Előfizetés

Keményen visszaszólt Görögország Erdogannak: nem lőttek éles lőszerrel a menekültekre

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.03. 07:04

Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP
Nem lőttek éles lőszerrel illegális bevándorlókra a görög határvédelmi alakulatok a görög-török határon - jelentette ki Sztéliosz Pecasz görög kormányszóvivő hétfőn este, tagadva Recep Tayyip Erdogan török elnök korábbi állítását, miszerint görög katonák megöltek két menekültet, és súlyosan megsebesítettek egy harmadikat. Pecasz a török államfő kijelentését szándékos és goromba félretájékoztatásnak, hamis hírnek nevezte. A görög biztonsági erők könnygáz, gumilövedékek és vízágyúk bevetésével akadályozták meg a nap folyamán, hogy az illegális bevándorlók bejussanak az országba. A török-görög határ török oldalán több mint tízezer menekült gyűlt össze annak hatására, hogy Törökország bejelentette: már nem akadályozza, hogy továbbvonuljanak az Európai Unió országai felé. Közülük több százan próbáltak átjutni hétfőn a kasztanieszi átkelőnél, de a görög hatóságok útjukat állták. A görög kormány emellett közzétett egy videófelvételt is, amelyen erőszakos összecsapások voltak láthatóan az Európába igyekvők és a biztonsági erők között a kasztanieszi - szárazföldi - határátkelőknél. A görög rendőrség Leszbosz szigetén is könnygázt vetett be a túlzsúfolt móriai menekültügyi központban uralkodó embertelen állapotok ellen tüntetőkkel szemben. Az AFP francia hírügynökség helyszínen tartózkodó fotóriportere szerint a tiltakozók válaszul különböző tárgyakat hajigáltak a rendőrökre. A tüntetők "Nem vagyunk fegyencek" és "Nincs semmi jó Móriában" feliratú transzparenseket tartottak a magasba. Az összesen 2840 férőhelyes móriai táborban és környékén több mint 19 400 embert szállásoltak el, köztük sok kiskorút. A görög bevándorlásügyi hivatal szerint vasárnap reggel és hétfő reggel között mintegy 1300 menedékkérő érkezett az égei-tengeri görög szigetekre. A görög rendőrség hozzátette: péntek óta több mint 15 500 illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a szárazföldi határszakaszon.

A Trump-kormányzat korlátozza az Egyesült Államokban működő kínai központi média újságíróinak létszámát

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.03. 06:57

Fotó: STAN HONDA / AFP
A mostani 160 helyett csak 100 ember dolgozhat az öt szerkesztőségben.
Donald Trump amerikai elnök kormányzata hétfőn elrendelte az Egyesült Államokban a központi kínai médiának dolgozó kínai újságírók létszámának korlátozását - tudatta közleményében az amerikai külügyminiszter. A döntés értelmében öt sajtóorgánum köteles csökkenteni a kínai állampolgárságú munkatársainak létszámát, mégpedig mintegy 30 százalékkal. Március 13-tól maximum 100 újságírójuk maradhat az Egyesült Államokban. Jelenleg mintegy 160 médiamunkás dolgozik az érintett szerkesztőségekben. Az előírt létszámcsökkentés az állami Hszinhua hírügynökségre, a CGTN televízióra, a kínai nemzetközi rádióra és két napilapra vonatkozik. A többi kínai sajtótermék dolgozóira nem, vagyis ezek akár fel is vehetik a létszámcsökkentésben érintetteket. A közleményt kiadó Mike Pompeo külügyminiszter leszögezte: a döntést nem az újságírók által előállított tartalom miatt hozták meg. Hozzátette: a kínai újságíróknak, ahogyan eddig, úgy a jövőben sem kell semmiféle korlátozással számolniuk. A mostani bejelentés előzménye: február 18-án Washington elrendelte az öt kínai állami sajtóorgánumnak, hogy a külügyminisztériumnál külföldi ügynökként kell bejegyeztetniük magukat, és egyben meg kell nevezniük munkatársaikat is, mivel nem független hírszolgáltatók, valójában a kínai kormány ellenőrzése alatt állnak. Peking ezt követően megvonta a The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap három állandó tudósítójának sajtóengedélyét arra hivatkozva, hogy "rasszista" tudósítást küldtek a koronavírus járványának kirobbanásáról, bírálva a fertőzés terjedésének megelőzésére tett kínai kormányzati lépéseket. A WSJ egyébként "Kína az igazi beteg embere Ázsiának" címmel közölt véleménycikket. "A mi célunk a kölcsönösség" - fogalmazott az amerikai diplomácia irányítója hétfőn. Mint közleményében írta: "reméljük, hogy e lépés arra készteti majd Pekinget, hogy tisztességesebben és a kölcsönösség elve alapján közelítsen az amerikai és más külföldi médiához Kínában". Pompeo kifejtette azt is, hogy Peking "évek óta egyre keményebben ellenőrzi és megfélemlíti a Kínában dolgozó amerikai, és más külföldi újságírókat". S egyben követelte, hogy "a kínai kormány azonnali hatállyal erősítse meg elkötelezettségét a szólásszabadság mellett, beleértve az újságírói szabadság tiszteletben tartását". A közleményben a tárcavezető nem tett említést a The Wall Street Journal februárban kiutasított három újságírójáról.

Szabad szemmel: Orbán végérvényesen a szélsőjobb része lett

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.03.03. 06:25

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 3.
Guardian A kommentár három fő tényezőt talált, amiért az emberek manapság hajlamosak a szélsőjobbra voksolni Európában, majd a magyar és a lengyel példán mutatja be, hogy ez az előretörés miért nagyon-nagyon rossz. Ezek a pártok jelenleg már 15 százaléknál járnak, ami a háromszor annyi, mint a 90-es évek elején. Vagyis immár minden 6. európai választó olyan politikusokat támogat, mint Le Pen, Salvini vagy Orbán. Emögött alapvetően egyetlen titok húzódik meg: a migráció elutasítása, vagyis az a meggyőződés, hogy az érkező tömegek veszélyesek az itt élő népekre nézve. Csakhogy e tekintetben nincs sok változás az eltelt évtizedek alatt. Itt lépnek a képbe további indokok. Legelőször is az, hogy a szélsőségesek jobban megtanulták, hogyan kell mozgósítani a tömegeket. Finomították a róluk alkotott külső képet, de persze ettől még a lényeget tekintve pont annyira radikálisok, mint előtte bármikor. A másik oldalról a hagyományos erők, felvizezve ugyan, de átvették a szélsőjobb programjának jó pár elemét, így például éppen a bevándorlás kérdésében. Másodszor nem csupán a pártok, de a szavazópolgárok is változtak. Manapság sokkal nehezebb kiszámítani, miként viselkednek az urnáknál. Nagyban befolyásolják őket a pillanatnyi események, ezért könnyebben eléri őket a szélsőség. Végül pedig egyre inkább előtérbe került a bevándorlás témaköre, és ez önmagában is jócskán kihat arra, hová adják a voksukat. Ebben az a rossz, hogy a szélsőjobb bizonyos gondolatai összeegyeztethetetlenek az olyan demokratikus értékekkel, mint a sokszínűség és a kisebbségi jogok védelme. Hogy ez mit jelent a gyakorlatban, azt meg lehet nézni Magyarországon és Lengyelországban, ahol a szélsőséges kormány felszámolja a liberális demokráciát. Ezért csak reménykedni lehet, hogy hamarosan lefékeződik a radikálisok exponenciális erősödése. Mert egy csipetnyi szélsőjobb nem árt a demokráciának, de ha túl sok jut belőle, az már katasztrofális.  
Die Presse Ausztria csaknem két tucat rendőrt küld a magyar-szerb határ ellenőrzésének megerősítésére. Ezt az osztrák belügyminiszter jelentette be, miután Nickelsdorfban áttekintette magyar kollégájával az EU-török menekültegyezmény felmondása után előállt helyzetet. A konzervatív Nehammer személyi, anyagi, illetve pénzügyi támogatást ígért Görögországnak, illetve a többi balkáni államnak is, mivel Törökország szabadjára engedte a szír menekülteket. Úgy fogalmazott, hogy három biztonsági övezet létezik: az egyik a külső határokon, például görög területen, a másodikat a migránsutak mentén fekvő országok jelentik, a harmadik pedig az, hogy szavatolni kell az osztrák határok biztonságát. Kitért azonban arra, hogy Ankarának tartania kell magát a 4 éve kötött megállapodáshoz, és az EU, Ausztria, valamint Magyarország nem hagyja magát megzsarolni.