Teljesen átírnák a munkaügyi szabályokat a munkaadók – A szakszervezetek szerint újabb rabszolgatörvény készül

Publikálás dátuma
2020.03.25. 20:52
Képünk illusztráció.
Fotó: Népszava
Külön egyezség nélkül fel lehessen függeszteni a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályokat – többek között ezt javasolják a munkaadók. A szakszervezetek kiakadtak.
Bár a kormány a koronavírusjárvány miatti veszélyhelyzetre reagálva már „rugalmassá” tette a Munka törvénykönyvét – attól külön megállapodásokkal el lehet térni -, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) ennél is tovább menne, és a jogszabályt teljesen a munkáltatók igényeihez igazítaná. Igaz, csak átmenetileg.   Az MGYOSZ javaslata alapján helyi egyeztetések nélkül is el lehetne térni például a munkaköri leírástól, fel lehetne függeszteni a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályokat, a szabadnapok kiadását nem kellene 15 nappal korábban jelezni, a túlóráztatásra és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat enyhítenék, és lehetővé tennék a következő évek fizetett szabadságának kiadását is. Felfüggesztenék továbbá a munkáltatói kártérítési felelősséget is az otthoni munkavégzés esetén. Emellett általános járulék-elengedést szeretnének azon munkavállalók esetében, akik a munkavégzési kötelezettség alól mentesülnek, de munkaviszonyban maradnak, és bért kapnak. A szövetség szerint a fentiekre a munkahelyek minél nagyobb számban való megtartása, azaz a vállalkozások életben maradásának segítése miatt volna szükség. Az MGYOSZ egyébként közleményében azt is hangsúlyozza: a jelenlegi, súlyos válsághelyzet megköveteli az egész társadalom széleskörű és fegyelmezett összefogását. „Mind az államnak, mind a munkáltatóknak és a munkavállalóknak arra kell törekednie, hogy a járvány megfékezése mellett biztosítsuk a lakosság ellátását és a vállalkozások életben maradását. Ilyenkor minden javaslat és minden intézkedés az egyének, a munkavállalók és a munkaadók, azaz valamennyi gazdasági szereplő érdekét kiegyensúlyozottan kell, szolgálja, és ezt az MGYOSZ maximálisan igyekszik figyelembe venni” – fogalmaznak a szervezet a közleményében. Arról is írnak, hogy átmeneti szabályokkal – cégmérettől, iparágtól, nemzetiségtől vagy tulajdonosi szerkezettől függetlenül – elejét kell venni a helyzetből fakadó visszaélésnek, legyen szó akár a vevők felé irányuló árazásról, vagy indokolatlan nem teljesítésről, akár az átvétel beszállítókat érintő, indokolatlan megtagadásáról. Ha pedig mégis történik ilyesmi, szigorúan szankcionálni kell. „Ugyanígy kell tenni a munkaadó-munkavállaló viszonyban történő etikátlan és/vagy jogszerűtlen lépések esetén” – fogalmaz az MGYOSZ,  amely épp fenti javaslatával hozná a jelenleginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe a dolgozókat. A szakszervezeteknél döbbenten olvasták az MGYOSZ fenti javaslatait. A tervezet első olvasatra nem más, mint rabszolgatörvény a négyzeten – közölte felháborodva Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Szerinte teljesen egyértelmű, hogy a gyáriparosok a munkavállalók kárára kezdenek alkudozni, őket kizsigerelve akarnak kimászni a járvány okozta gazdasági gödörből. A szakszervezeti vezető ezen véleményhez a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) is csatlakozott. A két szövetség azonnali egyeztetést követel. A szakszervezetek egyébként az állítólag csak a veszélyhelyzet idejére vonatkozó válságkezelő csomag előkészületeiről még csak nem is hallottak, így aztán el sem mondhatták a véleményüket a tervezetről. Ez a többpontos mentőcsomag azonban pillanatnyilag nem más, mint egy, a munkavállalók tökéletes kizsigerelésére alkalmas terv – fogalmazott Kordás László. A MASZSZ elnöke kijelentette: az MGYOSZ megalkotta a rabszolgatörvény 2.0-ás változatát, amellyel az eddiginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozná a dolgozókat. A munkavállalói képviselet értetlenül áll egyebek között a javaslatnak a szabadságra vonatkozó pontja előtt, miszerint a gyáriparosok javaslatára enyhítenék „a következő évekre vonatkozó fizetett szabadságok egy részének kiadását és ezek elszámolásának szabályozását, valamint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályait". Hogy mindenki értse: ez azt jelenti, ha a gyártulajdonos munkáltatónak az érdekei úgy kívánják, akkor a dolgozók akár évekig nem mehetnek szabadságra - magyarázza Kordás László. Az elnök szerint ez a pont egyébként erősen ellentmond a veszélyhelyzeti intézkedésnek - és magának a tervezet készítőjének is -, hiszen az ötletgazda maga írja, hogy a következő évekre vonatkozik.   A javaslatcsomag azonban több sebből is vérzik – véli Kordás László, példaként említve a csoportos létszámleépítés szabályainak felfüggesztésére vonatkozó pontot is. Ez ugyanis azt jelenti, hogy minden bejelentési kötelezettség – és annak következményei nélkül – bármennyi embert, bármikor utcára lehetne tenni. Az MGYOSZ javaslata a túlmunka, a pihenőidő és a rugalmasabb munkaidőre is kiterjed, ami – a MASZSZ olvasatában – végtelenül veszélyes, hiszen korlátlan beleszólást sugall. A szövetségnél azt sem értik pontosan, hogyan kell érteni a javaslatcsomagban olvasható munkaköri leírástól való eltérést. Félő – mondja Kordás László -, hogy ez is a munkavállalók kárára történne, csakúgy, mint a túlmunka, a pihenőidő, az ügyelet, a készenlét és a munkaidő beosztás szabályainak tervbe vett enyhítése. A szakszervezeti vezető szerint ez a tervezet több pontban is sértheti az uniós jogokat. A MASZSZ és a SZEF is egyetért azzal, hogy meg kell menteni a munkahelyeket, ám annak nem a munkajogi szabályok durva módosítása a módja. A mintegy 130 ezer munkavállalót képviselő MASZSZ és a csaknem 60 ezer közszolgálati munkavállalót képviselő SZEF határozottan tiltakozik a tervezet bevezetése ellen, és azonnali egyeztetést kezdeményez a munkáltatókkal és a kormánnyal.     
Szerző

Paranoid cégek előnyben

Publikálás dátuma
2020.03.25. 19:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A vállalkozások vírusválság-álló képességének vizsgálata új szemléletet kíván - véli az Opten.
A vírusválság új szemléletet követel meg az üzleti partnerek elemzésében is - közli Szigeti Krisztina kockázatkezelési szakértő. Most a múltbeli teljesítménynél sokkal inkább a rövid távú készpénztermelő képesség számít. Fontos, hogy az adott ágazatot mennyire érinti a járvány: érkezett-érkezhet-e állami segítség, szerepel-e a cég vagy beszállítója a létfontosságú, akár honvédségi irányítás alá vont cégkörben, van-e stratégiai megállapodásuk a kabinettel. Kérdés, zajlik-e a cégnél nagyberuházás, ennek befejeztére elegendő-e a fedezet, illetve a leállítás mekkora veszteséget okozna? Mekkora a társaság készpénzállománya, illetve gyorsan pénzzé tehető eszközei? Fontos a vevők összetétele is: milyen régi a viszony, mennyire válthatók ki másokkal, alkalmazható-e rövidebb fizetési futamidő, mi alapján minősítik ügyfeleiket, van-e hitelbiztosítás, változott-e a biztosító fedezetvállalása, miként kezelik a lejárt követeléseket? Bár a kormány az év végéig felfüggesztette az eddigi hitelek tőke- és kamatfizetését, vizsgálandó a kötelezettség-szerkezet, a partnerbankok stabilitása és a fedezet értéke. A nagy eladósodottság kiemelt kockázat. Kérdés az alapanyagellátás is: a nagyobb raktárkészlet most előny. Fontos, mit és miként oldanak meg házon belül vagy külső partnerrel. Úgyszintén fontos a tulajdonosok száma, kora, megoldott-e a vezetők helyettesítése, van-e a cégnek válságkezelési terve és ennek felelősei, illetve milyen rugalmasan alkalmazkodnak a veszélyhelyzethez - összegez Szigeti Krisztina.  
Szerző
Témák
Opten cég
Frissítve: 2020.03.26. 10:22

Nagyot nőtt a zöldségek ára

Publikálás dátuma
2020.03.25. 15:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
A burgonya ára egy hét alatt megduplázódott.
A jelek szerint a koronavírus-járvány nemcsak a szájmaszkok, kézfertőtlenítők áraira hatott, de egyes zöldségfélékére is. A folyamatok egyes termékek árának emelkedését eredményezték a piacokon, de az áremelkedés nem volt általános. Az leginkább a tartósan elálló alapvető zöldségfajtákat érintette - írja az Mfor az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatbázisa alapján.
  • A piaci árinformációk napi adatai szerint a burgonya kilós ára a nagybani piacon február vége óta 150-160 forint volt egészen múlt hét csütörtökig. Március 19-én viszont hirtelen több mint a duplájára nőtt az ára, 335 forintra.
  • Ugyanilyen görbét ír le a sárgarépa ára is, hiszen a korábbi, heteken át tartó 150 forintos ár 300 forintra ugrott csütörtökön.
  • Drasztikus áremelkedést mutatott a petrezselyem egységára is. Az árinformációs rendszer adatai alapján március 19-ig a nagybani piacon jellemző kilónkénti 450 forintos ár 900 forintra emelkedett.
Mindez a fogyasztói piacokon is éreztette a hatását. Az adatbázis szerint a Fehérvári és Vámház körúti piacokon múlt héten az előző héthez képest a burgonya ára szignifikánsan megugrott. A Fehérvári úti piacon 25, a belvároshoz közeli helyen 12 százalékkal. A két piac jellemző zöldségárait nézve a sárgarépa szintén 25 és 12 százalékkal emelkedett, egy hét alatt ugyanakkor a zeller, a fehérkáposzta és a paprika egységára is 15-25 százalék közötti mértékben emelkedett. Váratlanul nőtt a tojás ára a nagybani piacon. A korábbi 35 forintos darabár március 19-én már 40 forint volt.
Szerző