Előfizetés

Tények és tévhitek a koronavírusról

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.03.20. 08:30

Fotó: NOEL CELIS / AFP
Tudván vagy tudatlanul, sokan terjesztenek hamis híreket a járvánnyal kapcsolatban. A Live Science a leginkább elterjedt vélelmeket vette sorra és elmagyarázza, hogy ezek a pletykák miért félrevezetők, vagy éppen károsak.
Sok tévhit kering az interneten a koronavírussal kapcsolatban világszerte. Ezek a hamis információk veszélyesek, alááshatják az emberek bizalmát.  TÉVHIT A szokásos sebészeti maszk véd a vírusok ellen IGAZSÁG A szokásos műtéti maszkok nem nyújtanak védelmet a SARS-CoV-2-vel szemben, mert ezeket nem is erre tervezték, nem céljuk a vírusrészecskék blokkolása. Ezeket elsősorban a fertőzötteknek érdemes viselni, így megakadályozhatják a vírus továbbterjedését. A vírus ellen speciális maszkra van szükség, az FFP2 és FFP3 típusra. Ezek már megfelelően szűrik a kívülről érkező levegőt is, ám fontos, hogy jól illeszkedjen az archoz. Széleinek átnedvesedésekor cserélni kell, ezek is egyszer használatosak. Aki beteg, vegyen fel egyszerűbb maszkot, ez ugyanis megakadályozza, hogy a vírus a cseppecskékkel terjedhessen. TÉVHIT A koronavírust sokkal nehezebb elkapni, mint az influenzát  IGAZSÁG Nem feltétlenül. Bár tüneteiben és lefolyásában hasonlít a koronavírusos fertőzés az influenzára, és az is igaz, hogy influenzában évente rengetegen halnak meg, veszélyességükben abban különböznek, hogy az influenzára van védőoltás, míg a koronavírusra egyelőre nincs. A SARS-CoV-2 reprodukciós száma 2,2, ami azt jelenti, hogy egy megfertőződött ember átlagban 2,2-nek adja tovább a vírust. Az influenza esetében ez a szám, csak 1,3.   TÉVHIT A COVID-19 fertőzés halálos ítéletet jelent  IGAZSÁG A kínai vizsgálatok szerint az emberek 81 százaléka, aki megkapja a vírust, csak enyhe tüneteket produkál. 13,8 százalékuk lesz súlyos beteg, és 4,7 százalék kerül kritikus állapotba. A halálos áldozatok aránya 2,3 százalék. (Ebbe beleszámították a vélhetően fel nem tárt fertőzéseket is, a hivatalosan diagnosztizáltak között a halálozási arány a világban ugyanis 4,1 százalék, Olaszországban pedig 8,3 százalék.) Egészséges, fiatal felnőtteknél általában enyhe a lefolyása, ám ahogy az ember védekezőrendszere akár egy súlyos betegség, akár az életkor miatt megrendül, nagyobb az esély, hogy súlyos vagy kritikus állapotba kerül.  TÉVHIT A 65 éven aluliakra nem veszélyes a betegség IGAZSÁG Az amerikai Járványügyi Központ szerdán publikált tanulmánya szerint az Egyesült Államokban elsőként regisztrált 2449 fertőzöttnek a 31 százaléka volt 65 éven felüli, tehát 69 százalékuk ennél fiatalabb volt, 28 százalékuk a 20-44 éves korcsoportból került ki. A kórházi ápolásra szorulók 38 százaléka 20-54 éves, az ott intenzív gondozásra szoruló 121 betegnek csaknem a fele 65 éven aluli. A háziállatoktól is el lehet kapni a betegséget IGAZSÁG Jelenleg arra vonatkozóan nincs bizonyíték, hogy a házi kedvencek (pl. kutya, macska) megfertőződnének a koronavírussal. Mindazonáltal, normál körülmények között is tanácsos mindig alaposan kezet mosni szappannal, miután érintkeztünk a háziállatokkal. Ez megvéd minket a különféle közönséges kórokozóktól (pl. E. coli és Salmonella), melyek képesek állatokról emberekre terjedni.   TÉVHIT A gyerekek nem kaphatják el a fertőzést IGAZSÁG Az eddigi vizsgálatok szerint a gyereknek ugyanolyan esélyük van megkapni a vírust, de jóval kisebb mértékben betegszenek meg súlyosan. Egy új tanulmány szerint a babáknál és a nagyon fiatal gyerekeknél is kialakulhatnak nagyon komoly tünetek.     TÉVHIT Ha megkapják a vírust, tudni fognak róla IGAZSÁG Nem, mert a betegségnek sokféle tünete van, a legközönségesebbek egy átlagos meghűlésére hasonlítanak. Ezek lehetnek láz, köhögés, nehéz légzés, ritkább a szédülés, hányinger, hányás, orrfolyás. Súlyos esetekben a betegség súlyos tüdőgyulladásos betegséggé alakulhat. De a korai fázisban nincsenek tünetek. TÉVHIT A C-vitamin véd a vírus ellen IGAZSÁG Extra C-vitamin még a sima megfázás ellen sem véd, csupán lerövidítheti lefutási idejét. Legyünk óvatosak az olyan termékekkel kapcsolatban, amelyek védelmet, vagy kezelést ígérnek a COVID-19-el szemben.  TÉVHIT A koronavírust szándékosan hozták létre egy kínai laboratóriumban IGAZSÁG Semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a COVID-19 ember alkotta vírus lenne. A kutatók az új típusú koronavírus genomszekvenciáját vizsgálták meg, ez alapján pedig egyértelműnek tűnik, hogy a vírus a korábbi feltételezéseknek megfelelően természetes úton fejlődött ki denevérekben vagy tobzoskákban.

Magyarország átvenné a kezdeményezést a jövő járványaival szemben

B. M.
Publikálás dátuma
2020.03.19. 15:45
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az egyre súlyosbodó koronavírus-világjárvány bebizonyította azt, amire számos tudós figyelmeztetett: egy technológiafüggő, globalizált civilizációban, a klímaváltozás közepette nem elégséges, ha csak reagálunk a szemünk előtt kialakuló vészhelyzetekre. Egy kutatókból álló szakértői csoport olyan protokollt dolgozott ki, mellyel azonosíthatók a potenciális új kórokozók, és képesek lehetünk proaktívan tenni a járványok kialakulása ellen. Erről Szathmáry Eörs, Széchenyi-díjas evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja, a ELTE Biológia Intézetének egyetemi tanára, a csoport vezetője csütörtökön számolt be. A vírus állatról, minden valószínűség szerint denevérről „ugorhatott át" az emberre. Ennek a vírusnak számos genetikai rokona ismert különféle állatfajokból, és szintén a koronavírusok családjába tartozik a 2000-es évek elején Kínában felbukkant SARS, majd pár évvel később a Közel-Keleten feltűnt MERS vírusa, melyek nem okoztak ugyan világjárványt, ám így is több száz áldozatot követeltek. Világosan látszik, hogy az intenzív globális utasforgalommal a kórokozó meglehetősen gyorsan eljutott a világ minden tájára, és a hosszú ideig tünetmentes vagy enyhe tüneteket mutató hordozók miatt kevés esély volt arra, hogy a terjedést megakadályozó hatékony, de az emberi szabadságot nem végletesen korlátozó intézkedéseket hozzanak. A magyarországi Ökológiai Kutatóközpont szerint fel kell kutatni a potenciálisan veszélyes kórokozókat és hordozóikat. Mivel az összes élőlény vizsgálata irreálisan nagy feladat lenne, a protokollt kidolgozó szakértők azt ajánlják, hogy fókuszáljunk az emberi civilizáció és a természet határterületeire, és azokra az élőlényekre, amelyek e határterületeken mozognak. Így például érdemes lehet odafigyelni a kertvárosokban, parkokban nagy számban élő sünökre. (A Népszava is nemrégiben számolt be arról, hogy ezek a kis emlősök számos, fertőzésre alkalmas kullancsot hordozhatnak). Szükséges óvakodni a településekre bejáró rókáktól és a sertéshizlaldák lámpái körül rovarokat kapdosó denevérekre is. Mint átvivő élőlények, a már említett kullancsfajok mellett a szúnyogfajok is veszélyesek lehetnek. Ezért a magyar kutatók azt javasolják, hogy a kutatásba a szakirányú intézmények mellett érdemes bevonni a természetjárókat, horgászokat és a vadászokat is. A kutatók szerint Magyarország képes egy, olyan rendszer elindítására és működtetésére, amely gondos lehet a jövő kórokozói elleni felkészülésben, azonban – amint az az új koronavírus kapcsán látható – a fenyegetés gyakran igen messziről érkezik. Ezért a rendszer magyarországi bevezetése egyúttal példaként szolgálhatna más országok számára, és végül, ha elegen csatlakoznak hozzá, kialakulhatna egy világméretű korai előrejelző hálózat - vélik a hazai kutatók, akik a magyar kormányhoz is eljuttatták elképzeléseiket.

Megvédheti az anyatej az újszülötteket a vérmérgezéstől

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.19. 15:45

Fotó: Catherine DELAHAYE / AFP
Aktiválja a bélsejtek receptorait egy molekula, amivel megakadályozza a születést követő 72 órától 60 napig megjelenő korai szepszist.
Amerikai kutatók egereken végzett kísérletei szerint az anyetejben található molekulák egyike (epidermális növekedési faktor, EGF) aktiválja a bélsejtek receptorait, ezzel megakadályozza a veszélyes bélbaktériumok bejutását a véráramba, ahol szepszist, vagyis vérmérgezést idézhetnek elő.
A St. Louis-i Washingtoni Orvosi Egyetem és a Mayo Klinika kutatói újszülött egereket fertőztek meg Escherichia coli baktériummal, amelyet a szepszis korai szakaszában szenvedő egér véréből nyertek. A kisegereket aztán vagy saját anyjuk szoptatta vagy egy másik nőstény, amely korábban ellett, ezért az anyatejében már alacsonyabb volt az EGF szintje. 
A tanulmány szerint szepszis csak azoknál a kisegereknél alakult ki, amelyeket a már hosszabb ideje szoptató, vagyis alacsonyabb EGF-szinttel rendelkező tejű nőstények tápláltak. Kathryn A. Knoop, a Mayo Klinika immunológia professzora, a tanulmány első szerzője szerint az eredmény nemcsak arra utal, hogy szükség van az anyatejes táplálásra, amikor csak lehetséges, hanem arra is, hogy az újszülötteknek magasabb EGF-koncentrációjú anyatejre van szükségük. 
A kutató rámutatott, hogy amikor egy csecsemőt más anya által biztosított anyatejjel táplálnak, előfordulhat, hogy abban nem megfelelő az EGF-szint, mivel általában a már hosszabb ideje szoptató nők adnak tejet. Knoop hozzáfűzte, hogy az újszülötteknek szánt anyatejben esetleg meg lehetne növelni a epidermális növekedési faktor mennyiségét, hogy pótolják a hiányt. Az antibiotikumokkal ellentétben, amelyek megölik a baktériumokat, az anyatej, amely nagyobb mennyiségű EGF-et tartalmaz, nem pusztítja el a káros vagy hasznos baktériumokat a gyomorban, csak megakadályozza, hogy bekerüljenek a véráramba. 
A Washingtoni Egyetemen dolgozó Phillip I. Tarr gyermekgyógyász, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány társkutatója szerint miközben nem szokványos stratégiáról van szó egy fertőzés kezelésében, a közeljövőben hasznos lehet a módszer a halállal fenyegető fertőzések elkerülésére. A korai szepszis a születést követő 72 órától 60 napig léphet fel, és az újszülöttkori halálozások 26 százalékáért felelős. A koraszülöttek 10 százalékánál fordul elő korai szepszis, aminek következtében 30-50 százalékuk hal meg.