Felesleges a felhalmozás: nem veszélyezteti az ivóvizet a járvány

Publikálás dátuma
2020.03.26. 07:00

Fotó: Népszava
Egyelőre a fertőtlenítési szinten se kellett emelni a Fővárosi Vízműveknél, mert a korábbi szint elegendő a víz vírusmentességéhez. Felesleges felhalmozni palackozott ásványvizeket.
Két és fél éves előnyben vagyunk a koronavírussal szemben – bizakodik Keszler Ferenc a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója. A vállalatnál ugyanis 2,5 évvel ezelőtt kezdték el kidolgozni a jelenleg használt távmunkarendszert. A hálózati rendszerek titkosítottak, minden adminisztrációs, illetve irodában végezhető munkafolyamat ugyanolyan hatékonysággal folytatható otthonról is. A cég munkavállalóinak harmada már így dolgozik. A jelenleg érvényes decenralizált izolációs protokoll értelmében az eddigi 5 hálózatüzemeltetési, 5 víztermelési, 3 szennyvízkezelési, illetve a diszpécserközpontot tovább bontották és váltásokban dolgozó újabb szeparált egységeket hoztak létre. Így nagyon kicsi az esélye, hogy mindegyik csoport egyidejűleg betegszik meg. Az ügyfélszolgálatokat egy kivételével bezárták, de ott is erős védelmi intézkedéseket vezettek be. - Túl vagyunk két világháborún és egy forradalmon és eddig még soha nem állt le a vízszolgáltatás Budapesten. A jelenlegi vírushelyzetet is uralni fogjuk – állítja magabiztosan Keszler Ferenc, a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója. S ez a kőbányai víztározó másfél évszázados falai között állva nagyon hihetően hangzik.
Mintha egy templomban állnánk. Egy föld alattiban. A félköríves téglaboltozat tíz méter magasan borul fölénk, a kanyargós lépcső alján egy szökőkútszerű töltő-fogyasztó műtárgy, a körben kanyargó-örvénylő téglafalak sarkai belevesznek a félhomályba. A szavak azonban kiélesednek. A járványügyi villámlátogatást tevő Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes mellett Keszler Ferenc vezérigazgató, Csörnyei Géza üzemeltetési igazgató és Vörös Róbert üzemmérnökség vezető áll. Lábuk alatt vékony patakban csörgedez a víz. A kőbányai víztározó most éppen üres. A víz világnapja alkalmából a héten megnyitották volna egy napra a budapestiek előtt, de a járvány miatt lefújták a rendezvényt, a szokásos karbantartási munkákat viszont járvány ide vagy oda, elvégzik. A tárolómedencét kimossák, megtisztítják a lerakódott ásványi anyagoktól, átnézik a falakat szerkezeti sérülések után kutatva.
Tüttő Kata, Csörnyei Géza és Keszler Ferenc a víztározóban.
Fotó: A szerző felvétele
A 150 éves létesítmény jól állja az idő próbáját. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa a párizsi és a londoni tapasztalatokból okulva a kolerajárvány megfékezésének és terjedésének egyik zálogát látta a tiszta ivóvízben. A fővárosi vízhálózat korszerűsítésének részeként rendelték meg a kőbányai víztározót 1869-ben. A 11 ezer köbméter vizet befogadó létesítményt olasz építőmesterek építették a Tatai Uradalmi Téglagyár szokottnál jobban kiégetett, különleges tégláiból. A fél méter vastag falakat kívülről több méter vastag agyaggal támasztották meg. A kőbányai egyike – bár a 80 ezer köbméteres gellérthegyi víztárolóval egyetemben kétségtelenül a legimpozánsabb darabja – a 70 budapesti víztározónak, amelyeket minden éjjel feltöltenek. Ha fennakadás lenne, innen fél napig el tudják látni a várost. Budapest egy átlagos napon 400 – 450 ezer köbméter vizet fogyaszt el, ami egyébként lényegesen kevesebb, mint a nyolcvanas években, amikor még számos gyár működött a fővárosban és a háztartások is sokkal pazarlóbban bántak a vízzel. Azóta csaknem harmadára esett vissza az éves vízfogyasztás. Keszler Ferenc teljesen feleslegesnek tartja a járvány miatti pánikszerű ásványvíz halmozását. A fővárosi vízrendszer teljesen zárt a víznyerő kutaktól a vízcsapokig. A hálózatba, az esetleges csőtöréseket leszámítva nem juthat be semmiféle kórokozó. A csőtörések és javítások miatti szennyeződéseket pedig nagy biztonsággal elpusztítja a hálózatban keringő klór. A javarészt a Szentendrei-sziget kútjaiból nyert ivóvizet a nemzetközi előírásoknak megfelelően utóklórozzák. Ennek mértéke jelenleg 0,3 milligramm literenként. A járvány miatt még nem emeltek a szokásos szinten, mivel ez elegendő ahhoz, hogy a víz vírusmentes maradjon. Erről a Nemzeti Népegészségügyi Központ dönt. A hozzáadott klór mennyiségét jellemzően árvíz idején emelik meg a víznyerő kutaknál fellépő esetleges vízbetörés miatt. Most azonban nem kell tartani ettől – nyugtat meg mindenkit Csörnyei Géza, üzemeltetési igazgató. A Fővárosi Vízművek egyike annak a 71 stratégiai szempontból védendő vállalatnak, amelyet a Honvédelmi Minisztérium a múlt héten ellenőrzése alá vont. A cégekhez kirendelt akciócsoportok a Fővárosi Védelmi Bizottság ülésén elhangzottak szerint a kormány szemei és fülei, de nem szájai. Vagyis figyelnek és észrevételeznek, de nem szólnak bele a cég működésébe – magyarázza Tüttő Kata, a budapesti védekezést irányító Fővárosi Operatív Törzs vezetője. Ez így is van – erősíti meg a fentieket Keszler Ferenc. - A honvédségi kapcsolattartók gondoskodnak arról, hogy a cég fenn tudja tartani a közszolgáltatást akkor is, ha bármilyen fennakadás lenne, például a beszállítókkal. A Fővárosi Vízművekhez kirendelt három fős akciócsoport mindennap megjelenik és értékeli a cég járványügyi intézkedéseit. Keszler szerint a logisztikai feladatok – például a vegyszerek beszerzése - ellátása mellett, az esetlegesen kieső munkaerő pótlásában is számíthatnak a segítségükre. A Fővárosi Vízműveknek 1600 munkavállalójából a rendszer vészhelyzeti működtetéséhez 390 kollégára van szükség. Napi szinten figyelik a betegállomány-alakulását, de az 50-80 kieső nem haladja meg a korábbi átlagot. - A fővárosi közszolgáltató cégeknél sehol sem nőtt a kiesők száma, sőt a szemétszállítást végző FKF-nél még csökkent is – büszkélkedik Tüttő Kata. Hétfőn 54 európai vízmű cserélte ki járványügyi tapasztalatait egy videokonferencián. A vállalatok között három észak-olaszországi vörös zónás cég is volt, amelyek nagyjából ugyanazokat az intézkedéseket hozták meg eddig, amit a Fővárosi Vízművek. Az ellátás a hazai helyzetnél sokkal súlyosabb körülmények között is zavartalan, a három vízműnél egyetlen koronavírusos beteget sem regisztráltak. A járvány pénzügyi hatásait még nehéz lenne megjósolni, de az már most látható, hogy a külföldi projektek és a ritkuló pályázatok miatt legalább 10 százalékos bevételkieséssel számolhatnak. Éppen ezért a Vízművek fontosnak tartja, hogy mindenki befizesse a vízdíjat, amire több digitális lehetőség is rendelkezésre áll. De még így is lehet további bevételkiesés, hiszen Párizsban például 25 százalékkal visszaesett a vízfogyasztás a turisták elmaradása miatt.
Szerző

261-re nőtt a beazonosított koronavírus-fertőzöttek száma Magyarországon

Publikálás dátuma
2020.03.26. 06:55
Orvos a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított részlegen, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben
Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Egy nap alatt 35 újabb betegnél diagnosztizálták a fertőzést. A gyógyultak száma 28–ra nőtt.
Újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 261-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Az eddigi 21 főről 28–ra nőtt a gyógyultak száma is – derül ki a kormányzati tájékoztató oldalról.  „A csoportos megbetegedések szakaszában vagyunk, amikor közösségben, személyes érintkezések útján terjed a fertőzés. Magyarországon is már bárhol és bárkiben jelen lehet a vírus. A beazonosított koronavírus-fertőzötteknél jóval nagyobb a tényleges vírushordozók száma, akik fertőzhetnek. A tömeges fertőzés lelassításához nagyon fontos, hogy az idősek, a diákok, a külföldről hazatérők, és aki teheti, az maradjon otthon, továbbá mindenki tartsa be a szabályokat és az ajánlásokat” – hangsúlyozzák.  A közlemény szerint
a hazánkban beazonosított új koronavírus-fertőzöttek száma: 261 fő. Közülük 10 iráni, 2 brit, 1 kazah, 1 vietnámi és 247 magyar állampolgár.

Karanténban jelenleg 100-an vannak, és 8005 mintát vettek eddig. A járvány miatt tíz ember halt meg Magyarországon.
Szerda reggel 226 volt a beazonosított fertőzöttek száma.
Szerző

A remény rabjai a magyarok - felmérés a kormányról, az egészségügyről és a hitről

Publikálás dátuma
2020.03.26. 06:40

Hiába elégedetlen a lakosság az egészségügyi ellátás színvonalával, a többség mégis úgy látja: a rendszer megbirkózik majd a járvánnyal. A Publicus Intézet felmérése szerint a kormány lépéseivel 76 százalék elégedett.
Pontos elképzelése van a hazai lakosságnak arról, hogy melyik intézmény/rendszer miért felelős a vírus elleni védekezésben – ezt mutatja a Publicus Intézet felmérése, amely a Népszava megbízásából készült.
A lakosság szerint például elsősorban a tudatosan viselkedő közösségen múlik, hogy a „lehető legkevésbé terjedjen el a vírus az országban”, és csak másodsorban a kormányon. (Persze ennél a kérdésnél közrejátszhat az is, hogy a többség igyekszik elvárt, felelősségteljes válaszokat adni, csakhogy ezekkel a mindennapok gyakorlata – mint például a vásárlás, maszkviselés az utcán – nem feltétlenül esik egybe.) A kormány dolga a közvélekedés szerint az, hogy biztosítsa a hiteles tájékoztatást, az élelmiszer-ellátási biztonságot, a mindenki számára hozzáférhető felszereléseket, valamint azt, hogy minden érintett karanténba kerüljön. A kutatás szerint a megkérdezettek az egészségügyet tartják a harmadik felelős szereplőnek. A többség szerint ennek a rendszer az a dolga, hogy mindenki a lehető legjobb ellátást kapja, valamint hogy a járvány a lehető legkevesebb áldozattal járjon.
Megdöbbentő módon az önkormányzatoknak – legalábbis a lakossági fejekben – nem osztottak lapot a vírusvédelemben, ahogy a cégeknek sem. Ez egyebek mellett annak köszönhető, hogy az utóbbi tíz évben a kormány mindent központosított (korábban az oktatás és az egészségügy lényegében a települések hatáskörébe tartozott), valamint a különböző krízishelyzetek kezelésében (például a dunai árvíz, valamint a 2015-ös menekültváltáság idején) Orbán Viktor kormányfő „egyszemélyes országmenedzsmentként” lépett fel. (A Publicus felmérésében ugyan látszik, hogy az ellátásbiztonságot a cégek felelősségének tartják az emberek – de csak kis részben. Azzal, ugyanis hogy számos vállalkozásnál már katonák is megjelentek, a cégek felelősségét is magára vonta az állam.) Úgy tűnik egyébként, ezúttal is érvényesül az a katasztrófák vagy más válságok idején tapasztalt jelenség, miszerint a társadalom a bajban összezár az aktuális kormány mögött. Az emberek 76 százaléka szerint a kormány eddig jól kezelte a vírusügyet – és az emberek még nagyobb bizalmat szavaznak a kabinetnek baj esetére: 81 százalékuk hiszi, hogy a kormány akkor is jól menedzseli majd a helyzetet, ha valóban tombolni kezd a járvány.
A helyzet jelenlegi kezelésének megítélését persze befolyásolják a pártszempontok is: a Fidesz-szavazók közül majdnem mindenki elégedett azzal, amit a kormány csinál, az MSZP és a Demokratikus Koalíció (DK) szavazói között ez az arány 40-50 százalék, a többi párt esetében több mint 70 százalék, míg a bizonytalanok körében 66 százalék. A jövőt illetően - tehát azzal kapcsolatban, hogyha eldurvul a járvány, akkor a kormány hatékonyan lép-e fel - sokkal bizakodóbb (a DK-kivételével) minden kör: a szocialista szimpatizánsok 65, a többi párt támogatóinak több mint 80, a bizonytalanoknak 75 százaléka remél hatékony helyzetkezelést. Az emberek több mint 80 százaléka szerint az egészségügyi rendszer eddig jól helytállt (és az MSZP és a DK híven kívül, akiknek 65-53 százaléka véli ezt, minden párt tábora így gondolja, a bizonytalanokkal együtt). Hasonlóak a jövőre vonatkozó várakozások is, holott a lakosság az elmúlt években rendre az egészségügy helyzetével volt a leginkább elégedetlen: a megkérdezettek kétharmada szerint rossz az ellátás színvonala, ráadásul ezt az állapotot az utóbbi években érte el hazai egészségügy. A többség szerint a felelősség ezért a kormányt terheli, és még a kormánypárti hívek 35-40 százaléka is így látta.
Azért maradt némi kritikai él az emberekben. Amikor ugyanis a kérdés nem a helyzet összességére vonatkozott, hanem arra, hogy mennyire áll a helyzet magaslatán a kormány (miközben az egészségügyben dolgozóknak nincs védőfelszerelése, illetve a kormányzati kommunikáció a külföldiekkel próbálja összemosni a vírus terjedését), már "csak" 57 százalék mondta azt, hogy a kabinet nem csinálhatná jobban. A legjobban az egészségügyi dolgozók védtelenségén akadtak ki az emberek, ezen még a Fidesz-szavazók 72 százaléka is felháborodott. A "migránsvírusozás" a magyarok mintegy felét zavarta, még a kormánypárti-tábor 36 százalékát is – mivel a probléma elbagatellizálásának tűnt. Viszont arra az általánosabb kérdésre, hogy Magyarország időben reagált-e a helyzetre, az embereknek több mint kétharmada igennel felelt, a Fidesz-szimpatizánsok körében az egyetértési arány 86 százalék volt, a bizonytalanok 61 százaléka gondolta így, míg az ellenzéki pártok többségénél a támogatók 65-76 százalék véli ezt. Egyedül a DK szavazói szkeptikusak, itt csak 27 százalék szerint mozdult időben a kabinet. Hogy a jövőt miként formálják majd a kormány intézkedései, arról csak tippelni tudnak, de az emberek több mint háromnegyede szerint lényegében semmi nem drága a járvány megállításáért – és ez független attól, hogy ki melyik pártra szavaz, milyen korú, vagy épp milyen településen él.
Szerző
Frissítve: 2020.03.26. 08:15