Könyvek karanténhoz

Publikálás dátuma
2020.03.24. 09:15

A tavasz második hónapjában kétszáz újonnan, magyarul megjelenő könyv közül válogathatunk. A kiválasztásukhoz kínálunk most segítséget.
Habár az áprilisra tervezett 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált elhalasztották, a mindennapi léthez szükséges olvasmányokat otthonunk remélt biztonságában is örömmel forgathatjuk. 

Versek, versek, versek

Mindjárt április első felében poétikus hangulatba kerülhetünk, hiszen a könyvkiadók a költészet napjához igazítják versesköteteik megjelentetését. Idén a legexkluzívabb kiadványnak Márton László legújabb fordítási vállalása számít: A Nibelung-ének (Kalligram) megszólaltatása nyelvünkön. A Nibelung-ének szerzője – akinek neve nem ismert és jórészt csak annyit tudunk róla, hogy a keresztes háborúk idején élt – „rendkívül keserű ember lehetett, aki nagyon kritikusan nézte a korszak udvari kultúráját, hazugnak és romlottnak tartotta. Rengeteget tudott az árulásról és a gazemberség kifejlődéséről, kicsit olyan, mint egy 300 évvel korábbi Shakespeare” – mesélte lapunknak interjújában a fordító.    Aki a magyar költészet friss remekeire kíváncsi, az sem marad csemege nélkül. A regényei és a múlt idők használati tárgyait szortírozó könyvei által méltán népszerű Poós Zoltán új, a Kalligram Kiadónál megjelenő kötete ismét a költői ént állítja előtérbe. A felhő, amelyről nem tudott az ég című versgyűjtemény az elmúlt 10 év terméséből válogat nagyon koncentráltan – egyszerre és személyesen szólva a jelen leghétköznapibb történéseiről és a történelem kérlelhetetlenül változó menetéről. A derűnk azonban kitart, ha kezünkbe vesszük Sirokai Mátyás harmadik verseskötetét, a Lomboldalt (Jelenkor), mely a két korábbival együtt egy kozmikus trilógiát ad ki – ha úgy tetszik, egy zen sci-fi körvonalai bontakoznak ki a verssorokból, ahol a növényi jóga sem ad okot a furcsálkodásra.

Prózai sztárdömping

„Nyersanyagként használtam önmagamat. Középpontban az identitással: ki vagyok én? Hogy váltam azzá, aki most vagyok? Ugyanakkor szól az időről is, és főként arról, hogy mi tesz minket emberré” – vallott hatkötetes autobiografikus regényfolyamáról lapunknak a tavalyi könyvfesztivál díszvendége, a norvég Karl Ove Knausgård. A Harcom magyarul most megjelenő 5. kötetében, az Álmokban (Magvető) a szerző éppen alkotói válságot él át, miközben körülötte sorra publikálják könyveiket az ismerősei. Hasonlóan várt könyvélmény Salman Rushdie legújabb regényének, a Quichotté-nak a magyar kiadása (Helikon). Az Egyesült Államokban élő szerző elbeszélésében Cervantes klasszikusának ihletésére egy középszerű kémregényíró megalkotja Quichotte-ot, a nemes gondolatokkal eltelt, fellegekben járó volt gyógyszerügynököt, aki életét leginkább a tévéműsorok világában éli. Eddig elég szürreálisnak hangzik, nem igaz? Annyit elárulhatunk: az utaztató regény a továbbiakban is az marad. Na, és vajon ki lehet Dulcinea? Nemkülönben valóságfeletti a Nobel-díjas kínai író, Mo Yan 2016-os regényének, az Élni és halni végkimerülésig (Noran Libro) alapszituációja: a kommunista hatalomátvétel után nem sokkal kivégzett földesúr hatszor születik újjá. Ötször állatbőrben ‒ szamár, ökör, disznó, kutya, majom ‒, majd hatodjára a saját ükunokája testében. Hogy aztán nekifogjon az 1950 és 2000 között történt események elbeszélésének. A történelmi regényei által népszerű, ám a politikával és kultúrával foglalkozó esszéi révén is elismert Amitav Ghosh a hazai olvasóközönség előtt A puskakereskedő legendája című (Európa) folklorisztikus kalandregényével mutatkozik be. A kultúrtörténeti nyomozás során feltárul a bengáli mangrove erdők varázslatos környezetében született legenda rejtélye, a XVII. századi Velence tengeri kereskedelmének világa, és végül megtudhatjuk, miként függ össze a legenda a modern ember vándorlásaival és a klímaváltozással.   

Fikció nélkül

A tavaszi könyvkínálatból nem maradhatnak ki a non-fiction kiadványok sem. Új kötettel bővül a Magvető Kiadó Tények és Tanúk-sorozata: 2004-ben derült ki, hogy Molnár Gál Péter, közismert nevén MGP, a Kádár-kor meghatározó kritikusa Luzsnyánszky Róbert néven 1963-tól 1978-ig III/III-as , emellett szerzője számos színes portrügynökként tevékenykedett. A Coming out megzsarolásának és ügynöki múltjának története ét közöl kortársakról és pályatársakról. S ha már kortársak! Amélie Poinssot francia újságíró tavaly a magyar miniszterelnökről és rendszeréről jelentetett meg könyvet – áprilistól az analízis végre magyarul is olvasható. Az Orbán Viktor fejében (Noran Libro) című elemző munkájában Poinssot bemutatja, hogyan konszolidálja és tartja meg a hatalmát Orbán, milyen típusú autoriter rendszert épített ki. S ugyan nem lebbenti fel az összes  fátylat az Orbán-rejtélyről, de lehetővé teszi számunkra, hogy árnyaltan lássuk a rendszerét – és hogy miként illeszkedik mindez az európai politikai trendekbe. A téma fontossága miatt végül szintén egy újságírónő könyvét ajánljuk figyelmükbe: Mártonffy Zsuzsa, az Örökbe.hu blog írója – maga is örökbefogadó szülőként – évek óta publikál az örökbefogadásról. Akiknek két anyja van című kötetében (Libri) a tévhitek és tabuk ledöntése mellett emberi történetekkel, sorsokkal szembesülhetünk, őszinte vallomásokat olvashatunk az örökbefogadási folyamat minden egyes szereplőjétől – a családdá válásról.
Szerző
Frissítve: 2020.03.27. 15:50

Fotelutazások

Publikálás dátuma
2020.03.23. 19:40

A megváltozott világban sem veszítették el érvényességüket az akár többszáz éves útleírások.
Vesztegzár idején az ember olvas. Olyan ez a mai állapot, mint a hidegháború korszaka volt. Akkor a hatalom zárta be az ország népét, most meg épp a fordítottja történik: a globalizáció szárnyain ért el minket a járvány, s csukott a szobába. Maradj veszteg otthon – üzenik tele jó akarattal. Ez régen is így volt. A fotelutazás ma persze más, mint, amikor az országok bezárták lakóikat határaik közé, s a távolságot is csak kevesen kaphatták meg üveggolyóként. Utazhatunk úgy is, hogy a szenvedélyes utazók internetes naplóit beszámolóit olvassuk. Sokan ezek közül csak az utazásban profik. Viszont gyűjtik a felkeresett országokat, közleményeik inkább szólnak róluk, mint a távoli tájakról, emberekről. (Az útleírás tényirodalom, az útikönyv azaz bédekker hasznos segédeszköz. Vannak e műfajban is kiváló példányok, amelyek olvasmánynak sem utolsók.) Miután felhagytunk az akciós repülőjáratok, s egzotikus úticélok utáni kutakodással, a könyvespolchoz fordulunk. Mert visszatért a lassú élet. Valaha jókat lehetett kóborolni a klasszikusokkal is e hazában, vagy akár a világban. Jókai, Verne, Gárdonyi olvasható volt bédekkerként is. Lehet ám az Egri csillagok hőseivel kalandozni Isztambulban, vagy Aranyemberrel az Al-Dunán. Nem fűzök ehhez nagy reményeket, a környezetemben élő tizenéveseket untatja e szerzőknél a tájak, épületek, népszokások és kultúrák komótos leírása. Annak idején az akkori Gondolat Kiadó sorra jelentette meg az útikalandok sorozatát. Faltam ezeket, miközben tudtam, hogy sem Thor Heyerdahllal nem szelem át tutajjal a Csendes óceánt, s nem számíthatok egyhamar brazíliai dzsungelkalandokra, ahogy Molnár Gábor. Kétszáz kötetet adtak ki vagy harminc év alatt. Nem tudom, mennyire érvényesek ezek az ötven-hatvan éves történetek, biztos sokban van olyasmi, ami manapság nem píszi. Sok későbbi kollégám, akkori külpolitikai újságírók is írtak a Világjárók sorozatba, ezeket újra olvasva sokat megtudhatnánk a kor kódolt beszédjéről. Talán kevesebbet a látnivalókról. Szóval érdemes előszedni ezeket a köteteket, ha van belőlük otthon, a könyvtárak sajnos most zárva vannak. Az igazán nagy kaland az, amikor a lakhelyelhagyástól sújtott fotelutazó saját régi élményeit eleveníti fel még régebbi szerzők írásait olvasva. Két szerzőt javaslok, mindkettő művei egy-két kattintással elérhetők az interneten. Elsőre egy négyszáz éves könyv, Szepsi Csombor Márton egykori kálvinista peregrinus diák élménybeszámolóját, az Europica varietást. „Gyermekségemtől kezdve kiváltképp való indulatomtól hajtattam én az idegen helyek látására.” A szerző bejárta, gyalog, kocsival, hajón az akkori Közép- és Nyugat-Európát, s élvezetesen megírta, amit tapasztalt. Használható a könyv nemzetkarakterisztikaként (már amennyiben lehetséges a nemzetkarakterisztika egyáltalában), s turisztikai látnivalók összefoglalójaként. Megtudhatjuk belőle, hogy Németalföldön nincs bor, de jó a sajt, hogy fájuk sincsen, s ezért csak hetente kétszer főznek, azt eszik egész héten. Megtudhatja az olvasó, hogy az akkori hollandoknál volt valamilyen szociális rendszer és hajléktalanellátás is. Az angolok – ellentétben a hollandusokkal - már akkor sem tudtak idegen nyelveket, latinul is csak egy kocsmárossal tudott beszélgetni. Ír arról, hogy a Westminster apátságban nyugszik Erzsébet és az általa lefejeztetett Stuart Mária, aki az akkor uralkodó Jakab király mamája volt. Legjobban Gallia tetszett neki bőségével, sok látnivalójával és szépen öltözködő asszonyaival. Vámbéry Ármin úti beszámolójából a perzsiai fejezetet választottam ki, mivel viszonylag friss élményeim vannak onnan. A Resid efendi névvel utazó Vámbéry is felkereste Perszepolisz fantasztikus romjait, leírása nem veszítette el érvényességét. Iszfahán, Siráz és Jazd látványosságait is elevenen láttatja. Aki többet akar tudni a perzsa-arab, perzsa-török, síita-szunnita viszonyról, mint amit a mostani zsurnalisztika kínál, forduljon a százötven évesnél régebbi műhöz. Érthető és nagyon szórakoztató. Jó utazást!   
Témák
útikönyv

Maszkok kórházas tévésorozatoktól

Publikálás dátuma
2020.03.23. 18:20

Fotó: IMDB
A Grace klinika és 19-es körzet című amerikai tévésorozatok producere, Krista Vernoff felajánlotta a kórház- és tűzoltósorozat forgatásához szükséges eszközöket - vette észre a Deadline cikkét a 24.hu. - A 19-es körzetnél szerencsére volt háromszáz maszkunk, amit a helyi tűzoltóságnak adtunk. Nagyon jól jött nekik. A Grace klinikánál maradt még a készleten köpeny és kesztyű is, amit szintén eladományozunk. Nagyon hálásak vagyunk, hogy az egészségügyi dolgozók ilyen keményen dolgoznak ezekben a nehéz időkben, a felajánlások mellett pedig azzal segítünk, hogy otthon maradunk - mondta a producer. Egy kanadai orvosos produkció, a Good Doctor szintén felvette a kapcsolatot az egészségügyi intézményekkel, hogy mivel tudnak hozzájárulni a járvány miatt egyre fogyó eszközök pótlásához. A felajánláshoz csatlakozott egyebek mellett a New Amsterdam stábja is. A többek között Golden Globe díjjal kitüntetett, Amerikában 2005-ben, Magyarországon 2006-ban indult Grace klinika epizódjait mostanában nálunk a TV4 sugározza. Az NBC-n másfél évvel ezelőtt, Magyarországon tavaly februárban debütált New Amsterdam első évadának ismétlését a Cool, a második évadot pedig az AXN csatornán lehet követni. 
Szerző
Témák
tévésorozatok