A BKIK kidolgozta a mentőcsomagot – a kormány továbbra is hallgat

Publikálás dátuma
2020.03.25. 10:49

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Ezer milliárdos pénzügyi válságkezelő javaslatcsomagot nyújtott be a kormánynak a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.
Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy száz százalékban állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. létrehozását javasolta a kormánynak a kamara szakértőkből álló munkacsoportja által készített anyaga alapján. A koronavírus-járvány negatív pénzügyi és gazdasági hatásait ellensúlyozó, hat pontból álló pénzügyi intézkedéscsomagot a kis- és középvállalkozók közvetlen visszajelzései alapján állították össze - olvasható a BKIK közleményében. A magyar társas vállalkozások több mint 40 százalékát tömörítő Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelenlegi tevékenységét a koronavírus miatt kialakult válsághelyzetben a vállalkozások lehető leghatékonyabb támogatására, valamint a kormány és az önkormányzatok válságkezelő munkájának segítésére koncentrálja. Első lépésként egy gyors, online kérdőíves felmérést végeztek a budapesti vállalkozások körében, hogy feltérképezzék azokat a területeket, ahol a legnagyobb segítségre van szüksége a kis- és középvállalkozásoknak. A válaszokból kiderülő problémákat a BKIK belsős és külsős szakértőkből összeállított munkacsoportja vizsgálta meg azt szem előtt tartva, hogy a főbb nehézségekre milyen megoldási módszerek alkalmazhatók a korábbi sikeres hazai és nemzetközi válságkezelési gyakorlatok alapján. Mivel a pénzügyi problémák jelentik a prioritást a vállalkozások számára, ezek kezelésére az alábbi 6 pontos javaslatot dolgozta ki a munkacsoport, amelyet Nagy Elek elnök eljuttatott a Kormány részére: 
  • Magyarország Kormányának célszerű lenne minél hamarabb létrehoznia egy 100 százalékban állami tulajdonban lévő Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt.-t.
  • Létrejötte után a Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. állami kezességvállalás mellett kibocsát 1000 milliárd forint kötvényt 0 százalékos kamattal, amit a Magyar Nemzeti Bank vásárol meg.
  • A Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. szakosított válságkezelő leányvállalatokat (vagy divíziókat) hoz létre – ez lehet meglévő állami cégek átszervezésével is, – amelyeket a kötvénykibocsátásból befolyó összegből feltőkésít. Az egyes szakosított válságkezelő leányvállalatok (vagy a divíziók) a kutatási eredmények által azonosított problémacsoportokra fókuszálnak majd.
  • A Kamara több javaslatot dolgozott ki a létrehozandó társaságok (esetleg divíziók) funkciójára: többek között válságkezelő kockázati tőkebefektető, eszközkezelő és követeléskezelő cég is szerepel a javaslatban.
  • A Nemzeti Válságkezelő Holding Zrt. a kötvénykibocsátásból befolyó összegből már meglévő állami cégeket és programokat is tőkéhez juttatna, például a Magyar Export-Import Bank Zrt.-t és a SZÉP Kártya Programot (ez utóbbit a válság utáni fogyasztás ösztönzésére).
  • Amennyiben elfogy az első körös kötvénykibocsátásból befolyt 1000 milliárd forint, akkor egy újabb kör kötvénykibocsátás javasolt, amíg szükséges az állami beavatkozás, és az Európai Központi Bank múlt szerdán meghirdetett kötvényvásárlási politikája nem változik.
A fenti 6 pontos javaslat további részleteinek kidolgozására és a hatékony együttműködés érdekében a BKIK elnöke felajánlotta a kormány részére a kamara munkacsoportjának szakmai munkáját. Tegnap a Magyar Nemzeti Bank jelezte, hogy kész lenne korlátlan mértékben hitelezni a teljes gazdaságot, beleértve a költségvetést is. Vagyis ha a kormány végre kidolgozna egy gazdasági mentőcsomagot, akkor azt a jegybank korlátlan mértékben – akár több ezer milliárd forinttal is tudná finanszírozni. A gazdasági elemzők és a cégek is egyetértenek abban, hogy a kormány által bejelentett eddigi intézkedések – amelyek összege jó ha eléri a száz milliárd forintot, a GDP 0,3 százalékát messze nem elégségesek. A német kormány például a GDP 20 százalékára rúgó mentőcsomaggal operál. A magyar kormány döntött a hitelmoratóriumról is – ez mintegy 500 milliárd forintnyi tehertől mentesíti a cégeket – ez már a GDP 1-1,3 százaléka, ám ezzel együtt is nagyon kevés a magyar gazdasági mentőcsomag, ráadásul a kormány nem is kommunikál semmit a háttérben folyó munkáról.
Szerző
Témák
BKIK mentőcsomag

Benéz 300 forint alá a benzin ára

Publikálás dátuma
2020.03.25. 10:29

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A gázolaj viszont most sem lesz olcsóbb.
Pénteken újabb 10 forinttal lesz olcsóbb a benzin, ezzel az átlagára a lélektani 300 forint alá kerül és 298 forint lesz a hazai kutakon - írja a holtankoljak.hu. Csak ezen a héten 20 forinttal csökkent a benzin ára, március eleje óta pedig (a pénteki -10 forintot is számolva) összesen 85 forinttal. Március eleje óta a gázolaj is olcsóbb lett, de csak 58 forinttal, így egyre nagyobbra nyílik az olló a kétféle üzemanyag ára között. A gázolaj ára ezen a héten nem változott, így az átlagára továbbra is 335 forint. Az árcsökkenést a kőolaj árának drámai zuhanása eredményezi, amit pedig a koronavírus miatti pánik, illetve a szaúdi-orosz olajháború okoz. A világpiacon akkorát esett az olajár (a januári 65 dollár körüli szintről 20 dollárra), hogy azt még a forint szintén komoly gyengülését is felülmúlja. Pedig a forint a dollárhoz képest nagyot esett: a január eleji 295-ös árfolyam március 20-án 335-ig ment fel és most is 325-330 között mozog.
Szerző

Mégsem lesz most áramszünet, átszervezi az E.ON és az ELMŰ a hálózati beavatkozásokat

Publikálás dátuma
2020.03.25. 09:48

Fotó: Népszava
A rendkívüli helyzetben elhalasztják azokat a munkákat, amelyek most nem feltétlenül szükségesek.
Elhalasztja áramszünettel járó munkái többségét az E.ON és az Elmű Hálózati Kft., hogy csak a feltétlenül szükséges esetekben kelljen a rendkívüli helyzetben hálózati beavatkozást végezni - közölték a cégek az MTI-vel szerdán.
Minden esetben egyedileg vizsgálják meg, hogy az ellátás biztonsága szempontjából jelent-e kockázatot a halasztás, a tervezett üzemszünet kiket érintene - hatással lenne-e, például, gyógyszertár vagy élelmiszerbolt működésére - és a nem halasztható esetekben mennyi az ellátás nélkül elfogadható időtartam - közölték.

Az elmúlt másfél hétben felülvizsgálták azokat a korábban tervezett hálózati beavatkozásokat, amelyek az ügyfelek számára áramszünettel járnának. A munkálatokat még az új koronavírus-járványt megelőzően hirdették meg, a kialakult helyzetre való tekintettel az ügyfelek kényelme érdekében azonban átszervezik ezeket. Emellett további intézkedésig elhalasztottak minden gyengeáramú rendszerfejlesztéshez szükséges beavatkozást és nagy számú rekonstrukciót. Az ilyen jellegű munkálatokat csak azokban az esetekben végzik el a szakemberek, amikor a tervezett karbantartás rövid távon nagyobb kiterjedésű üzemzavart előz meg. - A meghirdetett munkálatok halasztása kapcsán előfordulhat, hogy postán kézbesített lemondó értesítést nem kapnak az ügyfelek - olvasható a cégek tájékoztatóiban. Azt írták, mindent elkövetnek annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a koronavírus terjedésének megelőzésére tett országos lépésekhez és felkészüljenek a járványhelyzet kezelésére. A társaságok célja, hogy ügyfelei, munkatársai, partnerei és hozzátartozóik egészségét megóvja, ugyanakkor szolgáltatásainak biztonságát garantálja a kihirdetett veszélyhelyzet idején is.
Szerző