A szigeti sünök esete a kullanccsal

Publikálás dátuma
2020.03.14. 09:04

Fotó: Népszava / Népszava
Rövidesen felébrednek a november óta téli álmukat alvó sünök, köztük azok is, amelyek a budapesti fás, erdős területein vészelték át a 2019-2020-ban viszonylag enyhe telet. Békásmegyeren, a lakóteleptől alig pár méternyi távolságban egy ilyen félreeső ligetben a kerületi önkormányzat a fák tövében avarból kupacokat alakíttatott ki, ahol az őshonos, védelem alatt álló állatok biztonságosan, a faj igényeinek megfelelő telelőhelyen pihenhettek. A lombhalmok mellett kis táblákon, verssel, képpel fel is hívták az arra járók figyelmét a sünökre. A közterület-felügyelet állatvédelmi járőrei a helyüket kereső kisemlősöket a tél beköszöntével a megjelölt helyre szállították. (Azokat az állatokat, amelyek erre rászorultak - az előző télen több mint 350 sünt - a Fővárosi Állat- és Növénykertben lévő Sünispotályba vittel - főleg a 350 grammos súlyt el nem érő, „méreten aluli”, elégtelen kondíciójú példányokat.)
Korábban kevésbé idilli híreket hallottunk a Margit-sziget sünállományának élősködőiről. Földvári Gábor parazitológus, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének főmunkatársa egy több éves programban vizsgálta az itt élő sünöket, s megállapította, hogy egy-egy állat akár 240 kullancsot is hordozhat. A kutató a Népszavának elmondta: a laboratóriumi vizsgálatok során a Margit-sziget növényzetéről gyűjtött közönséges kullancsok (Ixodes ricinus) több mint 30 százaléka pozitív volt borreliára, vagyis a Lyme-kórt okozó baktériumra. A kullancs közvetítő szerepet játszik a betegséget okozó baktérium gerinces gazdái (pl. a sünök) és az ember között. A baktériumot átviheti az egyik fejlődési alakjából a másikba, így kerülhet a kórokozó egy madárból, sünből, rágcsálóból - csípés útján - az emberbe. Viszont a kutató cáfolta azt a  tavaly nyár óta elég széles körben elterjedt állítást - amelyhez egyébként a Magyar Kullancsszövetség elnöke is csatlakozott, - hogy a Margit-szigeten élő sünökön olyan új kullancsok (Hyalomma marginatum) kifejlett példányát lehet megtalálni, amelyek hordozzák a krimi-kongói vérzéses láz (KKVL) vírusát. A valóság ezzel szemben az, hogy az ilyen, nálunk nem őshonos kullancsnak mindössze egyetlen példányát sikerült azonosítani - a megvizsgált 10 ezer kullancs közül - de az is még nimfa stádiumban volt, vagyis még nem fejlődött ki. Azóta újabb előfordulásra nem bukkantak. 
Így ki lehet jelenteni, hogy a betegség tényleges kockázatot jelentő mértékben még nem jelent meg Magyarországon. Földvári Gábor feltételezi, hogy az egyetlen "találat" egy vándormadár révén juthatott a szigetre. A betegség egyébként súlyos, a megfertőződött embereknél 30 százalékos a halálozási arány. Védekezés híján akár két hét alatt is végezhet az emberrel. Mivel a telek világszerte enyhülnek, így azok a paraziták, amelyek régebben a hűvös időben elpusztultak, most áttelelhetnek, vagyis az óvatosság semmiképpen se árt. (Eddig Románia és Horvátország volt az új kullancsfaj elterjedésének az északi határa, most azonban már Németországban, sőt Svédországban is megtalálták a kifejlett példányait, ezért magyarországi elterjedése egyáltalán nem kizárt.) A közelmúltban érkezett olyan hír is, hogy a Mecsekben is találtak olyan kullancsot, amely a vérzéses láz kórokozóját hordozta, azonban a Pécsi Tudományegyetem virológusai ezt cáfolták. Magyarországon egyébként 20-30 kullancsfaj őshonos, és noha számolhatunk trópusi és mediterrán fajok behurcolásával, egyelőre ezek stabil populáció nálunk nem alakultak ki. Ugyanakkor kár lenne tagadni, hogy a Margit-szigeten élő közönséges kullancsok elsősorban sünökön táplálkoznak - mégsem gondol senki emiatt a kisemlősök kiirtására, vagy arra, hogy emiatt el kellene kerülni a szigetet. Ellenben védekezni nem árt, spray-val vagy riasztókenőcsökkel. A szigeten sétáltatott kutyákat is hasonló módon érdemes védeni. A lenyírt füvű strandokon és réteken ritkább a kullancs előfordulása. A sűrű fák, bozótok azonban megnövelik az esélyét a kellemetlen vérszívóval való találkozásnak.
Szerző
Témák
kullancsok

A turistáknak nem kellett a Béke

Publikálás dátuma
2020.03.08. 10:55

Fotó: BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA - KLÖSZ GYÖRGY / Fortepan - Adományozó
Az ember azt hinné, ennél egyszerűbb szobor nem létezik. Aztán elolvassuk a szakirodalmat, és rájövünk: bár temérdek cikk és tanulmány foglalkozott az úgynevezett Oroszlános kúttal, a bennük közölt adatok rendszerint ellentmondanak egymásnak. Lássuk tehát azt a történetet, amely jobbára az immár digitalizált korabeli újságokon alapul. Ami biztosnak tűnik, hogy a terézvárosi közkutat Kasselik Fidél tervezte, és az ugyancsak általa épített plébániatemplom előtt állították fel a XIX. század legelején. Jó emberöltővel később, amikor a Belvárosban megszületett a pompás Nereidák kútja, a külvárosban is igény támadt némi szépítésre. Hild József egy híres kortárs műalkotás, az 1816-ban Szentpétervárra készült Canova-szobor, a Béke mását tervezte meg a kút tetejére, bár itt nem oszlopra, hanem vesszőkötegre támaszkodott a kígyót eltaposó, szárnyas nőalak. Úgy tudni, a figurát Bauer Mihály faragta ki mészkőből, a harmincas évek második felében. Aztán az 1890-es évek elején villamosvonalat építettek a Király utcában, majd a templom előtt rákanyarították a Nagymező utcára. Ekkor derült ki, hogy a kút és a szobor nagyon útban van, s mivel ekkorra már vízvezeték szállította a vizet a lakásokba, nélkülözhető is volt. A városi tanács tárgyalni kezdett a lebontásáról, s bár okozott egy kis zavart, hogy egyes tanácsnokok Szent Teréziát vélték felfedezni a kígyós-szárnyas alakban, 1895 februárjára kimondta a képzőművészeti bizottság, hogy „sem művészi, sem egyházi értéke nincs”. A szobrot felajánlották a turista egyesületnek, a kútról pedig úgy döntöttek, kerüljön a Népligetbe.
Hogy a turistáknak végül miért nem kellett a Béke, azt nem tudjuk, de tény, hogy 1896-ban a bontást elvégző Klein H. János építőmester végül az összes elemmel a Népliget felé vette az irányt. Ezen az úton tört össze a szobor: igaz, amikor a városi tanács a helyére állítandó empire váza 150 forintos árát akarta behajtani rajta, Klein kikérte magának, mondván „Szandház szobrász kezdő segéd korában, 1841-ben faragta puha mészkőből, ezért tört össze”. Az 1892-ben elhunyt Szandház Károly faragta, nem Bauer? Klein, aki személyesen ismerte, ezt tőle hallhatta vajon? Talán sosem fogjuk megtudni. Az viszont tény, hogy a szobrot 1986-ban újrafaragtatta a főváros, majd 1998-ban visszavitték a kutat a Terézvárosba. Ma is ott áll, a templom mögött.
Szerző

Színház az áramátalakító helyén

Publikálás dátuma
2020.03.08. 10:47

Fotó: Jani Martin / Népszava
Reális esély van arra, hogy a budapesti Városháza udvarán szendergő Merlin Színház ismét előadásoknak adjon otthont. Az art deco stílusú épület felújítása még idén megkezdődik. A 2011 óta üresen álló épület sorsa iránt aggódók tehát fellélegezhetnek: a főváros vezetése elvetette azt a tervet, hogy a házat lebontják, s helyén a Városháza Park bővülhet. A Városháza északi tömbjében már a 19. században rendeztek kulturális eseményeket. Az épület helyén korábban a Károly-kaszárnya működött, amelynek az egykori Rostély (ma Gerlóczy) utcára néző egyik félemeleti termében 1871-ben nyitották meg a Carlé Varieté nevű orfeumot, azaz zenés kávéházat. Ennek művészeti vezetője a szórakoztatóipar kiemelkedő alakja, Somossy Károly volt, aki azzal írta be a nevét a magyar színháztörténetbe, hogy későbbi a Nagymező utcában létrehozta a róla elnevezett Orfeumot, így lényegében a mai Budapesti  Operettszínház alapító-igazgatója lett. Anno egy ilyen szórakoztatóipari intézmény korántsem volt ritkaság egy kaszárnya szomszédságában. Időközben az Elektromos Művek a budapesti transzformátorállomások tehermentesítése érdekében 1925-ben úgy döntött, hogy a Központi Városháza Károly körút felé eső telkén felépíti a Belvárosi Áramátalakító Állomást. Az 1927-ben átadott kétemeletes trafóház jellegzetessége volt az elliptikus ívű gépterem,  ahol három Ganz gyártmányú, egyenként 1500 kilowatt teljesítményű motorgenerátort helyeztek el. Az irányítóközpontot üvegtetővel fedték le. Komoly fejtörést okozott a tervezőknek, miképpen sikerülhet egy ipari létesítményt úgy megépíteni, hogy belesimuljon a Belváros hangulatába. A vasbeton váz komor voltát úgy igyekeztek ellensúlyozni - egyébként sikerrel -, hogy az íves záródású hosszú ablakok felső részének félkör alakú megosztása olyan hatást keltsen, mintha a szecessziós stílust követné. Feljegyezték, hogy az áramátalakító tulajdonosai azzal is megelőzték korukat, hogy a létesítménybe  havonta egyszer bárki szabadon beléphetett, s meghallgathatta a szakértő mérnökök előadását arról, hogyan is működik a főváros áramelosztása. Ez a villamosüzem egészen az 1950-es évek második feléig működött. Az épületet ezt követően 1989-ig a Fõvárosi Tanács klubjaként és házi kulturális rendezvények lebonyolítására használták. (Érdekes, hogy Budapesten az áramátalakítók, épületei milyen kedveltek színházi körökben, mint az ismeretes: a ferencvárosi Trafo a Tűzoltó és a Liliom utca sarkán működik, tavaly ősztől pedig a Radnóti színház egyik játszóhelye lett a Kazinczy utcai Tesla Labor, amelynek helyén egy hasonló célú energetikai ipari üzem működött.)
Jelentős fordulatot hozott az épület életében, hogy 1993-ban födémet húztak át a géptermen, így lehetővé vált, hogy az ingatlant színházként is lehessen használni. Az ötlet Jordán Tamás és Marton András fejében fogant meg, akik egykor így fogalmazták meg elképzeléseiket: "A „Merlin Budapest legújabb színháza - de nem csak az. Művészeti központ, angol nyelvű színház, színi iskola, jazz klub, nyelvi laboratórium magyarul tanulók számára, valamint képzőművészeti kiállítóterem és angol könyvesbolt. Mindezeken túl, színháztermünk befogad minden olyan értékes belföldi és külföldi előadásokat, amelyek otthont keresnek.” A nyelvi laboratórium és az angol nyelvű könyvesbolt nem valósult meg. A jazz klub egy ideig működött ugyan, de később számos alternatív játszóhely nyitott kaput, melyek közül a legjelentősebb a Hollán Ernő utcai Budapesti Jazz Klub mint önálló intézmény. Így történt, hogy a volt transzformátorházat az 1991-ben alapított Merlin befogadó színház vette bérbe. A Merlin szó kelta eredetű szó, s az utóbbi évek kutatásai kiderítették, hogy a 6. században élt - korábban Myrddin-nek nevezett  - személyt takar, aki a mai Skócia területén honos piktek törzsének vezetője volt. Harcosai az ő irányításával arattak fényes győzelmet a betolakodó ír hódítók felett 573-ban, az arderydi csatában. A névválasztás korántsem véletlen: nem csak a színház harcosságára utal, hanem azt a törekvést is tükrözi, hogy kezdetben főleg angol nyelvű előadásokat tartott itt a Merlin (a sikeres magyar produkciók mellett). Szerepelt itt a Derevo, a The Royal Shakespeare Company és Susannah York filmszínésznő is. Számos koncert mellett kiállításokat is rendeztek. Ez a kulturális mix akkor egyedülállónak számított, és manapság sem lehet hasonlóra sok példát találni. A Merlin 19 éves fennállása alatt a nemzetközileg elismert Krétakör Színház számára is fellépési lehetőséget nyújtott - ők a kiköltözésük után egy darabig még felléptek az Átriumban, de azután leálltak.
Szerző
Témák
színház