Előfizetés

Az MTVA esete a sánta kutyával

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.03.02. 12:40

Fotó: Népszava/AFP
A közmédiánál előzetes egyeztetést igényel, ha foglalkozni akarnak Greta Thunberggel – derül ki a Politico cikkéből.
A magyar állami médiában csak előzetes egyeztetéssel szabad foglalkozni olyan témákkal, mint a migráció, az európai terrorizmus, „Brüsszel” vagy az „egyházi ügyek”. Erről a Politico nevű amerikai hírportál európai kiadása számolt be. Az idehaza elsőként a 444.hu által ismertetett írás a Népszava 2019 november 29-én megjelent cikkére is hivatkozik. Ez arról szólt, hogy az állami médiakonglomerátumban ismeretlenek bukkannak fel külföldi tudósítói posztokon, a kényes témákról szóló cikkek rejtélyes utakra indulnak, egyes kifejezéseket le sem szabad írni, illetve nem szabad foglalkozni például az Amnesty International vagy a Human Rights Watch jelentéseivel. A Politico.eu cikkét Lili Bayer amerikai magyar újságíró jegyzi, aki rendszeresen foglalkozik a demokrácia magyarországi állapotával. A hozzá eljutott belső e-mailek alapján az elvben közszolgálati média szerkesztőinek listájuk van egy fölöttük álló, ismeretlen instancia által kényesnek tekintett témákról. Például előzetes egyeztetést igényel, ha foglalkozni akarnak a tinédzser környezetvédelmi aktivista Greta Thunberggel. Amikor valamiről nem szabad írni, a vezető szerkesztők nem közlik, ki és hol döntött a cenzúráról,  az újságíróknak csak annyit mondanak, hogy a téma „elesett”. A Politico bizonyítékként több belső e-mailre hivatkozik. Ezek Végh Sándortól, Ráthy Sándortól, illetve Pintér Tamástól származnak és egyedül az utóbbi idézi konkrét személy, Bende Balázs utasítását. Érdekesség, hogy a Népszava korábbi cikke után éppen Bende jegyezte az MTVA közleményét, amely „a sánta kutya média botrányos hazugságának” nevezte, ám nem is próbálta cáfolni lapunk állításait. Julie Majerczak, a Riporterek Határok Nélkül nevű civil szakmai szervezet brüsszeli irodavezetője a Politicónak nyilatkozva elfogadhatatlannak és rendkívül aggasztónak nevezte a kiszivárgott e-maileket. Szerinte a közszolgálati médiának nem lenne szabad a kormány szócsöveként működnie, helyette semlegesnek és függetlennek kell maradnia. Mint Lili Bayer emlékeztet rá, az amerikai Freedom House tavaly első ízben a csak „részben szabad” kategóriába sorolta a magyarországi médiát, a Szabad Európa Rádió pedig magyar nyelvű tartalomszolgáltatásának felújítását tervezi.

„Nincs fideszes vagy baloldali kátyú”: így foltoznák be az ország útjait

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.03.02. 12:37

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Százmilliárdokat adózunk az üzemanyag után, a most nyomon követhetetlen pénztömeg mentőöv lehetne az önkormányzatoknak is – mondta Molnár Zsolt.
Új utat találtak maguknak a szocialisták: hétfői sajtótájékoztatójukon olyan témáról beszéltek, ami pártszimpátiától függetlenül minden magyart érint – leginkább kellemetlenül. Kunhalmi Ágnes és Molnár Zsolt képviselők a lepusztult magyar utak helyzetét kapcsolták össze a nehéz helyzetben lévő önkormányzatokéval, melyektől a kormány most elvonná az iparűzési adót is. Kunhalmi szerint az Orbán-kabinet az egészségügy és az oktatásügy katasztrofális központosítása után most az adónem elvonásával csökkentené az önkormányzatok mozgásterét – pedig helyi szinten a helyi vezetés tudja a legjobban, mire kell költeni, így az iparűzési adóbevétel is náluk hasznosul a legjobban.
Mindezt Kunhalmi a magyar utak drámai állapotával kötötte össze: mint mondta, nem kell vidékre menni, a XVIII. kerületben (Pestszentlőrinc-Pestszentimre) is pocsékul néz ki az Üllői út, a Gyömrői út helyi szakasza – ám ha az önkormányzatnak lenne elég saját forrása a helyzet kezelésére, akkor nem kellene szerinte kormányzati kegyekre várni, saját költségen is felújíthatnák a leromlott útszakaszokat.
Itt lépett be Molnár Zsolt, aki közölte: az évi 6,5 milliárd liternyi felhasznált üzemanyag után 750 milliárd forintot fizetünk be jövedéki adóként, ami Molnár szerint feneketlen kalapba kerül és most stadion, lówellness és kisvasút lesz belőle.
A szocialisták azonban kezdeményeznék, hogy a jövedéki adó harmadát, 250 milliárd forintot utalja vissza az állam az önkormányzatoknak.

Ebből jutna a közlekedési infrastruktúra rendbe tételére és egy sor zöld beruházásra – bicikliutak építésére, fásításra is – a képviselők szerint. Két dologban talán mindenki egyetért, politikai hovatartozástól függetlenül: abban, hogy az üzemanyag sokba kerül, és hogy az utak rossz állapotban vannak.
Nincs fideszes vagy baloldali kátyú, a jobboldaliakat sem rázza kevésbé a busz a gidres-gödrös utakon

– mondta Molnár, aki a 250 milliárd terveik szerinti eloszlásáról is beszélt: szerinte a forrást annak a befizetett gépjárműadó arányában kellene szétoszlani, vagyis települési szinten oda jutna több pénz, ahol nagyobb az autós forgalom is.
Újságírói kérdésre Molnár Zsolt elismerte, ezzel a felosztással Budapest járna a legjobban, hiszen itt a legtöbb jármű, a legnagyobb tömegközlekedési infrastruktúra is. Szerinte a fővárosi önkormányzat és a kerületek között fele-fele arányban oszlana meg a Budapestnek jutó keret, ennek nagyságát azonban nem tudta meghatározni.
Az MSZP tárgyalna a települési és megyei önkormányzatok országos szövetségével, aktivistáik és politikusaik pedig hamarosan szórólapokkal, aláírásgyűjtő ívekkel jelennek meg a benzinkutakon.
A beszámoló után egy újságíró arról beszélt: a tőlük a DK-hoz átálló XVIII. kerületi képviselő, Szaniszló Sándor éppen azzal indokolta döntését, hogy az elmúlt száz napban az MSZP nem igazán nyújtott támogatást a kerületi közúthálózati és egészségügyi fejlesztésekhez.  Abban biztosan egyetértünk Szaniszló Sándorral, hogy a XVIII. kerület köztársaságpárti, és hogy a Fidesz kivérezteti az önkormányzatokat – ütötte el a választ Kunhalmi Ágnes.  Molnár már az angyalföldi szocialista győzelmet értékelte ki: gratulált Tóth József polgármesternek, szerinte ez az eredmény is megmutatta, hogy a szocialistákat nem lehet lebecsülni vagy kihagyni az ellenzéki összefogás során. Szerinte a XIII. kerület helyzete egyedi, minden más terepen viszont az együttműködést sürgette: mint hangsúlyozta, a Fideszt csak az ellenzéki pártok közös erejével lehet legyőzni 2022-ben.

Karantén helyett home office? – Dolgozói jogok járvány idején

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.03.02. 10:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Komoly és egyáltalán nem elméleti munkajogi kérdéseket vet fel a koronavírus terjedése.
A vállalatok, hivatalok egyre inkább csak akkor küldik külföldre dolgozóikat, ha nagyon muszáj, de munkajogászok és szakszervezetek is tömegesen kapják a kérdéseket, hogy milyen szabályok érvényesek azokra a munkavállalókra, akik külföldről térnek haza mostanában. Rátkai Ildikó ügyvéd munkajogi blogján tette közzé a legfontosabb tudnivalókat. Szerinte egyértelmű a helyzet, ha az illető itthon vagy külföldön karanténba kerül: ő az egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvény értelmében keresőképtelennek minősül. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a jogszabály alapján a 14 napos egészségügyi zárlat ideje tehát betegszabadságnak, vagy ha a munkavállaló ezt a 15 napos keretet már kimerítette, táppénznek számít. Bonyolultabb a helyzet, ha nem közvetlen fertőzési gócpontnak számító területről érkezik haza valaki, de elvben nem lehet kizárni, hogy az utazás során elkaphatta a koronavírust. Őket nagyon sok munkahelyről azonnal soron kívüli üzemorvosi vizsgálatra küldik vagy arra utasítják, hogy átmenetileg otthonról végezzék a munkájukat. Rátkai Ildikó arra hívja fel a figyelmet: a munka törvénykönyve (Mt.) lehetővé teszi, hogy a munkáltató a munkavállalót átmenetileg – legfeljebb évente 44 beosztás szerinti munkanapon vagy évenként 352 órán át – a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen foglalkoztassa. Amikor a törvény megszületett, nyilván senki nem gondolt a mostanihoz hasonló helyzetre, de a jogász szerint ez alapján jogszerű, ha a munkáltató hazaküldi az alkalmazottját. Miskei László munkavédelmi szakértő is azt tartja a legjobb megoldásnak, ha a külföldről hazatérő dolgozó azonnal felkeresi az üzemorvost, aki ugyan nem tudja táppénzre venni, de ki tud adni olyan szakvéleményt, ami alapján a háziorvos már megteheti ezt. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke úgy fogalmazott lapunknak, hogy az Mt. abban az értelemben rugalmas, hogy ilyen esetekben távolléti díj illeti meg a dolgozókat, mert kár nem érheti őket akkor sem, ha a mostanihoz hasonló helyzet még soha nem fordult elő. Mások maguk gondolják úgy, hogy szívesebben dolgoznának otthonról, ha a munkáltatóval ebben meg tudnak állapodni, csakhogy ez sok esetben megoldhatatlan. Ilyenkor jön a kérdés: köteles-e a munkavállaló munkába járni, ha köztudottan terjed a vírus? Az ügyvéd álláspontja szerint szinte mindig igen a felelet, mert a munka felvételét csak akkor lehet jogszerűen megtagadni, ha azzal más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, márpedig ilyen „közvetlen és súlyos” veszély egyelőre Magyarországon nem áll fenn. Más a helyzet – folytatja elemzését Rátkai Ildikó –, ha a munkavállalók azért nem tudnak munkát végezni, mert amivel dolgozniuk kell, az nem érkezik meg például Kínából vagy Észak-Olaszországból. Ilyenkor állásidőt kell számolni, amikor a dolgozót az alapbér illeti meg, kivéve, ha a cég nem számolhatott az akadállyal. Most azonban a koronavírusról szóló hírekkel van tele a sajtó, egy vállalkozás sem mondhatja, hogy nem tudott felkészülni erre a helyzetre. A MASZSZ munkavédelmi szakemberei egy tájékoztatót juttattak el minden munkahelyi szervezetüknek, hogy a dolgozók pontosan tudják, mit várhatnak el a munkahelyüktől egy komolyabb járvány megelőzésére. Legelsősorban azt, hogy legyen kész terv mindenhol egy ilyen helyzet kezelésére.