Előfizetés

Istenre és a Szovjetunióra egyszerre hivatkozik Putyin tervezett alkotmánymódosítása

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.03.02. 19:55
Vjacseszlav Vologyin jobbra, Vlagyimir Putyin balra
Fotó: Grigory Sysoev / Sputnik
A javaslat a házelnök szerint a társadalom igényeit elégíti ki, de sokan aggódhatnak annak tartalma miatt.
Az istenhitre és Oroszországra, mint a Szovjetunió jogutódjára is hivatkozik Vlagyimir Putyin orosz elnök alkotmánymódosítási indítványaiban - közölte Vjacseszlav Vologyin az orosz parlement alsóházának elnöke hétfőn. Putyin az alkotmánymódosítási javaslatok beadásának utolsó napján juttatta el a házelnökhöz a 24 oldalon tárgyalt indítványait. A változtatásokról az állami duma (alsóház) március 10-én szavaz majd második olvasatban. A házelnök hangsúlyozta, hogy
az indítványozott alaptörvény-változtatás "a Szovjetuniónak az Oroszországi Föderáció keretein belüli jogutódlásról" szól, társadalmi igényt kielégítve.

Közölte, hogy Putyin javaslatai megtiltanának azt, ami a megfogalmazás szerint az ország területeinek elidegenítését célzó tettnek és felhívásnak minősül. Az elnöki javaslat szerint a gyerekek lennének továbbá az ország legfontosabb kincsei, és újabb pofont kapnának az amúgy is számtalan támadásnak és megaláztatásnak kitett orosz melegek: a házasság fogalmát egy férfi és egy nő szövetségeként definiálja a javaslat. Az etnikai kisebbségek sem lehetnek nyugodtak, ugyanis Putyin megerősítené az orosz nyelv hivatalos használatát az állam területén, még ha a köztársaságoknak meg is engedné, hogy nemzeti nyelveiknek az orosszal egyenrangú államnyelvi státust adjanak.
Putyin indítványai az államépítési és törvényhozási bizottsághoz kerülnek. Az elnök által először január 15-én megemlített, eredetileg az alaptörvény 22 cikkét érintő módosítási csomag az orosz alkotmány prioritásának meghirdetése mellett konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket, valamint a hatalmi ágak kölcsönös viszonyát megváltoztató kezdeményezéseket is tartalmaz. A
z alkotmánymódosításról várhatóan április 22-én országos szavazást fognak tartani.

Megfigyelők szerint a változtatások lehetőséget nyújtanak majd arra, hogy Vlagyimir Putyin hatalmon maradhasson azt követően is, hogy 2024-ben lejár a negyedik elnöki mandátuma.

Most, hogy megvan a békeegyezmény, a tálibok újra offenzívába kezdenek

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.03.02. 17:08
Tálib harcosok Alingarban
Fotó: NOORULLAH SHIRZADA / AFP
Az afgán kormány viszont a lejárt részleges tűzszünet egyoldalú meghosszabbítását jelentette be, egészen az afgánközi béketárgyalásokig, vagyis március 10-ig.
Az afganisztáni tálib lázadók bejelentették hétfőn - két nappal az Egyesült Államokkal kötött békemegállapodás után -, hogy befejeződött a február 22-én életbe lépett részleges tűzszünet, ezért
felújítják a kormányerők elleni offenzívájukat, de az országban állomásozó külföldi erőket nem fogják támadni.

Zabihullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője azt is egyértelművé tette, hogy amíg nem nyeri el szabadságát mintegy ötezer tálib fogoly, addig nem ülnek le tárgyalóasztalhoz a kabuli kormánnyal. "Teljes mértékben készek vagyunk az afgánközi tárgyalásokra, de várjuk az ötezer fogvatartott elengedését. Ha az ötezer foglyot - százzal vagy kétszázzal több vagy kevesebb, az nem számít -, nem engednek el, akkor nem lesznek afgánközi tárgyalások" - szögezte le Mudzsahíd. A tálib szóvivő nyilvánvalóan arra reagált, hogy vasárnap Asraf Gáni afgán elnök azt mondta:
a kormány nem vállalta, hogy szabadon enged ötezer tálib foglyot, ahogy azt a szombaton Dohában aláírt amerikai-tálib békemegállapodásban rögzítették.

Gáni azt is mondta, hogy a február 21-én nyélbe ütött részleges tűzszüneti megállapodást egyoldalúan meghosszabbítják az afgánközi béketárgyalások megkezdéséig, vagyis március 10-ig.
Asraf Gáni afgán elnök
Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP
A tálibok február 21-én, hetekig tartó tárgyalások után állapodtak meg az afgán kormánnyal és az Afganisztánban állomásozó nemzetközi erőkkel, hogy aznap éjfélkor részleges tűzszünet lép életbe. Hét napra rá, szombaton az Egyesült Államok és a tálib lázadók vezetői aláírták Dohában a történelmi jelentőségű békemegállapodást. A dokumentum értelmében az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák létszáma 3-4 hónapon belül 13 ezerről 8,6 ezerre csökken, a kontingens többi katonáját a szövetséges haderő katonáival együtt pedig 14 hónapon belül kivonják Afganisztánból, feltéve ha a tálibok eleget tesznek a terrorcselekmények megakadályozására tett ígéretüknek, illetve annak, hogy nem fogják használni Afganisztán területét az Egyesült Államok és a vele szövetséges országok elleni támadásokra, és nem fognak együttműködni a biztonságukat fenyegető szervezetekkel és személyekkel sem. A biztonsági garanciákon túl az amerikaiak ígéretet kaptak a tálibok és a kabuli kormány közötti párbeszéd azonnali megkezdésére. Hírügynökségek szerint a megállapodásban szerepel az is, hogy az afgánközi párbeszéd március 10-én veszi kezdetét, és az amerikai hatóságok és a tálibok is vállalták, hogy addig több ezer foglyot engednek szabadon: ötezer tálib szabadulása fejében a lázadók ezer fogvatartottat engednek el.

Megkezdené a csatlakozási tárgyalásokat Észak Macedóniával és Albániával az Európai Bizottság

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.03.02. 16:31
Edi Rama, albán miniszterelnök és Ursula von der Leyen
Fotó: Dursun Aydemir / AFP/Anadolu Agency
A testület szerint sokat fejlődtek az igazságszolgáltatás terén és a korrupció, a szervezett bűnözés és a drogkereskedelem elleni harcban.
Az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését ajánlja Észak Macedóniával és Albániával, mivel a két ország jelentős eredményeket ért el a jogállamisággal kapcsolatos reformok bevezetése terén 2018 óta - derül ki az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentéséből. A brüsszeli testület megítélése szerint a két ország határozott lépéseket tett előre az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésben, illetve a korrupció, a szervezett bűnözés és a drogkereskedelem elleni harcban.
Az Európai Tanács tavaly októberi csúcsértekezletén francia javaslatra elvetette a csatlakozási tárgyalások elindítását a két nyugat-balkáni állammal. A döntést az Európai Bizottság és az Európai Parlament is "hibának" nevezte, mivel az uniós intézmények szerint az elmúlt pár évben Albánia és Észak-Macedónia nagy erőfeszítéseket tett, és immáron eleget tesz a csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó uniós követelményeknek.