Előfizetés

Életeket menthetnének a koronavírusból kigyógyultak vérében lévő antitestek

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.25. 15:22

Fotó: LAURIE DIEFFEMBACQ / AFP
A vírusfertőzéseket kezelő "kőkorszaki" módszer a vakcinák megjelenésével háttérbe szorult, de amerikai kutatók szerint, amíg nincsenek hatékony gyógyszerek és oltóanyagok a Covid-19 ellen, hatékonyan kezelné a súlyos állapotban lévő fertőzötteket.
A St. Louis-i Washingtoni Orvosi Egyetem közleménye szerint a terv az, hogy a már felépült páciensektől - a beleegyezésükkel - vért vesznek, elkülönítve a vérplazmát, amelyet azután megvizsgálnak az esetleges méreganyagok vagy vírusok kiszűrése érdekében. A megfelelőnek ítélt vérplazmát ezután a Covid-19 betegségben szenvedők, valamint a magas kockázati csoportba tartozók kapnák meg. "Ezt nagyon gyorsan el lehet végezni, jóval gyorsabban, mint a gyógyszerfejlesztést, mivel gyakorlatilag vérplazma-adományozásról és transzfúzióról van szó" – mondta Jeffrey P. Henderson, az egyetem munkatársa.
A terv egyszerű, a kivitelezés azonban jóval bonyolultabb. A kutatóknak még meg kell határozniuk, hogy mennyi antitest van a már felépült páciensek vérében és hogy mennyi antitest szükséges a Covid-19 hatékony kezeléséhez és megelőzéséhez. Henderson szerint a plazmaelkülönítés régóta létező technológia, amelyet könnyedén el lehet végezni a vértranszfúziós osztályokon általában megtalálható berendezésekkel. 
Vérplazmát kapni a Covid-19 betegségből már kigyógyult páciensektől pedig ugyanolyan biztonságos, mint bármely más vérplazma-transzfúzió. "A frissen kigyógyult páciensektől származó szérum használata kőkorszaki módszer ugyan, de a történelem során működött" – tette hozzá a szakember. 
"Annak idején így előztük meg és kezeltük az olyan vírusos megbetegedéseket, mint a kanyaró, a mumpsz, gyermekbénulás és az influenza, ám a vakcinák megjelenésével a módszer érthető módon a háttérbe szorult és sokan elfeledkeztek róla. Amíg nincsenek hatékony gyógyszereink és oltóanyagaink a Covid-19 ellen, addig ez a módszer életeket menthet" – húzta alá Henderson. 
A kutatók a múlt héten fordultak az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatósághoz (FDA) amely ha jóváhagyja a kérelmüket, akkor a szakemberek minél előbb megkezdenék a klinikai vizsgálatokat.

Járvány idején különösen fontos a D-vitamin megfelelő szintje

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.25. 15:15

Fotó: Alice S./BSIP / AFP
A magyarok több mint kétharmada tél végére D-vitaminhiányos, ami rontja az immunrendszert, növeli a kórokozók esélyeit.
A D-vitamin az emberi test egyik legősibb vegyülete, amelyre szinte minden szervnek szüksége van a megfelelő működéshez, hozzájárul az immunrendszer erősítéséhez, ami járványok idején elengedhetetlen. 
A D-vitamin-hiány télen, illetve tavasszal a legjellemzőbb, és a magyarok több mint kétharmadát érinti a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság adatai szerint. A hiányállapot legnagyobb veszélye, hogy szinte minden betegség kockázatát növeli, mivel ilyenkor fokozódik a csontok törékenysége, károsodik az immunrendszer, romlik a szív- és érrendszer működése, megnő a depresszióra való hajlam. Ezért akár létfontosságú is lehet, hogy odafigyeljünk a javasolt D-vitamin mennyiség bevitelére.
„A D-vitamin legismertebb hatása a csontok épségének megőrzése, amely döntő mértékben a kalcium-háztartás szabályozásán keresztül történik. A kalcium a csontok alapvető építőanyaga, amely a bélből szívódik fel, és D-vitamin szükséges hozzá. Az alacsony D-vitamin-szint gyengíti az immunrendszert és ezáltal fogékonyabbá teszi szervezetet a vírusokra és baktériumokra, növeli a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések veszélyét, agyvérzést, meddőséget, asztmát, időskori makuladegenerációt idézhet elő. Felnőtteknél az 1-es és a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a túlsúly kialakulásának kockázatát is fokozza. Az alacsonyabb a D-vitamin szintűeknek kétszer nagyobb esélyük van depresszióra, és a koncentrálóképesség is mintegy 60 százalékkal hanyatlik a felmérések szerint” – hangsúlyozta Ferenc Mária, a Budai Egészségközpont reumatológus főorvosa. 
A D-vitaminnak fontos szerepe van a csontanyagcserében és ezáltal a csontritkulás, illetve a csonttörések megelőzésében. Az immunrendszer erősítésével bizonyítottan véd a legtöbb gyulladásos és autoimmun betegség kialakulása ellen, és a transzplantált szervek túlélését is javítja. A legfontosabb szív-, érrendszeri rizikófaktorok közül a vérnyomás és az érelmeszesedés is összefügg a D-vitamin ellátottságunkkal. Számos vizsgálat igazolta azt is, hogy a D-vitamin gátolja a daganatos sejtek szaporodását, így kiemelkedő szerepe van elsősorban a vastagbélrák, az emlő - és a prosztatarák megelőzésében. Véd a H1N1 vírus ellen: napi 1200 NE D3 vitaminkiegészítés hatására 42 százalékkal csökken a valószínűsége, hogy egy iskolás gyermek influenzás lesz. A megfelelő mennyiségű D-vitamin bevitelének fontosságát jelzik azok a számítások, amelyek szerint a D-vitamin-hiány megszüntetésével a magyarok halandósága 7-10 százalékkal csökkenne, az átlagéletkor 2-3 évvel nőne.

Miben van D-vitamin?

A fő D-vitaminforrást az anyatej, illetve az állati eredetű tejtermékek – kefir, joghurt, tejszín, kemény sajt – jelentik, de megtalálható a margarinban, a különféle halakban (hering, lazac, tőkehalmáj,) a kaviárban, tojássárgájában, a borjú- és marhahúsban, a májban, a csiperkegombában, a zabpehelyben, és a százszázalékos narancslében is. Ahhoz azonban, hogy a D-vitamin megfelelően be tudjon épülni a szervezetbe, ásványi anyagokat és nyomelemeket is kell fogyasztani.
„Fontos különválasztani a D-vitamin-kezelést a D-vitamin-pótlástól. Előbbi a normálérték eléréséit, az utóbbi pedig a normál tartományban lévő D-vitamin-érték fenntartását szolgálja. A szervezet számára szükséges D-vitamin mintegy 80 százaléka a napfény hatására a bőrben termelődik, a maradékot kiegyensúlyozott táplálkozással tudjuk biztosítani. A legtöbb esetben ezek azonban nem elegendőek az ideális D-vitamin-szint eléréséhez. Még egy megfelelően összeállított diétával is csak a szükséges mennyiség tizedét tudnánk bevinni, egy órányi napozással teljes testfelületen, faktoros krémek nélkül pedig 10 ezer NE D3-vitaminhoz jutunk, amit gyakorlatilag lehetetlen elérni napi szinten. A D-vitamin szintről egy általános vérvétel ad felvilágosítást, de a vitamin adagolását és a javasolt készítmény típusát mindenképpen érdemes a kezelőorvossal egyeztetni” – tette hozzá a szakorvos.

Apró, féregszerű lény lehetett az ember őse

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.25. 11:06

Fotó: Sohail Wasif/UCR
A rizsszemnél is kisebb állat 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken szerves anyagot kutatva élt.
Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének evolúciós őse: a rizsszemnél is apróbb állat, amely 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken holt szerves anyag után kutatva élt, a ma élő legtöbb állat, köztük az ember evolúciós elődje lehet.
A tudósok az Ikaria wariootia nevet adták az állatnak, amely fosszíliájának felfedezéséről a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklapban számoltak be. Úgy vélik, ez az Ausztráliában felfedezett élőlény az egyik legfontosabb, valaha talált ősi állat lehet.
Úgy tűnik, ez az úgynevezett kétoldali szimmetriájú állatok (bilateria) csoportjának legkorábbi ismert tagja. Ezek olyan organizmusok, amelyek két szimmetrikus oldallal rendelkeznek, egy elülsővel és egy hátsóval - egy szájjal és egy végbélnyílással, ezeket a táplálékot feldolgozó bél köti össze – mondta Scott Evans, a Smithsonian Intézet washingtoni Természettudományi Múzeumának munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.
Az ilyen test megjelenése az ediakara földtörténeti időszakban döntő pillanat volt a földi élet evolúciója szempontjából. Kikövezte az utat a sokkal fejlettebb kétoldali szimmetriájú állatok számára, mint amilyenek a halak, a hüllők, a kétéltűek, a madarak, az emlősök, a rovarok vagy a puhatestűek. A nem kétoldali szimmetriájú állatok közé tartoznak például a szivacsok, a korallok és a medúzák.
A mintegy 6 milliméteres Ikaria wariootia megjelenése féregszerű volt, bár egyik vége nagyobb volt, mint a másik. Felfedezése rávilágít arra, 
milyen szerény kezdetekből indult az állatok birodalma ezen hatalmas szegmensének, köztük az emberiségnek az evolúciója

– fejtették ki a kutatók.

"A kétoldali szimmetriájú állatok eredete és korai evolúciója fontos kérdés az evolúcióbiológusok és a paleobiológusok számára, hiszen természetesen mi is bilatériumok vagyunk. Természetes ösztön, hogy tudni akarjuk, mikor jelentek meg először az őseink és hogyan néztek ki" – mondta Mary Droser, a Kaliforniai Egyetem riverside-i tagintézményének geológusa.
Kifinomult képalkotási technikákkal a kutatók 118 egyedet azonosítottak az általuk fúrt vájatok nyomán a NASA anyagi segítségével. A kutatás szerint az Ikaria wariootiához köthető a Dél-Ausztrália államban korábban talált több tízezernyi vájat is. "Korábban már megjósolták, hogy léteznie kell valami hasonlónak a vájatok és a modern állatok genetikai tanulmányozása alapján" – mondta Evans.
Az Ikaria wariootia egy másik, tudományos szempontból nagy fontosságú primitív állat, a Dickinsonia mellett élt, amely jóval nagyobb volt, nem volt kétoldalúan szimmetrikus és a tudomány jelen állása szerint evolúciós zsákutcának bizonyult. Bár egyetlen szervéről sincsenek információk, egy korábbi ausztrál kutatás szerint az Ikaria wariootia izmai segítségével hajtotta előre magát a tengeri üledékben, hogy táplálék, vagyis holt szerves anyag - például Dickinsonia-tetemek - után kutasson.