400 métert tett meg a Jáde Nyúl-2 a Hold túloldalán

Publikálás dátuma
2020.03.03. 13:47

Fotó: JIN LIWANG/XINHUA / AFP
A 15. holdi nappalra kitűzött feladatot elvégezve a Csang'o-4 kínai űrszonda holdjárója alvó módra váltott.
A Csang'o-4 kínai űrszonda Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 400 métert tett meg az égitest távoli oldalán. Mind a holdjáró, mind az űrszonda befejezte a 15. holdi nappalra kitűzött munkáját és alvó módra váltott át. A műszerek a terveknek megfelelően dolgoztak – közölte a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) holdkutató központja.
A Holdon egy nap 14 földi nap hosszúságú, ugyanígy az éjszaka is. A Csang'o-4 a napenergia hiánya miatt vált alvó módba az éjszakák alatt.
A Hold forgási ritmusa megegyezik a keringési ritmusával, ezért mindig ugyanazon oldala fordul a Föld felé. A távoli oldal különleges jellemzőkkel bír, a kutatók a Csang'o-4 holdjárójától áttörésnek számító felfedezésekre számítanak. A misszió tudományos feladata többrétű, a holdjáró segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek, vizsgálják a Hold felszínét és felszíni formáit, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat. 
A 2018 decemberében útnak indított Csang'o-4 az első űrszonda, amely puha landolást hajtott végre a Déli-sark-Aitken-medencének a Kármán Tódor magyar-amerikai fizikusról, repülőmérnökről elnevezett, 180 kilométer széles Von Karman-kráterében január 3-án.
A Jáde Nyúl az eredetileg tervezett három hónapnál jóval hosszabb ideje dolgozik, így ez a Holdon leghosszabb ideig kutató holdjáró. A rover segít a kutatóknak felfedni a Hold távoli oldalának felszíne alatt, a mélyben rejlő titkokat, gazdagítva ezzel az emberiség ismereteit az égitest történelméről, geológiai evolúciójáról. 
A Jáde Nyúl különleges radarja segítségével rádiójeleket küld a Hold mélyébe, ezzel 40 méteres mélységet ér el. Az így végzett megfigyelések szerint a felszín alatti réteg különböző méretű kövekből és az azokat körülvevő, nagyon porózus, szemcsés anyagból tevődik össze.
Kína a tervek szerint 2020-ban küldi fel a Csang'o-5 űrszondát, amely már holdmintákat is fog hozni a Földre. 
Szerző

Az ELTE kutatása kimutatta, hogy a kutyák arcfeldolgozása nem olyan kifinomult, mint az emberé

Publikálás dátuma
2020.03.03. 07:52

Fotó: FRANK RUMPENHORST/dpa Picture-Alliance / AFP
A saját gazdájukat sem tudják kiválasztani speciális képzés nélkül, ha nem látják a fej körvonalait.
A kutyák arcfeldolgozása nem annyira kifinomult, mint az emberé - állapította meg az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak legújabb vizsgálata. A Frontiers in Behavioral Neuroscience című tudományos lapban kedden ismertetett kutatás a kutyaagy arcfeldolgozó képességét tesztelte funkcionális MRI berendezéssel, és kimutatta, hogy a kutyaagy arcfeldolgozásban részt vevő területei nem reagálnak másképp az emberi arcokra, mint az ugyanezen arcok részleteiből készült mozaikokra. Az eredmények azt valószínűsítik, hogy a kutyák arcfeldolgozása nem annyira kifinomult, mint az emberé - olvasható az ELTE kutatóinak MTI-hez eljuttatott közleményében. Szabó Dóra, a cikk első szerzője emlékeztet, az arc kiemelt és különleges kategória az emberi agy számára. „Másképp érzékeljük az arcokat, mint a mindennapi tárgyakat: például sokkal nehezebben ismerünk fel egy fejjel lefelé fordított arcot, mint egy lefelé fordított tárgyat. Az embernél az arcok feldolgozásáért speciálisan erre érzékeny agyi területek és folyamatok felelősek. Ez érthető is, ha arra gondolunk, hogy nálunk mekkora szerepe lehet a kizárólag az arcon megjelenő információknak, például egy szemvillanásnak. Ezzel szemben sok állatfaj az egész testét használja a kommunikáció során, gondoljunk csak a szőr vagy a tollak felborzolására. Arra voltunk kíváncsiak, hogy vajon az arcok a kutyák számára is különleges jelentőségűek-e. A témában folytatott korábbi fMRI kísérletek alapján ez nem volt egyértelmű, sok minden függ a tesztek pontos körülményeitől, és az eredményeket is eltérően magyarázták a kutatók” - idézi a közlemény Szabó Dórát. A kísérletekben olyan családi kutyák vettek részt, akik elvégezték a több hónapot igénylő, a kutatócsoport által kifejlesztett tréninget, ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a kutyák ébren is sikeresen vizsgálhatók legyenek funkcionális MRI-vel. A kutyák arcokra adott agyi reakcióit a kutatók két fMRI kísérletben vizsgálták. Az elsőben a kutyáknak élőben mutatták egy ember arcát - a fej körvonala, tehát a fülek, áll, haj nem volt látható - és egy azonos alakú, egyszínű felületet, majd összehasonlították a két ingerre adott agyi aktivitást. A második kísérletben szigorúbb kontrollt alkalmaztak, az élőben is bemutatott arcokat ugyanezen emberekről készült fotókkal és az ezekből alkotott összekevert mozaikos képekkel hasonlították össze. Így biztosították, hogy a képek színe, világossága és komplexitása is hasonló legyen. Míg az első kísérletben több agyterület is nagyobb aktivitást mutatott az élő arc bemutatásakor, ez a preferencia a második kísérletben, amikor az alacsony szintű vizuális jellemzőkre is kontrolláltak, nem volt megfigyelhető. Andics Attila, a tanulmány vezető szerzője közölte, ebben a kísérletben nem találtak olyan speciális agyterületet kutyákban, amely kiemelten érzékeny lenne az arcokra. Ez volt az első olyan agyi képalkotó tanulmány, amely ezt a jelenséget úgy vizsgálta, hogy közben kontrollált az ingerek körvonalára és egyéb alacsony szintű vizuális jellemzőire is. 
- Az eredmény összhangban áll a korábbi viselkedéses vizsgálatokkal is, amelyek szerint a kutyák speciális képzés nélkül nem képesek arc alapján kiválasztani a saját gazdájukat sem, ha nem láthatják a fej körvonalait

- foglalta össze a kutatás eredményeit Andics Attila.

A kutatást a European Research Council (ERC), a Magyar Tudományos Akadémia (Lendület program), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Nemzeti Agykutatási Program és az Eötvös Loránd Tudományegyetem támogatta.
Szerző

Már kétszer hosszabbak a nyarak a teleknél Ausztráliában

Publikálás dátuma
2020.03.02. 17:17

Fotó: SAEED KHAN / AFP
A klímaváltozás okozta hőmérséklet-emelkedés következtében nagyjából egy hónappal lett hosszabb a nyári időszak a 20. század közepéhez képest, miközben a téli időszak megrövidült.
Az Ausztrália Intézet nevű agytröszt által közzétett adatok szerint az ország döntő részén nagyjából egy hónappal lett hosszabb a nyári időszak az elmúlt 20 évben a 20. század közepéhez képest, miközben a téli időszak megrövidült. "Eredményeink nem előrejelzések egy lehetséges jövőre vonatkozóan. Mindez most történik a jelenben" – mondta Richie Merzian, az intézet egyik munkatársa.
A tavalyi volt Ausztrália legmelegebb és legszárazabb éve a feljegyzések kezdete óta. Az ország pusztító bozóttűz-szezonon van túl, amely 33 ember és a becslések szerint egymilliárd őshonos állat halálát okozta. A kutatók szerint nem a klímaváltozás volt a bozóttüzek közvetlen oka, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a melegebb és szárazabb éghajlat közrejátszik az ausztráliai tüzek rendszeresebbé és intenzívebbé válásához – olvasható a BBC News honlapján.
Elemzésében az intézet összevetette az ausztrál Meteorológiai Hivatalnak az 1999 és 2018 közötti időszakra vonatkozó adatait az 1950-es évek mutatóival. Az eredmények szerint az érintett időszakban 31 nappal tartott tovább a nyár, mint az 1950-es és 1960-as években, míg a téli időszak nagyjából 23 nappal csökkent. Bizonyos területeken, köztük az Új-Dél-Wales állambeli Port Macquarie-ben még drasztikusabb volt a változás: a térségben hét héttel nyúlt hosszabbra a nyár az 1950-es és 1960-as évekhez képest. A változások nyomán 2014 óta az ausztrál nyarak kétszer olyan hosszúak, mint a telek. "Az a hőmérséklet, amely az 1950-es években még egy normális három hónapos nyári időszakban volt jellemző, ma már november elejétől, vagy közepétől egészen március közepéig tart" – jegyezte meg Merzian.
Szerző
Témák
Ausztrália
Frissítve: 2020.03.02. 20:15