Előfizetés

Tiborcz István üzlettársa közpénzt kért galériája létrehozásához

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.05. 09:34
Paár Attila, a West Hungária Bau Kft. ügyvezető igazgatója (b-j) az új Hidegkuti Nándor Stadion építéséről tartott sajtótájékoztatón 2015. október 26-án
Fotó: Illyés Tibor / MTI
Paár Attila, a 29. leggazdagabb magyar vállalkozó.
Tiborcz István korábbi üzlettársa, Paár Attila, a 29. leggazdagabb magyar vállalkozó 300 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelt a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ), hogy létrehozzon egy művészeti galériát, ahol a festménygyűjteményét állítaná ki – tudta meg a 24.hu.
A 43 milliárd forint becsült vagyonnal rendelkező üzletember cége, a WHB Vagyonkezelő Kft. tavaly nyáron nyújtott be támogatási kérelmet az MTÜ-höz, hogy a Kisfaludy Turisztikai Program forrásaiból pénzt kérjen egy „kortárs galéria és multifunkciós tér” kialakítására.

A portál birtokába került tervek szerint a galériát Győr belvárosában, a Király utcában valósítanák meg, ahol a társaság 2018 második felében szerzett meg egy felújításra szoruló műemléképületet. Három szinten hoznák létre a kiállítást, helyt adva Paár Attila gyűjteményének, ami Cziráky Lajos és Tóvári Tóth István győri kötődésű művészek festményeiből áll. A vállalkozó korábban a Kisalföldnek nyilatkozott arról, hogy tervei közt szerepel egy állandó tárlat létrehozása. Majd a 100 leggazdagabb magyart felvonultató kiadványban tavaly már konkrét elképzeléseit is vázolta a majdani galériáról, de azt nem említette, hogy ezt részben állami támogatásból kívánja megvalósítani.
A kortárs galéria létrehozásának összköltségére 1,2 milliárd forintot számoltak, aminek a negyedét közpénzből fedeznék.

Paár Attila cége nem egy konkrét pályázati felhívásra jelentkezett, hanem a társaság maga kereste meg ötletével a turisztikai ügynökséget. A WHB egyedi kérelme csak egy abból a több mint nyolcvan igényből, amelyeket a Kisfaludy 2030 Zrt. tart nyilván. Múlt héten írta meg a 24.hu, hogy a Guller Zoltán vezette turisztikai ügynökség a nyilvánosság számára elérhető pályázati kiírás nélkül oszt akár több százmillió forintos vissza nem térítendő támogatásokat. Azt pedig a Népszava írta meg egy rövidebb lista alapján, hogy több száz millió forintos támogatást kapott Zoób Kati divattervező cége. Arról is beszámoltunk, hogy a döntési mechanizmusról semmit sem tudni. Szintén élt a lehetőséggel egyébként Balatonboglár fideszes önkormányzata, illetve 286 millió forint támogatást kért cégével Tasnádi László, az Orbán-kormány volt rendészeti államtitkára is egy balatoni panzió megépítéséhez.

A 3-as metró középső szakaszának felújításával egy időben akadálymentesítenék az aluljárókat is

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.05. 09:21
Varga Ivett
Fotó: Mohai Balázs / MTI
A beruházás 17-18 milliárd forintból valósulhatna meg.
A Lánchíd felújításához hasonlóan várhatóan még a tavasszal feltételes közbeszerzési eljárást írnak ki a 3-as metró aluljáróinak felújítására és akadálymentesítésére, amely 17-18 milliárd forintból valósulhatna meg – mondta az MTI-nek adott interjújában a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. vezérigazgatói posztját februártól betöltő Varga Ivett. Beszélt arról is: vizsgálják virtuális dokkolók kialakításának lehetőségét, hogy csak ott lehessen elhelyezni például a kölcsönzött elektromos rollereket.
Varga Ivett hozzátette, a 3-as metró középső szakaszának felújításával egy időben kezdenék meg az ottani aluljárók akadálymentesítését, az esetek többségében ezt liftekkel oldanák meg.

Közölte, hogy gondolkodnak úgynevezett mobilitási pontok létrehozásáról. Ilyeneket – ideiglenesen – már korábban is kialakítottak egy európai uniós projekt keretében. – A mobilitási pontokon kerékpárkölcsönző, elektromosrobogó-, elektromosroller- és közösségiautó-megosztó is működött – mondta el a vezérigazgató. Hozzátette, az ilyen mobilitási pontokon mérni lehet, hogy a fővárosiak melyik szolgáltatásokat veszik leginkább igénybe. A projekt keretében olyan lehetőségeket is vizsgálnak, mint a virtuális dokkolók kialakítása. Az elektromos rollereket például csak ott lehetne elhelyezni, megakadályozva azt, hogy városszerte bárhol elhagyják őket. Közölte azt is a vezérigazgató, hogy a 3-as metró káposztásmegyeri meghosszabbításának tervezése még az idén lezárható, ha a szükséges források rendelkezésre állnak. – A 3-as metró meghosszabbítása, valamint a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötése európai uniós források bevonásával tudna megvalósulni, tehát reálisan akkor, ha a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklusban a főváros erre támogatást kap – mutatott rá. Elmondta, a forgalomcsillapításra vonatkozó javaslatot a BKK-nak a Budapest Közút Zrt.-vel közösen kell majd kidolgoznia.
– Elsődleges szempont a belvárosi forgalom csillapítása, a gyalogos- és kerékpárosbarát közlekedés támogatása, az ehhez szükséges infrastruktúra fejlesztése. Nem titkolt cél a városi autópályák - mint a Bajcsy-Zsilinkszky út vagy a Rákóczi út - forgalmának csökkentése, újragondolása

– fűzte hozzá Varga Ivett.

Az elektronikus jegyrendszerről szólva közölte, a korábban nem nagy sikerrel megvalósított projektet a lehető legrövidebb idő alatt szeretnék lezárni. Ebben konszenzusra törekednek a hálózat kiépítésével megbízott Scheidt & Bachmann céggel. Ezzel párhuzamosan előkészítik az új fővárosi viteldíjrendszert, amelynek keretében az elektronikus jegyrendszer megvalósulhat majd. Varga Ivett kiemelte, olyan stabil rendszer kialakítása a cél, amely a napi két és fél milliós utazóközönséget folyamatosan és magas színvonalon tudja kiszolgálni.
– A külföldi példákból azt látni, hogy stabil jegybevétel ott van, ahol valamilyen kapurendszert építettek ki

– közölte a vezérigazgató. Egy ilyen rendszernél hozzá lehet jutni az összes olyan adathoz, amely a későbbi közlekedéstervezés szempontjából fontos.

– Az elektronikus jegyrendszer kiépítése több tíz milliárd forintos projekt – közölte Varga Ivett. Olyan fővárosi e-jegyrendszert akarnak, amely az agglomerációs közlekedési lehetőségekkel is kompatibilis. A Lánchíd felújításáról szólva elmondta, várhatóan még tavasszal feltételes közbeszerzési eljárást indítanak. A műszaki tartalom érdemben nem módosul, továbbra is a híd, a pesti villamosalagút és a budai váralagút együttes rekonstrukciójára tennének javaslatot. A vezérigazgató elmondta, a BKK jogköreit 2014 óta folyamatosan szűkítették, most az a cél, hogy – az eredeti holdingkonstrukcióban – ezeket helyreállítsák. Az a legfontosabb, hogy a területen működő valamennyi fővárosi gazdasági társasággal – Budapesti Önkormányzati Követeléskezelő (BÖK) Kft., Budapesti Közlekedési Ügyfélkapcsolatok (BKÜ) Zrt., Budapest Közút Zrt. és BKV Zrt. – sokkal szorosabb szakmai együttműködés valósuljon meg.

Semjén Zsolt javaslata alapján új helyre költözne a Pázmány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.05. 08:37

Fotó: Márton Hegedűs / btk.ppke.hu
Piliscsabáról a belvárosba. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára szerint évekig eltarthat, amíg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem átköltözik a budapesti ingatlanokba.
Új, józsefvárosi (Palotanagyed) épületeket kap a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) az államtól, cserébe az állam pedig ingyen megkapja az egyetem piliscsabai kampuszát egy benyújtott törvényjavaslat alapján - vette észre az Index. A javaslat indoklása szerint a PPKE jelenleg több képzési helyszínen végzi oktatási és kutatási tevékenységét: Budapesten, Piliscsabán és Esztergomban. A földrajzi széttagoltság pedig hátrányos hatással az egyes fakultások működésére, ez pedig indokolja az egységes elhelyezést. Az indoklásban kitértek arra is, hogy ez a különvált működés „értelemszerűen nem zárja ki azt, hogy az állam anyagi eszközökkel is támogassa az egyházak működését, sőt az alaptörvény értelmében az állam az együttműködésben részt vevő bevett egyházaknak a közösségi célok elérését szolgáló feladatokban való részvételükre tekintettel sajátos jogosultságokat biztosít.” A javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be. 

MKPK-titkár: évekbe telhet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem költözése

Évekig eltarthat, amíg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem átköltözik azokba a budapesti ingatlanokba, amelyeket az állam felajánlott a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciának a piliscsabai campusért cserébe – mondta Tóth Tamás, az MKPK titkára csütörtökön Budapesten, a testület tavaszi tanácskozását követő sajtótájékoztatón. Az Országgyűlésnek kedden benyújtott törvényjavaslat szerint több belvárosi épületet kap meg az MKPK a Pázmány Péter Katolikus Egyetem céljaira: a Magyar Rádió egykori Bródy Sándor utcai épületét, két Pollack Mihály téri és egy Szentkirályi utcai épületet. Tóth Tamás kérdésre válaszolva elmondta: a katolikus egyetemnek fontos a mielőbbi kötözés, de biztosan szükség lesz az épületek átalakítására, az pedig egyelőre az előzetes tervezés fázisában van. Évekbe telhet, mire az egyetemhez tartozó minden intézmény „megtalálja a helyét” – tette hozzá.  (MTI)