Előfizetés

Elárasztott cseh falut őrző erdei fenyő lett az év európai fája

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.18. 08:53

Fotó: Marek Olbrzymek / Tree of The Year
A magyar résztvevő, a kaposvári Szabadságfa a nyolcadik lett.
Az elárasztott falui őreként emlegetett cseh résztvevő, a Cseh-Morva-fennsíkon egy sziklanyúlványon élő erdei fenyő győzött az Európai év fája versenyen – ismertették kedden a szervezők a február végén zárult online szavazás eredményét. A hivatalos nevén chudobíni fenyő 47 ezer 226 szavazattal lett az első az internetes választáson, amelyen összesen 285 ezer szavazatot adtak le. Ez az első eset, hogy a csehországi versenyző győzött a fák versenyén.
A győztes fa magányosan áll a nyugat-morvaországi víri víztározóban, a duzzasztógát bal partján egy sziklás nyúlványon. Becenevét Chudobín faluról kapta, amely a Svratka folyón 1947 és 1957 között létesített duzzasztógát építése miatt víz alá került. A környező települések lakói megfogadták, hogy annyi fát ültetnek, ahány szavazatot a chudobíni fenyőre leadnak.
A magyar résztvevő, a kaposvári Szabadságfa 16 ezer vokssal a nyolcadik lett 16 ország egy-egy különleges fája között – derül ki a verseny honlapjáról. A Berzsenyi Dániel Tagiskola udvarán álló kocsányos tölgyet 1929. április 18-án ültették az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra emlékezve, a csemete az Írott-kőről került Kaposvárra, a gyökereire Kassa, Kolozsvár és Nagyvárad földjét hintették. A pályázatban kiemelték, hogy a fa az évek múltával csodálatos koronát növesztett, és mivel ott él, ahol az iskolai ünnepségeket tartják, több ezer berzsenyis diák életének vált a részévé. A Szabadságfa tavaly októberben 4431 szavazattal lett a magyarországi Év fája cím birtokosa.
A közösségi alapú környezetvédelmi és helyi fejlesztési projektek támogatásával foglalkozó, brüsszeli székhelyű Environmental Partnership Association (EPA) által már tízszer meghirdetett versenyen Magyarország eddig négyszer nyerte el az Európai év fája címet valamely különleges történetű fájával. Tavaly a 135 éves, csavart törzsű pécsi havihegyi mandulafa győzött.
A megmérettetés tervezett brüsszeli díjátadó ceremóniáját nem tartják meg a koronavírus-járvány miatt.

Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.17. 11:06

Fotó: Sergio Pitamitz / AFP/Biosphoto
Világszinten a decembertől februárig tartó időszak a második legmelegebb az elmúlt 141 év mérései szerint.
Az északi félteke legmelegebb januárja és februárja volt az idei a feljegyzések 1880-as kezdete óta. Globálisan nézve pedig a második legmelegebb februárját élte meg a világ 2020-ban az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) jelentése szerint. Világszinten a decembertől februárig tartó időszak és az idei első két hónap is a második legmelegebb periódusnak számítanak az elmúlt 141 év mérései szerint – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A kutatók szerint a Föld átlagos globális felszíni hőmérséklete 2020 februárjában 1,17 Celsius-fokkal haladta meg a 20. század átlagát. Az egyetlen ennél melegebb február 2016-ban volt, ekkor az El Nino éghajlati jelenség állt a melegedés hátterében. Ez, amelyet a NOAA szerint "szokatlanul meleg óceáni hőmérsékletek" jellemeznek a Csendes-óceán egyenlítői vidékén, a globális hőmérséklet emelkedésének egyik felhajtóerejeként hat.
"Rekordmagas hőmérsékleteket mértek a decembertől februárig tartó időszakban Oroszország nyugati területének nagy részén és Európa, Kelet-Ázsia, Észak-Ausztrália egyes részein, valamint szerte az Atlanti-, Indiai-óceánon és a Csendes-óceán nyugati térségében" – közölték a NOAA szakértői. Ez volt a legmelegebb tél Franciaországban. Mind Ausztráliában, mind Hollandiában a második legmelegebb telet regisztrálták.
A NOAA tudósai kitértek arra is, hogy mindkét sarkvidéken az átlagos alá esett a tengeri jég kiterjedése. "Az elmúlt hónapban az északi-sarkvidéki jégtakaró kiterjedése 4 százalékkal esett az 1981-2010 közötti átlag alá, míg a Déli-sarkvidékié 6,5 százalékkal. Mindazonáltal ez volt a déli-sarkvidéki jégtakaró legnagyobb februári kiterjedése 2015 óta" – olvasható a kutatásban.

Tükörképükkel harcolnak a madarak az üvegekben (videó)

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.16. 16:43
Az autók fényezése is vizuális madárcsapda
Fotó: Orbán Zoltán / MME
Beköszöntött a madarak ablakokat, autókat támadó időszaka. A problémát a tükröződő felületek eltakarásával lehet megelőzni.
Tavasszal a madarak akár napokon át harcolnak az épületek ablakában, autók visszapillantó tükrében látszódó tükörképükkel – derül ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülethez (MME) közleményéből. Ennek következtében legyengülhetnek, megsérülhetnek, a folyamatos kopogtatásuk, ürülékszennyezésük pedig nagyon zavaró lehet. 
A jelenség hátterében az áll, hogy a költési időszakának kezdetén felerősödik a területféltő magatartásuk, amelyet a civilizációs környezet "tükörkép-szennyező" hatása tovább fokoz. Mivel a természetben a mesterséges tükröződő felületekhez hasonló gyakoriságú, ráadásul ennyire stabil és tiszta tükörkép nem létezik, az állatoknak nem volt lehetősége evolúciós szinten alkalmazkodni, felkészülni erre az ingerözönre. A nyugodt víztükörben tükröződő „ellenfél” legyőzhető, mivel a hullámzással a kép teljesen eltűnik és a víz újabb elsimulásáig nem is tér vissza. 
A hormonoktól feltüzelt hímek saját tükörképükkel vívott, hosszú, több óráig is tartó, mániákus harca teljesen természetellenes körülmények között zajlik, hiszen az "ellenség" nem adja fel, így a madár képes a végkimerülésig küzdeni. Eközben nem táplálkozik rendesen, nem tudja a területét megvédeni a valódi riválisoktól, és akár a fiókák etetésébe való besegítést is hanyagolhatja. Sőt az ablakban tükröződő „fajtárs” támadása következtében betörő üveg a madárnak fizikai sérülést okozhat. Néhány éve Sásdon egy fehér gólya napokig olyan hevesen támadta a tükörképét egy épület ablakaiban, hogy azok közül több is betört. 
A jelenséget úgy lehet megelőzni, ha a tükröződő felületeket eltakarjuk, a külső visszapillantó tükröket behajtjuk, és a madarakat riasztó „rémzsinórt” is ki lehet tenni.