Elfogták a férfit, aki a videoblogjában azt híresztelte, hogy lezárják Budapestet

Publikálás dátuma
2020.03.15. 13:18
Fotó: Shutterstock
A rendőrség elfogta azt a 30 éves férfit, akinek videoblogjában elsőként jelent meg az a minden alapot nélkülöző híresztelés, hogy az operatív törzs a főváros lezárására készül – közölte a Belügyminisztérium vasárnap az MTI-vel.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda kiberbűnözés elleni főosztályának munkatársai azonosították a youtubert és el is fogták J. Levente Szabolcsot.

„A férfi budapesti lakcímén házkutatást tartottak, és számítástechnikai eszközök mellett 5,64 gramm kábítószergyanús növényi származékokat is lefoglaltak” – írták. A nyomozók a férfit közveszéllyel fenyegetés miatt gyanúsítottként hallgatták ki, a férfi a videó feltöltésének tényét elismerte. 
A BM tudatta azt is, a férfi 30 éves, középiskolát végzett, egy budapesti hotelben biztonsági őrként dolgozik.

– Az operatív törzs önmérsékletre, felelős magatartásra int. Kizárólag a hatóságok iránymutatásait kövessék, hiteles forrásból tájékozódjanak – hívta fel a figyelmet a Belügyminisztérium. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán jelentette be, hogy a kormány elrendelte a veszélyhelyzetet egész Magyarország területén. A bejelentéskor újságírói érdeklődésre a miniszter „kacsának” nevezte azt a hírt, miszerint lezárják Budapestet és a nagyvárosokat.

Karácsony: Volt idő, amikor a hidak építése, és nem az árkok mélyítése volt a nemzeti cselekedet

Publikálás dátuma
2020.03.15. 13:13

Fotó: Karácsony Gergely Facebook-oldala
Ma talán távolabb van március 15. üzenete, mint a rendszerváltáskor – mondta a főpolgármester.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint ma talán távolabb van március 15. üzenete, mint a rendszerváltáskor, Budapest megint rebellis város, hiszen lázadással ér fel, hogy a tavaly októberi választáskor a fővárosiak újra a szabadság, az egyenlőség és a testvériség mellett tettek hitet. A felhőtlen közös ünnepléstől nem csak a járványveszély foszt meg minket; évek óta lehet az a zavarba ejtő érzésünk, amikor elolvassuk az 1848-as forradalom tizenkét pontját, hogy az mennyire aktuális, sőt, hogy egyre inkább az – értékelt a Facebook-oldalán közzétett ünnepnapi videóban vasárnap a főpolgármester. Karácsony Gergely úgy fogalmazott:
„harminc éve úgy akartuk, hogy ez ne így legyen, mégis ennek a békés és vidám polgári és hazafias ünnepnek az üzenete, úgy tűnik, egyre távolabb van tőlünk, talán távolabb mint 1989-90-ben. Budapest megint rebellis város, lázadó polgárok városa, hiszen a megnyirbált szabadság, a fokozódó egyenlőtlenség idején, egy testvérietlen, embert az emberrel, magyart a magyarral szembefordító államban igenis lázadással ér föl, hogy tavaly októberben mi, budapestiek újra a szabadság, az egyenlőség és a testvériség mellett tettünk hitet.”

Ezen a napon azért tűzünk kokárdát a szívünk fölé, hogy emlékeztessük magunkat és megtanítsuk a gyermekeinknek is, hogy a legfontosabb dolgokban: a nyelvünkben és a kultúránkban, a múltunkban és a jövőnkben, a kudarcainkban és a sikereinkben egyek vagyunk – mondta a fővárosi önkormányzat ünnepi videójában a főpolgármester. Március 15. jelképe annak, hogy a nemzeti szuverenitás és a társadalmi fejlődés nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő fogalmak – mondta Karácsony Gergely, hozzátéve, 1848 egyszerre volt a haladó elit és a jogfosztott tömegek lázadása, egyszerre volt Széchenyié és Petőfié.
Ott és akkor megszületett az a társadalmi összefogás, amire azóta is nagy szükségünk lenne. Különösen most a bajban, a járványveszély idején, amikor
„a napnál világosabban derül ki, hogy össze van kötve a sorsunk, itt ebben a hazában és a világ minden részén”

– fogalmazott a főpolgármester.

Karácsony Gergely szólt arról is, hogy a főváros idén a Lánchidat választotta a március 15-i ünnepsége szimbólumává. Azt a hidat, amelynek a felújítása a város egyik legfontosabb feladata, és amely szimbóluma annak, hogy
„volt idő, amikor a hidak építése, és nem az árkok mélyítése volt a nemzeti cselekedet”

– mondta.

A fővárosi önkormányzat már több mint egy hete lemondta az önkormányzati ünnepséget az új vírus okozta járványhelyzetre való tekintettel, helyette Karácsony Gergely és – az eredetileg tervezett ünnepségre meghívott fellépők közül – a Kossuth-díjas Csákányi Eszter színésznő és Herczku Ágnes népdalénekes a vasárnap közzétett videóban emlékeztek meg a 1848-as forradalomról.
Szerző

Áder: Fájó, hogy ma nem tudunk együtt ünnepelni úgy, ahogy megszoktuk

Publikálás dátuma
2020.03.15. 13:00

Fotó: Népszava
A szabadság és a hűség adja március 15. erejét – jelentette ki Áder János ünnepi beszédében, amelyet a közszolgálati televízió sugárzott vasárnap. Az államfő a koronavírus-járványra utalva arra kért mindenkit, hogy otthonában emlékezzen.
„Most épp szerényebb körülmények között, kicsit több aggodalommal, mint máskor, de bizakodva”

– tette hozzá.

Áder János azt mondta, ha a magyarok 172 éve bízni tudtak egymásban, akkor „ma is számíthatunk, támaszkodhatunk egymásra”. A köztársasági elnök aláhúzta, „március 15-ét a történelmi távlat ellenére is közel érezzük magunkhoz, mert ez a nap a polgári Magyarország születésnapja”.
„Ezért is fájó, hogy ma nem tudunk együtt ünnepelni úgy, ahogy megszoktuk, ahogy a szívünknek kedves, ahogy szeretnénk”

– mondta.

A köztársasági elnök ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közös ünneplés nem először marad el.
„A történelem hozott már jó néhány csöndes ünnepet”

– fogalmazott.

Kiemelte, március 15. első évfordulója sem lehetett örömteli, felhőtlen esemény: 1849-ben az országban szabadságharc zajlott az egy évvel korábbi vívmányok megőrzéséért.
„Később is volt még jó néhány év, gyarló évtized, amikor nem lehetett ünnepelni”

–fűzte hozzá.

A köztársasági elnök szerint azonban ma még sincs olyan nemzedék Magyarországon, amely ne ismerné Petőfit, Kossuthot, Batthyányt, Táncsicsot, a 12 pontot, vagy a Talpra magyart. Hangsúlyozta, 1848-49 története tele van kiváló emberi teljesítményekkel, amelyek még ennyi idő távlatából is élővé teszik számunkra a múltat. „Emberekkel, akik nemcsak meghalni tudtak Magyarországért, de élni, dolgozni, küzdeni is érte” – mondta. Az ő alkotó munkájuk, áldozatuk, hősiességük miatt eleven mind a mai napig 1848-49 emlékezete, ezért könnyű szeretni ezt a napot,
„mert március 15. történeteiből, emberi arcaiból magunkra ismerhetünk, vágyaik a mi vágyaink, eszményeik a mi eszményeink”

– fejtette ki.

A köztársasági elnök aláhúzta, 1848-49 sokkal több volt egy lázas forradalomnál, egy hősies szabadságharcnál: a változás az ország lelkében, a nemzet egészében zajlott. 1848 márciusa a szabadság örömét, az önrendelkezés szépségét, a polgári fejlődést, egy közösség összetartozásának felemelő érzését hozta el – fogalmazott.
„Ünnepeljük meg ma is azt a napot, amelynek megítélésében nincs vita közöttünk!”

– mondta, arra buzdítva, hogy „ünnepeljük meg, hogy egy nép nemzetté vált”.
„Emlékezzünk mindazokra, akik miatt minden tavaszunk a szabadság, a hűség, a remény ünnepe lehet”

– zárta beszédét Áder János.

Szerző