, kézmosás

A koronavírussal szembeni védekezés leghatékonyabb módja a gyakori kézmosás. A kézmosás eltávolítja a kezekről az esetleges vírusszennyezést és ezzel megelőzi, hogy a szemei, szája vagy az orra megérintésével megfertőződjön. A kézmosás után alaposan szárítsa meg papírtörlővel vagy meleg levegős kézszárítóval. Ide kattintva elérhető a Semmelweis Egyetem oktatóvideója a kézmosásról. Itt pedig a sebészeti maszk helyes használatáról található egy videó.

Ne használjunk UV-lámpát a kéz vagy más bőrfelületek fertőtlenítésére!

Az ultraibolya lámpákat nem szabad a kéz vagy más bőrfelületek sterilizálására használni, mivel az ultraibolya sugárzás bőrirritációt okozhat.

A hőszkenner csak a lázas koronavírusos betegeket szűri ki

A hőszkenner segítségével hatékonyan ki lehet szűrni az új koronavírus fertőzés miatt belázasodott (a normálisnál magasabb testhőmérsékletű) embereket. Azokat a vírushordozó fertőzötteket viszont egyáltalán nem lehet kiszűrni hőszkennerrel, akik nem lázasodnak be. Ez azért van, mert a fertőzöttek általában 2-10 nap lappangási idő után betegszenek csak meg és azt követően lázasodnak be.

Az egész test alkohollal és a klórral való permetezése nem jó módszer a koronavírus-fertőzés elkerülésére

Hiába permetezi be valaki az egész testét alkohollal vagy klórral, az nem öli meg azokat a vírusokat, amelyek már bejutottak a szervezetébe. A klór vagy alkohol egész testre permetezése viszont roncsolja a nyálkahártyát (vagyis a szemet és a szájat) és a ruhát is könnyen tönkreteszi. Azonban fontos, hogy az alkohol és klór is nagyon hasznos lehet más felületek fertőtlenítésére a megfelelő használati utasítás betartása mellett.

A tüdőgyulladás, illetve az influenza elleni védőoltások nem védenek az új koronavírus ellen

A tüdőgyulladások elleni védőoltások, mint a pneumococcus vagy a Haemophilus influenza B (Hib) elleni védőoltás sem nyújtanak védettséget az új koronavírussal szemben. Ez az új vírus annyira különbözik a korábbi vírusoktól, hogy külön védőoltást kell kifejleszteni ellene. A WHO támogatásával a kutatók már világszerte dolgoznak az új koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésén. Bár a fenti védőoltások nem hatásosak az új koronavírus ellen, más légúti betegségek ellen jól védenek, és feltétlenül ajánlottak az egészség védelme érdekében.

Az orr sóoldatos öblítése nem előzi meg a koronavírus-fertőzést

Nincs bizonyíték arra, hogy az orr sóoldatos öblítése megvédené az embereket az új koronavírus-fertőzéstől. Az eddigi adatok alapján az elképzelhető, hogy az orr rendszeres sóoldatos öblítése egy megfázás esetében valóban gyorsítja betegségből való felépülést. Ugyanakkor az orr öblítése nem akadályozza meg a légúti fertőzések kialakulását.

A fokhagyma fogyasztása nem véd meg a koronavírus fertőzéstől

A fokhagyma egészséges élelmiszer, amelynek lehet némi antimikrobiális hatása. Ugyanakkor nincs bizonyíték arra, hogy a fokhagymafogyasztás megvédené az embereket az új koronavírustól.

Az új koronavírus minden korosztályt megfertőzhet, de az idősek és krónikus betegségben szenvedők esetében általában súlyosabb a betegség lefolyása

Az új koronavírus bármilyen életkorú embert megfertőzhet. Az idősek és krónikus betegséggel élők (asztma, cukorbetegség, szívbetegség) esetében viszont jóval nagyobb a valószínűsége a fertőzés súlyosabb lefolyásának. A WHO azt javasolja, hogy életkortól függetlenül mindenki védekezzen a vírus ellen, és különösen figyeljen a kezei tisztán tartására, illetve igyekezzen elkerülni mások megfertőzését köhögéssel, tüsszögéssel.

Az új koronavírus-fertőzés nem gyógyítható antibiotikumokkal

Az antibiotikumok hatástalanok a vírusok ellen, csak a baktériumokra hatnak. Az új koronavírus (2019-nCoV) egy vírus, ezáltal az antibiotikumok nem alkalmazhatók megelőzés vagy kezelés céljából. Előfordulhat azonban, hogy koronavírusos betegek kórházi ápolásuk során antibiotikumos kezelésben részesülnek a lehetséges bakteriális szövődmények elhárítása érdekében.

Egyelőre nincs az új koronavírus megelőzésére vagy kezelésére alkalmas gyógyszer

Jelenleg nem létezik kifejezetten az új koronavírus megelőzésére, kezelésére kifejlesztett gyógyszer. A vírussal megfertőződött betegeket azonban a tünetek enyhítése érdekében kezelni kell, a súlyos betegeknek pedig kiemelt ellátást kell kapniuk. Néhány, kifejezetten a koronavírus kezelését célzó módszert már vizsgálnak, és ezek hamarosan a klinikai tesztelés fázisába is léphetnek. A WHO számos partnerével együtt segíti a kutatási és fejlesztési erőfeszítések gyorsítását.
A neten (nem csak magyarul) megállíthatatlanul terjed két jótanács, amiket hol "olasz orvosoknak", hol "japán szakértőknek" tulajdonítanak. Természetesen mindkettő hülyeség, mindkettőt cáfolja a WHO:

A vízivás nem véd meg a koronavírustól

Hamis állítás: ha nem iszik az ember elég vizet, a koronavírus képes behatolni a légcsőbe, onnan pedig a tüdőbe. Legalább 15 percenként kell vizet inni ahhoz, hogy a vírus a gyomorba kerüljön, és a gyomorsav végezzen vele. Valóság: ez nem igaz. A jelenleg ismert légzőszervi betegségekből kiindulva semmi sem bizonyítja, hogy ez a módszer működne. Az emberek egyébként is az orrukon lélegeznek be, úgyhogy ez a módszer, még ha igaz is lenne, akkor is csupán a szájat védené, az orrot nem. A sós vízzel való gargarizálás sem véd meg a vírustól.

A lélegzet visszatartásával nem lehet megállapítani a fertőzöttséget

Téveszme: ha valaki legalább 10 másodpercig vissza tudja tartani valaki a lélegzetét köhögés nélkül, akkor nem beteg, mert ez azt bizonyítja, hogy nincs fibrózis a tüdőben.
Valóság: ez nem igaz. Amikor valaki akut vírusfertőzésben szenved, akkor valóban nehezére eshet nagy levegőt venni köhögés nélkül, hiszen a légutak irritáltak. Fibrózisban szenvedő betegnek valóban nehezére eshet nagy levegőt venni, de az, hogy valaki vissza tudja tartani a lélegzetét 10 másodpercig, még nem jelenti azt, hogy nem lehet koronavírussal fertőzött.

Így éljük túl a home office-t

Barabás Júlia
Publikálás dátuma
2020.03.26. 15:15

Fotó: Remi Decoster/Hans Lucas via AFP / AFP
Bár nem mindenkinek való a távmunka, most nincs választási lehetőség: aki megteheti, otthonról dolgozik. Az új helyzetet meg kell szokni, rendszerré kell szervezni – mondta Sándor Annamária mentálhigiénés szakember a Népszavának.
A „rendes”, azaz járvány előtti életünk szabályai, amelyek ellen talán lázadoztunk, keretet, igazodási pontokat adtak a napjaink szervezéséhez. Ha munkahelyre jártunk, nem kellett gondolkodnunk, mikorra kell beérni és az is adott volt, hogy meddig kell ott lenni, ahogy az sem volt kérdés, hogy mivel töltsük az időt. Most azonban már csak annyi biztos, hogy mit kell megcsinálni, esetleg milyen határidővel, így sokkal nagyobb a felelősségünk. Van esély, hogy szétcsúszunk, túlterhelődünk, nem tudjuk elvégezni a feladatot, nem sikerül tartani a határidőket.

Beszorultunk

A megszokott keretek elvesztése okozhat „fonalvesztést”, annál is inkább, mert sokaknál „zavaró körülmények” - nyüzsgő család: kicsi vagy otthon tanuló gyerekek, tornyosuló házimunka, korábban halogatott teendők - is kihívást jelenthetnek. Mindezek a járványhelyzeten felül is szorongást, éjszakai felébredéseket, egyfajta folyamatos „beszorítottság-érzést” is eredményezhetnek. Az átvészeléshez több önfegyelemre, felelősségvállalásra, proaktívabb hozzáállásra, magasabb szintű felnőttségre van szükség.

Legyen napirend

Az otthoni munkavégzés egyik előnye, hogy megspórolhatjuk az utazásra szánt időt, a dugóban idegeskedést, a tömegközlekedés nehézségeit. Az egyik legfontosabb szabálya pedig, hogy legyen napirendünk, ez hosszútávon kapaszkodót, a bizonytalanságban biztosat jelent. Alapvetés, hogy keljünk ki az ágyból és végezzük el a megszokott rutinfeladatokat: reggelizés, kávézás, zuhanyzás és felöltözés. Nem ajánlott ugyanis egész nap pizsamában maradni, ha nem is veszünk fel kiskosztümöt, illetve öltönyt, még az otthoni, „játszóruha” viselése segíthet megkülönböztetni az éjszakát és a nappalt. Jó megoldás lehet, ha ugyanakkor, vagy csak kicsit később kelünk fel, mintha dolgozni mennénk, és az így „megnyert” időben tornázunk, jógázunk, meditálunk vagy csak átgondoljuk a napot. Tervezzünk be rövid munkaközi szüneteket és legyen ebédidő, valamint legyen világos a határ, hogy meddig tart a munka. Ha térben nem is tud, időben mindenképpen különüljön el a magánélet. Fontos lehet az is, hogy a munkaköri kötelességek és az otthoni teendők ne folyjanak össze. 

Szedjük össze, mi tesz összeszedetté!

Ki kell tapasztalni, mitől vagyunk összerendezettek. Ehhez önismeretre, önmagunkkal szembeni nyitottságra és önmegfigyelésére van szükség. Érdemes magunkba nézni és végiggondolni, hogy mi segít a figyelmünket irányítani, koncentrálni, és mitől tudunk ellazulni, kikapcsolni. Ehhez számtalan segítséget találhatunk az interneten. 
„Az én fő eszközeim például a rendszeres, rövid meditációk, a rendszeres mozgás (taichi, séta) és a másokkal való kapcsolattartás”

– árulta el Sándor Annamária.

Játsszunk a szabályokkal!

„Nem kell, hogy minden egyes nap ugyanúgy teljen, alakítsuk ki a saját szabályainkat!” - hangsúlyozta a mentálhigiénés szakember. Kiváló lehetőség ez a helyzet arra, hogy rájöjjünk, hogy egy-egy napon belül mikor vannak a produktívabb időszakaink. Ha figyelünk a szervezetünkre, észrevehetjük, hogy ugyanúgy jelzi a pihenőigényét, ahogy az éhséget vagy a szomjúságot. Sokan, ha ebéd után beiktatnak egy félórás pihenőt, még este is hatékonyak tudnak lenni. Önmagunk és családtagjaink megfigyelése és az erről való kommunikáció egy-két hét alatt segíthet megalkotni a leghatékonyabban működő kereteket, amelyeket később is lehet alkalmazni, a munka, vagy iskolai elfoglaltságok típusával és jellegével összehangolva. 

Legyen munkahelyünk

A határok megtartását az is támogathatja, ha van a lakásban kijelölt „munkahelyünk”. Fontos, hogy ez kényelmes legyen, és bár elsőre jó ötletnek tűnhet, nem biztos, hogy a kanapé nyolc órán keresztül is alkalmas a munkavégzésre. Inkább válasszunk egy kényelmes széket, és toljuk oda egy asztalhoz. A videós meetingekre kijelölhetünk egy másik helyszínt, ahol nem elsősorban a kényelem, hanem az elszeparálhatóság, a nyugalom a fő szempont. Nem árt tudni, hogy munkavégzés közben mindenkinek más az ideális zajszintje: van, aki szereti ha duruzsolnak körülötte, mások szerint könyvtári csendben lehet a legjobban haladni. Ebben nagy segítség lehet az interneten fellelhető sok háttérzaj és a fülhallgató, amellyel a többiek zavarása nélkül is hallgathatjuk a kedvenc zenéinket.

Képpel is beszéljünk!

Az otthoni munka elszigetelhet, magányossá tehet, ezért érdemes fokozottan figyelni a munkahelyi kapcsolatok fenntartására is. Ne csak e-mailben osszunk meg információkat, telefonáljunk, skype-oljunk, képpel is, az élőbb beszélgetések és a kevesebb félreértés érdekében. Cseteljünk is a kollégáikkal, mintha együtt kávéznánk, és osszunk meg a munkától független történéseket, érzéseket is. Bár eleinte furcsa lehet, hogy magunkat is látjuk beszélgetés közben, ajánlott minél többféle módon: hanggal és képpel is kommunikálni a családunkkal és a barátainkkal is, mert így jobban oldódik a stressz. 
Fontos, hogy akkor se legyen egyetlen összefüggéstelen massza az egész nap, ha nem végzünk munkát. Ilyen esetben sem javasolt hosszan tartó tétlenség. Találjuk meg az egyensúlyt anélkül, hogy bármelyiket: a lazítást és az aktivitást túlzásba vinnénk. A takarítás, pakolás, ruhatár szortírozás, kertészkedés – a korábban halogatott feladatok – elvégzésével most két legyet is üthetünk egy csapásra: kipipálhatjuk, és a lelki egészség megőrzését is segítjük, de fontos, hogy a kikapcsolódásnak is adjunk megfelelő teret, időt – fűzte hozzá a mentálhigiénés szakember.