"Apám feláldozta magát. Nyugdíjas volt már" - Meghalt egy koronavírusos orvos Franciaországban

Publikálás dátuma
2020.03.22. 15:48

Fotó: LUDOVIC MARIN / AFP
Meghalt egy, az új típusú koronavírussal fertőzött orvos Franciaországban - jelentette be vasárnap Olivier Véran egészségügyi miniszter az LCI hírtelevízióban, hozzátéve, hogy ez az első haláleset az egészségügyi dolgozók körében.
A tárcavezető az orvosi titoktartási kötelezettségre és az orvos családjára hivatkozva nem kívánt pontosabb információkkal szolgálni az elhunyt személyéről. A France3 közszolgálati televízió szerint a Párizstól északra található Oise megye egyik mentőorvosáról van szó. Az információt utóbb megerősítették hivatalos források az AFP francia hírügynökségnek. Oise megye volt a koronavírus-járvány egyik első gócpontja Franciaországban. Az orvos az észak-franciaországi Lille egyetemi kórházában halt meg szombaton. A meghalt orvos fia vasárnap nyilatkozott a Le Parisien című napilapnak.
"Apám feláldozta magát. Nyugdíjas volt már. Nem kellett volna dolgoznia, de bejárt, mert mindig segíteni akart a túlterhelt kollégainak. Azért dolgozott, mert szerette, amit csinált, ez volt az élete. Igazságtalan, ami történt. Szomorúak vagyunk és dühösek"

- idézte a lap az orvos fiát.

A néhány hónappal ezelőtt még neurológusként praktizáló egészségügyi miniszter elismerte, hogy az orvostársadalom "nagyon nagy árat fizet most", és kifejezte elismerését valamennyi orvos, ápoló, tűzoltó, és az emberek mentésében részvevők "rendkívüli bátorsága" iránt. Franciaországban napok óta polémia folyik a védőfelszerelések hiányáról az egészségügyben. Ennek kapcsán a miniszter elmondta: "azt tudjuk, hogy a megfertőződött egészségügyi dolgozók többsége nem a kórházi munkája közben kapja el a betegséget, hanem azon kívül". Hangsúlyozva, hogy a munkájuk miatt mégiscsak ők vannak a legszorosabb kapcsolatban a betegekkel, és hogy számukra "teljesen elengedhetetlen" a védőfelszerelés, a miniszter elismerte, hogy több megfertőződés is történt olyan orvosok és ápolók körében, akik munkavégzés közben egyébként viseltek egészségügyi maszkot. A koronavírus-fertőzés halálos áldozatainak száma Franciaországban a szombat esti hivatalos adatok szerint 562-re emelkedett, ami 112-vel több, mint az előző nap, a kórházban ápolt betegek száma pedig 6172, közülük több mint 1500-an vannak intenzív osztályokon. A leginkább leterhelt keleti országrészből a súlyos, de stabil állapotban lévő fertőzötteket a hadsereg gépei egymás után szállítják át katonai kórházakba az ország más régióiba, és a határos Németország is jelezte, hogy fogad súlyos betegeket Franciaországból. A kormány - miközben megszigorította országszerte a kijárási korlátozások ellenőrzését, és a szakemberek véleményét kérte a drasztikus intézkedések esetleges meghosszabbítását illetően - 250 millió védőmaszkot rendelt az egészségügyben dolgozók készlethiányának enyhítésére. Az egészségügyi miniszter jelezte, hogy jelenleg 86 millió maszk áll az állam rendelkezésére, amelyekből hetente mintegy 24 millió maszkot használnak fel az egészségügyben és más területen dolgozók. A kormány ezért több mint 250 millió maszkra adott rendelést szombaton. A tárcavezető szerint jóllehet, a diagnosztizált fertőzöttek száma szombaton 14 500 volt, a valós szám 30 és 90 ezer közé tehető, miután sok betegnek egyáltalán nincsenek tünetei.
Szerző

Az észak-koreai vezetés hitelét aláásná, ha kiderülne, mégiscsak van koronavírusos az országban

Publikálás dátuma
2020.03.22. 13:06

Fotó: STR / AFP
Phenjan még mindig tagadja, hogy van fertőzött a kommunista államban.
Az észak-koreai vezetés hitelét, szavahihetőségét ásná alá, ha utólag kiderülne, hogy komolyabb járványgóc van jelen az országban - mondta Bartók András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanársegédje az M1 aktuális csatornán vasárnap, arra reagálva, hogy észak-koreai hivatalos jelentések szerint nem találtak koronavírussal fertőzött beteget.
A szakértő hangsúlyozta, nem hivatalos források Észak-Korea Kínával határos régióiról számolnak be, itt valószínűleg megjelent a koronavírus. Ezekben a régiókban karanténszerű intézkedéseket rendeltek el, a gyanús eseteket hosszú ideig, akár négy-öt hétig házi karanténban figyelik meg.

Az észak-koreai vezetés ugyanakkor azt állítja, hogy nem volt pozitív teszt az országban.  - Kevesebb segítségre számíthat a nemzetközi közösségtől az ország, ha a vezetés eltitkolja a vírus jelenlétét, bár a szankciók miatt így is nagyon nehéz Észak-Koreának nemzetközi segítséghez jutni - mutatott rá. 
- Az észak-koreai egészségügyi rendszer régóta súlyos gondokkal küzd, a nem hivatalos beszámolók szerint alapvető eszközök, felszerelések hiányoznak, ennek alapján feltételezhető, hogy az egészségügyi infrastruktúra nem készült fel egy nagy országos járvány kezelésére

- jelezte a szakértő.

A világjárvány közepette viszont a kommunista állam nem állt le fegyvereinek tesztelésével, és a dél-koreai hadsereg vezérkara tájékoztatása szerint két kis hatótávolságú rakétát lőtt ki ismét a Japán-tenger irányába. A Yonhap dél-koreai hírügynökség által idézett közlemény szerint a rakétákat a fővárostól, Phenjantól északra fekvő tartományból lőtték ki. A japán parti őrség tudomása szerint a rakéták Japán kizárólagos gazdasági övezetén kívül csapódtak a tengerbe, a Koreai-félszigettől keletre. Ez már a harmadik észak-koreai rakétakísérlet három hét leforgása alatt, a világtól elszigetelődött kommunista ország március 2-án és 9-én is tesztelt rakétákat. 

Kim Lane Scheppele Orbán törvényéről: Diktatúra!

Publikálás dátuma
2020.03.22. 12:12

Fotó: PRINCETON UNIVERSITY
Az amerikai alkotmányjogász szerint a kormányfő most mindent megkap, amiről eddig csak álmodott, de ő is tudja, hogy az ország nincs felkészülve arra, ami következik.
A magyar országgyűlés elé beterjesztett, a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvény semmivel nem járul hozzá a magyar egészségügy megerősítéséhez, ellenben erős felhatalmazást ad Orbán Viktornak arra az esetre, ha és amikor a magyarok majd felemelik szavukat, amiért kormányuk nem védte meg őket az elkerülhető veszteségektől – értékeli a következő napokban minden bizonnyal hatályba lépő rendkívüli rendelkezést Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem alkotmányjog professzora. Az írás a Yale Egyetem emeritus történelemprofesszora, S. Balogh Éva által a magyar eseményekről vezetett angol nyelvű Hungarian Spectrum blogon jelent meg, és megállapítja, hogy a rendkívüli felhatalmazás révén Orbán erővel alátámasztott, drákói jogszabályokkal csaphat le saját lakosságára. A törvény megadja neki azt a teljes körű diktátori felhatalmazást, amelyre hatalma megtartásához szüksége lehet. Kim Lane Scheppele hosszú évek óta foglalkozik a demokrácia és a jogállam magyarországi állapotával és rendszeresen bírálja Orbán Viktor berendezkedését. Már véleménye első sorában megállapítja, hogy a magyar kormányfő „sosem hagy pocsékba menni egy válságot”. A mostani, számára diktátori felhatalmazást adó törvény bűncselekménnyé nyilvánítja és öt évig terjedő börtönnel sújtja azt aki "nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy valós tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa". A karanténszabályok megsértéséért szintén öt, de ha halálesetet okoz, akkor akár nyolc év is járhat. Orbán eddigi, a sajtószabadság korlátozását mutató politikája azt a gyanút kelti, hogy ez a cikkely a független magyar sajtó maradéka ellen irányul és akár a Magyarországról tudósító külföldi újságírókra is értelmezhető. A kormányzati álláspontot visszhangozó, államilag ellenőrzött média már eddig is sürgette a független versenytársak megbüntetését. Az amerikai alkotmányjogász aggályosnak tartja, hogy a homályosan megfogalmazott jogszabály esetleg lehetővé teszi a kormányzati intézkedését hatékonyságát bíráló, vagy azoknak a járvánnyal való összefüggését megkérdőjelező személyek elleni fellépést. Azt ugyanis a kormány dönti el, hogy minek van köze a járványhoz. Az ügyészeknek, akik eddig is miniszterelnök megbízható barátaiként viselkedtek, nagy szabadságuk lesz annak elbírálásában, hogy mi minősül a törvény hatálya alá eső cselekménynek, s a két új büntetési tétel a szükségállapot után is megmaradna. A legnagyobb veszélyt azonban a hatalmi ágak szétválasztását felszámoló, az alkotmányos és demokratikus kormányzás látszatát is megszüntető paragrafusok jelentik. Az alkotmányos és demokratikus kormányzás lényegét tekintve már eddig sem létezett, de az új törvény alapján Orbán végképp teljesen egyedül, rendeleti úton kormányozhat, törvényeket függeszthet fel és új jogszabályokat találhat ki. Vagyis mindegy, hogy mi áll a törvényekben, Orbán azt tehet, amit csak akar, végképp félreállítja a parlamentet. Scheppele azt ajánlja, mindenki figyelje a Magyar Közlönyt, mert a törvény életbe lépésével az országgyűlés minden addigi rendeletet is elfogad, azokat is, amelyeket netán a következő napokban „csempésznek be” a hivatalos jogszabályok közé. A parlament később sem léphet fel egyszerűen a rendkívüli intézkedések ellen, hiszen ahhoz kétharmados többségre lenne szükség, ráadásul a vészhelyzet idején sem időközi vagy helyi önkormányzati választást, sem népszavazást nem lehet majd tartani, sőt, akár a menetrend szerinti (2022-es) országgyűlési választások is elmaradhatnak. Az amerikai professzor szerint a kormányok világszerte rendkívüli jogszabályokat léptetnek életbe. Orbáné azonban különbözik ezektől, amit az is magyaráz, hogy a kormányfő tisztában van a magyar egészségügy összeomlás előtti állapotával és a COVID-19 vírus jelentette veszéllyel. Bár most Orbán „mindent megkap, amiről csak álmodott”, kétségkívül tudja, hogy az ország nincs felkészülve arra, ami következik.  
Frissítve: 2020.03.22. 12:46