Kínai becslés szerint júniusig kitarthat a világméretű járvány

Publikálás dátuma
2020.03.09. 12:24
Ellenőrzés a japán Narita reptéren
Fotó: Ichiro Ohara / AFP/Yomiuri
Határellenőrzés és karantén, csak így lehet lassítani a fertőzés terjedését- javasolja a hatóságoknak az egyik legismertebb kínai szakértő.
Legalább júniusig tarthat az új típusú koronavírus-járvány terjedése világszerte Kína vezető légzőszervi betegségekkel foglalkozó szakértője szerint - adta hírül a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes oldalán hétfőn. Csung Nan-san, aki a 2002-2003-as súlyos akut légzőszervi szindróma-járvány (SARS-) idején is kulcsszerepet játszott Kínában a vírus terjedése elleni küzdelemben, előrejelzése alapján azt tanácsolta a hatóságoknak, hogy erősítsék meg az egészségügyi ellenőrzéseket a határátkelőkön, és vezessenek be karantén-intézkedéseket a járvány sújtotta területekről beutazóknak.

Hétfőn már csak 40 új fertőzöttről számoltak be

A naponta közölt hivatalos adatok alapján Kínában a december óta dúló járvány az utóbbi hetekben folyamatosan mérséklődik, ám az országban továbbra is szigorú óvintézkedések vannak életben annak kiküszöbölésére, hogy a vírus terjedése esetleg újabb lendületet vegyen. A járvány által súlyosan érintett országokból a Pekingbe utazóknak például az érkezésüket követő 14 napon át karanténban kell maradniuk. Hétfőn a kínai egészségügyi hatóságok 40 újabb fertőzöttről számoltak be az ország szárazföldi területéről, ami a legalacsonyabb napi adat volt január 20. óta, amikor a Nemzeti Egészségügyi Bizottság elkezdte őket közzétenni. Az új esetek közül ráadásul mindössze négyet jelentettek a közép-kínai Vuhanon, vagyis a járvány eredeti kiindulópontján kívülről, ez a négy fertőzött pedig mind Iránból érkezett az északnyugat-kínai Kanszu tartományba. A külföldről érkező vírusfertőzöttek száma ezzel 67-re nőtt Kínában, ahol Vuhanon kívül második napja nem jelentettek belföldi fertőzést. Az ország szárazföldi részén az összes fertőzött száma 80 753-ra nőtt vasárnap éjfélig, míg a halálos áldozatoké elérte a 3119-et. A betegek közül eddig csaknem 59 ezren gyógyultak meg, és mintegy 19 ezren állnak jelenleg is kezelés alatt, közülük több mint 5 ezer páciens állapota súlyos. 
Hétfőn délig világszerte 110034 fertőzöttet,61977 gyógyultat és 3825 halálos áldozatot tartottak számon.

Újraindítanák a vuhani légi közlekedést

A január 23. óta lezárt, 11 milliós Vuhan nemzetközi repülőterének egy kiszivárgott felhívás alapján március 12-éig fel kell készülnie a légi forgalom újraindítására. Az interneten keringő dokumentum, amelyet a vuhani Tianho repülőteret is működtető társaság bocsátott ki, azt ugyan nem tisztázza, hogy pontosan mikorra tervezik a légi forgalom újraindítását a városban, de a társaság március 17-ét jelölte ki a felkészültségi szint ellenőrzésének dátumaként, így elképzelhető, hogy már a jövő héten enyhítések várhatóak a Vuhanra vonatkozó közlekedési tilalmakban. A városban az enyhébb tünetekkel küzdő betegek elkülönítésére és kezelésére kialakított 14 átmeneti kórház közül vasárnapig 11-et bezártak, miután az ott kezelt, több mint 12 ezer páciens zöme már gyógyultan távozhatott. Hétfőn immár negyedik napja nem jelentettek új fertőzöttet Hupej tartomány egyéb részeiről a tartományi székhelyen, Vuhanon kívülről. Hupejben ezért már három megye csökkentette alacsony szintűre a készültségi fokozatát, aminek folytán ezeken a területeken újraindíthatták a termelést, kinyithattak a piacok és a gyógyszertárak, az éttermeknek pedig engedélyezték, hogy ismét megkezdjék a tevékenységüket, bár egyelőre csak házhozszállítással vehetnek fel rendelést. 
Szerző

Zágráb illiberálisa - Plenkovic a HDZ elnökválasztásának favoritja

Publikálás dátuma
2020.03.09. 09:30

Fotó: Nicolas Economou / AFP/NurPhoto
A horvát kormánypárt a héten választ elnököt, a kormányfő kihívója egy ultrajobboldali politikus.
Papírforma szerint Andrej Plenkovic a HDZ elnökválasztásának favoritja. A horvát miniszterelnököt ugyanis a HRejting felmérése szerint a megkérdezettek 75 százaléka támogatja. Csakhogy a közvélemény-kutatás a teljes lakosság körében készült, a pártelnök személyéről azonban a HDZ küldöttei döntenek. A horvát kormányfőt a HDZ jobb szárnya részéről számos bírálat ért amiatt, hogy túlságosan a centrum felé kormányozta a jobbközép politikai erőt, s „szakított a tudjmani hagyományokkal”. A bírálatok különösen felerősödtek azután, hogy tavaly decemberben a HDZ jelöltje, Kolinda Grabar-Kitarovic elvesztette az elnökválasztást baloldali-centrista Zoran Milanoviccsal szemben. Végül azonban a HDZ jobbszárnyának nagyágyúi nem vállalták a megmérettetést Plenkoviccsal szemben, nem jelöltette magát például az egykori külügyminiszter, Davor Stier sem. A horvát diplomácia egy másik exvezetője, Miro Kovac viszont bejelentette indulását. Ő egy teljesen más ideológiát képvisel, mint a jelenlegi miniszterelnök. Az Express című hetilap összeszedte, melyek is a legnagyobb különbségek Plenkovic és Kovac között. Utóbbi jobbra kormányozná a pártot és közeledne Miroslav Skoro felé, aki harmadik lett a tavalyi elnökválasztáson és időközben új, erőteljesen jobboldali színezetű pártot hívott életre. Kovac közölte, az idén, várhatóan ősszel megrendezendő parlamenti választást követően koalícióra lépne Skoróval, aki támogatna is egy kétpárti jobboldali kormányt. Plenkovic szintén jelezte, örülne egy ilyen felállásnak, Skoro azonban közölte, egy Plenkovic által irányított HDZ-vel nem óhajt közösködni. Jelentős különbségek vannak kettejük között a kisebbségek jogait illetően. Plenkovic szerint érvényben kell maradnia a jelenlegi, a nemzetiségek jogait tekintve liberális szabályozásnak, ultrajobboldali ellenfele ezzel szemben akár népszavazást is kiírna e kérdésről, mert úgy véli, szerinte aránytalanul nagy a kisebbségek parlamenti jelenléte. Természetesen nem a csekélyszámú, alig 15 ezres magyarsággal van baja, hanem a Horvátországban élő szerbekkel. Ami a külpolitikát illeti, Plenkovic tisztes távolságot tartana Oroszországtól, ellenfele ezzel szemben szorosabbra vonná Zágráb és Moszkva viszonyát. Hírek szerint szívesen látott vendég az orosz fővárosban, ahová legközelebb májusban várják. Nem is kérdés, hogy amennyiben őt választanák meg a HDZ élére, jelentősen javulna Magyarország és Horvátország viszonya is, mert Kovacnak nagyon is tetszik a magyar és a lengyel illiberalizmus. A kettőjük közötti különbségeket az Európa Tanács által megalkotott, a nők elleni, illetve a családon belüli erőszakkal foglalkozó isztambuli egyezmény eltérő megítélése is jól illusztrálja. Plenkovic ragaszkodott annak elfogadásához, amit végül a horvát parlament ratifikált is, de kivívta ezzel a HDZ jobbszárnyának haragját. Ez a kérdés mind a mai napig megosztja a pártot. Kovac a szavazáskor a nem gombot nyomta meg. Plenkovic valamivel megengedőbb az azonos neműek kapcsolatát illetően is. Kovac a szociáldemokratákkal való kapcsolat jövője kapcsán is radikálisabb álláspontot képvisel. Míg a jelenlegi miniszterelnök úgy fogalmazott, a következő választás után nem akar nagykoalíciót az SDP-vel (pedig erre adott esetben akár rá is kényszerülhet), Kovac a HDZ statútumában is rögzítené, hogy a párt nem köthet politikai szövetséget a szociáldemokratákkal. Mekkora az esély arra, hogy Kovac vegye át a HDZ irányítását, ezzel Zágráb is csatlakozzék az magyar-lengyel illiberális tengelyhez? Függetlenül attól, hogy Plenkovicot valóban rendszeresen támadta a jobb szárny, ennek valószínűsége igen csekély. Egyrészt azért, mert Plenkovic nem csak a teljes lakosság körében, hanem a párton belül is népszerűbb, másrészt pedig amiatt, mert az utóbbi hetekben kevesebb kritikus hangot lehetett hallani vele szemben, mivel Horvátország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, s azt még a radikálisok is belátják: ebben a helyzetben nem lenne szerencsés kiteregetni a szennyest. Ugyanakkor Plenkovic európai szinten is elismert politikussá vált, számos nyilatkozatot adott uniós kérdésekben, s ez szintén az ő esélyeit növeli.

Így írja át a történelmet a Fidesz a szövetségeseivel

Publikálás dátuma
2020.03.09. 08:07

Amelyik intézmény nem igazodik a hatalom narratívájához, az meglakol.
Nacionalista kormányok megpróbálják újraírni a holokauszt történetét. Orbán Viktor egy Fidesz-barát történésznőt akart kinevezni a vitatott Sorsok háza múzeum élére, ami széles körben felvetette az aggályt, hogy az intézmény tisztára igyekszik majd mosni az ország szerepét a népirtásban, írja a Huffington Post. Előzőleg a politikus dicsérte az antiszemita Horthy szerepét, megszigorította a színházak, illetve kulturális intézmények ellenőrzését. Újraszabta a tantervet és betiltotta a gender tanulmányokat. Olaszországban a szélsőjobbos Liga azon van, hogy legyen új múzeum a Mussolini-féle fasiszta párt egykor székházában. De a holokauszt revíziója Lengyelországban jutott a legtovább. Félreállították a lengyel zsidók múzeumának elismert vezetőjét, mert a hatalom szándékával ellentétben nem volt hajlandó bagatellizálni a lengyel antiszemitizmus történetét. Itt a hivatalos mantra az, hogy a bűnöket a megszálló nácik követték el. A PiS kiüresítette a sajtó függetlenségét és válságba döntötte a jogállamot. Egyben gonosz kampányt indított a történelmi emlékezet megváltoztatására. Célba vette azokat az intézményeket, amelyek nem csatlakoztak a nacionalista narratívához. Sokat mondó, ami a második világháború múzeumának igazgatójával történt, mivel az nem volt hajlandó beállni a sorba: Nyilvánosan a nemzet megosztásával vádolták meg, titkos rendőrök jelentek meg a házánál egy éjjel és korrupciós vádakkal őrizetbe vették. Az intézmény ma már a kormánypárt történelem felfogását tükrözik. Mármint hogy a lengyelek mennyi áldozatot hoztak és mennyire hősiesek voltak, viszont semmi közük a holokauszthoz. A korábbi direktor, aki jelenleg a Yale Egyetemen tanít, azt mondja, hogy a PiS eszközként használja a múltat a hívek mozgósítására, illetve azok kitaszítására, akik nem tartanak vele. Ami a Zsidó Múzeummal történek, az része annak, hogy a szélsőjobbos és nacionalista kormányok kulturkampfot folytatnak tudományos és történelmi 
Szerző
Témák
holokauszt