Még nem bizonyított, hogy emberről állatra is terjed a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.03.05. 12:54

Fotó: GREG BAKER / AFP
Bár az egyik hongkongi beteg kutyája is megkapta a fertőzést, a szakemberek szerint ez még nem igazolás, további vizsgálatokra van szükség – jelentette a különleges kínai közigazgatási terület egészségügyi hatóságaira hivatkozva a South China Morning Post (SCMP) című helyi lap csütörtökön.
A fertőzöttnek nyilvánított pomerániai törpespicc esetében a szakértők „alacsony szintű fertőzést” állapítottak meg. Ez az első ismert eset, amelyben a betegség emberről állatra terjedhetett át. Az egészségügyi minisztérium szóvivője szerint továbbra sincsen bizonyíték arra, hogy a háziállatként tartott állatok fertőzésveszélyesek az emberre, mint ahogy arra sem, hogy a fertőzésben megbetegedhetnek. A szóvivő ezért hozzátette: a háziállattartóknak a megfelelő higiéniai óvintézkedések betartása mellett nincs okuk az aggodalomra, és semmi esetre se hagyják magukra házi kedvenceiket.
Vanessa Barrs, a hongkongi Városi Egyetem állategészségügyi szakértője a SCMP-nek elmondta: a 2002-2003-as SARS (súlyos akut légzőszervi szindróma) járvány idején is előfordult, hogy a tesztek néhány háziállatnál kimutatták a vírust, de nem alakult ki náluk a betegség. A szintén a koronavírusok családjába tartozó SARS esetében sem találtak bizonyítékot arra, hogy a háziállatként tartott kutyák vagy macskák megfertőzhetnék az embert. Barrs szerint a törpespicc „gyenge pozitív” vírustesztje csupán arra utal, hogy az állat ki volt téve a vírusnak, ami nem meglepő, hiszen a gazdája elkapta a fertőzést. A fertőzöttnek nyilvánított, tünetmentes kutyát egy külön erre a célra kialakított helyen karanténba helyezték.
Hongkongban szerda éjfélig 104 fertőzöttet diagnosztizáltak, közülük 43-an már felgyógyultak a betegségből. A koronavírus a városban eddig két halálos áldozatot követelt.
Szerző

Azonosították, hogyan fertőz a koronavírus

Publikálás dátuma
2020.03.05. 11:56

Fotó: AFP
Atomi szinten azonosították a folyamatot, ami hozzájárulhat új gyógymódok kifejlesztéséhez.
A kutatók a Science című tudományos folyóiratban szerdán közzétett tanulmányukban leírták annak receptornak a szerkezetét egy sejt felületén, amelyre az új koronavírus nyomást gyakorol, hogy bejuthasson az emberi szervezetbe. 
A Westlake Institute for Advanced Study és a Cinghua Egyetem kutatói kriogenikus elektronmikroszkóppal térképezték fel atomi szinten az ACE2 receptor teljes struktúráját, amely a belépési pontot jelenti az új koronavírus számára az emberi sejtekbe a BOAT1 semleges aminosav-transzporter jelenletében. A kutatók kimutatták, hogy az új koronavírus kötődése azonos a SARS-koronavírus kötődéséhez, de számos szekvenciavariáció és szerkezeti eltérés megváltoztathatja az ACE2 affinitását a vírushoz.
A Science című tudományos folyóirat honlapján bemutatott tanulmányukban az Texasi Egyetem és az Amerikai Nemzeti Egészségvédelmi Intézet kutatói szintén kimutatták, hogy a Covid-2019 új koronavírus a SARS-vírussal azonos ACE2 receptorhoz kötődik, de az új koronavírus esetében az ACE2 kötődése tízszer, hússzor magasabb, mint a SARS-vírus esetében, ami megmagyarázhatja az új koronavírus emberek közötti könnyebb terjedését. „Kutatásunk eredménye nemcsak megvilágította a vírusfertőzés mechanisztikus megértését, de megkönnyíti a vírusészlelést és vírusellenes terápiák kifejlesztését” – közölték a tanulmány szerzői.
Szerző
Témák
koronavírus

A kutyák nem csak a hangját, a beszélő személyét is kódolják

Publikálás dátuma
2020.03.05. 10:16

Fotó: Rebecca Nelson/Image Source / AFP
Magyar kutatók felfedezték, hogy az ebek agya hatékonyabban elemzi a hozzá beszélő kilétét, mint a hangját.
A kutyák hasonló agyterület segítségével ismerik fel, hogy ki beszél, mint az emberek, a kutyák esetében azonban a neurális aktivitásmintázat a beszélőelemzés során épp ellentétes az emberben ismerttel – fedezték fel az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, a TKI és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai. 
„A kutyákat folyamatosan beszéd veszi körül, és köztudott, hogy érzékenyek az ember kommunikációs jelzéseire. Azt azonban csak most kezdjük megérteni, hogy a kutyák agya hogyan dolgozza fel az emberi beszédet” – idézi a kutatásról szóló közlemény Boros Mariannát, a cikk első szerzőjét. Az MTA-ELTE Lendület Neuretológiai Kutatócsoport kutatója hozzátette: az emberi beszéd sokféle információt tartalmaz az érzelmektől a beszédhangokon át a beszélő személyére vonatkozó tartalmakig. Ha sikerül kimutatni, milyen hasonlóságok és különbségek mentén dolgozza fel az emberek és a kutyák agya a beszédet, akkor jobban megérthető, hogyan fejlődött ki a beszéd feldolgozása az emberi evolúció során.
A kutatás célja tehát annak felderítése volt, hogy a kutyáknál melyik agyterületek dolgozzák fel a beszélő személyére vonatkozó információkat és melyek értékelik ki a beszédhangokat – emlékeztet a közlemény. A vizsgálat során pozitív megerősítésen és szociális tanuláson alapuló tréning alkalmazásával kiképzett kutyákat vizsgáltak mágnesesrezonancia-képalkotó eljárás (funkcionális MRI) segítségével. 
Az éber, mozdulatlan kutyák két kísérletben vettek részt: rövid, számukra értelmetlen szósorozatokat hallgattak. Az első tesztben a szavakat időnként ugyanaz a személy, időnként pedig több különböző személy ismételte. A második kísérletben a szavak vagy ugyanazok voltak vagy egy-egy magánhangzóban különböztek egymástól. Ezt az ismétléses módszert korábban sosem alkalmazták kutyák esetében, de embereknél gyakran használják az egyes agyterületek ingerfeldolgozásban játszott szerepének azonosítására. Például ha egy hangot az ember többször hall újra és újra, akkor ez az ismétlés a hallókéregben aktivitásváltozást okoz.
A beszélő személyének feldolgozásakor valóban látható volt egy ismétlési hatás a kutyák hallókérgében, azonban ez a második tesztben, a beszédhangok esetében hiányzott. Ezt az ismétlési hatást a kutatók nem az agyi hangfeldolgozás korai fázisában azonosították, hanem a másodlagos hallókéregben, amely a magasabb rendű információk feldolgozásában játszik szerepet. A most kutyákon kimutatott jelenség egybecseng a korábban emberekről és majmokról publikált kutatásokkal, amelyekben hasonló agyterületeket azonosítottak a beszélő kilétének elemzésére.
Érdekes módon azonban az ismétlési hatás fordítva jelent meg, mint ahogy azt a kutatók az emberi vizsgálatok alapján várták: az embereknél általában aktivitáscsökkenés figyelhető meg az agyban, amikor ugyanaz a személy ismétli a szavakat, a kutyáknál azonban megnőtt az agyi aktivitás, ha ugyanazt a beszélőt hallották újra meg újra. Boros Marianna szerint ilyen növekvő aktivitás általában akkor tapasztalható, amikor az agy új reprezentációkat hoz létre. Mivel az emberek rengeteg különböző ember hangját hallják életük során, valószínű, hogy az agyuk sok hangot ismer már, tehát számos hangreprezentációt tárol. Így amikor egy új, ismeretlen beszélővel találkoznak, nem kell új reprezentációt felépíteniük, elég csak a már meglévőkhöz hasonlítaniuk.
„Nem tudjuk, hogy a kutyák is ilyen módon tárolják-e az agyukban a hangokat. Ha nem, akkor minden újonnan hallott beszélő esetén egy új reprezentációt kell létrehozniuk, és ez lehet az oka annak, hogy hangismétléskor neurális szinten aktivitásnövekedést mértünk. Érdemes ezt a kérdést tovább vizsgálni a jövőben” – közölte Boros Marianna.
A kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy a kutyák agya nem tesz különbséget a beszédhangok között, sokkal valószínűbb, hogy a kutyák egyszerűen hatékonyabban elemzik, ki beszél hozzájuk, mint azt, hogy milyen beszédhangokat használ. „Korábbi kutya fMRI vizsgálatainkból már tudtuk, hogy a kutyák agya érzékeny a szavak jelentésére, és a hangadásokban rejlő érzelmekre. De most először mutattuk ki, hogy a kutyaagy a beszélő kilétét is kódolja” – értékelte a kutatás eredményeit Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezető kutatója.
A Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja, a TKI, az Európai Kutatási Tanács (ERC), az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) támogatásával készült kutatás a Scientific Reports folyóiratban jelent meg.
Szerző
Témák
kutya agy MTA-ELTE