Előfizetés

Orbán bejelentése újabb mélypontra lökte a forintot

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.03.18. 17:17

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Egy euró már 356,14 forintba is került.
Ütik a forintot a bankközi piacon, a hazai deviza gyengülése nem lóg ki a környező országok devizáinak sorából, sőt még jobban is teljesít az év elejéhez mérten. Ennek ellenére sorra dőlnek el a korábban elképzelhetetlen szintek, szerdán nap közben simán átvitte az euró a 350, majd a 352 forintos szintet. Ezt kövezően érkezett Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése vállalati és a lakossági hitelek tőke- és kamattörlesztésnek felfüggesztésről. 
Erre a hírre egészen 356,14 forintig emelkedett az euró árfolyama. Ez olyan szint, amit egy hónappal ezelőtt még senki nem képzelt el, ugyanakkor a jelenlegi pénzügyi pánikban már minden elképzelhető.

Nem lehet tudni, hogy a forint meddig gyengül, de mindaddig amíg nem érkeznek a koronavírussal kapcsolatban kedvező hírek Európából, addig jósolni sem lehet a hazai deviza mozgását, utána viszont gyorsan normalizálódhat a helyzet, ami 350, hosszabb távon 340 forintos euróárfolyamot jelenthet a bankok szerint. A jegybank elvileg erősíthetné a forintot, ám e jelenlegi helyzetben ennek tartóssága megkérdőjelezhető lenne. Ezen kívül a gyenge forint most nem az elsődleges problémája a Magyar Nemzeti Banknak, hanem láthatóan minden javaslatával arra koncentrál, hogy tompítsa a korongvírusválság gazdasági hatásai, illetve a majdani fellendülést segítse, s ennek egyik eszköze lehet a gyenge forint. A forint gyengülése nem egyedülálló régióban. A devizánkkal együtt esik a cseh korona és a lengyel złoty is, sőt ezen devizák január óta nagyobb mértékben értékelődtek le mint a forint.

Azonnali segítséget követelnek a szakszervezetek az elbocsátások miatt

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.03.18. 16:02
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Rendkívüli támogatásokat, a banki tartozások átütemezését követelik a kormánytól a szakszervezetek. Szerintük családok százezreinek a sorsa nem alku, nem múlhat a munkáltatókkal való helybeni egyeztetésen.
Azonnali és határozott átmeneti intézkedést vár a kormánytól a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), amely naponta szembesül a koronavírus-járvány miatti elbocsátásokkal, első körben azoknál a szervezeteknél, amelyek már most sem tudnak megbirkózni a kialakult gazdasági helyzettel. Az elbocsátásokból minden nappal egyre több van.  A szövetség ezért egy intézkedési csomagot állított össze – jelentette be Kordás László, a MASZSZ elnöke. Mint fogalmazott: a kormánynak sürgősen segítenie kell a munkavállalókon, s nem bízhatja a sorsuk elrendezését a munkáltatóval való egyezkedésre. Ezzel az elnök a miniszterelnök kijelentésére utalt, miszerint a kialakult helyzetre helyben a munkáltatóval alkudozva kell megoldást találni. Az elnök figyelmeztet: a veszélyhelyzet szükségszerű elrendelésével a gazdaság legtöbb ágazata már most lelassult, s ez a folyamat nemcsak folytatódni fog, hanem hamarosan fel is gyorsul, s ez óhatatlanul tömeges mnkanélküliséghez vezethet. Segítség nélkül végtelenül nehéz helyzetbe kerülhetnek a kényszer-szabadságra küldött munkavállalók, tanárok, óvónők, előadó művészek, sportolók és még számos terület alkalmazottai, valamint az Európából hazakényszerülő, feltehetően akár néhány százezer magyar állampolgár is. A szövetség szerint elfogadhatatlan, hogy emberek jövedelem nélkül maradjanak. Ebben a helyzetben a munkavállalókon csak a kormány tud segíteni – ha akar –, ám az intézkedést nem lehet tovább halogatni, mert már most is késében van – véli az elnök. Éppen ezért a MASZSZ az alábbi átmeneti intézkedési csomag azonnali bevezetését javasolja a kormánynak:
  • a kiskorú gyerekek szülei közül legalább az egyikük a jövedelme megtartása mellett maradhasson otthon, amennyiben nem tudja másként megoldani a felügyeletet;
  • az egyedül nevelő szülők a jövedelmük megtartása mellett maradhassanak otthon a kiskorú gyerekkel, amennyiben nem tudják másképp megoldani a felügyeletet;
  • a munkavállalók anyagi ellehetetlenülésének megakadályozására azonnali segítség rendkívüli támogatások, segélyek, banki tartozások átütemezése vagy kedvezményes banki hitelek formájában;
  • az álláskeresési támogatás felülvizsgálata, meghosszabbítása a támogatási összeg megemelése;
  • a munkavállalók meglévő hiteleinek, tartozásainak, törlesztő részleteinek átütemezése;
  • az elbocsátott dolgozók a háztartásuk ellátására kamatmentes, több éves lejáratú, a bankok által nyújtott hitelt igényelhessenek (közüzemi díjakra, az élelmiszer és gyógyszer-vásárlásra, hitelek (például CSOK, lakáshitel, autó-hitel) törlesztésére;
  • a gyermekes családok kamatmentes, 5 éves lejáratú hitelt igényelhessenek;
  • a külföldről hazatértek megélhetési költségeik összegéig a központi költségvetésben elkülönített tartalékból származó, kamatozó hitelt igényelhessenek.
A veszélyhelyzet megszűnéséig, azaz feltehetően 3-6 hónapig tartó időszakra adó- és járulékcsomag bevezetésével segíteni kell azokat a szervezeteket, amelyek vállalják a munkahelyek változatlan fenntartását – hangsúlyozza Kordás. A MASZSZ a munkahelyek megmentésére az alábbi konkrét javaslatot teszi: 
  • a vállalati szektorban jelentős járulékcsökkentés;
  • az adófizetések felfüggesztése;
  • az ÁFA-elszámolások pénzforgalmi szemléletű engedélyezése;
  • a késedelmes adófizetéshez kapcsolódó szankciók eseti felfüggesztése, hiszen ez további könnyebbséget ad a vállalkozásoknak.
A munkahelyek megerősítése érdekében gyors és határozott kormányzati lépés szükséges – szögezte le az elnök. A MASZSZ-nál tisztában vannak azzal is, hogy az intézkedések rövidtávon a költségvetés számára komoly terhet jelentenek, ám ezek a társadalmi nyugalom, a munkavállalók és családjaik anyagi biztonsága megőrzése érdekében elkerülhetetlenek. Fontos az is – hangsúlyozza Kordás –, hogy a vészhelyzet elmúltával minél gyorsabban visszatérjen az élet a munkahelyekre is, ehhez viszont gyorsan hadba fogható, vagyis a most megtartott munkavállalókkal lesz esély.

Extra fizetett szabadnapokat javasol a vegyipari szakszervezet

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.03.18. 12:32

Fotó: Konyhás István
A VDSZ javaslata szerint legalább az egyik szülőnek szabadnapokat kellene biztosítani. Erre az időszakra a fizetés 75 százalékét adnák.
A munkáltatók a koronavírusra hivatkozva elbocsátásokat hajtanak végre, és törvényellenesen fizetés nélküli szabadságra küldik a dolgozókat, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ) ezért konkrét javaslatokat dolgozott ki – közölte a szakszervezet. Mint írják: biztosítani kell a 60 év feletti munkavállalók otthonmaradását, és a 14 év alatti gyermek felügyelet nélkül hagyása sem ajánlott.  Az iskolai látogatási tilalom, valamint a bölcsődék és óvodák bezárása a szülőket kész tények elé állította. Ezért az érintett szülőknek biztosítani kell az otthonmaradást – hangsúlyozzák. Javaslatuk szerint ezért az egyik szülőnek szabadnapokat kellene biztosítani, aki erre az időszakra a fizetése 75 százalékét kapná, az összeg pedig nem haladhatja meg a bruttó átlagbér 75 százalékát. Azok lennének jogosultak rá, akiknek 12 éven aluli gyermeke szerepel egy iskola nyilvántartásában. Fogyatékkal élő gyerekek esetén a korhatár 18 év lenne. A fizetett szabadságot a felügyeletet vállaló szülőknek vagy gyámnak kellene kérvényeznie a munkaadójánál. A szülő saját felelősségre megírt nyilatkozatot tenne arra vonatkozólag, hogy a gyerekre kíván felügyelni, és ezt a nyilatkozatot mindkét szülőnek alá kellene írnia – javasolja a szakszervezet. Azoknak a dolgozóknak pedig állásidőt kell fizetni, akikre vonatkozóan karantént rendeltek el, vagy a termeléskiesésből adódóan a munkáltató nem tud munkát biztosítani nekik - akár a veszélyhelyzetre tekintettel rendeletileg, és átmenetileg, Az állásidőszakra vonatkozó juttatás a számított távolléti díj 90 százaléka kell legyen – közölte a VDSZ. A kormányzatnak és a kormányrendeleteket előkészítő operatív törzsnek azt is javasolják, hogy készüljön rendelet a munkáltatóknak a fenti formában alkalmazott bérjövedelem biztosítása esetén a szocho 100 százalékos elengedéséről. A VDSZ felhívta a figyelmet, hogy Ausztriában az osztrák kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók közösen 400 millió eurós mentőcsomagban állapodtak meg. Ott a kormány három sávban támogatja a részmunkaidőre átállt dolgozók bérét: 80 százalék a nettó kiegészítés, ha a bruttó bér a rövidített munka előtt 2 685 euró volt, 85 százalék, ha a havi bruttó bér a rövidített munka előtt a bruttó bér 1700 – 2685 euró között volt és 90 százalék, ha a rövidített munka előtt a bruttó bér 1 700 euró volt. Más összegekkel, de lépett a román, a német és a francia kormány is – mutatott rá a VDSZ.  
Székely Tamás, a VDSZ elnöke
Fotó: Népszava